Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

S. oldal 1970. február 26. csütörtök Egy megújul# iskolában Új intézmény a fehérjeellátás növelésére — Mi akarsz lenni? — Nyomdász. — Nyolcadikos vagy? — Igen. — Miért éppen nyom­dász? — Megszerettem itt az iskolai szakkörben. Saját nyomdánk van. Ott gya­korolunk. Most például is­kolai újságot csinálunk. Berente János tanulói­val beszélgetek. Közben körérnk gyűlnek a többiek — Te mi akarsz lenni? — Gyermekorvos. Most hetedikes vágy ok, még so­kat kell tanulnom, tudom. Mindent elkövetek, hogy sikerüljön a tervem. Megtudom, hogy kitűnő tanuló. A nyeivtanvense- nyen második lett Indul az orosz nyelvi versenyen is. Otthon száz kötet könyve van. Kedvenc írói; Jókai, Mikszáth, Illyés Gyula. Vécsy György igazgató Romantika: a kovácsoltvas fogóval élesztgetik a kandalló tüzét is: Bak Lajcsi, Kosa Jan­csi, Kovács Edit és má­sok. Egymás szavába vág­nak; — Már van pinceklu­bunk is! í — És két tv van. — Meg jégpálya a kor­csolyázáshoz. És lőtér. — A könyvtárunk is szebb lett és nagyobb. Dr. Orosz Lászlóné könyvtárostól kérdezem, ki a legjobb olvasója? — Bobán Klári — fe­leli. — Éppen itt van. Leülök mellé. — Mit olvasol most? Lipták Gábor; Regélő Dunántúl. — Gyakran vagy bent a könyvtárban? — Minden nap. A tanulók szabad óráikat szívesen_ töltik el a szé­pen berendezett iskolai könyvtárban. A könyvnyomtatás több volt, mint egyszerű szakma. Kezdeti korszakában mes­terség, tudomány és művé­szet egyszerre; művelői neves humanisták, tudósok is találhatók. A nyomdá­szokból lett írók, illetve nyomdászattal is foglalkozó írók közül először Shakes- pearet kell említenünk. Életének majdnem minden percét felderítette már a tudomány, de a legkeve­sebb adat az 1593—1594 kö­zötti évekről állt rendel­kezésre. William Blades, író és nyomdász okmá­nyokkal bizonyította, hogy Shakespeare ezekben az években a londoni Ventrol- lier nyomdában dolgozott mint betűszedő és korrek­tor. Bizonyítékként szolgált erre az is, hogy a „Venus és Andronicus”, valamint a „Lucretia” című műve 1593-ban, illetve 1594-ben jelent meg és Ventrollier nyomdájában készült. Bla­des érveit az angol Shakes­peare Society elfogadta. A francia költők között egész sor volt nyomdászt találhatunk. Közülük Pier­re—Jean Béranger a legne­vesebb, aki nagy hatással volt Petőfire is. Tizennégy éves korában lett nyom­dászinas és a betűszedést tanulta ki. Húszéves korá­ban azonban már a párizsi egyetem titkára lett. * A nagy francia realista regényíró, Honoré de Bal­zac ugyancsak dolgozott nyomdászként. Huszon­nyolc éves korában könyv­kiadással foglalkozott és a francia klasszikusokat akarta olcsó kiadásban a kispénzű embereknek is hozzáférhetővé tenni. Mo- liére-t és La Fontaine-t ki is adta. A versenytársak azonban megbuktatták. Ek­kor — az angol Richard­son példájára, aki költő és nyomdász volt egyszemély- ben — apja pénzén nyom­dát vásárolt, amelyet be­tűöntődével is felszerelt. A nyomda azonban csakha­mar csődbe jutott. Ekkor keletkezett Balzacnak az az óriási adóssága, amely egy életen át megfeszített írói munkára kényszeritet- te. * Mark Twain, a kiváló amerikai író szüleinek ko­rai elvesztése után a nyom­dászmesterséget tanulta ki; tizenhét éves volt, amikor felszabadult. A nyomdá­szattal csakhamar szakított, de később ismét a szedő­szekrény mellett dolgozott. Nyomdász múltját mindig büszkén emlegette. * Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kivívásában egy volt nyom­dász, Benjamin Franklin (1706—1790) szerzett el­évülhetetlen érdemeket. Mint szüleinek tizenötödik gyermeke korán dolgozni kényszerült, egy rokonánál a nyomdászatot tanulta. 1729-ben már önálló nyom­dászként működött. A ma­gyar Franklin Társulat a nyomdászt tisztelte meg benne, amikor felvette a nevét. W. G. Harding Wilsont követte az USA elnöki szé­kében. A nyomdászathoz mindig erős szálak fűzték s már elnök volt, amikor egy szilveszteri társasva­csora közben otthagyta a Lotus Club társaságát, el­látogatott a Tribune sze­egységes rendszerben mun­kálkodva lehet elérni a célt: a fehérjetermelés kö­rülbelül 50 százalékos nö­velését 1980—85-re. Az iroda már megkezd­te működését és jelenleg a tudománypolitika bizottság elé terjesztendő munka­tervét készíti elő. Diákbusz? Aki mostanában Kun- szentmiklóson jár, bizo­nyára észreveszi a főtéri buszmegállónál fagyoskodó diákokat. A menetrend szerint röviddel a tanítás befejezése után — azaz 13 óra 40 perckor kellene in­dulnia hazafelé a diák­busznak. Ezzel szemben gyakran félórákat késik — de van rá példa, hogy sokkal többet is. A bejáró tanulók dél­utáni munkaprogramja otthon kezdődik, tehát szá­mít a kiesett idő is, A negyven tanuló ké­nyelmesen utazhatna a ré­szükre rerdszeresitctt já­raton, ha nem lenne zsú­foltság. Főleg a piaci na­pokon azonban rendkívül sokan veszik igénybe a diákbuszt, olykor csoda, hogy a tanulók egyáltalán felférnek. Az autóbusz ve­zetője, látva, a körülmé­nyeket, már jelezte az il­letékeseknek, de változás még nincs. Nem arról van szó, hogy a diákbuszra felszálló fel­nőtteket hibáztatnánk. Nyilván azért teszik, mert módjukban áll, és mert számukra kedvező idő­pontban utazhatnak. Ügy véljük, hogy a MÄVAUT hivatott a prob­léma megoldására. Mert végül is: a kulturált uta­zás nemcsak a diákok ér­deke, hanem mindany- nyiunké. Sz. A. Nyomdászokból hírességek dőtermébe és tördelni kez­dett. Egyszerre hetvenhat borgisz sort emelt fel ha­talmas tenyereivel. Egy ol­dal betördelése után el­mondotta az őt körülálló nyomdászoknak, hogy 38 évig maga is ezt a szak­mát csinálta, Marionban, mint a Star szerkesztője, kiadója és nyomdásza — igen nagy szeretettel. Még elnök korában is a nyom­dászkodás volt a kedvenc szórakozása. Az első magyar nyom­dászok külföldi egyeteme­ken tanult diákokból, teoló- gusokból kerültek ki. Abá- di Benédek, a sárvárújszi- geti nyomda vezetője krak­kói egyetemista korában tanulta a nyomdászatot s a nyomda megszűnése után lelkészként dolgozott. Ugyancsak evangélikus lel­kész volt Heltai Gáspár nyomdász is. Pap volt Hu­szár Gál vándornyomdász, egyetemi végzettséggel ren­delkezett Tótfalusi Kis Miklós, korának legkitű­nőbb magyar nyomdásza is. A sort sokáig lehetne foly­tatni. Pray György törté­netíró az Egyetemi Nyom­dát igazgatta. Költőink kö­zül Arany János és Petőfi is belekóstolt a nyomdá­szatba — sőt Blaha Lujza is megpróbálkozott vele. Galambos Ferenc Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­kének határozatára — 1970. január 1-i hatállyal — megalakult a fehérje- program-iroda. A határozat megjelené­sét sokéves munka előzte meg. Az OMFB öt-hat éve foglalkozik azzal, hogyan lehetne a lakosság fehér­jefogyasztását, mégpedig főleg állati eredetű fehér­je — tehát hús-, tej- és tojásfogyasztását minél na­gyobb mennyiségű és mi­nél hatékonyabb termelés révén fokozni. Ez a fel­adat azonban rendkívül szerteágazó; nagyon széles területét foglalkoztatja a kutatásnak az orvostudo­mánytól a műszaki és aa agrártudományokon át egé­szen az élelmezéstudo­mányig. így tehát átfogó, Rendelkezés a szakközép• iskolákban végezhető szolgáltatás jellegű tevékenységről A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt főható­ságok vezetőivel, valamint a pedagógusok Szakszerve­zetével egyetértésben — utasításban szabályozta a szakközépiskolákban a gya­korlati oktatáshoz kapcso­lódóan végezhető bérmun­kát és szolgáltatás jellegű tevékenységet. A rendelke­zés értelmében csak olyan munka vállalható, amely emeli az oktató-nevelő munka színvonalát, össz­hangban áll a szakmai el­méleti és gyakorlati tanter­vekkel, a gyakorlati okta­tásra megszabott idő alatt az iskola tanműhelyében elvégezhető, s ellenőrizhető, kimutatható gazdasági és pedagógiai eredménnyel jár. A bérmunka sem a tanuló­nak, sem a pedagógusnak nem okozhat túlterhelést Folyik a klubfoglalkozás az új pinceklubban. — A megváltoztatott, esztétikailag kielégítőbb környezet érezteti hatását a tanulók magatartásá­ban? — Szembetűnően. Taná­rainkkal, nevelőinkkel együtt állítjuk, hogy a szép udvar, az ízléses könyvtár, a tetszetős pin­ceklub, és a többi szóra­kozási, kulturálódási lehe­tőség jó hatással van ta­nulóinkra. Egyrészt ked­vet ad nekik az iskolai élethez, az órákon kívüli — Említette a tanárok áldozatkészségét. — Benkővári Istvánná batik-szakkörére, az isko­lanyomdánkra, irodalmi szakkörünkre, a két lö­vész-szakkörre hívnám fel a figyelmet. De van ének­karunk is, és biológiai-, valamint orosz nyelvi szakkörünk. — Mi jelenti a legna­gyobb örömet a munkájá­ban? — Az, ha „nyüzsög”, Ez is klubfoglalkozás. Főként a fiúk gyakorolják a céllövészetet kalauzol végig a megszé­pült, új ruhába öltözött iskolában. Feltűnő, meny­nyire dicséri a nevelőket; sokat segítenek, minden­ben számíthat rájuk. \A kötelező oktató-nevelő munkán kívül sokat vál­lalnak magukra. Szakkörö­ket vezetnek, előadásokat tartanak, társadalmi mun­kát szerveznek, mozgal­massá teszik az iskolai életet. (Csak zárójelben: az igazgató szerényen peda­gógustársaira hárítja a di­cséretet, ám akik régóta ismerik, tudják róla, hogy „vérbeli” népművelő, sok­oldalú, jó szervező, s mi­lyen sok köszönhető neki, hogy az utóbbi időben a kecskeméti Zrínyi iskola megszépült, belső élete gazdagabb lett, sok érde­kes kezdeményezéssel von­ta magára a figyelmet). foglalkozásokhoz, másrészt a szebbé tett környezet ar­ra ösztönzi őket, hogy szebben, jobban viselked­jenek. mozgásban, változóban, alakulóban van minden körülöttem. Ha magával ragad az élet dinamikája. Varga Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents