Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

lesz ez akkor, ha a BUVÄ- Tl-tól kapott terv alapján készített kísérleti jellegű, faelemekből összeállított lakóház is beválik, a hat­nyolc nap alatt összeszerel­hető két-három-négy szo­ba, összkomfortos, központi fűtéses faház prototípusá­ban a tél folyamán már laktak Budán, s hamarosan megérkezik a szakvélemény, amely az előjelek szerint zöld utat nyit ennek a la­kásgondokat enyhítő gyárt­mánynak. Tatarozástól 20 millió forintig A lakásokról, az építke­zésekről szólva kapcsolód­junk mindjárt a másik je­lentős tényezőként szereplő ágazatához a szövetkezet­nek; az építőipari részleg­hez. Ezt a tevékenységet is az ötvenes évek végén kezdte a szövetkezet, és az első időkben szinte kizá­egy 3,5 millió forintos be­ruházást végeztek el. A mélykúti szövetkezet jó minőségben végzett munkája, a határidők be­tartása hamarosan újabb megrendeléseket, újabb igényeket, szerződéseket eredményezett. Két évvel ezelőtt, 1968-ban már eme­kon kívül olyan létesítmé­nyeket is megvalósított, mint a bácsalmási Vörös­marty iskola központi fű­tésének szerelése, továbbá a szanki földgázüzem víz­hálózatának elkészítése. A nagyobb vállalkozások azonban egyáltalán nem je­lentették azt, hogy a szö­vetkezet háttérbe helyezte volna a lakosság részére végzendő építőipari szol­gáltatási tevékenységet, a tatarozásokat stb. Sőt, en­nek a munkának a minő­ségi javítása, gyorsabbá, ol­csóbbá és korszerűbbé té­tele érdekében szervezési ésszerűsítéseket hajtanak végre és modern gépeket vásárolnak ebben az évben. Százhatvan Lakóház. Kivitelezője a Mélykúti Vegyesipari Termelőszövetkezet. rólag a lakosság ilyen irá­nyú igényeinek a kielégíté­se volt a feladatuk. Az 1964-es adatok szerint pél­dául — amikor az összter- melési értéknek több, mint 50 százalékát adta az épí­tőipari részleg a 10 millió­ból 6 millió forintot — zömmel a lakosság részére végzett építkezés és a ta­tarozás volt a munka. A következő évben, 1965-ben kapott nagyobb feladatra megbízást a szövetkezet; a jánoshalmi szárítóüzem megépítésére, majd a ké­sőbbiekben a kisszállási Petőfi Termelőszövetkezet részére egy 290 férőhelyes tehénistállót és — ugyan­csak az említett közös gaz­daságnak — sertéstelepet és újabb istállót építettek. Két évvel ezelőtt már a Balaton partján dolgoztak a mélykúti ktsz szakembe­rei, ahol a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal megbízásából kempingtá­bort alakítottak ki, mint­letes lakóházat is építet­tek a községben, ez a ház látható a képen — és ek­kor fogtak hozzá Bácsal­máson — az óalmási ré­szen — az állami gazdaság sertéstelepének az építésé­hez, ehhez a 10 millió fo­rintos munkához, amit ta­valy fejeztek be. Az elmúlt esztendőben kezdték meg a mélykúti Béke Termelő­szövetkezet 29 millió forin­tos sertéstelepének építő­ipari munkálatait. Ebből az országosan is jelentős be­ruházásból 20 millió forint értékű munka elvégzésére kötött szerződést a szövet­kezet. Vállalási szerződé­sük van a 31-es építőipari vállalattal, a MÁV debrece­ni és szolnoki igazgatóságá­val, Nyíregyházán pedig egy 2500 négyzetméteres munkásszállást építettek. Ennek az ágazatnak önál­ló részlegeként kezdett mű­ködni 1969-ben a fűtéssze­relő részleg, amely az ál­talános építési munkálato­ember egy ágazatban Komoly tényezőként sze­repel a szövetkezet munká­jában a vasipari ágazat, amely összesen 160 ember­nek biztosít jó kereseti le­hetőséget. A vasiparnak, az ezen belüli árutermelésnek is — mint a szövetkezet egészének — legnagyobb jelentőséget az adja, hogy sok olyan, a község­ben lakó embernek ad munkát, akik korábban az elvándorlók, a vonatozók kategóriájába tartoztak, de ezen túl főleg a női mun­kaerő elhelyezését oldotta meg a községen belül. Az, hogy Mélykúton jelenleg mindenki talál munkát, nem kis mértékben a ve­gyesipari termelőszövetke­zetnek is köszönhető. A vasipari ágazatban például — a műszeripari tevékeny­séggel — összesen mintegy 8o női munkaerőt foglal­koztat. Gépmunkások a faipari műhelyben. Ez az ágazat öltözőszek­rényekkel kezdte a tevé­kenységét 1964—65-ben, majd a keretes rakodóla­pok előállításával bővült a kör, aztán az AGRO- TRÓSZT megrendelésének eleget téve vaskeretes me­legágyakat gyártottak. A megrendelői kör szélesedé­se a szövetkezet szakember­ellátottsága és a gépi fej­lődése lehetővé tette, hogy korszerűbb, munkaigénye­sebb vállalásoknak is ele­get tegyenek. Ilyen körül­mények mellett kötöttek szerződést a MÁV-val, a Cegléd—Nyíregyháza közöt­ti vasútvonal elektromos vi­lágítóberendezéseinek el­készítésére, továbbá a 25 méter magas fényszóró­oszlopok előállítására. Há­rom évvel ezelőtt, 1967-ben lépett a szövetkezet megren­delői sorába a posta, amely a kábelcsatornák fedőlapjai­nak gyártására adott meg­bízást-, a- mélykútiaknak. Ez a munka jelenleg is fo­lyamatban van, s a tervek szerint 1970-ben már két millió forint termelési ér­téket képvisel majd a kö­zös kasszában. Távlati szer­ződést kötött a szövetkezet a GANZ-MAVAG-gal 1973- ig s ennek alapján alváza­kat, lépcsőket és egyéb a vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket állítanak elő. A már említett 80 női mun­kaerő foglalkoztatottságát ugyancsak az 1973-ig szóló és a Budapesti Elektrotechnikai Ktsz-szel kötött kooperációs szerződés biztosítja, amely mintegy 15 millió forint értékű munkát jelent a vegyesipari tsz-nek. A lányok, asszo­nyok transzformátor vas­magolásával, tekercselésé­vel, fénycsőfojtó alkatré­szek készítésével és össze­szerelésével foglalkoznak. Ez az üzemrész nagy jpvő előtt áll a szövetkezetben, s minden bizonnyal újabb munkásokra lesz szükség a feladatok elvégzéséhez. Igaz ugyan, hogy a bővítés nem­csak a műszerrészlegre vo­natkozik, hanem általában a vasipari ágazatra, de ez utóbbiaknál inkább gépek beszerzése válik szükséges­sé: maráshoz, gyaluláshoz, csiszoláshoz stb. Itt kell még megemlíte­ni a szövetkezet vasipari ágazatának az elmúlt esz­tendőben gyártani kezdett egyik új "termékét, az egy- és kétajtós kivitelben elő­állított tűzbiztos, biztonsági zárral ellátott vasszekré­nyeket. Nem csupán azért beszélünk erről, mert ezek a cikkek is egyre nagyobb vevőkört, táguló piacot je­lentenek a vegyesipari szö­vetkezetnek, haném — ami ezzel együtt jár — a fog­lalkoztatottság szempontjá­ból is kétségtelenül elő­nyös — bár mint említet­tük, Mélykúton, éppen a szövetkezet fejlődésének eredményeként nincs mun­kaerő-felesleg. A vasszek­rényekből 1969-ben mint­egy 600 darabot állítottak elő, s ennek a tevékeny­ségnek közéi egymillió fo­rint volt a termelési értéke. A húszmillió forintos munka; a mélykúti Béke Tsz sertéskombinátja. Szociális ellátás, munkaverseny Az általános képből kitű­nik, hogy a huszadik évé­hez közeledő vegyesipari termelőszövetkezet életében az 1964—65-ös esztendők jelentettek komoly forduló­pontot. Ennek jobb megér­téséhez el kell mondani, hogy ekkor, 1964-ben ala­kult meg az akkori ktsz pártszervezete, mindössze négy fővel. Ma 37 tagja van a szövetkezet pártszer­vezetének, s a kezdeti 47- ről 67-re emelkedett a KISZ-fiatalok létszáma. Ügy is nevezhetnénk a szö­vetkezetei, hogy a fiatalok munkahelye. Az átlagos életkor csupán harminc év. Ezek az emberek — élet­kori sajátosságként is — szívesen tesznek egy-egy -irándulást az ország kü­lönböző tájaira, s ehhez a szövetkezet vezetősége kész­ségesen hozzásegíti őket. Harkányfürdőn és Siófokon bérelt üdülőjük van — nyolc-nyolc ágyas szobák­kal. Talán nincs is olyan tag, aki még nem volt üdülni, kirándulni. De nem azért mennek, mintha ott­hon nem éreznék jól ma­gukat. A műhelyben köz­ponti fűtés biztosítja a jó időt, automatikus, olajtü­zelésű kazánjaikból a nap minden szakában meleg­vizet kap a férfi és a női zuhanyozó, s a hétszáz em­ber befogadására alkalmas nagyteremben naponta több fogásos ebédet kapnak a dolgozók. Azok a dolgozók élvezik ezeket a lehetőségeket, kö­rülményeket, akik szorgal­mas munkájukkal megte­remtették a szövetkezet anyagi alaoiát. s biztosítot­ták a saját kényelmüket, szociális, kulturális igényei­ket szolgáló berendezések stb., megvalósítását. Nem véletlenül írtunk szorgal­mas emberekről. Ezt egyéb­ként a már említett múlt évi 71,5 millió forintos ter­melési érték is alátámaszt­ja. De megemlítjük azt is, hogy a szövetkezet aktív dolgozóinak több mint 90 százaléka vesz részt a mun­kaversenyben, s a szövetke­zetben dolgozó 23 brigád a szocialista címért küzd, közülük öt brigád már má­sodszor, három brigád pe­dig harmadszor pályázza meg a kitüntető címet, s a jelek szerint el is fogják érni. A tervek szerint a szövet­kezet az április 4-én tartan­dó, hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados jubi­leumára rendezendő ünnep­ség keretében fogja kihir­detni a munkaverseny ered­ményeit, s ekkor adja át a pénzjutalmakat is a legjob­baknak. Kétségtelen, hogy a versenyszellem, a családias, jó, együttérző, munkában, szórakozásban ünneplésben és gondokban összeforrott kollektíva ereje, a párt­irányítás, a fiatalok egyre erősödő ifjúsági szervezete lehetővé teszi, beváltja azt a reményt, hogy 1970-ben a szövekezet eléri a ter­vezett 91 millió forin­tos termelési értéket, ami egyben azt is jelenti majd, hogy húsz millióval szárnyalják túl az elmúlt esztendő hasonló számait. Ez az ugrásszerű fejlődés évek óta tart, s minden biztosíték megtalálható a szövetkezetben ahhoz, hogy a továbbiakban ne csökken­jen, hanem fokozódjon. (X.)

Next

/
Thumbnails
Contents