Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

1970. március 25. szerda S. oldal Bolgár mezőgazda sági küldöttség Dr. Dknóny Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására A. Conev földművelésügyi és élelmiszeripari miniszter- helyettes vezetésével ked­den bolgár mezőgazdasági küldöttség érkezett Buda­pestre. A delegáció a nagy­üzemi állattenyésztést ta­nulmányozza. A kormány Tájékozta­tási Hivatala közli: A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa — a forradalmi munkás-paraszt kormány előterjesztésére — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmá­ból törvényerejű rendele­tet alkotott közkegyelem gyakorlásáról. Nagy nem­zeti ünnepünkön, szocialis­ta rendszerünk szilárdsága, az országunkban uralkodó törvényes rend és bizton­ság alapján a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa élt a megbocsátás alkotmá­nyos lehetőségével. Megbüntettük és a jövő­benin munkásságáról | ben is megbüntetjük azo­tart előadást Baján a! kát, akik állami, társadal­Előadás Leninről Közkegyelem hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján járási tanács épületében ma, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel Derék Lajos, a Műszaki Egyetem tudomá­nyos szocializmus tanszé­kének munkatársa. mi és gazdasági rendünk, az állampolgárok élete, tes­ti épsége, személyi tulaj­dona ellen bűncselekmé­nyeket követnek el. Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy nemcsak büntetünk, ha­nem meg is tudunk bocsá­tani azoknak, akiknél re­mény van arra, hogy tet­tüket megbánva ismét be­illeszkednek a becsületes emberek társadalmába. Ezeknek segítünk is e tö­rekvésükben. Ezek az elvek jutnak ki­fejezésre az Elnöki Tanács 1970. március 25-én élet­belépő törvényerejű ren­deletében­A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek esetén — egyrészt azoknak ad kegyelmet, akiket a bí­róságok már jogerősen el­ítéltek, másrészt azoknak, akiket a rendelet hatály­balépése előtt elkövetett bűncselekményük miatt még nem vontak felelős­ségre. Akik börtönbüntetésüket kitöltötték, Azoknak a tár­A kecskeméti zenekar versenye hangi Amikor megtudtam, hogy a 23-i hangversenyt a Rá­dió egyenesben közvetíti, őszintén szólva meglepőd­tem és egy kissé meg is ijedtem. Nem vállalt-e túl nagy kockázatot a kecske­méti zenekar és karnagya, Kemény Endre? Elég érett, elég állóképes-e együtte­sünk ahhoz, hogy ilyen nagy nyilvánosság előtt sze­repeljen? Nos, a kockázat valóban nagy volt, hiszen mindennemű gépi közvetí­tés vagy rögzítés sokszoro­sára nagyítja nemcsak az erényeket, de a hibákat ta­lán méginkább. Az is igaz viszont, hogy éppen az ilyen vállalkozások — kü­lönösen ha sikert is hoz­nak —, óriási módon meg­lendíthetik az izmosodó és zenei életünkben egyre fon­tosabb szerepet játszó ze­nekar további munkáját. Sok munka fekszik már ebben a zenekarban, a fel­adatok és ebből következő­en a szolgálatok száma egyre növekszik, lassan időszerű lesz a zenekar stá­tusának felülvizsgálata. (Je­lenleg valamennyi tagja teljes állású dolgozó, eset­leg tanuló, ezért nagy ne­hézségek árán tud csak a sűrített próbákon részt ven­ni.) A legnagyobb örömmel persze, azt tudjuk fogadni, amit az együttes önerejéből produkál, s ennek alapján ismét — akárcsak tavalyi bérleti estjük után — meg­elégedéssel és egy kis büsz­keséggel írhatom le, hogy soraiban alig láttam idegen arcot, csak azokban a szó­lamokban ültek kisegítők, melyekből valóban hiány mutatkozik. (Ez is enyhül­ne valamelyest, ha vala­mennyi arra alkalmas kecs­keméti muzsikus részt ven­ne a zenekar munkájában!) Nem lett volna csoda, ha a közvetítés okozta mikro­fonláz gátlóan hatott volna a zenészek játékára. Nem így történt; legfeljebb csak a nyitó szám néhány pon­tatlan vagy nem egészen tiszta belépésében éreztünk effélét. Nem tudom, s e pil­lanatban nem is érdekel hogyan hangzott a koncert a rádiókészülékeken át, be­számolómat csak a közvet­nyának felfokozott expresz- szivitása meglepően jól ér­vényesült a zenekar tolmá­csolásában. A zenei karak­tereket, melyek ellentéte és egysége Beethovennél for­mai és tartalmi sajátosság egyszerre, plasztikusan áb­rázolta Kemény Endre kar­mesteri felfogása. Haydn D-dúr gordonka- versenyével kapcsolatban elnézést kell kérnem a ze­nekartól, mert — elég hely­telenül — alig figyeltem rájuk. Mentségemre szol­gáljon az est szólistája: Pe- rényi Miklós játékának le­nyűgöző szuggesztivitása. Ez a fiatalember már évekkel ezelőtt is érett, kész művészként állt előttünk (városunkban több ízben szerepelt), de művészete minden alkalommal újabb meglepetéseket tartogat; egyre mélyül és fejlődik. Tónusról, technikáról írni — erőtlen próbálkozás mű­vészetének megközelítésére. Nincs hamis hangja, nem­csak a rezgésszámokat il­letően, de úgy sem, hogy minden hangja igaz és élő, nincs üres járat nála — akárcsak magában a klasz- szikus műben. Igen, klasz- szikus ez a cselló játék ab­ban az értelemben is, hogy eruptív zeneiségéből csak azt és annyit enged a fel­színre, amit az adott mű megkövetel, s ha ez a belső kontroll néhány pillanatra ki is hagy, akkor is meg­győző marad minden, amit csinál. A zenekar igazi nagy tel­jesítménye a zárószám, Mozart Linzi szimfóniája volt. Kimondottan virtuóz követelményeket támaszt, nem is szólva a könnyed és látszólag problémátlan fel­szín alatt a mondanivaló hihetetlen gazdagságáról. A megvalósításról elég talán csak annyit mondanunk, hogy nemcsak az előadók­ról, de a műről, sőt Mozart­ról alkotott képünk is gaz­dagodott általa. A produk­ció lényege egy látszólagos ellentmondás volt: az, hogy a legfegyelmezettebb játék ad a legtöbb lehetőséget a felszabadult muzsikálásra. Különösen a két első tétel mutatott erre jó példát. A finálé sikerült a legkevés­bé: kisebb-nagyobb ritmi­kai és technikai pontatlan­ságok határozottan fékez­ték a lendületét. A közönség érdeklődése és reagálása arra vallott, hogy megszerette és ma­gáénak érzi a kecskeméti együttest. Körber Tivadar Hegedűsverseny Baján A Bajai Állami Zeneis­kola rendezésében került sor vasárnap a Bács-Kis- kun megyei zeneiskolák he­gedű tanszakos növendé­keinek nagyszabású verse­nyére, a Felsőfokú Tanító­képző Intézet dísztermében. Jó alkalom volt ez a verseny a megyei hegedű­oktatás színvonalának fel­mérésére éppúgy, mint kü­lönféle hasznos tanulságok levonására mind a pedagó­gusok, mind az egymás já­tékát végighallgató növen­dékek számára. A győzte­sek pedig nemcsak értékes jutalmakkal, de — remél­jük — a további gyakor­ién élmény alapján igyek- 1 lásra, fejlődésre buzdító él­szem megfogalmazni. Beethoven Egmont-nyitá­ménnyel tértek haza. A verseny győztesei, osz­tályok szerint emelkedő sorrendben a következők lettek. III. díjat kapott: Lázár Miklós (Kecskemét), Nagy Albert (kecskeméti ének-zenei), Kiss Ágnes (Baja), Gátai Tibor (kecs­keméti ének-zenei). II. dí­jat kapott: Sándor Henriet­te (Kalocsa), Szabó Móni­ka (Kecskemét), Kamen Marianna (Baja), Veress Sára (Kecskemét), Köv&ry Andrea (Baja), Szabó Éva (Baja), Temesi Edit (Kecs­kemét). I. díjas lett: Dan- kó Gábor (Baja), Dankó Brigitta (Baja), Szigetvári Mónika (Baja), Kélesi Má­ria (Baja), Kókai Ágnes (Kiskunhalas), Hegedűs Ju­dit (Kecskemét). K. T. sadalomba való beilleszke­dését azzal kívánjuk elő­segíteni, hogy mentesülnek a büntetett előélethez fű­ződő joghátrányok alól. Az Elnöki Tanács