Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
Beköszönt a tavasz! — Legalább is roppant mód reméljük. Annak ellenére, hogy abban a pillanatban, amikor ezek a sorok születnek, az égvilágon semmi jelét nem látjuk a naptáron kívül. Pedig hát mögöttünk március idusa. Idősebb ismerőseink — értve ezalatt a 20 éven felülieket — vasárnap rendre mesélni kezdtek régi március 15-i ünnepségekről, aholis kiskabátban, Petőfi-módjára kihajtott inggallérral hallgatták a Nemzeti dalt Most hó esett, eső esett, havas eső esett, ám az időjárás szeszélyei nem akadályozhatták a fiatalokat abban, hogy ország- és megyeszerte meg ne nyissák a forradalmi ifjúsági napokat. (Egyébként több hiteles szemtanú szerint 2848. március 15-én is esett az eső, mégsem lohasztotta a lelkesedést). Aki homlokáig felhúzott kabátgallérja mögül mer vetni egy pilantást a fák rügyére, láthatja, hogy a hőmérséklet ellenére is feszülnek a rügyek, hasonlóképpen a felső képünkön uralkodó tornászlány karcsú testéhez. Ügyhogy hiába érkeznek a hegyekből még mindig olyan felvételek, mint amilyen alant látható, lehet, hogy mire Magazinunk megjelenik, már saját bőrünkön tapasztalhatjuk: Elbúcsúzott a tél b PETŐFI NÉPE Szerkesztette: Szabó János MELLÉKLETE Foto: Keszthelyiné, Pásztor, Tóth, (MTI) — Hölgyeim és uraim! Figyeljenek erősen a bal kezemre! — figyelmeztet előzékenyen a pódiumon a cilinderes, fekete frakkba öltözött és minden eshetőségre készen varázspálcával is felszerelkezett fiatalember. (Ilyenkor persze, ha valamit egyáltalán meg akarnak tudni, akkor semmiképp se a bal kézre összpontosítsanak. Nem ismerős valahonnan, az élet más területeiről ez a trükk önöknek? Rendszerint így kezdte eddigi önálló műsorait a 19 éves Szécsényi László a kecskeméti Toronyház Étteremben, a kiskunfélegyházi vagy ladánybenei művelődési házakban történt fellépéseinek alkalmából. Nem kevesebb mint 500 bűvészmutatványt; ismer, de néhányhoz még hiányoznak a tárgyi kellékek. Ráfúj a selymesen omló, hullámzó piros kendőre, és — lám csak! — citromsárgán húzza ki összehajlított tenyerének másik csücskéből. Cigarettákat kapkod össze a levegőből. Darabokra szaggatott újságot — voalá! — eggyévárázsol, amihez persze mindenekelőtt egy ösz- szehajtogatott hibátlan példány is szükségeltetik. A nagyszerű éppen az, hogy a kézzelfogható magyarázatra ne jöjjünk rá. Miközben tapsolunk, el kell ismernünk az emberi akarat csodáját, hiszen az ügyesség páratlan tökélyre emelése legalább olyan tiszteletreméltó, mint a legsikerültebb mutatvány. A sörtehajú ifjú elmeséli, hogy gyermekkorában ragadványnevet kapott a játszótársaitól. Egymás közt — a következményekre nem gondolva — Bűvésznek szólították. Ö valahogy méltó akart lenni nevéhez, és később az Országos Széchenyi — valamint a kecskeméti megyei — könyvtárban utánanézett a nem mindennapi mesterség szakirodaimának. Hasznosította is Tolnai Simon könyvét. Az egyik megyei kulturális seregszemlén az irodalmi szakkörük — amelynek tagja volt — aranyérmet nyert. Egyéni, bűvész-számokból összeállított műsorát ezüstéremre méltatta a zsűri. Az utóbbinál maradt. Időközben sikerrel tette le a vendéglátóinari szakmunkásvizsgát. A tanulással — kiderült — nem lehet mágiát űzni, ahoev a hfivészfogások elsaiátí- tásával sem. Mindkettő szívós munkát feltátelez. ha már becsüli magát va- 'smire az ember. TCifei- ^szterti a koneentrálóVé- pességet és a helyzetfelismerő készséget, tökéletesíteni a reflexeket, állandó gyakorlással mozgékonnyá tenni az ujjakat. Munkája közben — a kecskeméti Jófalat ven- Egyszerűnek látszik, de déglőben — csupán akkor gyakoroltam, amíg bűvészkedik, ha a vendé- végre sikerült a karikás- gek közül az ismerősök számom. A kártyatrükk nem a legkönnyebb mutatvány. íme, a megkérik és éppen engedi a forgalom. A mindenkori bűvészek a megmondhatói, hogy az ember természetesen nem képes egyébként lehetetlen csodákat művelni a tárgyakkal Nem a varázspálca suhogtatásával, a hókuszpókuszokkal vagy a kellékeim. hopplá hangoztatásával érjük el az eredményt. Hanem a képességek, a hozzáértés kifejlesztésével. És ez egyikünk számára sem lehetetlen valami, még ha történetesen a mindennapi dolgaink szép elvégzéséről van is szó. Halász Ferenc Bűvészből lesz a legjobb pincér?
