Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

1970. március 20. péntek S. oldal Múlófélben az influenzajárvány Az elmúlt héten a me­gye körzeti orvosai 12 588 új influenzás megbetege­dést jelentettek a KÖJÁL- nak. Habár ez a szám még mindig tekintélyes, mégis jóval alatta marad a járvány tetőzése idején — február utolsó hetében — észlelt több mint 20 ezer friss esetnek. Biztató a helyzet atekin- tetben is, hogy — bár ez a járvány-időszak végéhez Egy bizottság három éve Nemrégiben készítette el a Kecskeméti Városi Ta­nács Gazdasági Állandó Bizottsága azt a jelentést, amely az elmúlt három év során végzett tevékenysé­get összegezi. Döntő ha­tással volt munkájukra az a törekvés, hogy városunk arculata minél korszerűbbé formálódjék, s hogy a me­zőgazdaságiból ipari jelle­gűvé váló település való­ban magán viselje az ur- banizálódás jeleit. A gazdasági állandó bi­zottság tizenöt tanácstag­ból tevődik össze. Van kö­zöttük műszaki, ipari, pénzügyi stb. szakember. Az utóbbi három évben megvitatták Kecskemét, il­letve a városközpont álta­lános rendezési tervét, majd a rendőrfalusi épít­kezés második ütemének terveit csakúgy, mint a Magyar—Szovjet Barátság Tsz számára építési telkek biztosításának a lehetősé­geit, vagy a költségvetési üzemek megalakításával kapcsolatos előterjesztést. Különösen hasznosnak bizonyult az a módszer, hogy a véleményezésre ke­rülő' feladattal a bizottság tagjai a helyszínen ismer­kednek. Sok egyéb alka­lom- közt szemlét tartot­tak például az életveszé­lyesnek minősített laká­soknál. Más állandó bizottságok­kal együtt tárgyaltak a vé­dett utcanevek kijelölésé­ről, vagy a peremkerületi, tanyai és tsz-útviszonyok- ról. Említsünk meg néhány olyan esetet, amikor a gazdasági állandó bizott­ság javaslata, véleménye? segített a városi tanácsnak; egyes döntések meghozata Iában. Így az utcanevek vitájában javasolták a várostörténeti érdekességű, vagy sajátos hangulatú el­nevezések fenntartását (Cédulaház, Cimbalmos, Ótemető utca stb.). Az ál­talános rendezés kapcsán pedig utaltak a zöld terü­let fontosságára, továbbá arra, hogy a többszintes beépítést még a földszin­tesnek tervezett települé­seken is szorgalmazni kell. A bizottság véleménye sokban segítette az úgy­nevezett hobbykert-akciót is. Sokszor hangot adott a gazdasági állandó bizott­ság annak a véleménynek is, hogy a város közmű­vesítése elmarad az igé­nyek mögött, korántsincs párhuzamban az örvende­tes ütemben haladó ma­gasépítési tevékenységgel. Végeredményben — s ez bizonyára kitűnik az emlí­tett témákból is — e bi­zottság tevékenysége nagy területet ölel fel, sokrétű munkát igényéi. S a város­politikai koncepciókból, a gazdasági célkitűzésekből nem hiányzik ennek «tes­tületnek Kecskemét fejlő­dését előmozdító törekvé­se sem. J. T. közeledve indokolt lenne — a szövődményes esetek száma nem magasabb az átlagosnál. Csökkent a kórházba utaltak száma is. Rendelkezésre áll már a járvány eddigi szakaszá­nak statisztikája is. Esze­rint március közepéig 140 ezren estek át az influen­zán — jobban mondva ennyi beteg jelentkezett a körzeti orvosoknál —, ami a megye lakosságának egy­negyedét teszi ki. A bete­gek 27 százalékát kellett táppénzes állományba ven­ni. Jóba Tibor Kozmosz—327 A Szovjetunióban már­cius 18-án földkörüli pá­lyára juttatták a Koz­mosz—327 jelzésű mester­séges holdat, hogy műsze­rei segítségével folytassák a régebben bejelenteti szovjet űrkutatási prog­ram megvalósítását. . A szputnyik rátért pá­lyájára. Kezdeti keringési ideje 95,6 perc. A Föld felületétől számított legna­gyobb eltávolodása 855 ki­lométer, legkisebb eltávo­lodása 279 kilométer. A pálya síkjának az Egyen­lítő síkjával bezárt hajlás­szöge 71 fok. A szputnyik berendezé­se kifogástalanul működik. Munkavédelmi értekezlet az Építők Szakszervezetében Tegnap, délelőtt Kecske­méten értekezletet tartott az Építők Szakszervezeté­nek Bács megyei Bizottsá­ga mellett működő munka- védelmi albizottság. A ta­nácskozáson az építőipari és építőnyagipari vállala­tok mintegy 30 munkavé­delmi felelőse vett részt. Bakos István, az albi­zottság vezetője a múlt évi munkáról és az idei fela­datokról szóló beszámolójá­ban a többi között hangsú­lyozta, hogy a vállalatok­nál a balesetelhárítási sza­bályok elkészítésében nagy segítséget nyújtottak a munkavédelmi felelősök. — Az aktívahálózat sok­oldalú tevékenységének kö­szönhető, hogy sokat javul­KÉP SZÖVEG NÉLKÜL és tak a dolgozók élet­munkakörülményei — mondotta az előadó. — El­sősorban arra törekedtünk, hogy a korszerű technoló­giák bevezetése után nyom­ban a megfelelő és bizton­sági berendezések felszere­lésével minimálisra csök­kentsük a balesetveszélyt. Az idei év első két hó­napjában 9 dolgozó halt meg üzemi baleset követ­keztében. Bár ezek a saj­nálatos esetek nem az épí­tőiparban történtek, minket is arra figyelmeztetnek: na­gyobb gondot kell fordíta­ni jövőben a balesetelhá­rításra. Ezt követően Ekker La­jos, az SZMT munkavédel­mi felügyelője előadásában arra hívta fel az értekezlet résztvevőinek figyelmét, hogy teremtsenek jobb kapcsolatot a gazdaságve­zetőkkel. Az ellenőrzésekre hívják meg a szakszerve­zeti bizottságok tagjait is. Azokban az üzemekben, vagy vállalatoknál, ahol sok új fizikai munkás dol­gozik, rendezzenek esti munkavédelmi tanfolya­mokat. Ebben az SZMT is segítséget nyújt majd. T. L. Új tejgyár Szegeden- HÍRLAP A napokban megkezdték a próbatermelést a Szeged határában 120 millió forint beruházással felépült tej- gyárban. Az új üzemben naponta több mint 100 ezer liter tejet dolgoznak majd 'el — ötször annyit, mint i régiben —, és a tejter­mékek választéka is bővül. A korszerű automata gé­pek, amelyek nagy része az NDK-ból és Csehszlovákiá­ból származik, jól mutatkoz­tak be. Már az első napok egy napra eső teljesítménye haladta meg a régi gyárét. A megvásárolt rét bomőK&m Négy évvel ezelőtt egy osztrák turista felfigyelt a szőnyi műút mentén fekvő rétre. Régen legelő volt, később pedig körülépítet­ték, de a szóbanforgó terü­letet fenntartották a híres szőnyi vásároknak. A vá­sári sokadalom sem ártott azonban a rét ősfüvényé- nek, amely évről-évre pom­pásan virított. Az osztrák turista most a HUNGAROF- RUCT révén 50 ezer fo­rintért megvásárolta a vá­sárteret. A földet különle­ges gyepvágó géppel 3—4 centiméteres rétegben fel­szedték, s a szőnyi gyep­kockák ma már a bécsi sportpályákon és útszegé­lyeken díszlenek. Nádaratók A nádvágás áprilisban zá­ruló féléves időszaka be­fejezéshez közeledik az Al­só-Tiszai Nádgazdasági Vál­lalat cibakházi telephelyén. Az előirányzott 120 ezer ké­ve nádnak a háromnegye­dét már betakarították. Jelenleg a mezőtúri Kö­rösparton, Szarvason, a Holt-Tisza mentén vágják a nádat, de a termelőszö­vetkezetek és a vízgazdál­kodás „termésének” a vá­gása is rájuk vár. A ho­zamból nádpallót és stuka- tur nádszövetet készítenek. Az előbbi termékből az év első két hónapjában csak­nem 20 ezer négyzetméter­nyit gyártottak. A vállalat készítményeit a hazai pia­cokon értékesítik. (Összeállította: J. T.) A King-gyilkosság Símen Áprilisban immár ne­gyedik olyan saját, k$*u- tésű filmsorozattal jelent­kezik a Magyar Televízió, amely témáját egy-egy megrázó és felháborító po­litikai eseményből meríti. A sorozat ezúttal a világ­hírű néger > bókeharcos, Martin Luther King meg­gyilkolását, a gyilkosság körülményeit, a háttérben meghúzódó erőket mutat­ja be a nézőknek — az Egyesült Államokban meg­jelent és fellelhető közle­mények, s dokumentumok alapján, mintegy azok ösz- sz^foglalásával. Az új sorozat címe: „A 416-os szökevény”. A film írója Gimes György, szer­kesztője Fellegi Tamás, a rendező Keleti Márton, az operatőr Hildebrandt Ist­ván. A főbb szerepeket Már­kus László, Bárdi György, Páger Antal, Pécsi Sán­dor, Ajtai Andor és Tor- dai Teri alakítja. Az adá­sok időpontja: április 12, 18, 25, május 2, 9. mm Sándtt HHSKBWtl 4 síicaftsaf. ns« hvnjiijikjm (11.) Az Ideiglenes Kormány 1945. január 4-i rende­letében felhívással fordult a nemzeti bizottságokhoz; alakítsák újjá az önkormányzati testületeket, mint ideig­lenes községi és városi képviselőtestületeket és tör­vényhatásági bizottságokat. A rendelet értelmében a nemzeti bizottságok mint a demokratikus pártok helyi szövetségesei, politikai szervek — tehát maguk ne il­leszkedjenek be a közigazgatás szervezetébe. A rendelet értelmében a nemzeti bizottság Kecs­keméten is hozzálátott a törvényhatósági bizottság megszervezéséhez. Január 22-i ülésén megtárgyalta az újjáalakítással kapcsolatos teendőket és megállapí­totta. a demokratikus pártok részvételi arányát. Az ideigelenes törvényhatósági bizottság hetvenöt rendes és tizenöt póttagjára tett javaslatot jóváhagyás végett, felterjesztették a főispánhoz. A főispán módosított a felterjesztésen, végül is a törvényhatósági bizottságnak nyolcvanöt rendes és ti­zenöt póttagja lett. Az alakuló ülés 1945. február 13-án volt. Az ülésen a főispán és a politikai pártok képvi­selői mondtak beszédet, de semmiféle határozat nem született; a törvényhatósági bizottság mint testület nem funkcionált; továbbra is a nemzeti bizottság intézke­dései voltak a mérvadók a közigazgatási munkát ille­tően is, egészen 1945. május 30-ig. Erre az időre az újjáalakult képviselőtestület' számbelileg is és politi­kai összetétel szempontjából is változott m“rt időköz- Ivau k.ihnv ítélték a. .Nemzeti Parasz.t-.nér* és a Polgári Demokrata Párt képviselői­vel. Az öt politikai párt mellett helyet kapott a tör­vényhatósági bizottságban a szakszervezet is. A képvi­selőtestület összetétele így az alábbiak szerint alakult: Az MKP, az SZDP és az FKGP húsz-húsz, az NPP tíz, a PDP nyolc, a szak- szervezet szintén nyolc képviselettel vett részt a tör­vényhatáságban. A korábban módosított főispáni javas­lat ekkor már nem dominált. Bár a kommunista párt­nak ekkor még nem vol­tak nagy tömegei, de a koalícióban vezető tekin­tély volt, a többi pártok is úgy jellemezték, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi párt. A pártok arányának vonatkozásai érvényesültek a törvényhatósági kisgyűlés összetételében is A május 30-án tartott alakuló ülésen a törvényhatósági bizott­sági ülés megerősítette a polgármestert és ekkor vá­lasztotta meg a kisgyűlés tagjait is. A kisgyűlésbe há­rom kommunista, három szociáldemokrata, három kis­gazda, két parasztpárti, két polgári demokrata, három szakszervezeti képviselőt választottak. A következők voltak a tagjai: Safrankó Emánuel, Sztraka József, Cinna Ferenc — Kovács Jenő,, Kara Balázs, Fekete Sándor — dr. Révész László, dr. Szabó Ferenc, Reis- mann Andor — Kovács László, Szabó Gyula — dr. Nagy László, dr. Kisasszondy Kázmér — Fejős Béla, Székely János, Kovács Gábor. Megválasztották a közigazgatási bizottságot, az iga­zoló választmányt, a pénzügyi szakbizottságot, a jog­ügyi szakbizottságot, az építészeti és szabályozó bizott­ságot, valamint a számonkérő széket és a községi ic'wv’nszéket. A közjaazgatási munka teljes egésze tehát május 30-a után átment a regenerálódó önkormányzati testü­let kezébe. A közigazgatás felvette szervezeti formáját, de a réginél sokkal demokratikusabb összetételben működött. A nemzeti bizottság ezután már nem foglal­kozott közigazgatási kérdésekkel. A demokratikus vívmá­nyok legdöntőbb feladata a földreform megvalósítá­sa volt. Ettől függött alap­vetően az ország demok­ratikus fejlődése. A föld­reform sikere alapfeltétele volt olyan politikai viszo­nyok megteremtésének, amelyek között eredményes küzdelem folyhatott a szocialista vívmányokért, a pro­letárdiktatúráért. A munkásság és a parasztság szö­vetsége nélkül nem képzelhető el proletárdiktatúra. A munkásság pedig csak úgy tehette igazi szövetsége­sévé a dolgozó parasztságot, ha segítette annak poli­tikai és gazdasági felemelkedését. Ezért kapott különös hangsúlyt Magyarországon a földreform. Kecskeméten, az országos viszonyoktól eltérően a gazdagabb paraszti réteg mellett még egy hatalmas földbirtokos volt: a város. Ott, ahol a parasztság a felszabadított földesúri földek birtokába úgy jutott, hogy nem tekintettek arra, hogy milyen volt a feudalizmusban kialakult többé-kevésbé rendi jellegű rétegződése (foglalkozás, parcellázás, földosztás útján), ott egységesebb: „ameri- kaiasabb” volt a fejlődés, szélesebb bázison, a föld­birtok bizonyos egyenlősítése alapján ment végbe az osztálytagozódás. Például Kecskeméten, Nagykőrösön, részben Kiskunhalason stb. Persze, az alföidi mező­városok agrárfejlődésének ezt az „amerikai” jellegét csak fölöttébb feltételes viszonylatban szabad értel­mezni. Ameriki útról itt is csak idézőjelben lehet be­szélni, az itteni, viszonylag szabadabb fejlődés csak egy bizonyos vokális módosulása az általános agrár- fejlődésnek. TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG KÉPVISELŐTESTÜLETI KISGYŰLÉS SAJÁTOS AGRÁRFEJLŐDÉS (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents