Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
Vffá? proletariat. e^yesÖTTeteW XXV. évf. 32. szám 1970. február 7. SZOMBAT Ára: 90 fillér megnyitóját mondja. mindig több, mint dik világháború el mely népszámlálás Megnyitották a XIV. kecskeméti jogásznapokat Jugoszláviai vendégek az ünnepségen A Közalkalmazottak Beszéde végén utalt a Szakszervezete, a Magyar Büntető Törvénykönyv mó- Jogász Szövetség és a Tu- dosításának előkészületeire, dományos Ismeretterjesztő az ezzel kapcsolatos elmé- Társulat megyei szervei az leti és gyakorlati szakkér- idén is megrendezték a már désekről ejtett néhány szót. hagyományos jogásznapokat, megnyitójára tegnap előtt Kecskeméten, a városi tanács épületének dísztermében került sor. Az elkecskeméti Délután szakosztályi jel- amelynek legű előadásokkal folytadéi- tódtak a jógásznapok eseményei. A megyéi bíróság épületében Marosné dr. Safrankó Margit, az Igaznökségben helyet foglalt ságügy-minisztérium osz- többek között dr. Szakács tályvézetője, az SZM i Ödön, a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke; dr. Prand- ler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, székházában dr. Andó Ferenc, a Központi Gazdasági Döntőbizottság elnökhelyettese, a TIT Móricz Zsig- mond utcai előadótermében dr. Szabó Sándor megyei Pedig dr. Kemenes Béla a főügyész, Csenki Ferenc, a megyei tanács vb titkára, dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese. A megyei pártbizottságot dr. Bogdán Lajos, a Kecskeméti Ügyvédi Kamarát pedig dr. Juhász Tibor elnökhelyettes képviselte. Dr. Klapil Sándor járás, bírósági elnök, az MJSZ megyei titkára üdvözölte a megjelenteket, majd a héttagú jugoszláviai küldöttség nevében Sinzsar Bran- ko, a Vajdasági Jogász Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket Ezt követően dr. Prandler Árpád mondott megnyitó beszédet, amelyben felhívta a figyelmet felszabadulásunk közelgő 25. évfordulójára és Lenin születésének centenáriumára. Az MJSZ főtitkára végül a szövetség múlt évi munkájáról és az idei tervekről tájékoztatta a megnyitó közönségét. A XIV. kecskeméti jogásznapok első előadását — a megnyitó beszédet követően — dr. Szakács Ödön tartotta meg: A jogalkotás és a jogalkalmazás 25 éve címmel. A Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondotta többek között, hogy az első jogalkotói tevékenységet az Ideiglenes Nemzeti Kormány fejtette ki, amikor — többek között — intézkedett a népbírőságok felállításáról. A továbbiakban a szocialista társadalmi rend, a társadalmi tulajdon védelmére alkotott törvényekről beszélt, majd a büntető, illetve a polgári jog kodifiká- cióját említette, elemezte. Szegedi József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese tartott előadást a- jog egyes elméleti, illetve gyakorlati problémájáról. A jogásznapok programja ma folytatódik. G Dr. Prandler Árpád A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Az 1970. évi népszámlálás előzetes eredményei A Központi Statisztikai Hivatal — a községi és városi tanácsok összesítései alapján — összeállította a népszámlálás előzetes eredményeiről szóló összefogla. ' lást. (Az adatok a részletes ellenőrzés, illetve feldolgozás során módosulhatnak.) Magyarország népessége 1970. január 1-én 10 314 152 fő volt, 353 108 fővel (3,5 százalékkal) több, mint a legutóbbi, 1960. január 1-i népszámláláskor, és 15 százalékkal több, mint 25 évvel ezelőtt, az ország fel- szabadulásának időpontjában. A népsűrűség (a 93 030 négyzetkilométeres ' ország- területen) négyzetkilométerenként 111 fő volt, 4-gyel több, mint tíz évvel ezelőtt. Száz évvel ezelőtt — 1870. január 1-én, az első hivatalos magyar. népszámA Legfelsőbb Bíróság elnöke előadást tart. Feladat növelése a termelékenység Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Folyfatfa munkálat az FKP kongresszusa Nagy érdeklődés kíséri a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusát, amely napok óta tart Párizs egyik elővárosában. A felszólalások és események közül sokat lehetne felsorolni, most csak azt emeljük ki, hogy eddig minden felszólaló elítélte RoTegnap Kecskeméten a I részt vett és felszólalt Szu- Szaksz?rvezetek Megyei Ta- j hai Dezső, a SZOT terme- nácsa ülést tartott, amelyen ! lesi osztályának helyettes vezetője. A tanácskozást — amelynek napirendjén a szakszervezetek elmúlt évi tevékenységének értékelése és az idei népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos feladatok szerepeltek — Borsodi György, az SZMT vezető titkára nyitotta meg. Ezután a beszámoló előterjesztője Kovács Pál, az SZMT közgazdasági mun ger Garaudy revizionista nézeteit, amelyeket a pártvezetőség már korábban megbírált. Maga Garaudy | SttS k ve tó is jelen van a kong.esz-; J szuson, noha a párt nem mindegyik kong ~um. tézisével ért egy:: mégis ki jelentette, hogy azokat. j emelkedett szólásra. Az előadó beszámolójá- ak bevezető' részében ele- elfogadja j merte az elmúlt évi gazda- I sági eredményekét Megállapította, hogy az ipar termelési értéke megközelíti a 10 milliárd forintot, s lényegében már a múlt évben elérte a harmadik ötéves terv előirányzatát. A mezőgazdaságról szólva rámutatott, hogy az elmúlt évi jó termés tovább erősítette a szövetkezeteket és állami gazdaságokat. Jobban alakultak a vártnál a lakosság jövedelmi viszonyai is. Az átlagkeresetek emelkedése megközelíti a 4 százalékot Az életkörülményeket lényegesen javította, bogy a tanácsok a költség- vetés egészségügyi, szociá- (Folytatás a 2. oldalon.) lálás időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. A hatvanas években az átlagos évi szaporodás (0,35 százalék) összehasonlítva az elmúlt száz év tízéves periódusainak megfelelő adataival — igen alacsony. Népességszámát tekintve Magyarország a 32 európai ország között 13. helyen áll. A hozzánk legközelebbi népességszámú országok: Hollandia (13 millió), Belgium (9,7 millió), Portugália (9,6 millió). Hazánk népességszáma 1970 elején Európa lakosságának 1,6 százalékát tette ki. 1970. január 1-én a férfiak száma 4 991 000, a nőké 5 323 000 volt, az elmúlt tíz év alatt a férfiak száma 187 000-rel (3,9 százalékkal), a nőké 166 000-rel (3,2 százalékkal) növekedett. Jelenleg ezer férfira 1067 nő jut, hattal kevesebb mint tíz évvel ezelőtt; de még a máso- előtti bár- időpontjában. A két népszámlálás közötti időszakban folytatódott a városiasodás. 1970. január 1-én a népesség 19 százaléka Budapesten, 26 százaléka a többi városban, 55 százaléka a községekben élt. Az elmúlt száz év alatt a községek népességének aránya fokozatosan csökkent (a mai államigazgatási beosztást figyelembe véve 1870-ben 74 százalék, 1949-ben 62 százalék, 1960-ban 59 százalék volt). Nagymértékben nőtt Budapest népességének aránya: száz évvel ezelőtt 6 százalék, 1949-ben 17 százalék, 1960-ban 18 százalék volt. A többi város népességének aránya az évszázad közepéig alig nőtt (1870- ben 20 százalék, 1949-ben 21 százalék volt); azóta népességnövekedésünk meggyorsult (1960-ban már az ország lakosságának 23 százaléka, jelenleg 26 százaléka él ezekben a városokban). A legutóbbi népszámlálás (1960) óta Budapest népességének száma 7,5 százalékkal (135 000 fővel), a többi városé pedig 16 százalékkal növekedett. A megyei jogú városokban a népesség szaporodása (21 százalék) jóval nagyobb volt mint a járási jogú városokban (14 százalék). Az ötvenes évekhez viszonyítva a városok mindhárom csoportjában, de különösen Budapesten és a járási jogú városokban lassult a népességnövekedés üteme. Budapesten a népszámlálás eszmei időpontjában — 1970. január 1-én —■ 1 939 522 személy tartózkodott. A megyei jogú városok közül továbbra is Miskolc népessége a legnagyobb: 173 000 fő. Az ország har-; madik legnépesebb városa Debrecen: 155 000 lakossal, a negyedik Pécs, ahol az elmúlt évtized igen magas — 27 százalékos — szaporodása következtében a lakók száma megközelítette a 146 000-et. Szeged lélek - száma is megközelíti a 119 000 főt. Az ország területén tizenhárom, 40 000 lakosnál népesebb járási jogú város van. Közöttük legnépesebb Győr (87 000 lakossal); több mint 70 000-en laknak Kecskeméten, Székesfehér, várott és Nyíregyházán. 1960 óta a legnagyobb mértékben Dunaújváros lakossága nőtt (43 százalékkal), de igen nagyméretű (25 százalékon felüli) Székes- fehérvár, Szolnok és Tatabánya népességszaporodása is. A nagyobb városok közül egyedül Hódmezővásárhely lakosságszáma csökkent (2 százalékkal), Sopron és Békéscsaba népessége csak mintegy 10 százalékkal növekedett. A jelenlevő népesség száma (ezer fő) 1870 1949 I960 1970 I. 1. I. 1. I. 1. I. 1. A népesség szaporodása, ill. fogyása (—) 1960—1969 években ezer fő százalék Budapest 302 1590 1805 1940 135 7,5 Miskolc 31 109 144 173 29 20,2 Debrecen 43 111 130 155 25 19,5 Pécs 29 88 115 146 31 26,6 Szeged 47 87 99 119 20 19,8 Győr 28 59 72 87 15 20,5 Kecskemét 31 57 66 77 11 16,7 Székesfehérvár 23 42 57 72 15 27,8 Nyíregyháza 19 48 57 71 14 24,3 Tatabánya 3 40 52 65 13 25,1 Szombathely 13 48 55 65 10 18,2 Szolnok 16 37 49 61 12 26,2 Békéscsaba 27 42 50 55 5 10,5 Kaposvár 7 34 43 54 11 24,4 Hódmezővásárh. 41 49 54 53 —1 —1.7 Sopron 22 36 41 45 4 9,3 Eger 21 32 39 45 6 17,1 Dunaújváros 4 4 31 44 13 42,7 A községek lélekszáma az utóbbi tíz évben 2,4 százalékkal csökkent. 1949 és 1960 között a községek népességszáma még 2,5 százalékos emelkedést mutatott. A 19 megye közül — Budapest és a megyei jogú (Folytatás a 3. oldalon.)