telje­sen elengedi mindazok büntetését, akiket a bíró­ságok jogerősen egy évet meg nem haladó szabad­ságvesztésre, illetve javító­nevelő munkára, vagy pénzfőbüntetésre ítéltek el. Felére csökken azok bün­tetésének időtartama, aki­ket a bíróságok öt évet meg nem haladó szabad­ságvesztésre ítéltek el jog­erősen. A szocialista humaniz­mus jut kifejezésre azok­ban a rendelkezésekben, hogy — kiszabott bünteté­sük tartalmától függetlenül — kegyelemben részesül­nek a köztörvényi bűntet­tek miatt elítéltek közül a teherben levő nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, to­vábbá az ötvenötödik élet­évüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket be­töltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, súlyos be­tegségben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a szabálysértések miatt ki­szabott elzárásokra, és a még be nem fizetett pénz­bírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, il­letőleg nem folytatható büntető eljárás azokkal szemben, akik 1970. márci­us 25. előtt olyan büntetett követtek el, amelyet a tör­vény egy évnél nem súlyo­sabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíró­ság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabad­ságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a ke­gyelmi elhatározást kiter­jeszti azokra is, akiket til­tott határátlépés, vagy ha­zatérés megtagadása miatt ítéltek el távollétükben. Az ilyen elítéltek is részesül­nek a büntetés elengedé­sében, illetve annak fele­zésében. A törvényerejű rendelet arról is rendel­kezik, hogy a március 25- ig elkövetett tiltott határ- átlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem indítható, il­letve nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság va­lamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szán­dékukat bejelentik, és ez év december 31-ig haza­térnek, feltéve, hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesül­nek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól azok, akiket állam elleni bűn­tett miatt öt évet, szándé­kos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek, és büntetésüket 1968- január 1. előtt már kitöltötték. A gondatlanságból elkö­vetett bűntett miatt sza­badságvesztésre ítéltek — a büntetés tartamától füg­getlenül — mentesítésben részesülnek, ha 1970. már­cius 25. előtt büntetésüket már kitöltötték. Mentesül­nek azok is, akikkel szem­ben a kiszabott szabadság- vesztés végrehajtását pró­baidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutób­bi ülésszakán hangsúlyt ka­pott a közbiztonság és an- nek' megszilárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegye­lem gyakorlásánál ezt messzemenően rendeletében kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, valamint élet elleni erőszakos, garázda jellegű bűntettek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítéltek szándé­kos bűntett miatt szabad­ságvesztésre. Az Elnöki Tanács am­nesztia rendelete figye­lemmel a meghatározott büntetések elengedésére és a széles körű rehabilitáció­ra — az állampolgárok és a családok egy részét köz­vetlenül vagy közvetve érinti. A kegyelemben ré­szesülők a szocialista ál­lamtól bizalmat kapnak, kormányzatunk reméli, hogy ezt így is fogják fel. Aki azonban visszaél ezzel a bizalommal, és három éven belül újabb szándé­kos bűntettet követ el, an­nál a kegyelem hatályát veszti és a most elengedett büntetést is ki kell tölte­nie. (MTI) 4 Szovjetunióba utazott a Magyar Állami Népi Együttes A Magyar Állami Népi Együttes 115 tagja Fehér István igazgatóval az élen kedden a Ferihegyi repülő­térről különgéppel a Szov­jetunióba utazott. A társulat az április 10- én záruló túrnén tíz elő­adást tart. Elsőként szer­dán Moszkvában, a ma­gyar kultúrális napok nyi­tányaként a Kreml kong­resszusi palotájában mu­tatja be Föltámadott a ten­ger című, jórészt forra­dalmi számokból összeállí­tott műsorát, majd Goméi­ban (Bjelorusszia) Minszk- ben és Kijevben ad Magyar tájak — címmel színes lát­ványos válogatást több al­kalommal is legszebb folk­lór műsoraiból. A Magyar Állami Népi Együttes ezúttal immár ne­gyedszer jár a Szovjetunió­ban. MINISZTERI RENDELET a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter rendelete a tsz-tagok háztáji állattar­tásának ösztönzéséről. A kormány korábbi rendelete értelmében közösben vég­zett munkának számít a tsz-tagnak az a tevékenysé­ge, amellyel — a közös gaz­dasággal kötött megállapo­dás alapján — háztáji gaz­daságában szarvasmarhát vagy sertést tart. A most megjelent rendelet értelmé­ben a közgyűlés által meg­határozott körben és felté­telek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a ház­táji állattartásra szóló meg­állapodást. Ebben a tag ar­ra vállal kötelezettséget, hogy a hízott állatot, állat­szaporulatot vagy a háztá­ji szükségletet meghaladó tejet a tsz-nek adja el, vagy a közös gazdaság útján ér­tékesíti. A szabályoknak megfelelően jelentkező ta­gokkal a vezetőség köteles megkötni a megállapodást; kivéve, ha az állat értéke­sítését vagy hasznosítását nyomós ok (állatbetegség, meg nem felelő tartási kö­rülmények stb.) teszi kér­désessé. A megállapodást akkor bonthatja fel a veze­tőség, ha az állat tartásá­val összefüggő súlyos mu­lasztást állapítottak meg. A megállapodás alapján a tsz havonként a tag javára írja a rendeletben megha­tározott számú munkana­pot. Az ilyen jogcímen jó­váírt munkanapok beszá­mítanak a tag nyugdíj ide­jébe, az egyéb társadalom- biztosítási szolgáltatásoknál (családi pótlék, anyasági segély) meghatározott jog­szerző időbe, és ezen felül a tsz-től járó fizetéses sza­badság és a szülési-beteg­ségi segély elnyeréséhez szükséges munkateljesít­ménybe. A munkát figye­lembe kell venni a háztá­ji föld kijelölésénél és 3 nőket megillető gyermek- gondozási segélynél is. A rendelet szerint a be­számított munkanapok után a termelőszövetkezet társa­dalombiztosítási járulékot fizet. A munkanapok jöve­delmét figyelembe kell ven­ni a tag nyugdíjosztályá-i nak meghatározásánál is. A rendelet szerint adózá­si szempontból figyelmen kívül hagyják a megállapo­dáson alapuló háztáji ál­lattartás munkanapjait. Csikériai asszonyok Alig zúgott el a háború vihara, a csikériai asszo­nyok munkához láttak, hogy enyhítsék a rémura­lom okozta sebeket. Az MNDSZ a kommu­nista párt kezdeményezé­sére 1945 őszén alakult meg a csikériai központi iskolában. A szövetség el­ső elnöke Mondovics Gá- borné lett. Az asszonyok tevékenységüket azzal kezdték, hogy a tanítás feltételeit megteremtették: a tantermeket kimeszelték, kitakarították. 1946-ban az elhagyott gyermekek részé­re élelmet, játékokat gyűj­töttek és továbbítottak Bu­dapestre. 1949-ben sokan figyelembe I termelőszövetkezeti tagok­vette és ezért törvényerejű | ká váltak. 1957-ben az MNDSZ munkáját a nőtanács vette át. Angebrandt Ferencné vezetésével részt vesznek a szülői munkaközösség munkájában, az iskolai ki­rándulások szervezésében és minden területen szá­míthatunk rájuk. A nőtanács asszonyai kegyelettel ápolják a fel­szabadító harcokban el­esett szovjet hősök sírjait. Minden évben április 4-re rendbehozzák a sírokat, és egész évben gondozzák. A csikériai lányok, asz- szonyok felszabadulásunk ünnepén boldogan emlé­keznek az elmúlt 25 év sikereire. Vízin Gergely Csikéria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents