Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

8. oldal 1970. február 1. vasárnap Jól arányérzéket! Sportbarát vagyok, s nemigen mulasztok el tv- közvetítést, érdekesnek, izgalmasnak ígérkező fut­ballmeccsről, tornaver­senyről vagy ökölvívó- mérkőzésről, — hogy csak ezeket említsem. Többmil­liomod magammal nagyon érdekel a magyar futball •gye, s legutóbb például a család nyugalmának ro­vására végighallgattam a másnapba átnyúlt kerék­asztal töprengést — lab­darúgásunk helyzetéről. Nem éreztem azonban ezt a megelégedést a pén­tek esti *— „Szülők, neve­lők — egymás közt” adás befejezésekor. A félévi bi­zonyítvány „ürügyén” a szó szoros értelmében rendkívül fontos kérdések vetődtek fel, amelyek egyike-másika egész ok­tatásügyünk égető, nyug­talanító gondja — pél­dául az egyetemi belépő­höz való jogosultság kri­tériumát jelentő pont- mennyiség, melyért kö­zépiskolai tanulmányai alatt végig „osztályzat- frász”-ban emésztődik a felsőoktatás szféráiba tö­rekvő tanuló. Hallatlanul éber volt figyelmünk, amikor a közös fejtörés­ben részt vevő szülő-, il­letve pedagógustársak, a pszichológusok, és a társadalomtudományok avatott értői — olyan gondolatokat, megfigyelé­seket, hétköznapi eseteket vetettek — említettek — fel, melyek sokmillió szü­lő, ezernyi nevelő tapasz­talataival, vívódásaival „adekvátak.” Ügy vár­tunk ezekre minden vá­laszt, véleményt, határo­zott vagy bizonytalan ér­vet, mint akik szüntele­nül szomjúhozzuk a gye­rekeink sorsának könnyí­tésében nagyon nagy se­gítséget jelentő tanácso­kat ... Mennyi, de meny­nyi gyereknél roppant ag­gasztó baj, hogy figyel­mük szétszóródó, koncent­ráló képességük gyorsan kimerülő — például. S amikor szerettünk volna sokat, szakszerűt; hallani mindarról, ami ezzel összefügg — persze tudjuk, egy hoszabb adás sem lenne elegendő „min­den” vonatkozás meg­világítására, de a leglé­nyegesebb okokat, össze­tevőket csak szeretnénk tudni —, akkor — „Saj­nos, adásidőnk lejárt...” Vajon nem lenne meg­engedhető egyáltalán ezeknél a — gyermekeink munkáját, törődését, küz­delmeit, emberré formá­lódását sorsdöntőén befo­lyásoló tv-műsoroknál — „ráadás” a közvetítés idő­tartamára? Hiszen annyi, de annyi megbeszélni-, tanácskoznivalónk volna! Hogy ne csak „feldobva” legyen jóformán egy-egy olyan kérdés, mint a fia­talok idegessége, túlter­heltsége (noha erről hosz- 6zú évek óta folyik az eszmecsere, s egyik évfo­lyam a másik után végez, míg valamicske történik is a gyerekek érdekében), meg az: mi lesz az elkö­vetkező generációkkal, ha a mostaniakat az általá­nos iskolában olyan kö­vetelmények elé állítják, hogy az átlagképességű gyerek is csak a szülő harmadik műszakja, ro- botosan szüntelen besegí­tése mellett küszködik matézisből, egyebekből? Tóth István Negyedmillió tulajdonost érintett Se?'!sé9"rújtós a törvény végrehajtása A megyei földhivatal vezetőjének tájékoztatója 1967-ben jelent meg í földtulajdon és földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szó­ló törvény. Ezt követően került sor az előkészítő munkára, a felülvizsgáló bi­zottságok községenkénti lét­rehozására. Ezek a megyei földhivital által készített ütemtervnek megfelelően 1968-ban községenként és gazdaságonként felülvizs­gálták a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat. Az adatokból megállapítot­ták, hogy melyek azok, a kívülállók tulajdonát képe­ző területek, amelyek a törvény értelmében meg­váltásra kerülnek. Megha­tározták a földek pontos te­rületét. művelési ágát. ka­taszteri tiszta jövedelmét, sőt az adatlapokra felje­gyezve kiszámították meg­váltási árát is. Az előkészítő bizottságok a megyében 13 állami, két erdőgazdaság és 254 szövet kezet használatában levő földeket vizsgálták felül. Ez a nagy munka csaknem negyedmillió tulajdonost érintett. A feldolgozott anyagot a bizottságok javaslattétellel átadták a járási földhivata­loknak. további intézkedés határozathozatal végett. A nagyarányú változások át­vezetése s az egyéb ezzel kapcsolatos teendő sok munkát adott a földhivata­lok dolgozóinak. Ennek el­lenére 1969-ben sikerült végrehajtani feladataikat. Elbírálták a mentesítési, a személyi földhasználati ké­relmeket és kiadták a kí­vülállók földjeinek megvál­tására vonatkozó határoza­tokat. Horváth Józseffel, a me­gyei földhivatal vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan is sikerült ezt a sok felada­tot végrehajtani. Tudomásunk szerint a mentesítéssel kapcsolat­ban számos kérelem fu­tott be. A belterületi, zártkerti földdel rendel­kezők ggy holdig mente­sítést kaphattak a terme­lőszövetkezeti használat­ban levő tulajdonukra. Hogyan történt a kérések felülvizsgálása? A kívülálló tulajdonosok közül csaknem 2200 sze­mély kért termelőszövetke­zeti használatban levő föld­jéből mentesítést. A járási földhivatalok a benyújtott mentesítési kérelmeket köz­ségenként. a földet használó termelőszövetkezetek veze­tőivel együtt a helyszínen felülvizsgálták. Sok gondot okozott a földek azonosítá­sa, mert a kérelmezők gyak­ran hiányos adatokat kö­zöltek. Nehezítette az albí- rálást az is, hogy olyanok is kértek mentesítést, akik belterületi vagy zártkerti földdel nem rendelkeztek. Sokan, akik nem ismerték eléggé a rendeletet, vagy helytelenül értelmezték, olyan földre is kértek men­tesítést amely nem volt ter­melőszövetkezeti használat­ban. vagy pedig tulajdonjo­guk törvényes jogcímen már korábban megszűnt, mert földjüket néldául előzőleg felajánlották. A járási földhivatalok a mentesítési kérelmeket el­bírálták és kereken 700 sze­mély részére több mint 300 hold földet mentesítettek a megyébe«. Ezzel együtt történt a sze mélyi földhasználat iránt benyújtott kérelmek fe­lülvizsgálása is. Milyen tapasztalatokról számol­hatunk be? — A mentesítési kéret mek elbírálásával együtt csaknem 8900 személyi föld- használat iránt, benyújtott kérés felülvizsgálása tör­tént meg. A felülvizsgálat során a földhivatalok az olyan kérelmeket, amelyek teljesítésére nem volt lehe­tőség — mivel nem volt a kérelmezőnek sem belterü­leti, sem zártkerti földje —, de a személyi földhaszná­latra való jogosultság felté­telei megvoltak, elbírálás végett áttették a kérelmező lakóhelye szerinti községi tanács végrehajtó bizottsá­gához. A helyi tanácsok, vala­mint a járási földhivatalok a kérelmek elbírálásánál, a földek kijelölésénél messze­menő méltányosságot érvé­nyesítették. A termelőszö­vetkezetek túlnyomó több­sége nem zárkózott el a kérések teljesítése elől. Értesüléseink szerint egyes helyeken azonban talál­koztak ellenállással, sze­retnénk erről is tájékoz­tatást kapni. Ahogy az előbb mondot­tam, általában nem volt kü­lönösebb gondunk, de egyes községekben valóban nem voltak méltányosak. A szo­ciális körülmények mérle­gelésénél és elbírálásánál nem jártak el körültekin­tően. Előfordultak — bár szórványosan — olyan ese­tek is, hogy távoleső vagy nem megfelelő minőségű földeket adtak személyi használatra. Ilyennel talál­koztunk például Ordason. Borotán egyes termelőszö­vetkezeti vezetők húzódoz­tak a földek átadásától. Ar­ra hivatkoztak, hogy ez to­vább növeli a háztáji föld­kiadási terhüket. Éz az érv nélkülözte a reális alapo­kat. Érdemes kitérni rá részletesebben. 1963. január 1-e előtt 13 000 nyilvántar­tott pártoló tag volt a ter- melőszövekezetekben. Ha csak fél hold háztájit szá­molunk átlagosan, ez is 6500 hold háztáji föld kiadását jelentette. Ezzel szemben a megyében a törvény végre­hajtása során 3700 személy kapott nem egészen 1900 hold földet személyi hasz­nálatra. Emelkedés helyett tehát jelentős csökkenés történt. Hogyan alakult a földtu­lajdon és földhasználat a megyében a törvény vég­rehajtása után? — A megyében működő 254 termelőszövetkezet és szakszövetkezet használatá­ban álló csaknem 900 ezer hold földnek 20 százaléka a termelőszövetkezetek tulaj­dona lett. A további 60 százalék a tagok tulajdona és 20 százalék állami tar­taléktőid címen van a szö­vetkezetek használatában. A földtörvény rendelke­zése folytán a közös gazda­ságok az általuk használt, s nagyüzemileg is haszno­sítható állami tartalék föl­deket is megválthatják, igen kedvező feltételek mellett. Egyes gazdaságok élnek is ezzel a lehetőség­gel, de többségükben még — különböző meggondolás­ból — tartózkodnak az ál­lami földek megváltásától. A csaknem 180 ezer hold állami tartalékföldből ed­dig 49 000 holdnyi területet kíván megváltani 71 ter­melőszövetkezet. A megye területén a földtörvény végrehajtása során eddig csaknem 160 ezer hold került megvál­tásra, ami több mint 85 ezer tulajdonost érintett. A termelőszövetkezetek­ben a zárszámadások után mindenütt megkezdik a tör­vény értelmében a megvál­tási összegek kifizetését —. mondotta végezetül a me­gyei földhivatal vezetője. K. S. a dolgozók tanulásához A dolgozók kecskeméti önálló gimnáziuma és álta­lános iskolája két olyan tanfolyamot indít a napok­ban, amely a hiányzó alapműveltség megszerzé­sében illetve a középisko­lai továbbtanulásban nyújt segítséget a dolgozóknak. A rövidített szorgalmi idejű általános iskolai ok. tatás, amely heti négy fog­lalkozással, öt hónap alatt lehet elvégezni az össze­vont 5—6. illetve a 7. és a 8. osztály, február 3-án indul. A másik tanfolyam — február 5-ig lehet rá je­lentkezni — a szakmun­kás bizonyítvánnyal ren­delkező dolgozók középis­kolai tanulmányait gyor­sítja meg: 10 hónapos elő­készítés után a III. osz­tályban folytathatják ta­nulmányaikat, ha sikeres különbözeti vizsgát tettek az I—II. osztály anyagából (a régi típusú szakmunkás­bizonyítvánnyal rendelke­zők valamennyi tantárgy­ból, akik viszont emelt szintű szakoktatásban ré­szesültek, azoknak csak történelemből és biológiá­ból). A tanfolyamokra a leg­magasabb iskolai végzett­séget Illetve a szakkép­zettséget tanúsító bizonyít­ványokkal kell jelentkezni az iskola igazgatóságán (a Piarista Gimnázium épü- letébeiji). Thomas Mann Könyv­moly című novellájának tévéváltozatában Kállai Fe­renc játssza a főszerepet. A műsorra a Világirodalmi Magazin különkiadásában kerül sor, amelyet Világ- irodalmi Lexikon címmel Kazán István rendez. A műsor vezető operatőre: Bornyj Gyula. Közgazdasági iiiradő KAIRÓ Az Egyesült Arab Köz­társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság képviselői aláírták a gaz­dasági és műszaki együtt­működési egyezményt a vegyiparban és a kőolaj­iparban. A megállapodás ér­telmében a Német Demok­ratikus Köztársaság részt Egy óra a háztetőn Mióta enyhébb lett az idő, s megindult az olvadás, gyakran tekintgetnek a ba- jaiak is a háztetőkre, ahon­nan időnként lezúdúl a ha­vas-jeges „áldás”. Jóné- hány napig veszélyes terü­letet jelzett az iparcikk- áruház elé kitett „Vigyá­zat. életveszély! Nézzen fel!” feliratú tábla. Kelle­metlen érzéssel figyeltük, megússaa-e baj nélkül a le­esni készülő hótömeg alatt álló hírlapárus — és a sü­tőipari vállalat pavilonja. Tudnillik, az egész város­ban nem találtak egyetlen jelentkezőt sem a hó leta- karítására. Egyik délelőtt azután mégis megjelent a tetőn egy ember, biztosítókötelekkel és lapáttal felszerelve. Egy órát várakoztam rá idelent, hogy el ne szalasz- szam. megtudakolni, ki ő, a bátor férfi — Filus János vagyok, a Keceli Vegyes Ktsz villany­szerelője — mutatkozott be készségesen. — Még tavaly elvállaltuk az iparcikkáru­ház reklámjának felszerelé­sét. A rossz idő miatt jó ideig nem dolgozhattunk, most meg ez_a hótömeg a háztetőn ... A házfelügyelő néni nem talált embert, a tanács és a tűzoltóság sem tudott segíteni. így megol­dottuk magunk! — Nem szédült a tetőn? — Hét éve vagyok vil­lanyszerelő, volt időm meg­szokni. Különben sosem szédültem, igaz, tavaly egy­szer leestem. Nem volt nagy a magasság, de eltörött a lábam. Felgyógyultam, és azóta sem félek. A legna­gyobb vágyam, hogy temp­lomtorony-karbantartó le­hessek. Persze ez nem köny- nyű, társak is kellenek hoz­zá. Remélem, az idén si­kerül. — Gondolom, ilyen fog­lalkozás mellett vigyázni kell a „tiszta fejre”... — jegyeztem meg. — Értem az elbújtatott kérdést Fiatal vagyok, sze­retek szórakozni. Munka­idő alatt azonban sohasem iszom szeszt. Szenvedélyem viszont csak egy van. az úszás. Előfordul, hogy húsz kilométert is úszom egy­szerre. Akkor kezdtem el, amikor egyszer a közelem­ben fulladt vízbe egy kis­lány. Nagyon bántott, hogy nem tudtam segíteni. Most már tudnék. Filus János fiatal. A ha­ja hosszú. Órabérben dol­gozik, s ebbe belefért volna még 1—2 nap várakozás, amíg a hótömeg magától leesik. De szereti a munká­ját és nincs híján az em­berségnek sem. Dénes Éva vesz az egyiptomi kőolaj- vegyészeti létesítmények építésében — jelenti a ME- NA-híjrügynökség. BÉCS A szovjet—osztrák gazda­sági- és tudományos-mű­szaki együttműködési bi­zottság harmadik üléssza­kának befejezése után Bécsben megtartott sajtó- értekezleten Nyikolaj Pato- licsev szovjet külkereske­delmi miniszter — egyebek között — kijelentette, hogy a Szovjetunió, külkereske­delme gyorsabban növek­szik, mint az ország társa­dalmi- összterméke, vagy ipari termelése. BELGRAD A Világbank által Ju­goszláviának nyújtott 18,5 millió dolláros kölcsönből 10 millió dollárt a kragu- jeváci Zasztava gépkocsi­gyár, 6,2 millió dollárt a sziszáki vasmű, 2,3 milliót pedig a Zimonyi Zmaj me­zőgazdasági gépgyár kap. Hétiül iollo-jitalsmsarsaüs A Sportfogadási és Lot­tó , Igazgatóság hétfőn a Münnich Ferenc utcai szék­házában rendezi a lottó ja­nuári jutalomsorsolását. A húzáson az 5. játékhét szel­vényei között összesen 1206 nyereményt sorsolnak ki. Főnyeremények: két há­romszobás öröklakás az I. kerületi Batthyány utcá­ban, valamint két Renault személygépkocsi. Most első ízben sorsolnak 10, egyhetes londoni társas- utazásra jogosító utalványt. A 10 nyertes szelvény szá­mát az angol légiforgalmi társaság, a BEA legszebb stewardesse, „Miss BEA” húzza ki a szerencsekerék­ből. Februárban négy húzás Februárban négy szám­sorsolást rendez az igazga­tóság. Február 6-án Petőfi- "bányán, 13-án Kunszentmik- lóson, 20-án Kálión, 27-én pedig Nagykőrösön húzzák a lottó, esedékes heti nyerő­számait

Next

/
Thumbnails
Contents