Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Cselgáncs Négy versenyzővel vett részt a Kecskeméti Dózsa az országos III. osztályú cselgáncsbajnokságon, s kö­zülük hárman érmet is szereztek. A 63 kg-Os súlycsoport­ban Fehér négy mérkőzést nyert és csak a elöntőben kapott ki a miskolci Szabó­tól, s ezzel második lett. A 70 kg-os súlycsoportban két kecskeméti versenyző is in­dult. Kálmán a selejtezők során kikapott Jambrovics- tól (Tatabánya), de a visz- szamérkőzések során há­romszor győzött és Így dön­tőbe került, ahol ismét Jambrovics győzte le, tehát második lett Kerekes Kál­mántól szenvedett veresé­get és a 3. helyen végzett. A 80 kg-ban Németh két nyert mérkőzés után került össze a volt kecskeméti, je­lenleg az MTK színeiben versenyző Lukáccsal és vesztett, majd a visszarnér- kőzések során sem tudott javítani. így nem került a helyezettek közé. Áz érdekelt súlycsoportok eredményei: 63 kg: 1. Szabó (Miskolc) 2. Fehér (K. Dózsa,), 3. Zsibrita (0 Dózsa) ég For­tély (ÉSC). 71 kg: 1. Jamb­rovics (Tatabánya). 2. Kál­mán (K. Dózsa). 3. Kerekes (K. Dózsa) és Borbély (Bp. Honvéd). A ni. o. verseny egyéb­ként a vidékiek fölényét mutatta Az öt súlycsoport­ból háromban vidéki spor­toló győzött és á két felső­ben is a helyezéseket zö­mében vidékiek szerezték meg. Téli Kupa labdarúgó-mérkőzések Városi pálya. 200 vezette: Szabó J. KTE: Könyves — Tänzer, Pongrácz. Komáromi. Pav- lovics. Huszár — Bálint, Mányoki. Beregi (Csordás), Tanító, Magyar (Bozsó). Mezőfi SE: Varga (Fi­scher) — Szálai II. (Szalai I.). Buris, Dvorszky — Miklós. Szilvási — Szitár, KTE—MEZÖFI SE 3:1 (1:1) néző, II.. Deák, Magó. Endre Papp (Puska). Mindkét csapat tartalé­kosán állt ki, sőt a Mezőfi Se majdnem a teljes má­sodik csapatát szerepeltette. A gólokat sorrendben Deák (0:1). Bálint (1:1). Huszár (2:1), Bálint (3:1) lőtték. Kitűnt: Pavlovics, Magyar, Huszár, ill. Magó. Dvorszky. KECSKEMÉTI VOLÁN SC -KECSKEMÉTI EGYETÉRTÉS 2:1 (1:0) Kecskemét, MÁV-pálya. 100 néző, vezette: Hor­váth F. Az első félidő 24. per­cében szabálytalanság tör­tént az Egyetértés büntető- területén belül. Felvágták a Volán egyik csatárát. A megítélt H-est Simon lőtte a hálóba. 1:0. Az Egyetér­tés játékosai indokolatlan­nak tartották a játékvezető ítéletét és reklamáltak. A leghangosabbnak a kispadra kellett ülnie. Szünet után a Volán kez­deményezett többet és a 60. percben Márkli révén 2:0- ra növelte az eredményt. Hét perccel a befejezés előtt Kovács nehéz szögből szé­pített. 2:1. A második fél­időben is gyakran váltako­zott a durVa és. a kemény játékstílus. Ezért újabb szabálytalankodót cserélte­tett le a játékvezető az Egyetértés csapatából. Jók: Endre I., Simon. Soós. illet­ve Kovács Magyar. KECSKEMÉTI DÖZSA II. —KECSKEMÉTI MÄV 10:1 KECSKEMÉTI DÓZSA II. —FÉMMUNKÁS 2:0 (0:0) Az első félidőben egyen­rangú ellenfele volt a Fém­munkás a Dózsának. A Fémmunkás kapusa a II. félidőben megsérült. A testnevelő tanárok is sokat tehetnek a minőségi sportért MANAPSÁG egyik leg­vitatottabb téma sport- mozgalmunk helyzete és a minőségi sportunk jövője. Csak helyeselni tudjuk, hogy a Kecskeméti Petőfi vezetőinek ösztönzésére a Kecskeméti Városi TS és a Városi Tanács Művelődési Osztálya baráti beszélge­tésre hívta meg a kecske­méti iskolák tornatanárait, valamint a különböző sportkörökben működő ed­zőket. Az érdekesnek ígérkező megbeszélésre a Zrínyi Ilo­na Általános iskola klub- helyiségében került sor, s azon Király József, a vá­rosi TS elnöke, valamint Szepes Lajos, a művelődési osztály képviselője is meg­jelent. AZ ELSŐ napirendi pontban Király József is­mertette azokat a terve­ket, elgondolásokat, ame­lyeket az elkövetkező he­tekben kell az iskoláknak megvalósítani. Közeleg felszabadulásunk 25. évfor­dulója. Ennek tiszteletére utánpótlás nevelés? nagyszabású jelvény- és emléklapszerző verseny in­dul. Valamennyi sportág seregszemléje lesz az a nagyszabású versenysoro­zat, amely a tömegsport demonstrációja lesz Kecs­keméten éppúgy, mint a megye és az ország más városaiban és községeiben. A második részben — Szepes Lajos bevezető elő­adása után — került sor a tartalmas vitát kiváltó té­mára: sportmozgalmunk jelenlegi helyzetének elem­zésére és a „hogyan to­vábbra’'. A FORRÓ HANGULATÚ és szenvedélyes vitában szinte valamennyi résztve­vő felszólalt, elmondta vé­leményét. Szegényesnek mondható a kecskeméti sportkörök minőségi szak­osztályainak utánpótlása. Ritkán kerül felszínre egy- egy tehetséges sportoló, s a szakosztályok gyakran ide­genből hoznak kész ver­senyzőt. Kecskeméten nem folyik ve­Előkészületi mérkőzések Mezőfi SE— Kunszentmiklós 5:2 (5:2) Kunszentmiklós, 300 né­ző. Vezette: Bruder. Mezőfi SE: Kovács (Bá­lint) — Sebők, Ábrahám, Dvorszky — Szabó, Dóm­ján — Padlás, Németh II., Nagy, Ócskái, Szűcs. Góllövők: Padlás 3, Dóm­ján, Ócskái, illetve: Ábra­hám (öngól) és Teleki ill­ésből). Jánoshalma—Hajós 7:1 (4:1) Jánoshalma, 200 néző. A sáros, csúszós pályán nagy fölénnyel győzött a Jánoshalma. A hazai csa­pat gólszerzői: Fenyvesi IV. és Maráczi 2—2, Pin­tér, Kisa, Bánóczki. Katymár—Bácsbokod 6:1 (3:0) Csütörtökön kezdődik a kézilabda VB Láttuk - h Birkózó parádé... A Piarista * Gimnázium ■ ko­pott falu, szegényes tomater­S végül a közönségről is írjunk valamit, mert kis lét­számú volt, de nagyon lelkes. Ha sokkal többen jöttek vol­ttá, tfiár baj is lehetett volna me sehogy sem illett a vásár- k belőle, mert az öreg tomate- napi országos kötöttfogású j rémben így is szűkén voltunk, versenyhez, mert ami a sző- I Talán éppen ez volt az oka, nyegen folyt, az inkább a hogy a rendezők nem íordí- birkózás fénykorára emlékez- I toltak valami nagy gondot a tetett. Világbajnok, kétszeres ! propagandára? Európa-bajnok, olimpiai helye­zett és egy sor válogatott ke­rettag küzdött a helyezésekért és a válogatottságért. A be­nevezett 106 versenyző közül igaz, csak 70 jött el, s a csa­patvezetők mindenütt az Inf­luenzára hivatkoztak. A győri Sillai is — aki mint világbaj­nok, kétségkívül a mezőny egyik „legelőkelőbb” tagja volt — rosszullétről panaszko­dott és a szemsérülése is za­varta, de a kettő együtt sem akadályozta meg a győzelem­ben. Tizenhat csapat — egy amerikai, egy ázsiai és ti­zennégy európai — részvé­telével csütörtökön, egy­szerre nyolc franciaországi városban, nyolc mérkőzés­sel rajtolt a hetedik férfi teremkézilabda világbaj­nokság. A korábbi VB-k főszerep­lői egytől egyig ott találha­tók a franciaországi poron­don. így az 1954-ben és 1958-ban világbajnokságot nyert Svédország, az 1901 és 1984. évi győztes Romá­nia, a világbajnoki címet 1967 óta őrző Csehszlovákia, s előkelő helyezésért küzd az NDK és az NSZK csapa­ta is (1938-ban Németor­szág hódította el az első aranyérmet). A magyar válogatott ne­gyedik alkalommal játszik a tizenhatos döntőben. A legutóbbi két alkalommal — 1964-ben Csehszlovákiába’ és 1967-ben Svédországba’ — a nyolcadik helyet sike rült megszerezni. Február 26 és március 8 között 42 mérkőzés alapján alakul ki a sorrend az 1­től 12. helyig, a 13—16. hely eldöntéséért nem játszanak, a selejtező csoportok utolsó helyezettjei hazautaznak. Izgalmas volt, amikor a 82 kg-ban a dunaújvárosi Szabó és a válogatott Hegedűs Csa­ba között csak a mérlegelés döntött. Büszkék lehetünk ar­ra, hogy ebben a pompás me­zőnyben megyénk több ver­senyzője is ragyogóan helyt­állt. A tlszakécskei Fodor re­mek birkózással lett elsó a 62 kg-ban. ahol éppen 10 el­lenfelet előzött meg és a fél­egyházi Réczi László is le­győzte a válogatott Baraesit. Seress László, a 74 kg-ban lett harmadik és talán nem szerénytelenség egy kicsit a megyénk sikerei közé sorolni a Tiszakéeskéröl a Szondy SE-hez került Seres Feri győ­zelmét. Gazdagok vagyunk ? Elcsépelt dolog már a sport- csarnok hiányáról beszélni Kecskeméten és egy kicsit re­ménytelen is. Ebből a szem­pontból megyeszékhelyünkhöz képest a szomszédos Kiskun­félegyháza világvárosnak szá­mít, hisz nekik mindjárt ket­tő is Van, sőt arról hallottunk, hogy a harmadik is hamarabb épül fel mint Kecskeméten az első. Tegyük fel azonban, hogy egyszer mégis elkészül ez a sokat hiányolt létesítmény is. Akkor 'a különböző versenyek szerzői talán valamivel több gondot fordítanak majd az időpontok kiválasztására. Olyan gazdagok vagyunk sporteseményekben, hogy né­ha egy vasárnapra 2—3 orszá­gos verseny is jut, s mindet lehetőleg ugyanazon a helyen és azonos időpontban kellene megrendezni. Gondoljunk csak például a Városi pálya szép nyári vasárnapjaira, amikor az egyik héten egyszerre két kosárlabda-pályán, kézi- és röplabdapályán — mindezt né­hány méteren belül — játsza­nak sorozatban NB-s mérkő­zéseket, nem is beszélve a ’abdarúgó-pályáról. Az öltözők zsúfoltak, van akinek csak a bokorba jut hely, s a közön­ség pedig azt sem tudja, hogy hova kapkodja fejét és főleg azt, hogy hova fizessen. A rákövetkező vasárnapon pedig zsák úgy kong az ürességtől az egész pálya. Mindez persze azért jutott 'szünkbe, mert nem sok értel­ne volt annak, hogy a nagy ömegeket mozgató országos ’déki asztaUtenisz-bajnoksá- ot és a KTE-válogatottakat 'eivonultató versenyét egy idő­ben rendezzék. Az a kisszá­mú közönség, aki a jelenlegi nostoha körülmények közt is ’ajlandó fizető nézőként ácso- ^gni, nem szakadhat többíe- \ tehát körültekintőbb szer*» ezést kér. hng-pong... Minden a legnagyobb rend­ien! Igv kezdődött az orszá­gos vidéki ifjúsági és serdülő A világbajnok Sillai biztos an győzött, de azért Géczi kemlte™1 Az'^nfluenlljár^nyl (FTC) ellen kéményén kellett küzdenie. ról beszélt mindenki, de taiv tóttá magát, amíg tudta. Va­sárnapra aztán néhányan — köztük a kecskemétiek egy kivétellel — beteglistára ke­rültek. Ez az egy Tóth Jolán volt, akinek a kettős harc — a bacilusok és a miskolci Brilla ellen — hármas sikert hozott. Talpon maradt, egész­ségesen játszotta végig a ver­senyeket, 3. helyet szerzett és meghívást kapott az utánpót­lás válogatottkeret edzéseire. Üjlaki Jenő országos szak- felügyelő is elismeréssel nyi­latkozott a megyeszékhelyün­kön megrendezett versenyről. Kilátásba helyezte, hogy két- három tehetséges kecskeméti asztaliteniszezőt is meghívnak Tatára az edzőtáborba. Nem hivatalos értesülések szerint komoly érzelmi kap­csolat szövődött egy szombat- helyi kislány és egy kecske­méti fiú között. A meghitt be­szélgetést az sem zavarta, hogy a fiú csak selypítve be­szélhetett bedagadt torka miatt. A lány eleinte nagyo­kat kacagott a fiú erőtlen hápogásán, de másnap már neki is jutott belőle. A bú­csúzásnál nagyokat tüsszentett és kissé szomorúan húzta le a vonat ablakát egy utolsó üdvözlő szóra. Éled a foci... Késik a jó idő, s a labdarú­gók nem várhatnak. Sárban, vízben, latyakban folynak az előkészületi mérkőzések. Va­sárnap már NB I-es és NB I B-s forduló lesz és a Dózsa éppen özdon kezd. A