Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
S. oldal 1970. február 26. csütörtök Egy megújul# iskolában Új intézmény a fehérjeellátás növelésére — Mi akarsz lenni? — Nyomdász. — Nyolcadikos vagy? — Igen. — Miért éppen nyomdász? — Megszerettem itt az iskolai szakkörben. Saját nyomdánk van. Ott gyakorolunk. Most például iskolai újságot csinálunk. Berente János tanulóival beszélgetek. Közben körérnk gyűlnek a többiek — Te mi akarsz lenni? — Gyermekorvos. Most hetedikes vágy ok, még sokat kell tanulnom, tudom. Mindent elkövetek, hogy sikerüljön a tervem. Megtudom, hogy kitűnő tanuló. A nyeivtanvense- nyen második lett Indul az orosz nyelvi versenyen is. Otthon száz kötet könyve van. Kedvenc írói; Jókai, Mikszáth, Illyés Gyula. Vécsy György igazgató Romantika: a kovácsoltvas fogóval élesztgetik a kandalló tüzét is: Bak Lajcsi, Kosa Jancsi, Kovács Edit és mások. Egymás szavába vágnak; — Már van pinceklubunk is! í — És két tv van. — Meg jégpálya a korcsolyázáshoz. És lőtér. — A könyvtárunk is szebb lett és nagyobb. Dr. Orosz Lászlóné könyvtárostól kérdezem, ki a legjobb olvasója? — Bobán Klári — feleli. — Éppen itt van. Leülök mellé. — Mit olvasol most? Lipták Gábor; Regélő Dunántúl. — Gyakran vagy bent a könyvtárban? — Minden nap. A tanulók szabad óráikat szívesen_ töltik el a szépen berendezett iskolai könyvtárban. A könyvnyomtatás több volt, mint egyszerű szakma. Kezdeti korszakában mesterség, tudomány és művészet egyszerre; művelői neves humanisták, tudósok is találhatók. A nyomdászokból lett írók, illetve nyomdászattal is foglalkozó írók közül először Shakes- pearet kell említenünk. Életének majdnem minden percét felderítette már a tudomány, de a legkevesebb adat az 1593—1594 közötti évekről állt rendelkezésre. William Blades, író és nyomdász okmányokkal bizonyította, hogy Shakespeare ezekben az években a londoni Ventrol- lier nyomdában dolgozott mint betűszedő és korrektor. Bizonyítékként szolgált erre az is, hogy a „Venus és Andronicus”, valamint a „Lucretia” című műve 1593-ban, illetve 1594-ben jelent meg és Ventrollier nyomdájában készült. Blades érveit az angol Shakespeare Society elfogadta. A francia költők között egész sor volt nyomdászt találhatunk. Közülük Pierre—Jean Béranger a legnevesebb, aki nagy hatással volt Petőfire is. Tizennégy éves korában lett nyomdászinas és a betűszedést tanulta ki. Húszéves korában azonban már a párizsi egyetem titkára lett. * A nagy francia realista regényíró, Honoré de Balzac ugyancsak dolgozott nyomdászként. Huszonnyolc éves korában könyvkiadással foglalkozott és a francia klasszikusokat akarta olcsó kiadásban a kispénzű embereknek is hozzáférhetővé tenni. Mo- liére-t és La Fontaine-t ki is adta. A versenytársak azonban megbuktatták. Ekkor — az angol Richardson példájára, aki költő és nyomdász volt egyszemély- ben — apja pénzén nyomdát vásárolt, amelyet betűöntődével is felszerelt. A nyomda azonban csakhamar csődbe jutott. Ekkor keletkezett Balzacnak az az óriási adóssága, amely egy életen át megfeszített írói munkára kényszeritet- te. * Mark Twain, a kiváló amerikai író szüleinek korai elvesztése után a nyomdászmesterséget tanulta ki; tizenhét éves volt, amikor felszabadult. A nyomdászattal csakhamar szakított, de később ismét a szedőszekrény mellett dolgozott. Nyomdász múltját mindig büszkén emlegette. * Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kivívásában egy volt nyomdász, Benjamin Franklin (1706—1790) szerzett elévülhetetlen érdemeket. Mint szüleinek tizenötödik gyermeke korán dolgozni kényszerült, egy rokonánál a nyomdászatot tanulta. 1729-ben már önálló nyomdászként működött. A magyar Franklin Társulat a nyomdászt tisztelte meg benne, amikor felvette a nevét. W. G. Harding Wilsont követte az USA elnöki székében. A nyomdászathoz mindig erős szálak fűzték s már elnök volt, amikor egy szilveszteri társasvacsora közben otthagyta a Lotus Club társaságát, ellátogatott a Tribune szeegységes rendszerben munkálkodva lehet elérni a célt: a fehérjetermelés körülbelül 50 százalékos növelését 1980—85-re. Az iroda már megkezdte működését és jelenleg a tudománypolitika bizottság elé terjesztendő munkatervét készíti elő. Diákbusz? Aki mostanában Kun- szentmiklóson jár, bizonyára észreveszi a főtéri buszmegállónál fagyoskodó diákokat. A menetrend szerint röviddel a tanítás befejezése után — azaz 13 óra 40 perckor kellene indulnia hazafelé a diákbusznak. Ezzel szemben gyakran félórákat késik — de van rá példa, hogy sokkal többet is. A bejáró tanulók délutáni munkaprogramja otthon kezdődik, tehát számít a kiesett idő is, A negyven tanuló kényelmesen utazhatna a részükre rerdszeresitctt járaton, ha nem lenne zsúfoltság. Főleg a piaci napokon azonban rendkívül sokan veszik igénybe a diákbuszt, olykor csoda, hogy a tanulók egyáltalán felférnek. Az autóbusz vezetője, látva, a körülményeket, már jelezte az illetékeseknek, de változás még nincs. Nem arról van szó, hogy a diákbuszra felszálló felnőtteket hibáztatnánk. Nyilván azért teszik, mert módjukban áll, és mert számukra kedvező időpontban utazhatnak. Ügy véljük, hogy a MÄVAUT hivatott a probléma megoldására. Mert végül is: a kulturált utazás nemcsak a diákok érdeke, hanem mindany- nyiunké. Sz. A. Nyomdászokból hírességek dőtermébe és tördelni kezdett. Egyszerre hetvenhat borgisz sort emelt fel hatalmas tenyereivel. Egy oldal betördelése után elmondotta az őt körülálló nyomdászoknak, hogy 38 évig maga is ezt a szakmát csinálta, Marionban, mint a Star szerkesztője, kiadója és nyomdásza — igen nagy szeretettel. Még elnök korában is a nyomdászkodás volt a kedvenc szórakozása. Az első magyar nyomdászok külföldi egyetemeken tanult diákokból, teoló- gusokból kerültek ki. Abá- di Benédek, a sárvárújszi- geti nyomda vezetője krakkói egyetemista korában tanulta a nyomdászatot s a nyomda megszűnése után lelkészként dolgozott. Ugyancsak evangélikus lelkész volt Heltai Gáspár nyomdász is. Pap volt Huszár Gál vándornyomdász, egyetemi végzettséggel rendelkezett Tótfalusi Kis Miklós, korának legkitűnőbb magyar nyomdásza is. A sort sokáig lehetne folytatni. Pray György történetíró az Egyetemi Nyomdát igazgatta. Költőink közül Arany János és Petőfi is belekóstolt a nyomdászatba — sőt Blaha Lujza is megpróbálkozott vele. Galambos Ferenc Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének határozatára — 1970. január 1-i hatállyal — megalakult a fehérje- program-iroda. A határozat megjelenését sokéves munka előzte meg. Az OMFB öt-hat éve foglalkozik azzal, hogyan lehetne a lakosság fehérjefogyasztását, mégpedig főleg állati eredetű fehérje — tehát hús-, tej- és tojásfogyasztását minél nagyobb mennyiségű és minél hatékonyabb termelés révén fokozni. Ez a feladat azonban rendkívül szerteágazó; nagyon széles területét foglalkoztatja a kutatásnak az orvostudománytól a műszaki és aa agrártudományokon át egészen az élelmezéstudományig. így tehát átfogó, Rendelkezés a szakközép• iskolákban végezhető szolgáltatás jellegű tevékenységről A művelődésügyi miniszter — az érdekelt főhatóságok vezetőivel, valamint a pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben — utasításban szabályozta a szakközépiskolákban a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan végezhető bérmunkát és szolgáltatás jellegű tevékenységet. A rendelkezés értelmében csak olyan munka vállalható, amely emeli az oktató-nevelő munka színvonalát, összhangban áll a szakmai elméleti és gyakorlati tantervekkel, a gyakorlati oktatásra megszabott idő alatt az iskola tanműhelyében elvégezhető, s ellenőrizhető, kimutatható gazdasági és pedagógiai eredménnyel jár. A bérmunka sem a tanulónak, sem a pedagógusnak nem okozhat túlterhelést Folyik a klubfoglalkozás az új pinceklubban. — A megváltoztatott, esztétikailag kielégítőbb környezet érezteti hatását a tanulók magatartásában? — Szembetűnően. Tanárainkkal, nevelőinkkel együtt állítjuk, hogy a szép udvar, az ízléses könyvtár, a tetszetős pinceklub, és a többi szórakozási, kulturálódási lehetőség jó hatással van tanulóinkra. Egyrészt kedvet ad nekik az iskolai élethez, az órákon kívüli — Említette a tanárok áldozatkészségét. — Benkővári Istvánná batik-szakkörére, az iskolanyomdánkra, irodalmi szakkörünkre, a két lövész-szakkörre hívnám fel a figyelmet. De van énekkarunk is, és biológiai-, valamint orosz nyelvi szakkörünk. — Mi jelenti a legnagyobb örömet a munkájában? — Az, ha „nyüzsög”, Ez is klubfoglalkozás. Főként a fiúk gyakorolják a céllövészetet kalauzol végig a megszépült, új ruhába öltözött iskolában. Feltűnő, menynyire dicséri a nevelőket; sokat segítenek, mindenben számíthat rájuk. \A kötelező oktató-nevelő munkán kívül sokat vállalnak magukra. Szakköröket vezetnek, előadásokat tartanak, társadalmi munkát szerveznek, mozgalmassá teszik az iskolai életet. (Csak zárójelben: az igazgató szerényen pedagógustársaira hárítja a dicséretet, ám akik régóta ismerik, tudják róla, hogy „vérbeli” népművelő, sokoldalú, jó szervező, s milyen sok köszönhető neki, hogy az utóbbi időben a kecskeméti Zrínyi iskola megszépült, belső élete gazdagabb lett, sok érdekes kezdeményezéssel vonta magára a figyelmet). foglalkozásokhoz, másrészt a szebbé tett környezet arra ösztönzi őket, hogy szebben, jobban viselkedjenek. mozgásban, változóban, alakulóban van minden körülöttem. Ha magával ragad az élet dinamikája. Varga Mihály
