Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Szpvief-magyar lajtaiatok a feSszabatfülás élőit VÍZSZINTES: 1. Ünnepé­lyes külsőségek között ér­keztek Budapestre 1940 ta­vaszán a szovjet kormány ajándékaként. 13. Népme­sében szereplő képzeletbeli étel. 14. A földszintre szál­lít. 15. Frissít. 16. Kettős­betű. 18. Hibássá tévé. 19. Régi építmény. 21. Határ- rae. 23. Poéma. 24. Létezik. ^5. a magyaros viselet volt ilyen. 29. ZIZ. 30. Kén és itterbium. 32. Német sze­mélyes névmás. 33. Az OTP fizeti. 35. Ürmérték rövidí­tése. 36. ... vesz (rossz né­ven vesz). 37. Mesterséges gyanta. 38. Saját kezével. 39 .............es-Salaam (Tanga­n yika fővárosa). 41. Annak a tulajdona. 42. Lásd 38. számút. 43. Gladkov regé­nye, a harmincas évek végén hazánkban is meg­jelent. 46. Brikettfajta. 49. Szintén. 5L Zajtalan álla­pot. 52. Balzsam. 53. A Rajna két mellékfolyójá­nak neve. 54. NZÁ. 56. Barnás színű arcbőr. 58. J. L. 59. ... sapiens. 61. Kötőszó. 62. Idegen női név. 63. Elhagyja a zászlót. 65. Kettőzve: szülő. 67. Szegeddel határos, a nóta szerint. 68. Becézett férfi­név. 70. Ügyvéd. 72. Az 1941. évi Nemzetközi Vásár legnépszerűbb látnivalója volt. FÜGGŐLEGES:'1. A gyűrűs- férgek törzsének egyik osztá­lya. 2. Fejedelmi cím egyes mohamedán országokban. 3. Szervezethez tartozik, (ford.). 4. Fordított kettősbetű. 5. Jó­kedvű. 6. Személy. 7. Indulat­szó. 8. Lásd 4. számút. 9. ör — táviratban. 10. Ukrán város. 11. önoz. 12. idegen női név. 13. A húszas években járt elő­ször Budapesten, vendégjáté­ka a színházi idény nagy ese­ménye volt. 17. Portál része. 20. Ä Cserépfalvi Kiadó jelen­tette meg a felszabadulás előtt. 22. Gyakori spanyol név. 26. Ceruzát használ. 27. A Volga : mellékfolyója. 28. Lőpor ké- | szítéséhez és műtrágyaként használják. 31. B. K. 34. Te és ő. 37. A Keleti-Alpok forgal­mas átjárója ( . . hágó). 40. Ellenőrzés a feladata (névelő- , vei). 42. Minden idők egyik j legnagyobb basszus énekese, 1 Budapesten is többször ven­dégszerepeit. 44. Azonos római számok. 45. Európai állam. 47. Személyes névmás. 48. Kiváló j író és költő, egy szovjetunió- , beli útjáról szólt a felszaba- 1 dulás előtt megjelent „Orosz- | ország” című könyve. 50. Számtani műveletet végez. 52. < Csak régi évszámok előtt áll- ! hat. 55. Csodálkozó. 57. Pénz- j egység Indiában és Pakisztán- j ban. 60. A zöld szín egyik ár- I nyalata. 62. Súlyveszteség , egyes árucikkeknél. 64. ÓKJ. j 66. „Sav” betűi, keverve. 67. 1 Edény a leves részére. 69. La­tin ,,é”. 70. F. P. 71. Mely sze­mély? B. J. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 43., 72., valamint a függő­leges 13., 20., és a 48. számú sorok helyes megfejtése. A március 8-i rejtvény he­lyes megfejtése: (Vízszintes 1.:) A hitet, a vágyat fütyülte szét; (Függőleges 27.:) kinyi­totta a föld örök szívét ^ (Víz­szintes 33.:) Nyitnikék. A március 8-i keresztrejt­vény helyes megfejtéséért könyvjutalmat nyertek: Sípos Kálmán, Kiskunhalas, Dob u. 2., Baglyas Ferencné, Solt- szentimre, Sz. S. 59. sz. Jubileumi lovészverscny Kecskeméten Koszorúzási ünnepség Dunavecsén Tegnap délelőtt Dunave­csén, a Petőfi szobornál rendezték meg a forradal­mi ifjúsági napok járási megnyitó ünnepségét. Az egybegyűltek előtt Szabó Tibor, a KISZ járási bi­zottságának titkára méltat­ta az ünnep jelentőségét, majd a helybeli általános iskola úttörői forradalmi verseket adtak elő. Az ün­nepség befejező aktusaként a KISZ és a Hazafias Nép­front, valamint több hely­beli társadalmi és tömeg­szervezet képviselői megko­szorúzták Petőfi mellszob­rát és a múzeum falán el­helyezett emléktáblát. A Magyar Honvédelmi Szövetség lövész klubjaiban és a megye iskoláiban be­fejeződtek a téli légpuska­válogató versenyek. A négy hónapig tartó versenysoro­zat keretében több mint 60 ezer fiatal és felnőtt korú szerzett minősítést négy versenyszámban. A legjob­bakat — 120 felnőtt és if­Bajtársi találkozóra ke­rül sor ma, vasárnap dél­előtt fél 11 órai kezdettel Baján, a fegyveres erők klubjában. Az összejövete­len azok a magyar parti­júsági — versenyzőt hív­tak meg a megyei döntőre, amelyet március 15-én dé­lelőtt 9 órakor rendeznek meg Kecskeméten, a Pia­rista gimnázium pincéjé­ben. A felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére rendezett lóverseny első he­lyezettjei részt vehetnek az országos döntőn. zánok vesznek részt, akik a második világháború ide­jén a jugoszláv népfel­szabadító hadseregben vagy más jugoszláv egységekben harcoltak. Pa rtizá nta Iá Ikozó A „tigriscsíkos” tónlenék vail a magyar geofizikai elmélet melleit Különös mintájával, szin­te szabályszerű „tigriscsí­kozásával” újabb bizonyí­tékát szolgáltatja az Egyed- féle földtágulási elméletnek az óceánok fenekéről készí­tett legújabb paleomágne- ses térkép. Ennek a ma­gyar elméletnek a lényege az, hogy a gravitációs erő fokozatos gyengülésével összefüggésben Földünk, sőt feltehetőleg az egész vi­lágegyetem térfogata is fo­kozatosan növekszik. Ez a folyamat természetesen rendkívül lassú, például a Föld átmérőjének növeke­dése nem haladja meg évenként az 1 millimétert. A térkép és az elmélet kapcsolata pedig a követke­ző; a repülőgépekre szerelt műszerekkel az óceánok medencéjének alját alkotó kőzetek paleomágnességét — ősi mágnesezettségének irányát — vizsgálták. A Föld mélyéből valamilyen kataklizma során folyékony halmazállapotban a felszín­re érkező anyagok belse­je ugyanis lehűlésük, tehát megszilárdulásuk közben a földmágnesség akkori irá­nyába rendeződik, s ez az irány úgy belefagy, hogy hosszú-hosszú évmilliók után is pontosan felismer­hető. Az ősi mágnesség „kőbe fagyott” nyomainak kutatása azután bebizonyí­totta, hogy a földmágneses­ség iránya időnként, nagy­jából minden évmillióban egyszer, az ellenkezőjére fordult; tehát az, hogy je­lenleg a Föld mágneses terének pozitív pólusa a dé­li. a negatív pedig az Északi Sark közelében ta­lálható, csupán átmeneti állapot. A „repülő műszerek” mé­rései feltárták azt is, hogy az óceánok fenekén az el­lenkező irányú mágneses­séget őrző kőzetek hosszú 115 család méh nagyboconádi kaptárral ELADÓ. Ar megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a jánoshalmi Haladás Tsz-nél, telefonszám 142. 1793 csíkjai szigorú párhuzamos­ságban sorakoznak egymás mellett, valóban úgy, mint a tigris bőrén a sötét és vi­lágos csíkok. A térképen ezeket az ellentétes irá­nyú paleomágneses kőzet­csíkokat különböző színek­kel tüntették fel. Ez a „csíkozottság” nyil­vánvalóan csak úgy jöhe­tett létre, ha a legkoráb­ban felszínre, illetve a ten­gerfenékre felérkezett és ott megszilárdult kőzetet a kö­vetkező anyagtömeg — amely szintén folyékony állapotban indult meg fel­felé — óriási nyomásával kettészakította, s közbeéke­lődve rögzítette 1 magában az addigra már meg is vál­tozott mágneses irányt. A Föld mélyének következő „küldeménye” azután ezt is kettétépte és így folytató­dott tovább ez a folyamat, amíg kialakult a jelenlegi kép. Az egykor összetarto­zó, egységet alkotó, majd később kettészakadt kőze­tek pedig csak akkor tá­volodtak el egymástól ilyen mértékben, ha közben a Föld felszíne állandóan nőtt, ami viszont csupán a Föld folyamatos tágulásá­nak lehet a következménye. i/* ~ M. m A Petőfi Népe Kep-toto és a kisz felszabadulási rejtvénypályázata Testvérmegyénkben, a Krímben járt turistacsoport egyik tagja készítette ezt a felvételt — Kun Béla egy­kori lakóhelyéről. Ebben a karakteres épületben lakott 1920—21-ben, amikor is a krími direktórium vezetője­ként dolgozott. Ott tartózkodása, munkássága idejét emléktábla idézi a ház falán. Hol van a ház? Szevasztopol — Odessza — Szimferopol? A totószelvény a 12. oldalon található. Ezen az estén X. alezre­dessel arról vitatkoztunk, hogy felderíthető-e az olyan bűncselekmény, amelynek áldozatát nem találták meg, illetve csak sejtik, hogy gyilkosság történt. A vitát a következő szavakkal zár­ta le. _ Bizonyára hallottál m ár olyan esetről, amikor valaki eltűnt de hirtelen távozását sem rokonainak, sem ismerőseinek nem je­lentette be. Ez már önma­gában is gyanússá teszi az eltűnt közvetlen környeze­tét, s egyben