csapat­ról csak a szűkszavú MTI tu­dósításból értesültünk, hogy a vártnál jobban szerepel a Szovjetunióban. Az ózdi mér­kőzésig már haza sem jönnek, hanem csütörtökön a repülő­térről egyenesen a mérkőzés színhelyére utaznak. Itthon a gyér látogatottság­nak örvendő Téli Kupa mér­kőzésen kívül vasárnap dél­után 3 órakor egy helyi MNK ,,rangadóra” kerül sor Kecs- kémé ten. A jelekből úgy vesz- szűk ki, hogy mindkét csapat bizonyítani akar egy kicsit A Mezofl se az elmúlt szomba­ton inkább a tartalékcsapatát szerepeltette a Téli Kupában a KTE ellen és a legjobbak csak vasárnap Kunszentmik- löson játszottak és nem is rosszul. Ha az Időjósoknak hinni le­het, akkor a hét végefelé kel­lemesebb labdarúgó-idő, tehát jobb pálya és nyilván érdeke­sebb mérkőzések is várják a hosszú téli szünet után egy kis sportcsemegére kiéhezett szurkolókat. Szabó Zoltán — Bancik Zoltán tűd ott fel a kérdés. Ezt éppen nem lehet mondani, de nem elég terv­szerű. Á korszerű köve­telmények ezen a téren pa- rancsolóan szabják meg a feladatot: már az általá­nos iskolákban alapos és körültekintő kiválasztó és nevelő munkát kell végez­ni. Már itt el kell dönte­ni azt a kérdést, melyik gyerek milyen sportág űzésére alkalmas. Előfor­dul nem egy esetben, hogy olyan kisnövésű gyerekből lesz kosaras, aki például kimagasló képességű kézi­labdád, vagy labdarúgó le­hetne. De mivel az isko­lában kosárlabdás érde­keltségű testnevelő tanár működik, ennek következ­tében ebből a gyerekből legjobb esetben közepes képességű kosaras válik. S a dolog természetéből adó­dóan egy idő után abba­hagyja ezt a sportágat is, de már más sportág űzé- sébe nem kapcsolódik be. JÓ PÉLDÁK is vannak ezen a téren. Magó Gábor a kecskeméti úszók edzője például egy tanítványát olyan testnevelőhöz irányí­totta, aki bizonyára jó tor­nászt nevel majd belőle. A testnevelők azt kérték a jelenlevő edzőktől, hogy a jövőben többet látogas­sák az iskolai sportfoglal­kozásokat, a tömegsport­rendezvényeket sok tehet­séges gyereket tudnának ki­választani, akikkel érdemes lenne foglalkozni. Egy má­sik kérésük az volt, hogy az edzők, a kezük alá ke­rült gyerekekkel pedagó­giai eszközökkel foglalkoz­zanak, mert a tapasztalat ezen a téren sem egyön­tetűen jó. Kiemelték Ada- mik Ferenc és Guóth Iván edzők helyes nevelési mun­káját. A VITA órákon keresz­tül folyt. Minden hozzá­szóló okosan és nagy ügy­buzgalommal, a sport sze- retetétől és féltésétől át­hatva beszélt. Meg lehet oldani azt a régen vajúdó kérdést, hogy Kecskeméten a sportköröknek legyen széles utánpótlás bázisa. A testnevelő tanárok ebben segíteni akarnak a szak­osztályoknak. A szakosztá­lyok viszont a maguk ere­jéből patronálják az isko­lákban folyó 6portmunkát, hiszen közös érdekről, sportmozgalmunk színvo­nalának emeléséről van szó. S csak helyeselni tud­juk azt a kérést, amely egyöntetű helyesléssel ta­lálkozott a résztvevőknél: a testnevelő tanárok a te­hetségesnek ítélt tanítvá­nyaikat irányítsák abba az iskolába, ahol megfelelő érdeklődési körű testnevelő tanár működik, ahol a szárnyait bontogató tehet­ségből jó sportoló válhat. Ha ez kölcsönös lesz, ak­kor elmondhatjuk, hogy Kecskemét város sportmoz­galma jól példával járt elől és követendő lesz ez a módszer az egész me­gyében. EZ A HASZNOS néhány óra mindenkit meggyőzött arról a rég tudott, de az utóbbi Időben egy kissé feledésbe ment igazságról, amely szerint az általános- ós középiskolai testnevelő tanárok nagyon sokat te­hetnek a minőségi sport fejlődéséért, sportmozgaL műnk jövőjéért M. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents