Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXV. évf. 63. szám 1970. március 15. VASÁRNAP Ara: 1 forint Heti yilághíradó Osakai századok — európai napok. Képes külpolitikai kommen­tár (2—3. oldal) Primőrqondok A kora tavaszi zöldség- termesztésről. (4. oldal) Hódolat egy legendának Pusztaszer, 45. március 15. (5. oldal) (9. oldal) MAGYAR SZ'OCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS’-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tj védnökséget vállalt a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága Tegnap, szombaton dél­előtt Kecskeméten, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizott­ságán Terhe Dezső első tit­kár ismertette a KISZ me­gyei bizottságának új véd­nökségvállalását. E tanács­kozáson részt vett Bodor Jenő, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács V. B. művelő­désügyi osztályának veze­tője. — A munkás- és paraszt­fiatalok tanulásának segí­tése rendkívül fontos fela­dat, hiszen a megyében az általános iskolából kikerü­lő fiatalok 80 százaléka fi­Petőfi ünnepe A népek életének is vannak felejthetetlen pillanatai. Különös . va­rázsuk van: a több nem­zedékkel később élő unokák és ükunokák képzeletében is tökéle­tes pontossággal élnek. Mint az a délelőtt, ami­kor szemergő eső per­metezett Pest felett és diákok, mesterlegények, vásárra érkezett vidé­kiek néhány gyújtó mondat hatására forra­dalmi tömeggé válva, rákényszerítették a szű­kölő helytartótanácsra a maguk, a nép akaratát. A történelem élén ha­ladni — ezt akarták a márciusi fiatalok, köz­tük Petőfi, akit költé­szetének lendülete a nap vezérévé emelt. És ez a fő tanulsá-ga és legna­gyobb hagyatéka a cso­dálatos márciusi nap­nak, amelyet mi egyál­talán nem tartunk hol­mi, csupán időnként megtekintendő történel­mi freskónak. Mert ez a Petőfi kitűzte út ma is folytatódik. Akkor a ha­ladás élére törni: egy­értelmű volt a feudaliz­mus önkényének lerázá­sával, a polgári fejlődés és a nemzeti független­ség kivívásával. Most a történelem új lépcsőfo­kán haladunk feljebb: ma az harcol helyesen, ..a néppel tűzön-vízen át”, aki a szocialista tár­sadalom csúcsai felé igyekszik. A 48-as Magyarország példa volt, tiszteletet éb­resztő büszke jelkép. Napjainkban a földgömb lakosságának egyharma- da afelé a társadalmi rend felé halaif. amely­ről a világszabadság ma­gyar költője álmodozott, s mi ebben a táborban az emberiség élcsapatá­ban menetelünk. Minden szál virág, amely Pető­fi, Vasvári, Jókai, Tán­csics emlékműveit, szob­rait, sírját díszíti: egy­szerre szól a múltnak, jelennek és jövőnek. zikai dolgozók gyermeke, s közülük az elmúlt évben csupán 24 százalék jelent­kezett középiskolába — mondotta <Terbe Dezső. — Ugyanakkor a középisko­lákból kimaradók 60 szá­zalékának szülei szintén fi­zikai dolgozók. Nagy gon­lalásuk kétirányú: egy­részt bekapcsolódnak a szakkörök irányításába, a korrepetálásokba, a pálya- választási tanácsodásokba. Másrészt a megyében mű­ködő KISZ-szervezetek se­gítséget nyújtanak az álta­lános iskolai diákotthonok Aláírták az új védnökség vállalási megállapodást. dot jelent az is, hogy min­dén erőfeszítés ellenére, még mindig több mint öt- ezéfL gyérek diákotthoni el­helyezése megbldatlan. ’ Á’KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága e gondo­kon a fizikai dolgozók gyetrnekeinek segítésével, Illetve védnökséggel kíván enyhíteni. VédnökségVál­építésében. A községi KISZ- szervezetek a szakmunkás- képző intézetek segítségé­vel társadalmi munkában szemléltető eszközök készí­tését is vállalták. A fentiek ismertetése után a megállapodást Bo­dor Jenő és Terbe Dezső írták alá. T. L. 11 ezer hold őszi vetés a víz alatt Az elmúlt hét is hozott csapadékot bőven, szeles, napsütéses időt annál ke­vesebbet, így a belvízgon­dok csak tovább növeked­tek. Mivel a legnagyobb ve­tésterületen termeit őszi gabonák hozama nem kis mértékben attól függ, ho­gyan vészelik át a telet, e növényi kultúráknál már megállapítható, hogy a haj­latokban összegyűlt csapa­dék jelentős károkat oko­zott. Kalászosokkal bevetett földekből közel 11 000 hold van jelenleg víz alatt me­gyénkben. E területek több­ségén 70—80 százalékos a kipusztulás. A mezőgazdasági üzemek szántóterületeiből hozzáve­tőlegesen 16 500 holdat bo­rít a belvíz, részben olyan területeket, ahol az ősszel elvégezték a talajmunkákat. A legnagyobb számokat a rét-, illetve a legelőműve­lési ághoz tartozó terüle­tekről . jelentik, ezekből mintegy hetvenezer hold- nyi van jelenleg víz alatt. A réteken és a legelőkön a legkisebb a kár, a pillan­gósok vetésterületein sem történt jelentősebb kipusz­tulás. A szőlőültetvényekben a vízzel borított terület meg­közelíti a 2500 holdat, na­gyobb részt a hagyományos művelésű szőlőket károsí­totta a csapadék. A gyü­mölcsösökben jelentős a ki­pusztulás, főként a mélyebb fekvésű területeken, Ke­rekegyháza környékén. A termelőszövetkezetek Az üzemek megkezdték a károk bejelentését és az állami gazdaságok többsége biztosítást kötött veszélyeztetett területeire, így a károk egy része megtérül. Az Állami Biz­tosító Bács-Kiskun megyei Igazgatóságán elmondották, hogy március kilencediké­től folyamatosan érkeznek a bejelentések a kártérí­tésekre vonatkozóan. A hé­ten a megye kárszakértői háromnapos értekezletet tartottak és számos elő­adást hallgattak meg a bel­vízkárok megítéléséről. Kötetnyi Táncsics-újság került a Fataji Múzeumba A Táncsics Mihály által szerkesztett és kiadott Mun­kások Újságának kötetbe fű­zött első harminchárom példányszáma került a Pa- taji Múzeumba. A ritka ér­tékes dokumentumot a táj­múzeum helyi jellegű, tu­dományos-lexikális könyv- gyűjteményben helyezték el. Az első magyar m,un- kásújság 1848. szeptember 24-i számában Petőfi Sán­dor is cikket írt, az egyen- lőségi társulat megbízásá­ból. Ugyanebben a példány­számban jelent meg Tűzkü Imre dunapataji lakos „Sze­génynek szerencséje is sze­gény!!!” című írása. A pa- taji polgár cikkében amiatt kesereg, hogy a márciusi polgári demokratikus for­radalom győzelme után fél­évvel még mindig nem ér­vényesül az egyenlőség el­ve. Erre tényeket sorol fel, s például ezt írja; „65 if­jú ment már el városunk­ból önkéntesen katonának, és közöttük csak kettő volt földes ember gyermeke, a többi mind szegény ...” Táncsics újságkötete e cikk miatt „illik bele” a tájmúzeum immár több mint 600 kötetes könyv- gyűjteményébe, amely ar­ról nevezetes, hogy vala­milyen vonatkozásban min­den egyes kötet foglalkozik Dunapatajjal is. Olaszország, Svájc Exportálják a húsvéti pecsenyehárányokat Egyik legkeresettebb ex- Azt követően pedig — hús­vét előtt — bármilyen mennyiségben és minden elfogadható minőségben értékesíteni tudják a pe­portcikkünk a bárány, a húsvét előtti hetekben szin­te minden mennyiséget megvásárolnak a nyugat­európai üzletkötők. Az idén csenvebárányokat. már több mint 15 ezer te­jesbárányt exportáltak a termelőszövetkezetekből, ál­lami gazdaságokból. Az üzemek többsége a Bács-Kiskun megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vál­lalaton keresztül szállítja külföldre a bárányokat, Olaszországba. Svájcba. Gö­rögországba és Franciaor­szágba. A vállalat szállítási osztályán Kádár Sándorné- tól kértünk tájékoztatást, aki elmondotta, hogy az idei szállítások mennyiségben is. minőségben is felülmúlják az eddigieket. Március 7-e óta különö­sen meggyorsult a szállítás, és ez a folyamat a húsvéti ünnepekig még fokozódni fog. Hétfőtől vasárnapig több mint 1700 bárányt küldtek Svájcba és Olasz­országba. köze! 13 ezer ki­logramm élősúlyban. A jö­vő héten újabb 4—5 va- gonnyi bárányt exportálnak. EXPO—70 Megnyílt az osakai világkiállítás Szombaton helyi idő sze- Ágyúk dördültek, lég- rén. Pontosan 11 órakor rint 11 órakor Hirohito ja- gömbök emelkedtek a felvonták a reszt vevő or- pán császár megnyitó sza- magasba, óriási tartályok- szagok zászlóit, majd a csá­váival vette kezdetét az ból állandó konfetti- szár megnyitó szavai után Expo—70., minden idők leg- eső hullott, zenekarok ját- színes rakéták röppentek nagyobb világkiállítása, és szottak és a 77 részt vevő fel: ezzel megkezdődött a az első ilyen rendezvény az nemzet népi együttesei ad- hónapra _ tervezett ázsiai földrészen. tak műsort a kiállítás főte- monstre-rendezveny, amely­nek hivatalos temaja; „az emberiség haladása és har­móniája”. A 77 kiállító nemzet 115 pavilonban ad számot tu­dományos és műszaki fejlő­déséről, civilizációjáról. Ki­emelkedik a 109 méteres szovjet pavilon, a kiállítás legmagasabb épülete. Az Expo—70 összesen 329 hék- tárnyi'területet foglal el, 16 kilométerre északra Osa- kától. Japán második leg­nagyobb ipari és kereske­delmi központjától. A ren­dezvényre, amely körülbe­lül 2,9 milliárd dollárba ke­rült, ötvenmillió látogatót várnak. A megnyitó ünnepség ke­retében, amelyen több ezer japán és külföldi vendég vett részt a tokiói diplo­máciai testülettel egyetem­ben, Eiszaku Szato minisz­terelnök tartott beszédet, a közönség számára vasárnap A kiállítás színhelye a megnyitás előtt. nyitják meg a kiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents