Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
t. oldal 1» í U. 1U/. 4. »*v* H népgazdaság 1969. évi fejlődése (Folytatás a 3. oldalról.) kielégítésében egyre nagyobb szerepet kaptak a jobb, korszerűbb termékek. A ruházati cikkek forgalma a korábbi években viszonylag lassan emelkedett és a lassú emelkedést is átmeneti visszaesések szakították meg. A III. ötéves terv első négy évében a lakosság kiegyensúlyozottan, évenként kb 7 sz’ázalékkal növelte ruházaticikk-vá- sárlását. Az 1969. évi 6—7 százalékos volumen-növekedésből 2—3 százalékot az tett ki, hogy a vásárlók — részben az életkörülmények javulásában összefüggésben — nagyobb arányban vásároltak jobb, korszerűbb, igényesebb termékeket, mint korábban (kártolt szövet helyett fésűsszövetet, olcsó pamutáru helyett szintetikus anyagból készült pulóvereket, ingeket stb.). Előfordult azonban, az is, hogy egyes keresett, olcsóbb termékek nem voltak kaphatók. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 1969-ben — a korábbi évektől eltérően — alig emelkedett. A mérsékelt emelkedés arra vezethető vissza, hogy a személygépkocsi, a motorkerékpár és a televízió eladás kisebb volt, mint 1968-ban. Személygépkocsiból a kínálat csökkent, televízióból elsősorban a kereslet, bár a kínálat sem volt mindig megfelelő. A többi tartós fogyasztási cikk együttes forgalma 1969-ben is dinamikusan (kb. 15—20 százalékkal) emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek állománya 1960 óta, de az utolsó négy évben is jelentősen gyarapodott. 1969-ben a kiskereskedelem — összehasonlítható árakon számolva — 8 százalékkal több árut adott el, mint 1968-ban és 37 százalékkal többet, mint 1965- ben. 1965-höz képest bővült a bolthálózat és a kereskedelmi dolgozók száma is, de kisebb arányban (6, illetve 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnövekedés mellett egyes termékekből időnként hiányok voltak. A kora nyári időszakban kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év második felében egyes hónapokban nem volt elegendő hús, zsír- és étkezési szalonna, tüzelő és cement. Hiányos volt több esetben a ruházati cikkek, különböző apró közszükségleti cikkek kínálata is. A gazdaságirányítás és a vállalatok az év második felétől kezdve már törekedtek a hibák felszámolására, megfelelő mennyiségű és összetételű árumennyiség beszerzésére. Az iparvállalatok és a kereskedelem szerződései az áruellátás Javulására utalnak. Az áremelkedés belül maradt az 1969. évi népgazdasági tervben megengedett 1 1/2—2 százalékon. Az árak az eladott cikkek 6 százalékánál csökkentek, 71 százalékánál lényegében változatlanok maradtak, 10 százalékánál 2—5 százalékkal, 13 százalékánál pedig több mint 5 százalékkal emelkedtek. zöldség, gyümölcs, tojás stb.) az első félévben lényegesen magasabb, a második félévben pedig alacsonyabb volt, mint 1968 megfelelő időszakában. Éves átlagban e cikkek árszínvonala 2 százalékkal haladta meg az előző évit. (Az idénycikkek 1968. évi átlagos árszínvonala több mint 6 százalékkal magasabb volt az előző évinél.) Mivel az idénycikkek az összes élelmiszer- és élve- zeticikk-vásárlásnak 10— 15 százalékát teszik ki, áremelkedésük az élelmiszerek általános árszínvonalát csak kismértékben érintette. Az iparcikkek közül elsősorban a ruházati cikkek — ezen belül is különösen a cipők, a kabátok, a szőnyegek, a női- és leányruhák, a fiúöltönyök — ára emelkedett. Az év egészét tekintve a ruházati cikkek árszínvonala nem egészen 3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké kb. 2 százalékkal volt magasabb az 1968. évinél. Népmozgaiom, egészségügyi, szociális és kulturális ellátás Az élve születések száma 1969-ben 154 000 volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben és 21 000-rel több az 1965. évinél. Az élve születési arány, amely az 1960-as évek első felében rendkívül alacsony volt, 1966-tól 1968-ig kismértékben emelkedett, 1000 lakosra 1968-ban 15,1 élve születés jutott, 1969-ben pedig 15. A halálozások száma az utóbbi években kissé emelkedett, ami az idősebb korosztályok arányának növekedésével függ össze. 1969- ben 117 000-ren haltak meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,3 volt. A születések és halálozások különbözeié, a természetes szaporodás 1969-ben kb. 37 000 volt, az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás 1961—1965 évek átlagában 3,0 ezreléket, 1967 —1969 években évi 3,8 ezreléket tett ki. 1969-ben javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma 900 darabbal, az orvosoké 800 fővel nőtt az év folyamán. Az általános iskolai tanulók száma az 1969—70-es tanév elején 1 178 000 volt, valamivel kevesebb az előző évinél. Az egy tanerőre jutó tanulók száma 20-ról 19-re csökkent A középiskolák nappali tagozatán a 15—18 éves korúak közel egyharmada, 230 000 fő tanul. Az 1969— 70-es tanévben tovább csökkent az általános gimnáziumban és nőtt a szak- középiskolákban tanulók aránya. A középiskolai tanulók csaknem 60 százaléka leány. 1969/70. tanévben a szakmunkástanulók száma 224 000 fő volt, 12 000 fővel, 6 százalékkal több mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya emelkedett és megközelítette a 25 százalékot 1969-ben a szakmunkástanulók közül kb. 60 000-en tettek szakmunkásvizsgát valamivel többen, mint az előző évben.» (MTI) A vizsgázottak 45 százaléka vasipari, csaknem 20 százaléka könnyűipart 13 százaléka építőipari, 9 százaléka mezőgazdasági szakmunkás lett. (Ezenkívül az év folyamán több mint 10 000 felnőtt tett szakmunkásvizsgát.) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma az 1969—70. oktatási év elején 78 900 fő volt. Ezen belül a nappali tagozaton tanulók száma (53 240 fő) az előző évihez képest emelkedett, az esti és levelező tagozatokra járóké valamelyest csökkent A hallgatók háromnegyede egyetemeken és főiskolákon, egynegyede pedig felsőfokú technikumokban, ill. óvónő- és tanítóképző intézetekben tanul. A felsőoktatásban részt vevők 42 százaléka nő, arányuk különösen a pedagógiai, orvosi és közgazdasági szakokon magas. A felső- oktatási intézményekben 1989-ben összesen 17 800-an, a nappali tagozatokon 10 500-an szereztek diplomát. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak 85 százaléka kap ösztöndíjat, illetve egyéb rendszeres társadalmi juttatást, háromnegyed része kedvezményes étkeztetésben részesül és mintegy fele diákotthonban lakik. A mozilátogatások száma 1969-ben 82 millió volt, valamivel kevesebb, mint az előző évben. A rádióelőfizetők száma 1969. év végén meghaladta a 2,5 milliót. A rádiókészülékek száma ennél is nagyobb volt, mivel az utóbbi években a táskarádió elterjedésével megnőtt a több készüléket üzemeltető előfizetők száma. Az év végén a televízióelőfizetők száma csaknem 1,6 millió volt. Az 1000 lakosra jutó előfizetők száma az 1965. év végi 82-ről, illetve az 1968. év végi 136- ról 1969-ben 155-re emelkedett. Budapest, 1970. február 3. Gyár a mezsgyén Nagyarányú vízügyi feladatokra készül a Vízgépészeti Vállalat Lajosmizse szélén, az E 5-ös út mellett szép új üzem — a Vízgépészeti Vállalat — beszédesen hirdeti, hogy az utóbbi években történt egy s más a nagyközségek iparosítása terén. Sőt a vállalat azok közé a kevesek közé tartozik, amelyeknek központja is vidékre települt a fővárosból. S hogy nem jelentéktelen üzemről van szó, az Varsa Ferenccel, a Vízgépészeti Vállalat igazgatójával lezajlott beszélgetésből is kiderült. n negyedik ötéves terv a láthatáron Varsa elvtárs elmondta, hogy a negyedik ötéves tervben tudomása szerint a népgazdaság vizűéi létesítményeinek fejlesztésére előreláthatólan mintegy 17 milliárd forintot szándékoznak fordítani. A nrogram előkészítés alatt áll, a részletek még nem ismeretesek, de Fehér Lajos miniszterelnök-helyettesnek, a Politikai Bizottság tagjának a lajosmizsei vállalatnál néhány héttel ezelőtti látogatása is erre utal. A vállalat szállítja upvanis majd a létesítmények vízgépészeti berendezéseit, s ennek köszönhette a lajosmizsei üzem a kormányszintű érdeklődést. Az igazgatói iroda falát díszítő tabló színes képein egy sor korszerű vízműberendezés látható. Varsa elvtárs a képeket mutatva magyarázta: — A nagy jelentőségű feladatra már évek óta számítunk. Sikerült olyan jól felkészült műszaki gárdát összekovácsolnunk,, amely a technológiai és gyártmányfejlesztésben szép eredményeket ért el. A negyedik ötéves terv programjának megfelelő komplett vízügyi berendezések kidolgozása természetesen a jövő feladatai közé tartozik, s ebben is hatékonyan kívánunk részt venni. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk a kutató intézetekkel, vízügyi létesítményeket tervező irodákkal. Nem tekintjük majd befejezettnek munkánkat a létesítmény átadásakor, hanem a tervezővel és beruházóval együtt figyelemmel kísérjük működését is, hogy az esetleg szükségessé váló változtatásokat vagy fejlesztést végreha j thassuk. már kialakultak elképzeléseink. Mint már említettem az új megoldások iránt igen fogékony műszaki gárdánk felkészült a feladatokra. Ugyanakkor szakmunkásból kevés van, ezért iparitanu- ló- és felnőtt szakmunkás képzéssel igyekszünk pótolni a hiányt A nagyarányú termelés- növeléshez természetesen újabb üzemi épületekre is szükség van. Vállalatunk jelentősen kívánja fejleszteni a kunhegyesi 1-es, a gyulai II-es, és a lajosmizsei III-as gyáregységét. Itt Lajosmizsén már át is vettük a bővítéshez szükséges területet sőt a szabadtéri termelést is megkezdték rajta. Itt egy nagyméretű műhelycsarnokot építtettünk, hogy a munkát az időjárástól függetleníteni tudjuk. Az E 5-ös útról impozáns látvány a VGV, neonfeliratának fénye esténként mesz- sze látszik a tanyavilágba. — melynek mezsgyéjén épült. Dolgozóira fontos szerep vár a negyedik ötéves terv vízügyi programjának megvalósításában. Nagy Ottó Gyártmánycsaládok Mindez számunkra azzal a haszonnal jár, hogy elősegíti gyártmányaink továbbfejlesztését. Műszaki gárdánk ily módon olyan vízgépészeti berendezéseket tud majd kialakítani, amelyek bárhová telepíthetők. Mivel az igények változóak, célunk az úgynevezett gyártmánycsaládok kifejlesztése. Ezáltal nem kell a berendezéseket minden esetben megtervezni, nu- pán adaptálásukra lesz szükség. Ezzel gyorsabbá válik a vízügyi nrogram vérehajtása, s vállalatunknak is előnyösebb, ha a már bevált termékeit gyárthat- ja. — Tulajdonképpen három csoportba oszthatók a berendezések — mondta az igazgató, miközben a képekkel is igyekezett illusztrálni mondanivalóját. — Ezek a víztisztító, szennyvíztisztító, valamint az öntöző, az ár- és belvízvédelmi berendezések. Az első csoportba tartozó gépek a felszíni vizeket tisztítják, s teszik emberi fogyasztásra is alkalmassá. A második csoportba tartozó berendezések jelentősége is egyre nő. A szennyvízcsatornák vizét nem lehet a folyókba, vagy egyéb helyekre levezetni, mert ez- esetben fertőzne, mérgezne. Meg kell tehát építeni a tisztító telepeket, amelyekben ülepítik, derítik, majd tisztítják a szennyvizeket. A harmadik csoportba a vízszivattyú gépcsoportok és úszó szivattyú telepek tartoznak. Vállalatunk termelésének 70 százaléka egyébként a víz és szennyvíztisztító berendezések gyártásából adódik. üzemMiés A vízellátás és víztisztítás megoldása világszerte nagy probléma. Termékeink exportlehetőségei éppen ezért jók. Szállítottunk már berendezéseket Vietnamba, az EAK-ba, Ghánába, Indiába, s újabban Szudánban is érdeklődnek a magyar vízügyi gyártmányok iránt — Mindez természetesen a vállalat jelentős fejlesztésének lehetőségeit csillantja fel. Az igények alapján a Vízgépészeti Vállalat termelését a negyedik ötéves terv végéig kétszeresére kell növelnünk. Erre A tsz-tag korrigál Segítség — havas hetekben Az utóbbi napokban „száradt” valamelyest a tél, a határ fehér hótakarója mindenfelé szétrongyoló- dott. A vadakat most már nem fenyegeti az éhenpusz- tulás, könnyebben találnak maguknak táplálékot. A télből eltelt nyolc A fogyasztói árak váltó- hosszú, havas hét azonban zása 1969 folyamán idősza konként és árucsoportonként különböző volt. A munkások és alkalmazottak által vásárolt élelmiszerek és élvezeti cikkek közül pl. az egész évben fogyasztott termékek (kenyér, liszt, tej, vaj, hús, kávé, kakaó, italáru stb.) ára az év folyamán nem változott. Az idénycikkek ára (burgonya, alaposan próbára tette őket — és a vadászokat is. A vadásztársaságok a télen országszerte megszervezték a vadetetést, a maguk területén kivétel nélkül gondoskodtak arról, hogy az etetőkben állandóan legyen friss széna, ocsú, abrak. Még azokon a napokon is. amikor a méteres hóakadályok tették lehetetlenné a közlekedést' a főútvonalakon. Annak idején írtunk arról, hogy a kalocsai termelőszövetkezeti vadásztársaság területén milyen szervezett vadgazdálkodás folyik. Tavaly például két. ezer fácántojást keltettek ki tyúkokkal, és a dunaártéri területre 1300 fácánt engedtek ki. A mintegy 40 ezer holdnyi területen néhány év alatt elszaporodtak az egyéb vadak is, jelenleg a nyulak és az őzek száma alaposan felülmúlja a környező, nagyobb „vadhagyományokkal” rendelkező vidékekét is. A kalocsai vadásztársaság területén decemberben és január első heteiben különösen nehéz volt az állatok gondozása. Az etetők az átlagosnál is távolabb vannak a valamennyire is útnak nevezhető csapásoktól, így aztán nem egyszer vállon kellett hordani a hereszalmát, az ocsút. Szerencsére, a termelő- szövetkezetek a lehetőségekhez mérten igen sokat segítettek. Olcsón, vagy éppen amint a fajszi Duna- gyöngye Tsz példája bizonyítja, ingyen adtak hulladéktakarmányt, ócsút a vadászoknak, sőt traktort, szállító járművet is bocsátottak a rendelkezésükre a vadetetők megközelítéséhez Nekik köszönhető, hogy a kalocsai körzet vadállománya nem romlott le a téli napokban, és amint Albert Mihály vadászmester elmondotta, átlagosan most is megközelítik fácánjaik a másfél kilós testsúlyt. A nyulak is, az őzek is jó kondícióban várják a tél hátralevő napjait. A termelőszövetkezetek jó ügyet patronálnak, amikor segítik a vadvédelmet, hiszen egyáltalán nem lényegtelen, hogy területükön meg legyen a biológiai egyensúly, hogy az apróvadak, a madarak segítsenek a növényvédelemben. Az idén úgy tervezik, 4000 fá- cánt keltetnek ki és engednek szakaion A tsz egyik vezetője a munkafegyelemről beszel a tagság előtt. Többek közt így: — Mert meg kell mondani őszintén, hogy a munkadíjként kifizetett összegek mögött nem mindig volt meg az annak megfelelő teljesítmény. Az ilyesminek pedig mindannyian kárát látjuk ... önmagunkat csapjuk be... Feláll egy asszony. — Tessék csak megmon- dani bátran, pontosabban miről van szó/ A vezető: — Megmondhatom ... Hát például a paprikánál. A nálunk kimutatott teljesítmények szerint fizettünk maguknak a szedésért ... Az átvevő, felvásárló vállalatnál derült hí, hogy közel tíz mázsával kevesebb a leszedett, odaszállított termés, mint amennyinek a szedéséért itt fizettünk ... Azért mondom. önmagunkat rövidítjük, ha... Az előbbi aszony. — De kedves elvtárs, ilyen esetben már — éppen azért, mert a közösről van szó — nem lehet, legalább js ezentúl nem engedhetjük meg magunk-* nak, hogy úgy valameny- nyiünkre „ráterheljük’’ a tévedés, elírás következményeit. A láda paprikákat átvétték tőlünk, lemérte brigádvezető, mázsáié. Felírták, összegezték ... A jövőben úgy lesz igazságos, hogy az ilyen ellenérték nélküli túlfizetést — azok térítsék meg, felületességből, vagy értelmezett nagyvonalúságból vastagabb ceruzával írtak a kelleténél. Igaza van a tsz-gazda- asszonynak. Nevén nevezve a dolog más megvilágítást kap. A munkafegyelemből — amit úgy általá. citáltak — így lett bizonylati akik rosszul ban majdhogynem fegyelem. (t)
