Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-27 / 49. szám

1970. február 27. péntek 5. oldal Pályázati felhívás A« MSZMP Búcs-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemi felvételre az 1970-71-es tanévre Oktatási formák elismerését, valamint a hall­gatók kedvezményeit (tanul­mányi szabadság, végzettség elismerése stb.) a fenti ta­gozatokon a Minisztertanács és egyes szakminiszterek ren­deletéi, valam nt különböző kbrmányszervek állásfoglalásai biztosítják. 4. EGYÉVES SPECIÁLIS kol­légiumok indulnak párt-, ál­lami, gazdasági és tömegszer­vezeti vezetők, propagandis­ták és egyéb érdeklődők ré­szére, továbbképzés céljából, a következő témakörökben: a) A korszerű vezetés elméleti és módszertani kérdései; b) A propagandamunka elmélete és módszerei; c) A káder- és sze­mélyzeti munka időszerű kér­Jelentkezés az Esti Egyetem valamennyi tagozatára a járási, városi pártbizottságok propaganda és művelődési osztályain, vagy az Oktatási Igazgatóság tanulmá­nyi hivatalában beszerezhet^ „Jelentkezési lap”-on törté­nik. A kitöltött és megfelelő javaslatokkal ellátott jelent­kezési lapokat 1970. április 30- ig a kibocsátó járási, városi pártbizottság propaganda és művelődési osztályának, illet­ve az Oktatási Igazgatóság cí­mére ( ecskemét, Ady En^re u. 18.) kell eljuttatni. Az áp­rilis 30-a után érkezett jelent­kezéseket figyelembe venni nem tudjuk! A hároméves tagozatnak minden járási székhelyen ki­helyezett osztálya működik, ahol a hallgatók hetenként egy­szer 3 órás kötelező foglalko­záson vesznek részt; negyed­évenként beszámolót, félévkor kollokviumot, év végén szi­gorlatot tesznek. A kétéves szakosító és kiegészítő tago­zat csak Kecskeméten műkö­dik, amelyre azonban vidéki hallgatók is jelentkezhetnek, ha utazási problémáikat meg tudják oldani. A kétéves sza­Muzsikáló zenetörténet dései; d) Agrárpolitikai kérdé­sek; e) Esztétika. A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figye­lemmel a legújabb kutatási eredményekre. A hallgatók a kollégium befejeztével vizsgát tehetnek, illetve szakdolgoza­tot védhetnek, amelyről az Oktatási Igazgatóság bizonyít­ványt ad. Felvehetők azok, akik mun­kaköre, beosztása, vagy társa­dalmi megbízatása kapcsolatos a speciális kollégiumok téma­köreivel; az Esti Egyetem há­roméves általános, vagy két­éves szakosító tagozatát elvé­gezték, vagy ennek megfelelő ideológiai képr-ptts^írp-el ren­delkeznek; a felvételi beszél­getésen sikerrel szerepelnem. Tandíj: minden tanfolyamon 85 forint. kosító tagozaton heti három óra kötelező foglalkozás és félévenként kollokvium van: a kiegészítő tagozaton kétheten­ként három óra kötelező fog­lalkozást és negyedévenként beszámolót tartunk. A spe­ciális kollégiumok Kecskemé­ten mőködnek. A foglalkozá­sok itt is kötelezők (kétheten­ként három óra): a beszámo­lók, illetve vizsgák azonban fakultatívak. A felvételi vizsgák június első hetében lesznek; pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi kérdésekről a Ta­nulmányi Hivatal külön értesí­ti a jelentkezőket. A felvételi bizottság döntését július 10-ig megküldjük. Az érdeklődők­nek részletes felvilágosítást nyújt a járási, városi párt- bizottságok propaganda és művelődési osztálya, valamint az Oktatási Igazgatóság ta­nulmányi hivatala. Az Esti Egyetemre való felvétel párt­tagsághoz nincs kötve. Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-K'skun megyei Bizottsága 1. A HÁROMÉVES ALTALÄ- JtíOS tagozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a har­madik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom tör­ténetét tanúinak a hallgatók. Felvehetők azok, akik érettsé­givel, vagy ennél magasabb is­kolai végzettséggel rendelkez­nek; 5 hónapos pártiskolával, 1 éves marxista—len nista kö­zépiskolával, vagy ennek meg­felelő politikai tájékozottság­gal rendelkeznek; más iskolá­nak nem hallgatói, és tanul­mányaik folytatását orvos en­gedélyezi; sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 170 forint. 2. A KÉTÉVES SZAKOSlTÖ tagozaton a marx zraus—leni­nizmus egy-egy szakágát ta­nulmányozzák a hallgatók két éven át, ebből tanulmányaik végén államvizsgát tehetnek. A sikeresen letett államvizsga feljogosít a kiegészítő szakon további két államvizsga leté­telére. A három sikeres állam­vizsga főiskolai oklevelet ad. Az 1970-71-es tanévben a következő szakok indulnak: a) Filozófia, b) Politikai gazdaságtan. c) Magyar munkásmozgalom története. Felvehetők azok, akik elvé­gezték az esti egyetem három­éves tagozatát, vagy a közpon­ti egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő előképzett­séggel rendelkeznek (pl. egye­temen vagy főiskolán 5 évnél nem régebben államvizsgáztak marxizmusból); más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedélyező orvo­si igazolásuk van; sikeres fel­vételi vizsgát tesznek. Tan­díj: évi 250 forint. A felvételi vizsga alól fel­mentést kapnak: a hároméves általános tagozaton azok, akik a marxista—leninista esti kö­zépiskolán kiváló eredmény­nyel szerepeltek; a kétéves szakosító tagozaton azok, akik a hároméves tagozaton a vá­lasztott tárgyból jeles vagy ló eredménnyel vizsgáztak. Azon­ban a vizsga alól felmentést kapott jelentkezők is kötelesek megjelenni a felvételi bizott­ság előtt a tanulmányokkal kapcsolatos megbeszélésre. 3. EGYÉVES KIEGÉSZÍTŐ tagozat indul a következő sza­kon: a) Filozófia, b) Politi­kai gazdaságtan, c) Nemzet­közi munkásmozgalom törté­nete. A kiegészítő tagozaton fel­vehetők azok, akik a marxiz­mus egy-egy ágazatából a két­éves szakosítón sikeres állam­vizsgát tettek. A felvételt nyert hallgatók egy éven át tanulmányozzák a választott szakágazatot és tanulmányaik befejeztével államvizsgát tesz­nek. (L.: 2 éves szakosító tagozat). Tandíj: évi 125 fo­rint. Az Esti Egyetem törvényes Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Könyvtár a közsé­gi szakmaközi bizottsággal együtt, több társadalmi szervezet támogatásával, zenetörténeti, majd a ké­sőbbiek folyamán zeneel­méleti és zeneesztétikai bérleti előadássorozatot in­dít Muzsikáló zenetörténet címmel. Az első előadásra A zene kialakulása, fejlő­dése címmel már a hét elején sor került. Március 3-án, kedden este Az ön­álló hangszeres zene térhó­dítása című előadást Elő Magdolna tartja a kiskő­rösi zenekedvelőknek. Az értékes filmek népszerűbbek A megye filmszínházai­ban tavaly erősen meg­nőtt az eszmeileg, művé­szileg értékes filmek láto­gatottsága. Emellett a ko­rábbinál népszerűbbek voltak a szocialista orszá­gok filmjei, s különösen az új magyar filmek, ör­vendetesen megnőtt az if­júság érdeklődése is a mozi iránt. Különösen érdekes a bajai Urániái filmszínház múlt évi eredménye, itt ugyanis egy esztendő alatt 36 ezerrel emelke­dett a látogatók száma. Pedig Baján minden má­sodik családnak televízió­ja van. Ez a példa meg­dönti azt a nézetet, hogy a tv elvonja a közönséget a mozibajárástól és a színházlátogatástól, álta­lában a kulturálódás egyéb formáitól. Mindezekről a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat üzemi híradójá­nak most megjelent idei első számából szereztünk tudomást. Az érdekes ösz- szeállítású 30 oldalas fü­zet részletesen elemzi az 1969 évi filmforgalmazás eredményeit, a film és az ifjúság viszonyát, beszá­mol a mozipropagandisták országos tanácskozásáról és számos érdekes cikk­ben, színes hírben foglal­kozik a vállalat belső éle­tével. Kép m m ~ A Petőfi Népe mtOtO és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A mozik műsorán A Valcerkirály Hagyományai vannak a KISZ nyári építőtáboroknak Bács-Kiskun megyében, ahol a fiatalok már több mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Hány éves lesz 1970. nyarán az építőtábor! mozgalom Bács megyében? öt — hét — tíz? A totószelvény a 10. oldalon található A cím beszédesen elárul­ja, hogy ifjabb Johann Strauss regényes életét dol­gozza fel a film. Magától értetődik tehát, hogy az alaphangulatot a klasszikus bécsi keringő szárnyaló, vérpezsdítő muzsikája ha­tározza meg. A zenében te­hát nem valószínű, hogy csalódunk (a Straussok és Offenbach a szerzők), s minthogy a gyártó cég Walt Disney filmvállalata, az amerikai—osztrák kopro­dukció kiállításának pazar- ságára, színeinek pompájá­ra, női szereplőinek szépsé­gére sem panaszkodhatunk. Strauss ifjúságát eleveníti föl, kezdeti sikereitől ra­gyogó karrierjének csúcsáig. A Valcerkirály szerepét Kerwin Matthews játssza: nagyszerű színész, még is­mertebb Yettinek alakítója: Senta Berger, a híres opera­énekesnő. A látványos, for­dulatgazdag filmjáték Korábban — kezdte el új történetét X. alezredes — utaltam arra, hogy társa­dalmi életünkben történő változások mennyire befo­lyásolják a közbiztonság helyzetének alakulását. Az 50-es évek közepén bizo­nyos lazulás volt tapasztal­ható. amelynek az ellenfor­radalom utáni konszolidáció vetett véget. A közbizton­ság nyilvánvalóan a kül- és belpolitikai helyzet fo­lyománya, s ha ezen akár­csak csöppnyi rés támad, a bűnözők azonnal aktivizá­lódnak, s egy-egy megtor- latlanul hagyott betörés, lo­pás további inspirációt ad újabb bűncselekmények el­követéséhez. Arról is be­széltem már, hogy voltak olyan esetek, amikor hosz­szú hónapok, talán évek teltek el, amíg sikerült a tetteseket kézrekeríteni. Tudni kell, hogy ez nem volt gyakori, de előfordult néhányszor, mint például a kiskőrösi járásban tevé­kenykedő betörőbanda ese­tében. Még 1953-ban történt. A kiskőrösi rendőrkapitány­ságra december 3-án reggel izgatottan telefonált a táz- lári földművesszövetkezet ügyvezetője. — Az éjszaka betörők jártak a vegyesboltban... A nyomozók, a bejelentés után néhány perc múlva el­indultak a helyszínre. Ala­pos, mindenre kiterjedő vizsgálat után sovány ered­ménnyel tértek vissza. Csu­pán annyit tudtak megálla­pítani: a betörők az üzlet ajtaját kifeszítették, s on­nan 16 ezer forint értékű ruhaneműt, csizmákat és egyéb árucikkeket vittek el. Megkezdődött a nyomozás, de egy hónanpal a betörés után még mindig nem tud­tak többet, mint az első na- Don. Ez nem kedvetlenítette el a nyomozókat, ám egy újabb esemény kizökkentet­te okét a munkából. — Kaskantyún az éjszaka betörtek a vegyesboltba! — közölte a nyomozók pa­rancsnokával a kapitányság vezetője. — Vizsgálják meg a helyszínt, s tegyenek je­lentést. A kaskantyúi vegyesbolt — ahonnan már 45 ezer fo­rint értékű áru hiányzott — betörésének helyszíni szemléjén a nyomozónak már az első pillanatban fel­tűnt az azonos kéz „nyo­ma”, de innen is üres kéz­zel tértek vissza a kapi­tányságra. A nyomozó egyik fő erénye az állhatatosság, a türelem, hiszen egy-egy el­hamarkodott intézkedés, fordított eredménnyel is jár­hat: a bűnöző sejti, hogy a nyomában vannak, vissza­húzódik, eltűnik az isme­retlenségben. Ez a türelem természetesen nem azt je­lenti, hogy a nyomozó öl­be tett kézzel ül és várako­zik. A nyomozók e két be­törés után ezernyi szálat el­lenőriztek, portyáztak, ke­resték a tetteseket. Hóna­pokig valósággal kibírhatat­lan volt a csend. A banda — mert több emberre gya­nakodtak, mivel a rengeteg árut egy-két ember képte­len lett volna elvinni — nem mozdult. Október 31-én Pirtón, no­vember 15-én Kunszent- miklóson, 1955 júniusában Kisbócsán, augusztusban pedig Kiskőrösön történt betörés. Akármilyen gyors és lelkiismeretes volt a vizsgálat, ezeken a helye­ken, sajnos, nem járt ered­ménnyel, bár ezekből a boltokból több mint 12 ezer forint értékű árut vit­tek el. Pedig az igazi meg­próbáltatás még előttük állt. A betörők 1956 február­jában a kisbócsai vegyes­boltból 10 ezer, április 7-én a kaskantyúi vegyesboltból 22 ezer, majd a pirtói bolt­ból 25 ezer forint értékű áruval felpakolva tűntek el. S bekövetkezett 1956 októbere. Az ellenforrada­lom véres zűrzavarában teljesen felbomlott a köz- biztonság. A bűnözők, kö­zöttük e betörőbanda tag­jai is felbátorodtak. Az akasztói vegyesboltból 43 ezer forint értékű áru tűnt el egyik éjszaka, de a nyomozást akkor senki sem folytatta le, hiszen sokkal fontosabbért, népi álla­munk, eddigi munkánk, a munkások, parasztok társa­dalmának megmentéséért harcoltunk. Az eüenforrdalmi láza­dás leverését követően sem szüntette be a tolvaj banda a tevékenységét. Az ellen- forradalmi banditák üldö­zése, 'elfogása mellett időt kellett szakítani a kiskőrösi betörőbanda elfogására, mert 1957 februárjában Soltszentimrén és Pirtón fosztották ki a vegyesbolto­kat. A jegyzőkönyvek, ame­lyek folyamatosan 1953-tól 1957-ig regisztrálták ezeket a bűncselekményeket, s már 13 vegyes és egy ruhá­zati bolt betöréséről adtak számot, ahonnan 270 ezer forint értékű áru tűnt el. E felderítetlen bűncse­lekmények vizsgálatával 1957-ben K. hadnagyot — jelenleg őrnagy, s ma is aktív nyomozó — bízták meg. Mit tett fiatal elvtár­sunk? Talán azt, amit he­lyében minden nyomozó megtett volna,- erős akarat­tal átrágta magát a kilónyi aktahalmon, s tanulmá­nyozta a legutóbbi betörés helyszínéről készült rajzo­kat, majd egymás után el­lenőrizte a vagyon elleni bűncselekmények, de első­sorban a betöréses lopások miatt korábban megbünte­tett személyeket. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents