Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Jobban ízlik Ma már szerencsére ott tartunk, hogy nem azért Jő a fejünk, hogy mit tegyünk az asztalra, hanem hová tegyük az asztalt? Külön öröm, ha a dohányzó- asztalt be tudjuk zsugorítani a két fotel közé, a többi helyre igényt tart az ágy — bocsánat heverő! — na meg a szekrények és kész! Aztán vagy egyenként osonnak ki a családtagok a konyhába étkezni, vagy négyen-öten szűkölködnek, görnyedeznek, lökdösőd­nek a tenyérnyi és a parkett fölött éppen csak gug­goló asztalka körül. Márpedig az étel is jobban ízlik, ha egy szépen terített, kellő nagyságú és magasságú asztalon tálal­ják elénk. Sokszor éppen azok nem élnek ezzel a le­hetőséggel, akik meg tudnák oldani. De nem igény­lik. Mások igényelnék, de nem jut eszükbe, hogy egy kis belső átszervezéssel, a bútorok megfelelő csoportosításával le lehetne választni valahol a la­kásban egy étkezősarkot. Képeink segítségével meg­próbálunk segíteni. Nagyobb előszobából, konyhából, egy tálalóasztal­nak kinevezett Varia-komód segítségével leválasz­tunk egy akkora helyet, ahová az étkezőasztal befér. Székek helyett jó ötlet a fal mellett körbefutó tám­lás ülőpad, melynek belsejébe minden — cipők, régi holmik, szennyes — bepakolható. Külföldi újdonság — de már nálunk is kapható — a palacsintasütőbe épített falióra, mint dekoráció. Ha kicsi a konyhánk és nem is olyan, hogy ott jól esne az ebédet, de főleg a vacsorát — hiszen ilyen­kor van együtt az egész család — elfogyasztani, ne sajnáljuk a szobát. A terítéssel nem kell sokat ve­sződni, az abroszt is elhagyhatjuk, mindenkinek le­gyen egy saját tányéralátétje, erre pakolja a poha­rát, evőeszközét és máris jöhet az étel. Étkezés cél­jára nagyon jó — és divatos is — a márványlapos asztal, de ugyanezt a célt szolgálja a csempe, vagy üveglap is. A képen látható kerek asztal étkezés után egészen alacsonyra állítható. Napközben nem foglal el nagy helyet, este pedig kényelmesen vacso­rázhat rajta az egész család. V. Zs. Ritkán robban a palack, de nagy kárt okozhat véleménye A SZeplŐ nem betegség MIT KELL TUDf Jelenleg 1 millió 200 ezer háztartásban hasz­nálnak propán-bután gázt. Még ebben az évben kö­rülbelül 1 millió 300 ezer fogyasztóval számolnak az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Trösztnél. Ennek arányában növelik a pa­lackcseréié telepek szá­mát és ami legfontosabb, a palack-lefejtőállomások hálózatát is. Jelenleg a Tiszántúlon Szajolban, Nyíregyházán, Hajdúszo­boszlón, és Szegeden mű­ködnek palackozók, míg a Dunántúlon Űjudva- rin és Budaörsön palac­koznak PB-gázt. Nemso­kára Győrben is megin­dulnak az építkezések és megkezdődhet a palac­kozás. A jövőben Pince­helyt is bekapcsolják, ahol legalább 40 ezer ton­na gázt tudnak majd töl­teni. A gázigények kielé­gítésére azonban szükség van külföldi, szovjet ex­portra is. A sajtó elég gyakran közöl olyan híreket, az ország minden részéből, hogy felrobbant a PB- gáz és súlyos égési sebe­ket, sérüléseket okozott. A hivatalos szakértők megállapították, hogy a robbanások 90 szá­zaléka a helytelen ke­zelésből adódik. Hogyan kell tehát a pa­lackgázt kezelni, hogy biztonságosan használhas­suk — ezt kérdeztük Gyöngy Lajostól, az Or­szágos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt PB-részlegé- nek műszaki vezetőjétől. Mit kell tenni a fogyasz­tónak, hogy a gázhasz­nálat veszélytelen le­A PB-GÁZRÓL? hogy a kötéseknél nem szivárog-e gáz, mert a gyufa lángjától könnyen felrobbanhat az egész palack. A kötéseket szappanos vízzel kell beecsetelni, s ha buborékok jelentkez­nek, a gáz szivárog. Ez esetben tilos a használa­ta. A felszereléskor egyéb­ként nyitott tűz, égő tűz­hely, kályha se üzemel­jen a lakásban. Még a villanykapcsolót is csak akkor szabad felkattinta- ni, ha a szappanhabbal megbizonyosodtunk, hogy a gáz nem szivárog. A tömítő gumit, amely idő­vel elöregszik, megrepe­dezik, időnként ki kell cserélni. Ha a gázkészülékek működésénél bármilyen rendellenességet tapasz­talunk, szerelővel el­lenőriztessük és javít­tassuk meg. Házilag ne javítgassuk, mert még nagyobb kárt okozhatunk. Az ellenőrző szerelő különben csak egy évben egyszer végez általános vizsgálatot. A működésben közben ta­pasztalt szabálytalanságot jelenteni kell, hogy az ellenőrzést és javítást szakember végezze el. Ha a fentiekre ügyel a fo­gyasztó — mondatta a műszaki részleg vezetője — elkerülhetők, teljesen kiküszöbölhetők az eset­leges robbanások, ame­lyek rendszerint súlyos sérülésekkel járnak. Zsolnai László GÁRDONYI Géza „Az én falum” című könyvé­ben írja „A sok gyerek keresztbe tette mellén a kezét és a fecskék felé haj­longva énekelték; fecskét látok, szeplőt hányok, sely­met gombolyítok. És mind mosolygott. Egymásra te­kingettek, meg a fecs­kékre”. Az én falumban is él ez a mondóka. Még nap­jainkban is. Én is mondo­gattam gyerekkoromban... Most pedig sokszor elgon­dolkozom fölötte. Vajon hogyan került egy mondó­kába — mondhatnám egy marokba a selyem, a fecs­ke, meg a szeplő. A két utolsót értem. Az az élet­tani megfigyelés az alap­ja, hogy a szeplő és az el­ső fecske megjelenése va­lóban egybeesik. Színigaz­ság, hogyha a szeplő lé­nyegéről, megelőzéséről, gyógyításáról akarunk szólni, azzal kell kezde­nünk, hogy a szeplő meg­előzésének meg kell előzni a fecske megjelenését. De a selyem emlegetése ma is rejtély a számomra. ÁM, LÁSSUK mi is az a szeplő? Az egyik nép­szerű tudományos könyv ezt írja; kisebb-nagyobb barnás foltos, pigmentfel­halmozódás. amely nem emelkedik a bőr szintje fö­lé. A pigment bőrfesték. A bőr az ibolyántúli su­gárzás ellen finom szem­csékből álló festékanyagot termel. Ez a mellanin. Ha a mellanin valahol a meg­szokottnál jobban felhal­mozódva sötétebb, barná- sabb foltot okoz. ezt ne­vezik pigmentfoltnak. Ilyen pigmentfolt a szeplő. Ami tavasszal megerősö­dik, kivirágzik, szinte ra­gyog a halványabb bőrűek gyen? — Már a cseretelepen meg kell tenni a szüksé­ges óvintézkedést — mondotta. Elsősorban is, meg kell méretni a pa­lackokat, hogy a szüksé­ges gázmemyiség 11 kiló legyen. Ehhez hozzá kell venni a palack eredeti súlyát, amely a palackon mindig fel van tüntetve. Néha bizony előfordul, hogy kevesebbet tartal­maz a palack. Visszaélé­sek előfordulnak, amely rendszerint a lelkiisme­retlen szállításoknál kö­vetkezik be. Van mód az illetéktelen lefejtésre is. A fogyasztó tehát saját érdekében ellenőrizze és méresse le a palackot a cseretelepen. Nagyon fontos és szük­séges, hogy a cseretele­pen a lezárt, teli gázpa­lackot az ott levő kád vizében megbuktassák. A szállításkor ugyanis a pa­lack szelepe megsérül­het, és a gáz szivárog­hat. Ilyen palackot nem szabad átvenni, mert használat közben robba­nást okozhat. A felszere­lésénél nagyon ügyeljünk arra, hogy a bőrpakolás a „reduktornál” kifogás­talan legyen. Feltétlen el­lenőrizni kell a hollandi csavart is, amely a csö­vet a palackhoz erősíti. Ha laza, szerelőt kell hívni. A felszerelés után ti­los gyufával megnézni, HÉTFŐ: Karaláble vés, pa­rajfőzelék bundás zsemlével, alma. KEDD: Tarhonyaleves, tej­fölös krumplifőzelék, sült virsli. SZERDA: Bableves csü­lökkel, vagy füstölt oldalas­sal, túrós csusza tepertő­vel, alma. CSÜTÖRTÖK: Paradicsom- leves, rakott krumpli vegyes gyümölcskompót. FENTEK: Almaleves, ser­téspörkölt rizzsel, savanyú­ság, alma. SZOMBAT: Tojásosleves, erdélyi tokány, tört burgo­nya savanyúság. VAKÄRNAP: Zöldségleves, cigányrostélyos zsírban sült burgonyával, céklasaláta, Rá­kóczi túróslepény. RECEPTEK ERDÉLYI TOKÁNY: Hozzá­valók : 80 deka marhalapoc­ka, 8 deka füstölt szalon­na, 5 deka zsír, 15 deka vö­röshagyma, kevés fokhagy­ma, paradicsompüré, másfél deci fehér bor, töröttt bors, A sima marhalapockát vé­kony csíkokra összedarabol­juk és jól megmossuk. A metéltre összevágott szalon­nát a zsírban átn’HtinV. majd a zsírt leszűrjük ró­la és a szalonnát félretesz- szük. A zsírban megpirítjuk az apróra vágott vöröshagy­mát és fokhagymát. Ezután felöntjük borral, beletesszük a paradicsomot éti állandóan keverve néhány percig főz­zük. Ebbe beletesszük s húst. borssal, sóval ízesít­jük és lefedve pároljuk (idényben zöldpaprikát is te­hetünk hozeá). Időnként megkeverjük és ha a hús zsírjára lesül, kevés vizet ön­tünk hozzá, ha a hús meg­puhult, hozzáadjuk a meg­sütött szalonnát, ezzel iól át- nároliuk és rövid, sűrű lével tálaljuk. Hagymás, tört bur- gortvát adunk hozzá. CIGANYROSTÉLYOS; Hoz­závalók 5 szelet 20 dekás rostélyos, 10 deka zsír, 15 deka füstölt szalonna, kis fej hagyma, 25 deka vegyes zöldség, só, paradicsompü­ré, 2 deci vörösbor, 3 deka liszt, 1 babérlevél. A kissé kivert, sózott, bor- sozott rostélyosokat egy ser­penyőben hirtelen pirosra sütjük, majd egy lábasba rakjuk. A hús zsírjában megpirítjuk a lisztet, majd hozzátesszük az apróra vá­gott vöröshagymát és tovább pirítjuk. Ügyeljünk arra, hogy a hagyma meg ne ég­jen. Hozzáadjuk a bort és a paradicsomot és egy darab babérlevelet. Állandó keve­réssel néhány percig forral­juk és ráöntjük a rostélyo­sokra. Annyi vizet öntünk alá, hogy ellepje. Befedve lassan pároljuk, közben meg­forgatjuk. A megtisztított és vékony félkarikára vágott zöldséget 2 deka zsírban és kevés csontlében puhára pá­roljuk. Tíz perccel a hús megpuhulása előtt hozzáad­juk és így az egészet kész­re pároljuk. Tálalásnál a zöldséges mártással leöntött rostélyosok tetejére 1—1 da­rab bőréig többször bevag­dosott sült szalonnát teszünk (kaskastaréj). Köretnek zsír­ban sült burgonyát adunk. PÁROLT RIZS. 25 deka rizst meleg vízben megmo­sunk, 5 deka zsíron 5—6 per­cig pároljuk. Zöldpetrezsely­met. sót, borsot teszünk hoz­zá és háromnegyed liter víz­zel felengedjük, egyszer ösz- szek everi ük. azután fedő alatt lassan puhára főzzük. Nem szabad keverni, csak a lá­bost rázogassuk mag időn­ként. ígv nem le«:?: mázgás,, szép szemes marad. arcán, nyakán, kezén ... ér ugyanakkor megszaporod nak a kérdések is; hogy a. lehet a szeplőt megelőzni meggyógyítani, elhalványí­tani? A pigmentációt — a bőr barnás foltjait — okoz,, mellanint. a hám és irha- réteg határán levő ideg­eredetű különleges sejtek termelik. Ehhez bizonyos fermentműködés szüksé­ges. A folyamatot az agy- függelékben termelődő hormon irányítja. Azért érdemes ezt elmondani, hogy lássuk: nem olyan egyszerű ez. Hiszen elin­dítója a szervezet olyan öröklött tulajdonsága, amit már születéskor magával hoz az ember. A NAPSUGÁR hatására leég, majd megbámul a bőr. Felhalmozódik a pig­ment, ami egészséges kö­rülmények között egyenle­tesen oszlik meg a bőrben. A szeplő a pigment sza­bálytalan felhalmozódása, olyan pigmentzavar, ami­nek az eredeti oka tulaj­donképpen ismeretlen. Ta­lán öröklött tulajdonság, talán valami külső árta­lom — hegedés, vagy egyéb bőrkárosodás — ami időnként elhalványodó majd újra megerősödő barnás foltokat okoa, és ami a nap hatására feltét­lenül megerősödik. Iga? tehát a régi megállapítás hogy szeplősnek jó az ár­nyék. Ezt meg azért kellett el­mondani, hogy bebizonyít­suk; olyan jó szeplőmú- lasztó kenőcs nincs, am) végérvényesen és örökre felszámolja a szeplőt. A hajdan használatos higa­nyos, rezorcinos hámlasz­tó eljárásokat ma már csak szakrendelők, vagy azok használják, akiknek sok az idejük, vagy sok a pénzük. A szeplő az arcon, az orron, a homlokon, a vál­lon, a karon és a háton inkább fiatal korban, a kézháton idősebb korban gyakori. Csak elhalványí- tásokról lehet szó. Jó házi szer erre a citrom, az uborkalé —, kereskedelmi forgalomban az uborka­tej — és a napsugárzás elleni sorozatos, céltuda­tos. tartós védelem. Erre szolgálnak a boltokban kapható fényvédő szeplő- kenőcsök. A bőr védelmét már a tél utolsó heteiben meg kell kezdeni, a szeplős a legenyhébb napsütésre se menjen anélkül, hogy ar­cát vékonyan be ne kenje napvédő kenőccsel. Soha se járjon kalap, vagy ken­dő nélkül. Soha se fordul­jon szembe a nappal. A pár évvel ezelőtti divat alatt ez nehezen ment, mert a csábító a bronz szín volt, de ma már nefn divat a leégett bőr. A SZEPLŐ nem beteg­ség, nem kóros állapot, csupán szépséghiba, vagy talán még az sem. Csak azzá tette az ember. Egy régi magyar mondás ju­tott az eszembe: minél »zeplősebb, annál tetsze­tősebb. Ezért nem szomorkodom. hogy pár év óta az én ke­zem hátára és a homlo­komra is rátelepedett egy- pár szép nagy öregkori szeplő. Dr. Buga László

Next

/
Thumbnails
Contents