Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
SPUKT Fontos feladat a vezetés és a szakmai színvonal emelése ii. Lapunk csütörtöki számában közöltük Zelles Sándorral, a megyei TS elnök- helyettesével folytatott beszélgetés első részét, amelynek során a közgyűlések előkészítéséről és az elhangzott beszámolókról adott tájékoztatót. A továbbiakban először arra kértünk választ, hogy a közgyűléseken szóba kerültek-e gazdasági kérdések is. — Igen, méghozzá elmondhatom, hogy szinte minden beszámoló kiemelten foglalkozott az egyesület gazdasági, sportlétesítményi helyzetével. Általában e problémák elemzése jelentette a vezetőknek a legtöbb gondot. Bár minden egyesületi vezető tudja és elfogadja az MTS támogatási koncepcióját, mégis a legtöbb beszámolóban igényt támasztottak az állami támogatásra, s csak részben kerestek megoldást helyi erőkből. Nem elég ugyanis felvetni a gondokat, bajokat és nehézségeket, meg kell keresni azokat a helyi gazdasági forrásokat, amelyek legalább részben képesek az egyesület gondjain enyhíteni. Arra is szeretnénk választ kapni, hogy növekedett-e sportegyesületeink önállósága az MTS II. kongresszusa óta? — őszintén meg kell mondanom, erre a kérdésre nem tudok egyértelműen igennel válaszolni. Ugyanis gazdasági téren tapasztaljuk, hogy több egyesület még nem él az önállóságból fakadó lehetőségekkel. Alig találkozunk olyan kezdeményezéssel, amely segítene a sportkör gazdasági helyzetén. Egészséges törekvésnek tartjuk, hogy egyre több sportkör elnökségébe választanak be olyan személyeket, akik sportvezetői rátermettségük mellett képesek bizonyos mértékig segíteni a sportkört anyagi, erkölcsi és politikai vonatkozásban. Amikor a közgyűlésekről szóló sta-. tisztikákat elemeztük, kissé magasnak találtuk a vezetésben bekövetkezett 47,9 százalékos cserélődést. Ennek egyik okát abban találtuk meg, hogy az új vezetőségekben, elnökségekben most már igen magas számban kaptak helyet olyan személyek, akik eleget tudnak tenni a magasabb követelményeknek, akik más területen is bő ismeretekkel, beleszólási, döntési joggal rendelkeznek. Gondoskodni kell arról, hogy az ilyen új vezetőségi tagok gyors ütemben sajátítsák el a sport szakmai ismereteket. Zelles elviárs az előző kérdés kapcsán statisztikai adatokról is említést tett. Akad-e ebben érdekesség? — Néhány érdekességet felsorolok. Némileg csökkent a szakosztályok száma. Az elmúlt évben nyilvántartásunkban 668 szerepelt, ez a szám 655-re csökkent. Az eredménytelenül működő szakosztályokat szüntetik meg a sportkörök. Talán jobb lenne, ha a szakosztályban folyó munkát javítanák meg. A megszüntetett szakosztályok között főleg költségigényeseket találunk, s a megszüntetés fő oka legtöbbször az, hogy a sportkör a labdarúgásra kíván többet fordítani. Természetesen ezt a folyamatot meg kell állítani, nehogy sportmozgalmunk egyes területein visz- szaesés következzen be. S még egy érdekes számadat: az új elnökségben a nők aránya 10,6 százalék. Lehetne magasabb is ez a szám. A statisztikákhoz még annyit, hogy általában igen jó hangulatban folytak le a közgyűlések. Nagy volt a vitakedv, s a legtöbb közgyűlés baráti összejövetellel, vacsorával ért véget. — Engedje meg, hogy ezt a kínálkozó alkalmat megragadjam és megköszönjem fáradságos munkájukat azoknak, akik az elmúlt hónapokban segítettek és aktivitásukkal sikerre vitték e fontos feladat eredményes végrehajtását. Megköszöntük Zelles elvtárs válaszait, s megígértük, hogy a Petőfi Népe sportrovatában mindig bő terjedelmet adunk a sportkörökben folyó munka népszerűsítésére. Hogy a jó és a követendő minél szélesebb körben terjedjen el a megyében. Mezei István Előkészületi mérkőzések Kiskunhalasi MEDOSZ— Kisszállás 6:0 (0:0) Kisszállás, vezette: Ai- mási. H. MEDOSZ: Dömény (Nagy) — Tóth II., Rádi, Juhász — Lévai, Tüske — Vass, Mészáros II., Tóth I., Kocsis (Udvari) Csermák. Az első félidőben jól tartotta magát a megyei I. o. újonca. Kapusuk Borosai is bravúrosan védett. Szünet után a hazai csapat elfáradt és a gyors MEDOSZ-csatárok többször is bevették a hálójukat. Góllövők: Csermák 3, Mészáros II. 2. Vas«. Kecskeméti TE— Kiskunfélegyházi Vasas 4:3 (3:1) Előkészületi mérkőzés. Kecskemét, Városi pálya. Kun Béla SE—Szegedi VSE 0:0 Kiskunfélegyháza, vezette: Hamvas. Kecskeméti MÁV— Városföldi MEDOSZ 6:2 (1:1) Téli Kupa Kecskeméti Dózsa II-— Kecskeméti volán 2:0 (0:0) Kecskemét, Széktói Stadion edzőpálya, 100 néző, V.: Nyúl. Góllövők: Gyiffkó, Rácz (öngól). Kosárlabda A középfokú iskolai kosárlabda-bajnokság II. korcsoportjában a megyei döntőkre kerül 6or szombaton és vasárnap Kiskunfélegyházán. Résztvevők: Leányok: Bányai G., K. Közgazdasági, Kiskunfélegyházi Közgazdasági, Bajai III. Béla G.. Fiúk: Bányai G., Kiskunfélegyházi Móra G., Bajai III. Béla G., Bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakkközépiskola. Az első két helyezett jut az országos középdöntőbe. Átigazolások kézilabdában Az NB I. B-s Kiskun- halasi MÁV női kézilabdacsapatból a következő játékosok mentek el: Zsemberi és Gehér a Bácsalmási Gimnáziumhoz, Horváth a Kiskőrösi Spartacus VM-hez. Szabadi a Kalocsai VTSK volt játékosa a Kecskeméti BRG-be távozott. Kothenez Csávolyról a Kiskunhalasi Spartacushoz kérte átigazolását. Szilágyi E. a Kiskunmaj- sai Vasas volt játékosa az idén már a Kiskunhalasi MÁV színeiben játszik. Nagy A. a Kecskeméti Építőktől a Lajoemizsei Vízgéphez ment játszani. Téli Kupa röplabdatorna Vasárnap: a megyei csapatok ligaülése A megyei labdarúgószövetség március 1-én vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel Kecskeméten az MTS Klapka utca 35. sz. alatti hivatalos helyiségében tartja a megyei I. osztályú csapatok idei első tU'a.’ILé-sát A hét végén folytatódtak a Téli Kupa röplabdatorna küzdelmei a Kecskeméti Katona József Gimnázium tornatermében. A következő eredmények születtek: Mezőfi SE II.—Kkhalas 4:o (50:24) Felnőtt férfi mérkőzés, vezette: Varjú. Alacsony színvonalú mérkőzésen a jobb erőkből álló Mezőfi SE II. tetszés szerint érte el pontjait. Jók: Péter, Nyúl, illetve Bács, Lovas. Kecskeméti Dózsa— Mezőfi SE I. 2:2 (39:51) Felnőtt férfi mérkőzés, vezette: Kollár. Az első két játszmában remek teljesítményt nyújtó Dózsa elfáradt és a Mezőfi SE I. javuló játékkal ki tudta harcolni a döntetlent. Az utolsó szettet már 21:6- ra nyerte. Jók: Beregszászi, Tóth, Jár ősi, illetve Asztalos, Domokos. Bajai Fehérneműgyár— Kiskunhalas 3:1 (51:21) Felnőtt férfi mérkőzés, vezette; Nyilas. Az újonc NB I-es Fehérneműgyár könnyedén játszott és a lelkes megyei együttes majdnem meglepetést okozott. Jók; Béres, Ottenthál. Takács, illetve Gilick. Bács. Mezőfi SE II.— Kecskeméti Volán II. 2:2 (45:46) Felnőtt férfi mérkőzés, vezette: Na Has. A Volán fiataljai meglepően ügyesen játszottak és megérdemelten szerezték meg a döntetlent. Jók: Kecskeméti, illetve Herold, Molnár. Bajai Fehérneműgyár— Mezőfi SE I. 2:2 (42:37) Felnőtt férfi mérkőzés, vezette; Besnyi. A Téli Kupa eddig legizgalmasabb, legszínvonalasabb mérkőzésén reális döntetlen született. A bajai csapatból Takács, a Mezőfi Se I.-ből Tirpák nyújtott kimagasló teljesítményt. A forduló válogatottja: Tirpák (Mezőfi SE I.), Domokos (Mezőfi SE I.), Bács (Kkhalas) — Tóth (K. Dózsa), Takács (Bajai F-), Ottenthál (Bajai F.). Csere: Gilick (Kkhalas), Járosi (K. Dózsa), Péter (Mezőfi SE II.). Az ifjúsági leánycsapatok mérkőzéseinek eredményei: Bányai J. Gimn. I.—Katona J. Gimn. II. II. 4:0 (55:20), Ének-Zenei I.—Bányai J. Gimn. 11.4:0(51:22), Ének-Zenei I.—Bányai J. Gimn. I. 3:1 (19:25), Katona J. Gimn. II.—Bánvai J. Gimn. n. 2:2 (37:28), Ének- Zenei I.—Katona J. Gimn. I. 4:0 (46:18), Bányai J. Gimn. I.—Katona J. Gimn. I. 3:1 (46:24). A pontverseny végeredménye: 1. Ének-Zenei I. 10 ponttal, szettállás 19:1, 2. Bányai .; Gimn. I. 8 pont, itJ-illás UL4, 3, áatűua J. A müvelődésüíiyi miniszter uf ásító* a gyámhatósági ügyviteli szabályzatról Gimn. I. 4 pont, szettállás 10:10, 4. Ének-Zenei II. 4 pont. szettállás 7:13, 5. Katona J. Gimn. II. 3 pont, szettállás 5:15, 6. Bányai J. Gimn. II. 1 pont, szettállás 3:17. Az ifjúsági fiúcsapatok mérkőzéseinek eredményei: Katona J Gimn. I.—Katona J. Gimn. II. 3:1(47:21), Ének-Zenei—K. Dózsa 3:1 (34:29), ITSK—Katona J. Gimn. II. 4:0 (48:7), Katona J. Gimn. II.—K. Dózsa 2:2 (25:28), ITSK—Katona J. Gimn. III. 4:0 (55:13), Katona J. Gimn. I.—Ének-Zenei 4:0 (62:8), ITSK—Ének- Zenei 4:0 (57:8), Katona J. Gimn. I.—K. Dózsa 4:0 (45:17). A pontverseny eredménye: 1. ITSK 10 ponttal, szettállás 18:2. 2. Katona J. Gimn. I. 8 ponttal, szettállás 16:4. 3. Katona J. Gimn. II. 5 ponttal, szettállás 10:10. 4. Ének-Zenei J 4 ponttal, szettállás 7:13, 5. K. Dózsa, 3 ponttal, szettállás 8:12. 6. Katona J. Gimn. III. o ponttal, szettállás 1:19. Verseny szombaton délután 14 órától, az első három csapat részvételével folytatódik a Katona József Gimnázium tornaterméK°n. A felnőtt férficsap., mérkőzéseire vasárnap 8 3 Lói keiül sor. 1 A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a gyámhatósági ügyviteli szabályzatról. Az utasítás egyebek közt kimondja: a gyámhatóságnak arra kell törekednie, hogy intézkedései a kiskorú, illetőleg gondnokság alatt álló érdekét szolgálja, célravezetőek legyenek és az ügyet minél kevesebb közbeeső intézkedéssel fejezzék be. A környezettanulmánynak az érdekeltek személyi adatain kívül azokat a körülményeket kell tartalmaznia, amelyek ismeretében az ügyben a legmegnyugtatób- ban határozhatnak. Az ellenőrzésnek főként arra kell kiterjednie, hogy a kiskorúnak van-e törvényes képviselője, s az kellő gondossággal látja-e el tisztségét biztosított-e a kiskorú tartása, helyes irányú nevelése, testi, értelmi és erkölcsi fejlődése. A nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott kiskorú esetében különösen fontos annak figyelemmel kísérése, hogy a nevelőszülő szeretettel bánik-e gondjára bízott gyermekkel, biztosítja-e megfelelően felügyeletét. Ha a nevelőszülő magatartása ellen kifogás emelhető, akkor ezt az illetékes gyermekvédelmi felügyelőnek azonnal tudomására kell hozni, hogy megtehesse a szükséges intézkedéseket. A segélyezésről szóló részben az utasítás kimondja; a gyámhatóság által kiutalt segély összege —, ha jogszabály másként nem rendelkezik — esetenként és családonként az ezer forintot, egy naptári évben a 2000 forintot nem haladhatja meg. Segélyt elsősorban a kiskorú élelmezésére és ruházkodására lehet kiutalni. Júniusban rendezik az a matőr filmszemlét A Magyar Amatőrfilm Szövetség az idén is meghirdette a vidéki amatőrfilmeseik országos szemléjét. A már negyedik alkalommal megrendezendő szemlén részt vehet minden egyénileg és stúdiókban, illetve klubokban alkotó vidéki amatőr, bármilyen technikájú és méretű filmmel, számos témakörből. A szemlére érkezett filmeket előzsüri elé bocsátják, amelyek eredményéről az alkotók értesítést kapnak. A szemle időpontja: 1970. június 6—7. Helye: Győr. A filmek beküldési határideje: május 20. Bővül a háztáji bizottságok szerepe A háztáji gazdaságok gondjaival foglalkozó termelőszövetkezeti bizottságok szerepe egyre Inkább bővül. A felmérések arról tanúskodnak, hogy csaknem valamennyi közös gazdaságban működő háztáji bizottságok újabb és újabb feladatok megoldására vállalkoznak. A 3—8 tagú bizottságok — amelyek eddig jobbára csak a háztáji földek igazságos kiosztását ellenőrizték, — már a közös és a háztáji gazdasági jellegű kapcsolatainak erősítésével Is foglalkoznak. A bizottságok a szakemberele segítségével sokhelyütt elkészítik a közös takarmánymérleget. Ebből kiderül, hogy melyik háztáji gazdaság nélkülözi a takarmányt. A hiányzó mennyiséget sok helyen a termelőszövetkezet biztosítja, sőt egész sor tsz a háztáji állatállomány kialakítását is támogatja. A háztáji bizottságok több községben külön háztáji agronómus alkalmazását indítványozták. Az agronómusok közreműködésével ugyanis egyik évről a másikra 10—30 százalékkal lehet növelni a kisgazdaság termésátlagait. Néhány bizottság azt is megszervezte, hogy a háztáji területeket tavasszal a termelőszövetkezet gépeivel közösen művelik meg. Megszervezték a közös mű. trágya- és növényvédőszer - vásárlást is. Örök lakások46 a sertéseknek Űj sertéstenyésztési eljárást dolgozott ki dr. Pát- zay József, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola mezőgazdasági termelésfejlesztési intézetének fő- technológusa. A figyelemre méltó módszer azon a biológiai megfigyelésen alapszik, amely szerint a sertésállományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik. A mikroklíma változása is nagy mértékben igénybe veszi az állatok védekező képességeit. A költözködéssel járó stress hatások csökkentik a hústermelést, nagyfokú tvágytalanságot okoznak. A hagyományos sertéste- nxésztési eljárások szerint háromszor-négyszer költöztetik a sertésállományt; amíg a kismalacból hízó lesz. Az új módszer lényege, hogy ugyanazon a helyen nevelik az állatot a születéstől a vágósúly eléréséig. Ezzel jelentősen növelhető a súlygyarapodás és csökkenthető a betegségek száma. A tenyésztési módszerhez megfelelő óltípusokat, automatikusan működő etetőberendezéseket is szerkesztettek. A keszthelyi Georgikoi sertésólak építését 15 termelőszövetkezetben kezd. ték meg. Az új típusi! ólakból 1973-ban 80 ezer MSö juj Pi .a vágóhidakra