Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-11 / 35. szám

«. oldal iF7o. renrnar n. szertra Egy évtized biztató eredményei A településfejlesztés helyzete a bajai járásban Másfél évtizede annak, hogy pártunk és kormány­zatunk lerakta a széles ré­tegekre támaszkodó köz­ségfejlesztési mozgalom alapjait. Űjabban ugyan már településfejlesztésről beszélünk, a lényeg azon­ban nem változott: elsősor­ban helyi forrásokból vég­rehajtani a szükségletek, igények szerinti feladatokat. Mindebből társadalmi mun­kája révén évről évre na­gyobb részt vállal a lakos­ság. A megyei tanács 1958-tól éves községfejlesztési ver­senyt hirdetett meg. A ver­senyben való résztvétel a részvevők erkölcsi elisme­rése mellett anyagi eszkö­zökkel is járt: a helyezést elérő városok, járások és községek jelentős pénzju­talmat kaptak. A bajai járás négy ízben került az élre, de a többi években sem adta alább a második—harmadik helynél. A községek közül is több szerepel a helyezettek kö­zött Építési feladatok megva­lósítására a járásban 1960. és 1969. között csaknem 58 millió forintot fordítottak. Két új művelődési ház épült, hatot felújítottak, három mozit korszerűsítet­tek, 25 lakást, 15 tantermet, két ravatalozót, öt autó­buszvárót, három orvosi rendelőt építettek egyebek közt. Nem kis feladatot jelen­tett a lakosság jó ivóvíz­zel való ellátása. A már meglevő fúrott kutak több­sége is korszerűtlen, el­avult volt, így a közműves vízellátás megteremtése ér­dekében új kutak fúrásá­val megfelelő víztermelő berendezés, víztorony és há­lózat kiépítésével kellett a törpe vízműveket létrehoz­ni. Napjainkig a járás 15 községe kapott — összesen több mint 30 millió forint költséggel — törpe vízmü­vet. A hálózat összes hosz- sza egyébként 164 kilomé­ter és 3290 lakás vízellátá­sát biztosítja. A villanyhálózat bővíté­sére, a közvilágítás fejlesz­tésére, illetve korszerűsíté­sére 10 év alatt csaknem 3 és fél millió forintot áldoz­tak. Az út- és járdaépítés 23 milliós költségeinek eredményeként a községek­ben 13 kilométer út és 122 kilométer járda épült. Né­hány község kivételével leg­több helyen még a mellék­utcákban is — legalább egyik oldalon — szilárd burkolatú járda van. Jelentős értéket képvi­sel az elvégzett társadalmi munka is, amely legszembe­tűnőbben a parkosításnál és a fásításnál nyilvánul meg. A lakosság egyetérté­sét, segítőkészségét jól ér­zékelteti, hogy míg 1960- ban mindössze 41, az el­múlt évben ennek több mint a tízszerese — 427 forint — volt a bajai járásban egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A közelmúltban értékelte a járási tanács vb egy évti­zed fejlesztési tevékenysé­gét. Eszerint a másodváro­sok kategóriájában Bácsal­más, a négyezer lelkesnél népesebb községek közül Madaras, az ennél kisebb lélekszámúak csoportjában pedig Felsőszentiván került az első helyre. Még mindig a gyerekjáték! Összefoglaló a múlt év tűzeseteiről A tűzrendészet megyei parancsnokságán Dudás Ist­ván tűzoltó alezredessel a múlt év tűzeseteiről beszél­gettünk. Ha nem is jelen­tősen, de csökkent a tűzese­tek száma, ugyanis 1969-ben 225 esetben kellett kivonul- niok, az 1968. évi 289 he­lyett. Az anyagi kár 1 mülió 770 ezer forintra tehető, amely lényegében azonos az 1968. évivel, s amely abból adódik, hogy a múlt eszten­dőben nagyobb kárértékű tüzek történtek. — A tűzesetek területi megoszlása érdekes össze­hasonlításra ad alkalmat — mondotta Dudás István. — Ugyanis ipari tűz mindösz- sze húsz volt, az anyagi kár pedig alig haladta meg a 147 ezer forintot. Csökkent a tüzek száma a mezőgaz­daságban is, ugyanis koráb­ban 188 tűzesetbe a múlt évben pedig mindössze 107 alkalommal kellett közbe­avatkozni. A mezőgazdasá­gi tüzeknél az anyagi kár 20 ezer forinttal haladja túl a megelőző évit, ugyanis 1969-ben kirívó volt a mezőgazdasági erőgépek okozta tűz. Az UE—28-as típusú erőgépek áramtala- nítása miatt félmillió fo­rint anyagi kár keletkezett. A lakóházakat ért tűzese­tek száma 69-ről 72-re nőtt, ugyanakkor a középületek­ben keletkezett tűz 6-ról 10-re, kárértéke 20-ról 80 ezer forintra emelkedett. Ennek oka jórészt a régi építésű házakban keresendő, ugyanis azokban még a ké­ményekbe építették a ge­rendákat. A kereskedelem­ben kiugró tűzkárról be­szélt Dudás tűzoltó alezre­des. Az 1968-as 9 ezer fo­rintos anyagi kárról 156 ezer forintra ugrott a „mér­ce”. Ez egyetlen tűz követ­kezménye. Olvasóink bizo­nyara emlékeznek rá. hogy Kiskőrösön ÁFOR-telep építés alatt levő kimérő helyiségének műanyag borí­tása gyulladt meg a sugár­zó hőtől. — A tűzesetek okait ele­mezve megállapították, hogy még mindig a gyermekjá­ték áll az első helyen. An­nak ellenére, hogy 58-ról 34-re csökkent számuk, még mindig a legtöbb az ilyen okból kigyulladt ház, termény és más egyéb léte­sítmény. A második helyen a nyüt láng használatát, valamint az építési hibából származó tűzeseteket emlí­teném. Az elmúlt évben ta­pasztaltuk, hogy nagyon sok az elektromos hibából szár­mazó tűzeset, hatról 24-re emelkedett. Ez arra figyel­meztet bennünket, de úgy véljük különböző üzemek gazdasági vezetőit is, hogy az elektromos berendezése­ket a biztonságos üzemelte­tés érdekében felül kell vizsgáltatni. Az 1969. évben a bajai járásban történt a legtöbb, 395 ezer forint kárt okozó tűzeset. amely főleg a mezőgazdasági erőgépek áramtalanításának elmu­lasztása miatt következett be. Annak ellenére, hogy a kiskunhalasi járásban 444 ezer forint érték semmisült meg, mégis erőteljes csök­kenés tapasztalható. A du- navecsei járás, amely nem rendelkezik jelentősebb ipa­ri létesítménnyel a tűzese­tek számában a harmadik helyen áll. Ebben a járás­ban főleg mezőgazdasági és lakóházi tüzek keletkeztek, éppen a szabályok be nem tartása, semmibe vevése miatt. Gémes Gábor A fedett uszodáról Gyakori látogatója va­gyok a kecskeméti fedett uszodának. Bár nem isme­rem hazánk többi uszodá­ját, gondolom a mienk a legszebbek, legjobbak kö­zé tartozik. Egy apróság azonban olyan bosszúságot okoz ne­kem és több ismerősöm­nek, hogy úgy érzem szó­vá kell tennem. A ruhatár szekrényso­rokból áll, vetkőző-öltöző kabin nincs. A szekrény­sorok között gyerekek, fel­nőttek, idősek vetkőznek, törülköznek, öltöznek. Ez így sem esztétikai­lag, sem pedagógiai szem­pontból nem indokolt. Néhány kabinnal meg­oldott lehetne ez a prob­léma. Ezeket a kabinokat az öltözés, vetkőzés idő­tartamára mindenki hasz­nálhatná, a holmiját pe­dig a szekrényekben he­lyezhetné el. örömmel venném, ha javaslatomon gondolkodná­nak az illetékesek. Kollár Kálmán Kecskemét Széchenyiváros Dunaszentbenedeken szeretik a földet Dunaszentbenedeken az Űj Hajnal Tsz tagsága a közelmúltban új vezetősé­get választott, melyen Kun László elnök ellenszavazat nélkül nyerte el újra tisiz- tét. Mo6t zárszámadásra ké­szülnek, igen bizakodó a hangulat. Ebből az alka­lomból az elmúlt tíz év fejlődésének adatait ke­restük. Az 1960. december 20- án alakult termelőszövet­kezet első évei nem hozták meg a kívánt eredménye­ket. 1965-ben viszont a ta­gok részesedése már meg­közelítette a 4 millió fo­rintot, 1968-ban pedig 13 millió forint volt. 1961- ben kezdtek építeni azt a gazdasági telepet, amely ma már valóságos „tsz- város”. Istállók, górék, to­jóházak, raktárak, és az új büszkeség, a hidroglo- bus — mindez 11 millió forintba került. — Hogyan sikerült mindezt elérni elnök elv­társ? — Nincsen ebben sem­mi titok. Pontosan felmér­tük a lehetőségeket és ki­zárólag mezőgazdasági munkával foglalkoztunk). A benedeki emberek min­dig szerették a földet. Igaz, volt idő, amikor ez megerőltetésükbe került Ma már magukénak érzik a tsz-t, mert ami a leg­főbb: biztonságos megél­hetést találnak benne. Szabó Gábor Dunaszentbenedek Szeretnénk eladni Nemrégen költöztünk Kecelre. A házban, amely­ben most lakunk, igen sok vas, papír és rongy maradt Tudom, hegy a MÉH-nél ezeket a hul­ladékokat hasznosítani le­hetne. De sajnos, itt, Ke- celen nincs MÉH válla­lat. Hogyan tudnám még­is értékesíteni a hulladé­kot? Mácsai Erzsébet Kecel, Szőlő út 35. Miért nem köthetek szerződést? Van egy továbbtenyész- tésre alkalmatlan szarvas- marhám. Csekély tej ho­zama miatt továbbtartás- ra nem gazdaságos. Szeretném, ha az ille­tékes vállalattal szerző­dést köthetnék hizlalásra, de a dolgozó, aki itt ná­lunk a szerződéseket kö­tötte, velem nem volt hajlandó foglalkozni. Hiz- lalásos szerződés megkö­Ki kell várni a végét... Forog a világ. Egészen pontosan nem tudni mióta forog, mindenesetre én éj­félkor vettem észre: szédü­lök. Zúg, fáj a fejem, ösz- szeszűkül a gyomrom, re­meg a lábam. — Te nem szédülsz? — fordulok a feleségemhez. — Nem szívem, én teg­nap nem vettem részt a hi­vatali közös névnapon — hangzott a provokáció. Lefekszem. Most meg, mintha hullámokon lebeg­ne az ágyam. Viharba ke­rült hajóban vagyok, a fe­délzetre is felcsap a víz. Izzadok. Mentőcsónak nincs, egyedüli lehetőség a láz­mérés. — Mutasd mennyi? — kérdi nejem, lényegesen enyhébb hangnemmel. 37,5. Nem sok, de vigyáznod kell. A rumos tea mellett dön­töttem. Két nagy csészével megiszom, s ez alkalommal Mintha vízbe mártanának, izzadok... Reggel a szokásos lendü­lettel lépek ki az ágyból. Mi volt ez? Nyilván elvesz­tettem az egyensúlyomat. A falnál kötöttem ki. Nézzük mégegyszer. Visszaülök, majd ismét felkelek. Ezút­tal a térdem rogyott össze. Elő a lázmérőt: 38,7! — Azonnal orvoshoz! — ripakodott rám a feleségem. — Látod, te is megkaptad. Pedig mondtam, hogy az influenzát komolyan kell venni. Nagyon vigyázz ... Húsz-huszonötén ácsor- gunk az orvosi rendelő előtt. Az egyik páciens kö­hög, a másik tüsszög, per­sze, nem mindenki a zseb­kendőjébe __ — Kétféle gyógyszert írok magának, feküdjön és sok folyadékot igyon — mondta az orvos. Naponta 5—6 csésze teát is megihat, persze citrommal. Influen­feleségem nem-emel szót a za, komolyan kell venni, dupla adag rum ellen. I Három napra kiírt az or­vos. Minden utasítását be­tartom. Szedem a porokat, iszom a teát, rum nélkül, citrommal! Három nap múlva az orvos további fekvést javasol. A hatodik nap után ugyan még nem vagyok rendben, de renge­teg tennivalóm van a hi­vatalban. Bemegyek. Kicsit szédülök, de aránylag hatá­rozott testtartással megyek el a portásfülke előtt. Pis­ta bácsi, a ^portás meg is kérdezi: — Influenza? — Bizony az volt — fe­lelem. Legyint az öreg. Én is benne voltam, még moqt sem érzem jól magam. — No és Pista bácsi mi­vel kúrálta magát? — kér­dezem. — Én kérem, semmivel. Mindegy az, hogy fekszik-e vele az ember, vagy sem. Mert az influenzának csak egy orvossága van: ki kell várni a végét... T. L. tése esetén 19—21 forint a kilogrammonkénti ár, míg szabadon történő értékesí­tésnél csak 14 forintot fi­zetnek kilóként. Százszázalékos kereső­képtelen vagyok, részemre igen nagy jövedelem-ki­esést jelent a két ár kö­zötti összeg elvesztése. Miért nem köthetek szerződést? Bartha István Madaras Lelkiismeretes szerelő Japán gyártmányú zseb­rádiónk elhallgatott. Kör­nyékünkön senki sem akadt, aki javítását vál­lalta volna. Feleségem a néma rá­diót elvitte a dunafödd- vári rádió és tv szerelő üzletbe. Az itt dolgozó szerelők lelkiismeretessé­gét dicséri, hogy a rádió­ban levő két ceruzaelemet megfordították, és ezzel rádiónkat szólásra bírták. A műveletért nem kértek pénzt. Ágoston János Dunavecse Vörös Hadsereg út 9. (Az olvasónkkal történt apróságot természetes el­járásnak tartjuk. A szere­lők azzal váltak volna lelkiismeretlenekké, ha ilyen hiba elhárításáért pénzt fogadnak el.) Miért nincs . mirelit gyümölcs? Ősszel több lapban ol­vastam a hűtőipar illeté­keseinek nyilatkozatát: bő­vítik a mirelit gyümölcs választékot. Most szomorú­an tapasztalom, hogy a nagyritkán üzletbe kerü­lő szilván kívül mirelit gyümölcs nem kapható. Tehát nem bővült a vá­laszték, hanem a korábbi években megkedvelt fa­gyasztott málna, szamóca, meggy és őszibarack el­tűnt a hűtőpultokból, hiá­ba keresem. M. K.-né Kecskemét I Megjegyzés Sikk? Igénytelenség! Várakozom a posta, bank, s az Állami Biztosító kis­kőrösi székháza előtt. A kö­zelemben három gimnazis­ta diák folytat élénk esz­mecserét. Témájuk — aho­gyan szavaikból kiveszem — az iskolai focicsapat. Hol egyikük, hol a másikuk szövi a mondókát. De ho­gyan) Csaknem minden sza­vukat vaskos fűszerezés kö­veti. Trágár, útszéli, egyál­talán oda sem illő fűszere­zés. Rám-rám pillantanak, te­hát ott-tartózkodásomról tu­domást vesznek a srácok. De nem zavartatják magu­kat. Mintha ez lenne a sikk, gátlástalanul fület sértő, káromkodó beékelé- sekkel szövik tovább a szót. Egyszercsak kerékpáron érkező férfi áll meg előt­tük. Tanár úrnak szólítják. Es milyen választékos, szép magyarsággal beszélnek ez­úttal) Hamarosan azonban vége a varázslatnak. A ta­nár űr kerékpárjára pattan, s az útszéli, ízléstelen dispu­ta tovább folytatódik. Jómagámat közben ilyen gondolatok foglalkoztatnak; De kár. hogy nincs nálam magnó! Titokban rögzíteni kellene ezt az „épületes” diskurzust és alkalmasint az osztályközösség előtt le­játszani. Kommentár nél­kül. Bizonyos, hogy a srá­cok képéről égne a bőr. Csakugyan) Milyen ha­tást váltana ki az ilyen magnóslejátszás? Vajon tet­szelegnének-e önmagukban az érdekeltek? Mert szá­muk eléggé nagy. Mintha csak sikk lenne az útszéli, trágár beszéd. Egyesek szinte kérkednek vele, szü- kebb közösségben, vagy vo­naton, buszon utaztukban egyaránt. Pedig higgyék el, cseppet sem sikkes. Mégcsak nem is a műveltség jele. Ellen­kezőleg: a nagyfokú igény­telenségé. —y —n Eladó 2 db UTOS. pótkocsi, 200 q rétiszéna, 60 q lucernaszéna. 400 q alomszalma, VENNÉNK MA—200-as típusú komplett öntöző be­rendezést. Kunsági M£. Szakszövetkezet. Csplyospálos. 907

Next

/
Thumbnails
Contents