kiinduló pont­ja lehet a nyomozásnak. Ilyen esetekben, a mi mun­kánk rendkívül nehéz, hi­szen sötétben tapogatózunk, de a megoldást mindig megtaláljuk. Vita közben eszembe jutott egy törté­net A kiskunfélegyházi rend­őrkapitányság vezetője 1960. május 31-én hívatta D. M. rendőr főhadnagyot. — Egy ma érkezett be­jelentés ügyében kellene nyomozni. K. L-né szerint rokona, szabó Anna április elején eltűnt, az Ady End­re utca 33 szám alatt levő lakásából. Az asszony sze­rint, eltették láb alól... Hallottam én is erről a vá­rosban, vizsgálja ki az ügyet, s tegyen jelentést. A főhadnagynak az első pillanatban nem túlságosan tetszett ez az utánanéző feladat, ugyanis gyakorlati tapasztalata szerint, a leg­több „eltűnt’’ néhány hét múlva előkerül távoli ro­konától, vagy bizalmas is­merősétől. Ennek ellenére kiment a házhoz és beszél­getni kezdett a lakókkal. A szomszédoktól — akik nem szerették Szabó Annát —, csupán annyit tudott meg, jiogy az eltűntnek van egy albérlője; Szabó László, al­kalmi munkás, akivel nin­csenek beszélő viszonyban. Másnapra beidézte a lakót, aki készségesen adott fel­világosítást; — Kérem, Szabó Anna külföldre utazott, április 4-én... Két bőröndjét én segítettem kivinni az állo­másra. Bizalmasan megsúg­hatom, hogy útlevele nem volt... Szökött. — Mit mondott, hová megy? — kérdezte a nyo­mozó. — Párizsban él a testvé­re, ahhoz mehetett — igaz­gatta el Szabó László ud­varias mozdulattal az asz­talon kiteregetett papíro­kat. a főhadnagynak fel­tűnt, hogy a BELSPED- rakodómunkás csuklóján aranyóra fénylik. „Furcsa — gondolta — a fizikai munkások nem hordanak munka közben, ilyen érté­kes órát a kezükön. Egy vigyázatlan mozdulatnál összetörhet.. ” — Szép órája van — ál­lapította meg a nyomozó. — Milyen gyártmány? A kérdezett öntelten el­mosolyodott. — Nekem is tetszett — forgatta a csuklóján levő órát —, ezért vettem meg egy orosz katonától... Kép­zelje el hétszáz forintot fi­zettem érte. A rendőrtiszt felállt, meg­fogta Szabó csuklóiát, s hosszasan vizsgálta az óra számlapját. — Nagyon ió óra. ivazán megérte az árát... Mára végeztünk, lehet, hogy né­hány nap múlva hivatom. Alighogy becsukódott az ajtó Szabó László mögött, a nyomozó felemelte a te­lefont. — Engedélyt kérek ... Igen, értettem. Egy óra múlva, már a távírógép kopogtatta Szabó Anna Párizsban élő fivéré­nek címére, a következő szöveget; „Közölje a Ma­gyar Népköztársaság Bel­ügyminisztériumával, hogy a közelmúltban járt-e ön­nél Szabó Anna, s ajándé- kozott-e számára valamit?” Amíg a válaszra várt, D. M. főhadnagy elvtársai köz­reműködésével alapos vizs­gálat alá vette Szabó László életkörülményeit. Néhány nap alatt megállapították, hogy Szabó az utóbbi idő­ben igen sok ingóságot adott el, s a pénzen valóságos or­giákat rendezett Szabó An­na lakásán. Sőt, szállásadó­nője értéktárgyaival aján­dékozta meg alkalmi ba­rátnőit. A tanúk, akiket Szabó László életmódjáról kérdeztek ki, egyhangúan állították, hogy ők már ré­gebben tudnak a háziasz- szony disszidáló"- >1, s ar­ról is; minden holmiját Szabó Lászlónak ajándé­kozta. A főhadnagy azonban nem tudott megnyugodni. Miből indult ki? Az ellentmondá­sokból. Először is; Szabó Lászlót többször büntették meg erőszakos bűncselek­ményekért. Másodszor: szovjet katona nem adhat el svájci, legfeljebb szovjet gyártmányú karórát; har­madszor pedig; az óra ér­téke minimum kétezer fo­rint, s ha az nem lopásból származik, nem adják el áron alul. Volt még ezen­kívül más. megvá’aszo’atlan kérdés is; miért szökött meg Szabó Anna, jelenleg hol tartózkodik, s miért hí- resztelte el mindenkinek a disszidálást Szabó László? A nyomozó sejtett valamit, de bizonyítékok nem voltak a fcjezében. Közben teltek a hetek. Közeledett a nyár. Június elején két nyomozó, a bűn­ügyi technikus társaságá­ban, házkutatási határozat­tal a zsebükben beállítot­tak az Ady Endre utca 33. számú házba. Szabó Anna lakója nem volt otthon, ő is, akárcsak szállásadó­nője, eltűnt Azonnal el­rendelték kör"> zését. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents