Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

ÚJ ÖSZTÖNDÍJASOK

I A Fémmunkás Vállalat kec#ke«fiéti gyára nyitotta meg megyénkben a sort azzal, hogy társadalmi ösztöndíjra szerződött az

elsőéves szakmunkástanulóival. A kezdeményezés másutt is visszhangra talált, fantáziát látnak benne. A Bács-Kiskun megyei Gépjavító Vállalatnál például az esztergályos, szerszámkészítő és géplakatos tanulókkal állapodtak meg. A leendő szakmunkásoknak havonta 250 forint társadalmi ösztöndíjat fizetnek, s ennek ellenében ők öt évig a vállalatnál kötelesek dolgozni, vagy visszafizetik a pénzt.

Arról van szó, hogy a szakmunkástanulók társadalmi ösztöndíjat kaphatnak. A szakmunkásképzésről szóló megreformált törvény végrehajtási rendeleté az 53. §-ban kimondja: „A vállalat a tanulókkal társadalmi ösztöndíj- szerződést köthet.” 0

A társadalmi ösztöndíj fogalma eddig sem volt ismeretlen képzési rendszerünkben. De korábban a felsőoktatási intézetekben tekintették általánosnak. A summa jól egészíti ki a „mindig sóher, csóró” ifjak zsebpénzét. Most már nem csupán az egyetemi hallgatók, főiskolai diákok, a konzervatóriumi növendékek, medikusok, és mérnökjelöltek juthatnak hozzá a plusz összeghez, hanem a szakmunkástanulók is.

Elkötelezettség? Az. Legalábbis néhány évre, amíg a megállapodásban szereplő 3—5 esztendőnyi

időt a „felszabadulás” után az illető vállalatnál letölti a fiatal szakember. Elképzelhető — nem egy példa bizonyítja —, hogy ennyi idő alatt meg is szeretik a munkahelyüket és továbbra is ott maradnak. A legszerencsésebb az, amikor az érdekek találkoznak: a vállalatnak- állandó, megbízható munkásokra van szüksége, s a szakmunkástanuló a háromévi iskolaidő után is abban az üzemben kíván dolgozni, amelyiknél tanult.

Az üzemi vezetők kezében a társadalmi ösztöndíj egy újabb eszköz arra, hogy megtartsák a fiatalokat, elejét vegyék az indokolatlan vándorlásoknak, jó üzemi klímát alakíthassanak ki. A tanulók pedig némi, mindig jól jövő anyagi többlethez jutnak és ennek révén is megérezhetik; szükség ván rájuk.

És még valami. Az idézett 53. § utolsó bekezdése leszögezi: „A tanulói jutalmak és prémiumok kifizetése, továbbá a társadalmi ösztöndíj folyósítására vonatkozó szerződések jóváhagyása előtt a KISZ-szervezet véleményét is meg kell hallgatni.” Jó tudni erről.

H. F.

w r t ő

Csipeszek, fogók vegyszerek, tapaszok, forgószékek — így is mondhatnám — műtőasztalok, fehérköpenyes világ. 1 páciens kissé fájdalmas arccal foglal helyet a „műtőben” r- aztán jön a kezelés, néha sikolyokkal körítve. Elég né- lány percet eltölteni egy kozmetikai szalonban, hogy meg- tyoződ.jünk, nemcsak a gyógyulásért, de a szépségért is Szenvedni kell.

A Kecskeméti Fodrász KTSZ kozmetikai szalonjában freiner Erzsi elsőéves tanuló munkáját figyeltük. Sokféle

E

űszer, gyengéd kezek, egy-egy szisszenés — és valóban egszénülve távozott a vendég. A jelentkezők sokan van- tk, úgy látszik megéri.

Ahol még csoda a

(Folytatás az előző oldalról.) zott szegényes szókincse és fogalomkészlete, konzervatív szemlélete is komoly akadálya annak, hogy tanulmányi eredményeikkel felvehessék a versenyt a községi, városi gyermekekkel. A közelmúltban azonban nagyot léptekelőre: megszervezték az első tanyai kollégiumokat. Ezekben jelenleg 6138 hely van.

Torz képet rajzolnánk a tanyai fiatalok kulturális helyzetéről, ha nem vennénk figyelembe a tanyai települések típusai, földrajzi elhelyezkedése közötti különbségeket: azt, hogy egy-egy korszerű mezőgazdasági nagyüzem központja. vagy majorja is biztosítja már az alapvető kommunális és kulturális lehetőségeket'

A KISZ KB 1966-ban kiadott irányelvei utalnak a tanyasi ifjúságra, mint a

falusi ifjúság legnehezebb körülmények között élő és fejlődő rétegére. Tavaly valamennyi érdekelt megye KISZ-bizottsága megtárgyalta a tanyai ifjúság helyzetét, sajátos és átfogó programot azonban nem fogadtak el a tanyai KISZ-szervezetek számára. Gondjaikkal az utóbbi években viszonylag keve- sett foglalkoztak 51z ifjúsági mozgalom felsőbb szintű szervei. Ebben bizonyára közrejátszott az erősödő üzemcentrikus szemlélet, a területi alapszervezeti munka általánosnak mondható elhalványulása. Pedig jelenleg az országban működő mintegy 400 tanyai alapszervezet csaknem 8000 tagot tömörít soraiba. Az alapszervezetek többsége a tanya- központokban, a mezőgazdasági vagy ipari üzemegységek központjában működik

Megfelelő program, jó

televízió

vezetés, alkalmas helyiség. rádió, tv, magnó — mindezekre éppen a világtól elzárt tanyai KISZ- szervezeteknek lenne szükségük. azoknak, amelyek rendezvényeiket gyakran raktárakban, autóbusz-várótermekben, vagy magánházaknál kénytelenek megtartani. Az ő esetükben a jól működő KlSZ-szerve- zetek a politikai csiszoló- dásnak, a szabad idő hasznos eltöltésének, a művelődésnek. a közéleti tevékenységnek csaknem egyetlen lehetőségét jelentik.

De amikor a jó vezetés igényéről beszélünk, feltétlenül számolnunk kell az adottságokkal is: vajon rendelkeznek-e a tanyai alapszervezetek megfelelő vezetőkkel? Egy. a közelmúltban készült felmérés tanulsága szerint az alapszervezeti titkárok többsége csak általános iskolai

végzettséggel, a vezetőségi tagok zöme ennél is alacsonyabb iskolázottsággal rendelltezik. Az illetékes járási-városi KlSZ-bizott- ságok kevés gondot fordítanak a tanyai KISZ- vezetők képzésére. Talán ez a magyarázata annak is, hogy a járási, városi KlSZ-biizottságok választott testületéiben minimális a tanyai fiatalok képviselete. S ha arra gondolunk, hogy ezeknek a szervezeteknek éppen a tanyavilág a legnagyobb kádertartaléka. hogy ezekben a fiatalokban a legnagyobb a tenniakarág — egyértelműen világossá válik: tarthatatlan ez az állapot.

A KISZ KB Intéző Bizottsága most tanulmányt készített — értékelte a jelenlegi helyzetet. Az első lépés a megoldáshoz? Higgyünk benne. Mint hogy hiszünk abban is, hogy néhány év múlva nem lesz olyan iskola, ahol a kisdiákoknak felfoghatatlan csodát jelent a televízió. ..

Somfai Péter

Készülődő Katonások

Szükség van-e egyáltalán az érettségi vizsgára?

Egy terjedelmes fejtegetés végén tette fel ezt a kérdést tavaly irodalmi hetilapunk munkatársa, soha nem látott levélözönt zúdítva szerkesztősége nyakába. Hétről hétre közölték az olvasók véleményeit, minisztériumi főosztályvezetők, diákok, tanárok foglaltak állást pro és kontra. A töbhség úgy nyilatkozott, hogy ha az érettségi jelenlegi formájában vannak is kifogásolható részletek, mindenképpen szükség van egy utolsó akadályra, egy átfogó felmérésre a tanuló tudását illetően. És ebben maradtak: „legyen átfogóbb, inkább tájékozódó jellegű ez a vizsga, arfieny- nyire lehet kerülni kell a részletezéseket..

Röviddel utána megszületett a miniszteri döntés is, az érettségi marad — kisebb formai változtatásokkal. Még száz nap van a nagy erőpróba első fordulójáig. A negyedikesek már mindenütt készülődnek; itt vannak például a „Katonások”... Ök, mint az alábbiakban kiderül, erős tanári segítséggel, vagyis speciális rajttal indúlnak.

— Jelenleg a bemelegítésnél tartok — kezdte

nyilatkozatát az egyik újdonsült „kékszalagos”, Szabó Kálmán. — Noha a napi feladatokra is erősen készülni kell — most volt például egy országos felmérő dolgozat biológiából — mindig jut arra időm, hogy egy-egy tételt átnézzek. Bocsánat, az előbbi mondatban a tételt témakörre javítanám, valójában a tavalyi érettségizők tételei állnak jelenleg rendelkezésünkre. A nagy hajtást egy hónap múlva kezdem meg, addig inkább biológiából szeretnék sokat javulni. Ugyanis az állatorvosira akarok bejutni... A délutáni konzultációkra eljároga- tok. Itt nagyon sokat lehet tanulni, talán a tanítási idő alatt is gyakrabban

lehetne kötetlenebb órákat tartani.

Szigeti Katalin viszont féllábbal már bent is van az egyetemen, tavaly az országos tanulmányi versenyen kémiából második helyezést ért el.

— Hetenként egy alkalommal van fizikából úgynevezett feladatmegoldó délután. Ezeken mindig részt veszek. A kémiával viszont inkább egyedül foglalkozom. Véleményem szerint tanulni valójában az eltelt három és fél évben kellett, ez az utolsó időszak inkább ismétlésre, gyakorlásra való.

— Az érettségi tárgyak közül főként a fizikával és a biológiával foglalkozom, Szegedre fogok jelentkezni, a természettudományi karra. — Hányas lesz az érettségim? Nem vagyok babonás,

nyugodtan mondhatom, de természetesen csak azt, hogy milyet szeretnék. Jelest. A tanítási időt is beleértve, jelenleg naponta nyolc órát foglalkozom a tananyaggal.

Dankó Irén magyar szakos tanár:

— Magyar irodalomból inkább az írásbeli vizsgán adódnak nehézségek, sajnos, a diákok fogalmazási készségének fejlesztésére nem ad túlságosan nagy

lehetőséget a tanterv Egész évben mindössze két iskolai fogalmazást írnak a tanulók, nem számítva természetesen a házi feladatokat, amelyek megíratása viszont kizárólag a tanáron múlik. Az írásbeli érettségi követelményeihez — és itt joggal tették magasra a mércét — kevés a tantervben a stilisztika, a nyelvtan.

— Heti egy alkalommal — egyelőre — a hatodik órában megszerveztük a konzultációs jellegű beszélgetéseket is magyarból. Itt a korábbi tételek alapján témakörökre bontva megbeszéljük a tananyagot. A mai magyar irodalomból szabadon választhatnak alkotókat és műveket a vizsgázók. Többen vannak, akik ugyanazzal a témával foglalkoznak, velük esetenként csoportosan beszéljük meg az anyagot. Ezeket a beszélgetéseket nagyon hasznosnak tartom a magam számára is, mivel az érettségire készülőknek négy éve én tanítom a magyar irodalmat, és most alkalmam van felmérni, hogy hosz- szabb idő után mely anyagrészek maradtak

meg legjobban a diákok emlékezetében, és hol kell a jövőben változtatnom módszereimen...

Gyenes Tibor, a Kecskeméti Katona Józsei Gimnázium igazgatóhelyettese:

— Gimnáziumunk öt végzős osztályában 136 diák készülődik az érettségi vizsgára. A félévi tanulmányi eredmény jobban alakul mint az elmúlt évben, mindössze három diák bukott valamilyen tárgyból, a tanulmányi átlag 3,7. Az érettségi tárgyaknál ez a szám valamivel alacsonyabb, 3,4.

— Azt o segítséget, amelyet a tanulók igényelnek, minden esetben biztosítják a szaktanárok, délutánonként korrepetálnak a végzősökkel, újra és újra átveszik velük as anyagot.

— Azokkal a diákokkal, akik már határoztak a továbbtanulást illetően, a tantervi ismereteken túl is foglalkoznak a tanárok a felvételi tárgyakból. Ezeken kívül is van alkalma a fizikai dolgozók gyermekeinek arra, hogy at érettségi, illetve a felvételi tárgyakból szaktanárokkal korrepetáljcAiak. Rájuk különösen nnn~- nrtndot fordítunk, a magasabb oktatást intézményekbe való előkészítésnél. Tavaly a tőlünk jelentkező diákok hatvan százalékát vették fel egyetemre, főiskolákba, ezt az idén is szeretnénk elérni, és nagy örömünkre szolgálna, ha ezen belül tovább nőne a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya.

B. P.