Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

i. oldal TTT7T). február S. osflflJrtd# I szakfelügyelők új feladata A középiskolai megyei szakfelügyelők tegnapi Kecskeméten tartott érte­kezletének témáját a szak­munkásképzést megrefor­máló törvény végrehajtási utasítása adta. Bodor Jenő­nek. a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályvezetőjé­nek bevezetője után Vass Gyula főelőadó ismertette a teendőket. Weither Vil­mos. a kecskeméti 607-es intézet igazgatója a szak­munkásképző intézetek ne­vében a törvény célkitűzé­seivel való egyetértéséről nyilatkozott. A megyei szakfelügyelők, akik most kezdik meg a szakmunkás- képzés felett gyakorolt el­lenőrzést. a tanév végéig tartó időszakot, az új fel­adatok megismerésére szán­ják. Ahová hetenként csak egyszer jut ki a posta.., 8 televíziót adtak az épftőmunkások A Televíziót minden is­kolának akció meleg meg­értésre talált a Bács me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat mintegy négyezer dol­gozójánál is. Szeptember­ben azzal a célkitűzéssel indították el a gyűjtést, hogy — a vállalat részéről adott 16 ezer forinttal is számolva — nyolc tévéké­szüléket vásároljanak. A begyűlt 44 ezer forintból, illetve a kiegészítésből 5 hálózati és 3 tranzisztoros — de hálózati üzemeltetés­re is átszerelhető — készü­léket szereztek be. Az öt vezetékes televíziót még karácsony előtt átad­ták az iskoláknak. A három tranzisztoros minivizor átadására most került sor, mivel ezekhez — a későbbi, esetleges há­lózati bekapcsolóig — ak­kumulátorokról is gondos­kodni kellett, beszerzésük azonban csak a napokban volt lehetséges. A rossz út­viszonyók. a tanyai iskola nehéz megközelítése miatt tegnap csupán a lászlófalvi — Szolnoki úti, illetve az orgoványi — Kargala-dűlői iskolákba sikerült kijuttat­ni, s ott beszerelni a készü­lékeket. A kerekegyházi ha­tárba ma viszik ki a tele­víziót az építők képviselői, szerelői. Munkatársunk tegnap a lászlófalvi határba kísérte el az adományozó vállalat küldötteit. Külön szépsége volt az átadási aktusnak, hogy az úgynevezett ünne­pélyes külsőségeket mellőz­ve találkoztak az építő­munkások képviselői a ne­velőkkel, az erre az alka­lomra „szünnapot” tartó is­kola érdeklődő tanulóival, s néhány szülővel. Amíg a szerelést végezték, barátsá­gos hangulatban folyt a kölcsönös érdeklődés, tájé­kozódás a benti és kinti életről. Mire e sorok meg­jelennek, már a tévé csü­törtöki műsorára készülnek a lászlófalvi határ egyik is­kolájában. Nagy újság? Gondoljuk el; ebbe a határrészbe például t tanítást. hetenként csak egyszer megy ki a postás ... —th —n | eninnek rengeteg volt a gondja-baja a szovjet hatalom első éveiben. Kevés a kenyér. Szinte megszűnt a szál­lítás. Nincs elég munkáskéz. És ekkor egy bizonyos Gyemidov, a szakszerveze­ti szövetség egyik vezető­je Vlagyimir lljics előtt csak panaszkodik, egyre csak panaszkodik. Hogy minden olyan rossz körü­lötte. Hogy nincs az élet­ben semmi jó. — A nép egyszer sem tud jóllakni, Vlagyimir ll­jics, töreket kevernek a ke­nyérbe a spekulánsok. Egyes helyeken éhínség dühöng. Hát erről álmo­dozott ön? Hát ezért har­coltak az emberek? — Éheznek Nehéz idők járnak, ez igaz — bóloga­tott Lenin. — Az embe­rek időnként még a leg­szükségesebbeket is nélkü­lözik. Nélkülöznek, de ki­tartanak! És nemcsak ki­tartanak, hanem csodákat Szergej Alekszejev: Kis történetek Leninről A napfényes oldal művelnek. Csodákat, érti!? Látja, barátocskám, hát elsősorban erről kellene inkább — de mégis ... Egy idő múltán ismét összetalálkoztak ők, ket­ten. — Tehetetlen a szállítás, Vlagyimir lljics ... Állnak a gyárak! Elnéptelenedtek a bányák! Mindenütt csak fejetlenség. Káosz! — dőlt a panasz Gyemidovból. — Bizony, sanyarú a helyzetünk — ismerte el Lenin. — Hiszen a szállí­tás akadozik, a bányák nem termelnek, sok helyütt pedig állnak a gyárak. — De mindjárt hozzátette: — Van arról tudomása, hogy a Donbassz bányászai meg. kétszerezték termelésüket ebben a hónapban? Meg­kétszerezték! Vagy olva­sott-e arról, hogy Baku olajbányászai a múlt hóna­pihoz képest háromszor annyit termeltek ki? Há­romszor annyi olajat! Az­tán hallott valamit a kom. munista szombatokról? Emberek ezrei dolgoznak munkaidőn túl és fizetség nélkül. Aki ezt nem veszi észre, nem látja meg, hogy a tömegek lelkesedése ha­tártalan, s minél előbb úr. rá akar lenni a nehézsége­ken, azt vaksággal verte meg a sors. Ügy, úgy vak­sággal, mégpedig farkas- vaksággal! Aztán telt-múlt az idő, mígnem harmadízben is összetalálkozott Lenin és Gyemidov. — Bizony, csehül állunk, Vlagyimir lljics. Nincse­nek mérnökeink, orvosunk is alig akad. Elmaradott­ság, szürkeség, szunnyadó társadalom ... — Bizony, igaz, kevés a mérnökünk és más szak­emberünk — hagyta hely­ben Lenin. — De várjon egy kicsit, legyen türelem. mel. Egy kis időt kérünk, s legyőzzük a romlást, az éhséget. És kinevelődnek a mi mérnökeink, a mi or­vosaink. Professzorok! Akadémikusok! A mieink! Mert hiszen a munkások és a parasztság osztályharco­sok. És az új világba gaz­daként, izmos lábbal lép­tek be. — így-így, ez igaz — is. merte el Lenin igazát Gye. midov. '— És nem is vitat­kozom, Vlagyimir lljics, önnek igaza van. Csak, tudja, az árnyékos oldal jobban az ember szemébe tűnik. — Igen? Az árnyékos? Akkor hát sétáljon a na­pos oldalon — ajánlotta Lenin Gyemidovnak. Fordította: Ferenc Győző Újjáéled a sárközi folklór Ersekcsanádon A népviseletben, táncban, népdalban megnyilatkozó színes, eleven, utánozhatat- lanul eredeti sárközi folk­lór hagyományainak meg­mentése és az utókorra tör­ténő átörökítése nem új dolog Ersekcsanádon. Már a 30-as években, a „Gyön­gyösbokréta” nevű mozga­lom idején is életképes né­pi együttes verbuválódott a község akkori fiataljaiból. Később az ismert történel­mi változások vetettek gá­tat a mozgalom kiterebé- lyesedése elé. Az elmúlt négy évben pedig kimon­dottan úgy tűnt, mintha a hagyományokat végképp maga alá temette volna az idő. így tavaly decemberben mintha tetszhalott voltából támadt volna életre a Csa­nádi népi táncegyüttes, Csö- tönyi Jánosné, a községi művelődési otthon vezetője és Kishegyi Simon bájai járási népművelési felügye­lő áldozatos közreműködé­sével. Először is azt kellett számításba venni: a köz­ségben egyre többen otthon maradó, a Búzakalász Tsz feldolgozó segédüzemében rendszeres munkát vállaló fiatalok között akad-e elég érdeklődő, akit meg lehet nyerni az ügynek. Rövid tájékozódás, közvélemény­kutatás után kitűnt: van­nak ilyen fiatalok. Bár az első próbán még csak hat lány és hat fiú jelent meg, később már kilenc pár kezdte gyakorolni a tánc­lépéseket. Markó János, az egykori „Gyöngyösbokréta” előtáncosa — az Alsóduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozója — vállalta a be­Nagyon rövid idő alatt elérkezett az első bemutat­kozás időpontja, amely ja­nuár végén volt, a Búzaka­lász Tsz zárszámadó köz­gyűlésén. Fergeteges sikert arattak. S azóta már újabb fiatalok is jelentkeztek, ké­rik felvételüket az együt­tesbe. Lassanként előkerül­nek a szekrények, a subló­tok mélyére rejtett népvi­seleti ruhák. Bár ezek szá­ma az utóbbi években meg­csappant; sokat megvásá­roltak belőlük a Duna túl­só partján elterülő sárközi községek — Öcsény, Decs, Sárpilis — lakói, s azonkí­vül a múzeumok és a ma­gángyűjtők is felfedezték a „vadászterületet”. A legközelebbi tervek kö­zött szerepel egy egész es­tét betöltő műsor összeál­lítása, tánccal, énekkel, hajdani népszokások stili­zált felelevenítésével. Ké­szülnek a „Csanádi lako­dalmas” betanulására is; a hajdani lagzik minden mozzanata megjelenik a színpadon. A hagyomá­nyoknak ez a szeretetteljes ápolása teszi lehetővé, hogy február 21-én megrendez­hetik a községben a népvi­seleti bálát. A rubemutató as étteremben A hal kedvelt csemege. Mit tesznek az illetékesek azért, hogy még több fogy­jon ebből a magas tápér­tékű húsféleségből? E kér­déshez kapcsolódik az a tegnapi esemény, melynek színhelye a kecskeméti Park Étterem volt. Az Országos Halértéke­sítő Vállalat a Szikrai Ál­lami Gazdasággal közösen, kóstolóval egybekötött tá­jékoztatót és árubemutatót tartott, melyen részt vet­tek többek közt a megye fogyasztói szövetkezeteinek és szakboltjainak vezetői, valamint néhány nagyobb ABC-áruház és vendéglá­tóipari egység képviselői is. Nagy György, az Orszá­gos Halértékesítő Vállalat Csak pótalkatrésszel együtt rendelhet import fogyasztási cikkeket a belkereskedelem A Kereskedelmi Értesítő­ben nemrégen jelent meg a Belkereskedelmi Minisztéri­um állásfoglalása, amely az egyes fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kö­telező mértékéről szóló ren­deletre figyelmezteti válla­latait. A rendelet szerint ugyanis a javításokhoz szükséges alkatrészekről a termelő és az importáló vállalat az értékesítővel megállapodva köteles gon­dolkodni. Az alkatrész-be­hozatali kötelezettség te­hát az importáló, illetve a forgalmazó vállalatot terhe­li. A tartós fogyasztási cik­keket a vásárlók jóval hosszabb ideig használják, mint ameddig a garancia tart. ezért a kereskedelem­nek gondoskodnia kell az eladott áru rendeltetéssze­rű használhatóságáról. A miniszteri állásfoglalás szerint a belkereskedelmi ágazathoz tartozó vállala­tok ezentúl csak akkor ad­hatnak importmegbízást a külkereskedelmi partnernek ha egyidejűleg gondoskod­nak a szükséges alkatrészek utánpótlásáról. Ennek el­mulasztásáért a vállalat ve­zetőit felelősségre vonják. igazgató-helyettese tájé­koztatójában elmondotta, hogy a húsellátás nehézsé­gein nagyobb mennyiségű hal forgalmazásával igye­keznek segíteni. Főként a Szovjetunióból, Lengyelor­szágból és Norvégiából szállítanak halat. A bemutatón a vállalat több újdonsággal jelentke­zett. Ilyen volt például a panírozott halfiié, mely va­lószínűleg nagy sikerre szá­míthat. Az 5 dekás szele­tek sütésre kész állapotban, 40 dekás csomagokban ke­rülnek a boltokba. Ezenkí­vül rövidesen kapható lesz a kalocsai halászlé fűszer­keverék, és a 15 dekás tu­busos vöröshagymakrém is. Ezekután Mészáros Győ­ző, az állami gazdaság fő­borásza szólt munkájukról, terveikről és lehetőségeik­ről. Kifejtette, hogy az egész országban forgal­maznak, sőt exportálnak is, Bács megyében azonban viszonylag kevéssé ismerik termékeiket, s ezért is na­gyon hasznosnak tartja ezt a tájékoztatót. Hatféle bort ajánlott a szakemberek fi­gyelmébe. Majd megkezdő­dött a kóstoló, ahol a fris- sensült halkülönlegessége­ket hozzá illő borral öblí­tették. A részvevő szakemberek véleménycseréjével ért vé­get a hasznos találkozó. •—s —a Effel — Kukrinikszi — Refreger A Szovjet Békebizottság zot a politikai szatíra mes- világszerte nagy érdeklő- tereinek alkotásai közül, dóst kiváltó nemzetközi ka­rikatúra-kiállítást rende­zett. A Herluf Bidstrup vezet­te nemzetközi zsűri több díjat és jutalmat osztott ki a kiállítás résztvevői kö­zöt. Az első díjakat Anton Refreger amerikai. Stefan Velgus lengyel, Harald Krechmar keletnémet mű­vész, valamint leningrádi karikaturisták „Harcos ce­ruza” nevű kollektívája és a Vietnami Demokratikus Köztársaság Müvészszövet- sége kapta. Anton Refreger (USA): Bemutatunk' három raj- Napalm. Jean Effel (Franciaország): szöveg nélkül. Kukrinikszi (Szovjetunió): Menetelés a mocsárban.

Next

/
Thumbnails
Contents