Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

4. oldal 1970. február 7, szombat Fejlődés a Duna mentén Új munkásszállások 45. Másfél'órával azután, hogy betértek a Fekete Szem ét­terembe. Artur úgy elázott, hogv ölelgetni kezdte Kreutzert. aki belesápadt a dühbe és kelletlenül verte a taktust arra a vidám orosz dalra amelyet egy emelvényen öt balalajkás játszott. Kreutzer a mosdóba ment, mielőtt fizetett volna. A főpincér követte. _ Nos? — nézett rá K reutzer. — Ez olyan orosz, ami­lyen német vagyok én! Artúrt hárman húzták- vonták le a kocsiba; Kreut­zer és két pincér. Linde- man kissé megnyugodott, és már nem akart mindun­talan a Piros szarafán (orosz népviselet — a ford.) című dalt játszó zenészek­hez rohanni, hogy összeölel­gesse őket. óvatosan a hát­só ülésre fektették. Artur abban a pillanatban el­aludt. „Csak ne kellene a ko­csimon vinni” — mérgelő­dött Kreutzer, mert ráadá­sul minden lélektani kí­sérletezésével kudarcot val­lott. Nem beszélve arról, hogy a kiruccanást a saját zsebéből fizette, hiszen a VI. ügyosztályon senki sem fedezte volna magánkez­deményezésének költségeit. A szállodához érve. mely­ben Lindeman lakott, Kreutzer kérte a portást, segítsen a szobába vinni Artúrt. A folyosón a hotel- aszonnyal találkoztak, aki rosszalló pillantásokkal mé­regette Kreutzert: nyilván­valóan őt tette meg bűn­baknak. amiért Lindeman ilyen pocsék állapotba ke­rült. Kreutzer és a sofőr óva­tosan lehúzták Artur cipő­jét, levetették zubbonyát, őt magát pedig lefektették. Lindeman azonnyomban a falnak fordult és elaludt. Kreutzer kiküldte a so­főrt. s félig szemmel tartva Artúrt, átkutatta a zub- bonyzsebeket. Egy jegyzet­füzetet talált, melyet gondos tanulmányozás után vissza­csúsztatott a helyére. Ez­után eloltotta a villanyt, s kiment a szobából. A gép­kocsivezető mar az autónál várta. Kreutzernek semmi kedve sem volt a szállásra menni, inkább az SS-pa- rancsnokságra hajtatott. Dolgozott, egv órát. aztán mégiscsak hazatért külön lakosztályába, amelyet bé­csi tartózkodásai idején foglalt el. Hideg téli éjszaka volt, de már érződött a tavasz közeledte Kreutzer nagy élvezettel szívta magába a friss levegőt. Most aztán bőséges ideje van, hogy ala­posan átgondoljon mindent. Az kétségtelen, hogv ezen az estén nem sikerült raj­takapnia Lindemant. így hát megint a szürke hét­köznapi aprólékos munka várja, újabb tények, bizo­nyítékok megszerzésére. Kreutzer szilárdan hitt ab­ban. hogv végül mégiscsak eléri célját Közben fölért a második emeletre, kinyitotta lakásá­nak ajtaját, kényelmesen levetette köpenyét, cipőjét és házipapucsba bújt. Az­tán dolgozószobájába lépett. És majd a padlóba gyö­kerezett a lába. Az íróasztalnál Linde­man ült! Artur egykedvűen jelezte Kreutzernak. hogy üljön le vele szemben,.« az gépiesen engedelmeskedett. Érezte, hogy tenyerét izzadság le­pi be — Úgy gondolom. Kreut­zer — kezdte Lindeman jéghidegen. — mégis csak be kell fejeznünk megkez­dett; párbeszédünket. Már úgyis nagyon elhúzódott. Kreutzer rémülten pislo­gott Lindemanra. Ebben a pillanatban tökéletesen el­veszítette önuralmát, kép­telen volt az ésszerű gon­dolkozásra Csak a félelem­érzet fogta el. — Kreutzer, maga egy kissé túlbecsülte a képes­ségeit és egy sor durva hi­bát követett el. amelyet a birodalomban senki nem bo­csát meg magának. Schel­lenberg pedig aligha fogja megmenteni az ön bőrét. De rövid leszek. — folytat­ta Artur. — Tehát; kezde­ményezésére, pontosabban szólva a maga hanyagságá­ból az orosz kémek kezé­be került a Százlábú szi­gorúan titkos dokumentá­ciója. És maga ezt a hibát azzal a szesszel követte el, hogy csalétket dob az orosz kémeknek. Égbekiáltó tu­datlansággal — vagy talán nagyon is tudatosan! — szervezte meg a peenemün- dei rejtekhely figyelését i6. Kreutzer megadóan hall­gatott. — Ahelyett, hogy a leg­jobb spiclijeit szedte volna össze, igáslovakat küldött az orosz nyomába, akik elől aztán csakhamar meglépett. A következő eset: a Száz­lábú telepén. Mit gondol, akad olyan hülye, aki el­hiszi, hogy maga. a tapasz­talt kémelhárító képtelen fölfedni egv ilyen óriási szabotázst? Egyebekben pe­dig tudomásomra jutott, hogy csendestársa annak a Glecknernek akit von Salz megvesztegetett! így hát ki hiszi, hogy ne tudott volna a szabotázsról?! Hiszen ma­ga a führer nagy jelentő­séget tulajdonít ennek az építkezésnek! Megkérdezem magától: hogyan szerzett tudomást az orosz kém a fekete táskáról? Von Bor­sig miért utazott a vonaton kísérő nélkül? Nyilvánvaló, hogy maga tette ki a ve­szélynek! Csak nem gon­dolja. hogy bárki is elhiszi, ebben a maga vakbele a vétkes?! És végezetül: az utolsó) szál is elszakadt. amely! az orosz kémfőnök­höz vezetett volna minket. Mondja meg: miért sietett eltenni láb alól azt az át­kozott Lehmannt? Hiszen rengeteg érdekes dolgot le­hetett volna kipréselni be­lőle! Artur most fölkelt és Kreutzerhez lépett. — Azt hiszem ezzel vége is párbeszédünknek. — je­lentette ki megszokott, kis­sé monoton hangján. — Két választása van Vagy nyom­ban az SS-parancsnokságra megyünk. Vagy pedig... Ebben a pillanatban Ar­tur észrevette, hogy Kreut­zer feje hátrahanyatlik. al­só állkapcsa megmozdul, s teste lassan lecsúszik a fo­telból. Artúr lehajolt hozzá. Kreutzer sS-százados már nem lélt... Lindeman nyugodt lép­tekkel rótta a hajnali utcá­kat. amikor Alfa Romeo fékezett mellette: „Szállj be. Andrjusa!” — hívták — oroszpl... ''EGEI Beszélgetés a területi szövetség titkárával A dunavecsei és a kalocsai járás termelőszövetke­zeteinek eredményes gazdálkodásában, vezetési mód­szereiben egyre láthatóbb formában jelentkezik a tsz- szövetség tevékenysége. Hogyan tudott a szövetség eleget tenni az alapítók igényeinek, milyen eredménnyel képviselte érdekei­ket, hogyan segítette a korszerű módszerek kialakítá­sát, illetve azok elterjesztését. Ezekről a témákról be­szélgettünk Perczel Jánossal, a Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkárával. Először a legaktuálisabb kérdésről: Milyen ered* ménnyel zárták az el­múlt gazdasági évet a szövetség körzetébe tar­tozó közös gazdaságok? — A várakozásnak meg­felelően eredményesen fe­jezték be az évet. Figye­lemre méltó a kukorica hozamnövekedése, a kör­zetben májusi morzsoltban számolva meghaladja a 22 mázsát. A cukorrépa átla­gosan 200 mázsa felett van és hasonló jó termés volt zöld- és szálastakarmá­nyokból. A tagjövedelmek nem csökkentek. Az eddigi fel­mérések alapján szövetsé­günk területén két közös gazdaság zárja mérleghi­ánnyal az évet. A 48 gazdaság tavaly 180 milliós beruházást valósí­tott meg. Némi kiesés volt, amit elsősorban az építő- kapacitás hiánya okozott. Emiatt nem sikerült befe­jezni a szalkszentmártoni Petőfi Termelőszövetkezet sertéstelepét sem. A ser­tés- és szarvasmarhate­nyésztés erőteljes fejlődés előtt áll, ezért joggal szá­míthatunk 1970-ben és méginkább a negyedik öt­éves tervidőszakban a be­ruházás növekedésére. örvendetes, hogy egyre nagyobb teret hódít a ter­melőszövetkezetek összefo­gása. 1968-ban létrejött a solti tsz-közi értékesítő társulás; bátyai, fajszi és miskei összefogással egy 13 ezer férőhelyes szakosí­tott sertéstelep. Hasonló sertéskombinát létesül még áz idén a hartai és solti tsz-ek közös beruházása nyomán. Dunavecsén és Szabad­szálláson hűtőtárolók épí­tése kezdődik, az utóbbi helyen 200 vagonos nagy­ságban. Jelentős beruházá­sok valósultak meg a tej- és húsfeldolgozás segítésé­re is. összegezve megállapítha­tó: közös gazdaságaink többségében felismerték a gazdaságirányítás új rend­szere által nyújtott lehe­tőségeket. A helyi tenni­valók körültekintő megha­tározásában jelentős segít­séget adtak a területi párt- bizottságok és a termelő­szövetkezeti pártalapszer- vezetek. Közismert, hogy a szö­vetség területén jelentős szerepe van a fűszerpap­rikának. Milyen kezde­ményezéseket tettek ed­dig a termelés fejlesz­tésére, és hogyan hatá­rozná meg a további feladatokat? — A háztáji területek­kel együtt 4800 hold fű- szerpaprikáról van szó. Az elmúlt időszakban hozzá- kezdtünk a termelői érde­keltség jobb módszereinek kidolgozásához. Javasla­tunkra még 1968-ban a bátyai Pirospaprika, a faj­szi Kék Duna, a dusnoki Munkás-Paraszt és a mis­kei Egyetértés Termelő- szövetkezet saját paprika­szárítókat építettek. E szö­vetkezetek már féltemnek formájában adták át a ter­mést a kalocsai feldolgozó vállalatnak. Az említett négy tsz az ország paprikatermésének a 13 százalékát adja. El­képzelhető, hogy néhány év múlva a feldolgozó iparral társulva, vagy ön­állóan, a feldolgozással és foglalkozunk majd. Szö­vetségünk hatékonyan köz­reműködik e célkitűzések megvalósításában. Tudomásunk szerint szá­mottevő eredmények születtek a Duna menti területek öntözésében. Milyen további célkitű­zések várnak megoldás­ra? — Területünkön igen kedvező víznyerési lehe­tőségek vannak, ezenkívül jelentős hagyománya van az öntözésnek. Jelenleg 26 ezer holdnyi öntözött szántóföldünk és kertésze­tünk van, ami az ország öntözött területének 5 szá­zalékát teszi ki. A meg­levő fajszi öntözőfürtön kívül 1972-ig sor kerül a hartai északi és déli, a ka­locsai északi és a szabad- szállási öntözőfürtök meg­építésére. E célkitűzés megvalósí­tásával 40 ezer holdra nö­vekszik a mesterséges csa­padékkal ellátott terület A tsz-ekkel közösen segítjük a meglevő öntözőberende­zések jobb igénybevételét, mert tapasztalataink sze­rint tavaly csak mintegy 80 százalékos volt kihasz­nálásuk. Hogyan segíti a szövet­ség a termelőszövetkezet- politikai tennivalókat? — Munkánk kiterjedt a tsz-demokrácia helyzeté­nek alapos vizsgálatára. A tapasztalatokat tavaly szeptemberben elnökségi ülésen megvitattuk és aján­lásokat dolgoztunk ki. ör­vendetesnek tartom, hogy a közös gazdaságok leg­többjében napirendre ke­rültek a vezetés, a belső demokratizmus, a munka- intenzitás és a közös va­gyon védelmének kérdései. Véleményem szerint ered­ményesen szolgálja ezt a megyei sajtó is. Revizori, instruktori cso­portunk 25 gazdaságban dolgozik, tanfolyamot szer­veztünk az ellenőrző bi­zottságok és a vezetőség- bizottsági elnököknek, rendeztük a betegségi se­gélyezések ügyintézését. 1970-ben tovább bővítjük az instruktori és a revi­zori hálózatunkat. Milyen kiemelt célkitű­zéseik vannak a termelés fejlesztésére? — Első helyen említem a kukorica- és búzafajták hozamának növelését. Folytatjuk a fajtakísérle­teket és lehetőséget terem­tünk a kutató intézetek­kel közösen az eredmények üzemi kipróbálásához. Közreműködünk a legkor­szerűbb technológiák el­terjesztésében. Fentieken kívül a na­gyobb méretű termelőszö­vetkezetközi állattenyésztő telepek létrehozását tart­juk kívánatosnak — első­sorban a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesz­tése érdekében. Hasonlóan szorgalmazzuk az élelmi­szerfeldolgozó és az épí­tőipari kiegészítő tevé­kenységet, valamint a ter­mesztéssel és az értékesí­téssel kapcsolatos társulá­sokat — fejezte be nyilat­kozatát Perczel János. Szabó Attila Az életkörülmények ja­vításához tartozik a bejáró dolgozók elhelyezéséről va­ló gondoskodás. Különösen fontos ez azokban az ipar­ágakban, ahol a tevékeny­ség jellegéből következik a munkahely szüntelen váltakozása. Ilyen többek között az építőipar. Más­részt ezek a vállalataink munkaerőhiánnyal küsz­ködnek és sok olyan em­bert is foglalkoztatnak, akiknek a családja távoléi a munkahelytől. Hótköz- beni elhelyezésük munkás- szállásokon, felvonulási épületekben és bérelt szo­bákban történik. Ezek kö­zül a legjobb körülménye­ket a munkásszállások ké­pesek nyújtani, ha meg­szűnik a zsúfoltság, ami ma még sajnos jellemző megyénkre. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vál­lalat új, korszerű mun­kásszállót létesít Kecske­méten. Az átadási határ­idő április 1. A kétemele­tes épület háromszáz em­bernek teremt megfelelő körülményeket, a szobák két-, illetve háromszemé­lyesek, könyvtár, tv-terem, hideg-melegvizes fürdők állnak majd a lakók ren­delkezésére. A vállalatnál a következő évek tervezé­sét megelőző piackutató tevékenység folyik jelen­leg s amennyiben megfe­lelő megrendeléseket kap­nak, a soron következő öt­éves terv időszakában a megye déli részén is épí­tenek dolgozóiknak mun­kásszállót. Ugyancsak az 1971—75 közötti esztendőkben léte­sít újabb munkásszállást a Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyára. Erre a célra az egyik elképzelés szerint a rövidesen megüresedő irodaházukat alakítják át. A KPM Közúti Igazga­tósága arra törekszik, hogy az útmesteri telepek épí­tésével együtt a pihenőhe­lyeket és az egyéb szoci­ális létesítményeket is lét­rehozza. A tervek ilyen be­ruházásokat Baján, Kis­kunhalason és Dunavecsén irányoznak elő. Ezenkívül négy, kétszemélyes lakóko­csit is beszereznek az idén. A családjuktól távol dolgozó munkások megfe­lelő elhelyezéséért sok mindent kell még tenni. A Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsának Elnöksége legutóbbi ülésén megfogalmazott egy figye­lemre méltó ajánlást, amely szerint a nagyobb városokban több vállalat közös érővel is létesíthetne munkásszállókat. H. F. talán az értékesítéssel is Az EPSZER Vállalat készülő munkásszállója, ahová április 1-én költözhetnek be a dolgozók. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents