Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

5. oldal 1970. február 25. szerda Bács megye nagy esélyes Pályázat az Iíjú népművész cím elnyeréséért Bajai miniatűrök Az elárvult művészietep Valamikor a tekintélyes Rudnay mester adott ran­got neki. Évek óta csend veszi körül. Az életnek nyoma sincs benne. Csúnya, elhanyagolt épület, beázik a műterem, rendetlen, pisz­kos udvar: elszomorító ri­degség. Transzformátorház az ud­varon, zaj, ásás, jövés-me­nés. Művésztelep? Alkotáshoz, elmélyüléshez szükséges meghitt nyugalom? Hat év óta a városhoz tartozik. Papíron. Elhanyagolt váróterem A szálloda melletti MÁVAUT-állomás. Váróte­rem. Emlékszem, 12 évvel ezelőtt vártam ott egy haj­nali buszra. Akkor is ilyen volt: szűk és piszkos. Mielőtt idejöttem, azt mondta egy bajai, amikor megjegyeztem, milyen sok a szemét az utcákon min­denfelé: menjek csak be a MÁVAUT-váróterembe, azt nézzem meg. Megnéztem. És sajnáltam a heringgé változott embereket, akik bokáig szemétben, áporo- dott levegőjű helyiségben kénytelenek ácsorogni. Arra gondoltam: vajon, akik tenni tudnának vala­mit, azok is szoktak itt utasként várni? Valami, ami megörvendeztetett A posta hírlaposztályán. Nemrégiben szóvátettük, hogy egyik városunkban milyen kevés irodalmi fo­lyóirat kel el. Kérdezem itt is. Gyönyörű a válasz. Decemberben 75 Kortárs, 63 Űj írás, 32 Forrás. Ez igen! Nos, ahol ilyen keletje van az irodalomnak, ott az esztétikailag kifogásta­lan környezetet is igényel­nék, úgy gondolom. Varga Mihály Az utóbbi évek egyre so­kasodó folklórfesztiváljai, népművészeti kiállításai vagy legutóbb éppen a Te­levízió „Röpülj páva” ve­télkedője bebizonyították gyakorlatban azt, amin az elméleti irodalom még vi­tázik: élő, valóságos ténye­zője kulturális életünknek a népművészet. Ennek a ténynek még nyilvánvalóbb elismertetését tűzte ki célul a KISZ Központi Bizottsá­ga, amikor a Művelődés- ügyi Minisztériummal és az Országos Népművelési Inté­zettel egyetértésben pályá­zati felhívást bocsátott ki az Ifjú népművész cím el­nyerésére. A pályázaton 30 éven alu­li, önálló népművészeti te­vékenységet folytató, fiata­lok vehetnek részt hangsze­res és énekes, népzenei, néptánc, népballada, nép­mese, népi játék és díszítő­művészeti (hímzés, szövés, fafaragás, textilfestés, kék­festés, fonás, fazekasság, kerámia, tojásfestés, ková­60 féle dísztárgy szarvas­agancsból Az 1971-es vadászati vi­lágkiállításra készülnek Tatán, a MAVAD üzemé­ben, ahol szarvasagancsból készítenek dísztárgyakat. Gazdag választékukban a kézelőgombtól a csillárok­ig, a brosstűtől a boros­készletig több mint 60 féle modell található. Legkere­settebb dísztárgyaik a likő- rös- és dohánysókészletek, a gyertya- és hamutartók. Évente 7—8 ezer kilogramm „nyersanyagot” mintegy 2000 szarvas elhullatott fej díszét dolgozzák fej. Gyártmányaikat 7 ország­ba exportálják, Magyaror­szágon pedig a Nimród vadászboltban és a Luxus Áruházban árusítják. A vadászati világkiállításra gazdag választékot készí­tenek. csoltvas) kategóriákban. Minden pályázó 5 művet köteles interpretálni, illetve a díszítőművészeti ágakban indulóknak 5 alkotásukat kell beküldeni. A népművészeti alkotá­sokhoz a pályázóknak szak- tanulmányt is kell készíte­niük, amelyben kifejtik, hogy saját népművészeti te­vékenységük hogyan kap­csolódik lakóhelyük, tájegy­ségük hagyományaihoz, il­letve szabadon is választ­hatnak témát a néprajz bármelyik tárgyköréből. A szaktanulmányt nem feltét­lenül az alkotónak kell el­készítenie, bár az alkotást és a szaktanulmányt együtt bírálják el, s amennyiben két szerzője van, a díjat megosztják. A pályaműveket május Az Állami Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriu­mának munkatársai Dél- Dunántúl, valamint a Duna —Tisza déli területét járják és felkutatják a régi, érté­kes könyveket. A könyvek restaurálás során a buda­pesti könyvaukción találnak 15-ig kell eljuttatni a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Bács megyei Bizottságához. A KISZ Központi Bizottsá­ga által felkért zsűri dön­tése alapján az Ifjú népmű­vész címet tanúsító okleve­let először ez év augusztus 20-án adják át ünnepélye­sen. A cím minden évben megpályázható, 3000 forint pénzjutalommal jár. Rend­kívüli tehetségek esetén a KISZ KB a pályázaton nem induló fiataloknak is odaítélheti kivételesen. A megyei KISZ-bizottsá'g Bács-Kiskun fiatalságának külön is figyelmébe ajánlja a pályázatot, hiszen a kö­zelmúlt népművészeti ese­ményei élénken bizonyítot­ták, hogy szűkebb hazánk­ban a fiatalok között is élő hagyomány a folklór. majd gazdára az idén is csakúgy, mint az elmúlt évben. A képen Porges Tamás a vidéken felkutatott régi könyveket tanulmányozza. MTI-fotó — Hadas János felvétele. Kép-ioló A Petőfi Népe és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A kecskeméti Aranyho­mok szálloda előtt látható ez a szobor, amelyet a vá­ros 600 éves jubileumának tiszteletére avattak fel. Melyik művész alkotása? Kisfaludy Stróbl Zsig- mond — Marton László — Kalló Viktor. A szerkesztőséghez bekül­dendő szelvény a 8. olda­lon található. „A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga méltányolva a kecske­méti református egyházköz­ség helyzetét és a könyv- kultúra terjesztésére irá­nyuló tiszteletreméltó tö­rekvését. a kecskeméti re­formátus könyvtár felújítá­sához és a kiállítási vitri­nek beszerzéséhez 30 ezer forint támogatást ad.” * Díszes kopjafák támasz­kodnak a sötét előszoba fa­lához. A magyaros bútorok­kal berendezett, betonpad- lózatú olvasótermen átha­ladva jutunk a tulajdon­képpeni könyvtárba, melyet központi fekvése ellenére sem ismernek a város lakói. A szótárak és lexikonok tövében a könyvtár vezető­jével, Adorján Imrénével beszélgetünk az intézmény történetéről, s a gyűjtemény legérdekesebb darabjairól. — A könyvtár első, 1701- ből származó lajstroma már több mint 200 könyvet tart számon. Érdekesség, ritka­ság jó néhány akad a jelen­legi 50 ezer kötet között. Az 1711 előtti időszakból 126 kötetnyi régi magyar köny­vünk van. Itt található például az 1541-ből szárma­zó Szilveszter Biblia, mely­ből csak ez az egy példány van Magyarországon. Ugyancsak ritkaság Calepi- nus 11 nyelvű szótára, me­lyet 1605-ben adtak ki, s a 11 között a magyar nyelv is szerepel. Az 1600-as év előtti időszakból 235 kül­földi művünk van. A leg­régebbi közülük az 1503- ból származó Euripidész tragédiagyűjtemény. Folyó­irattárunkban több mint 20 ezer évfolyamot őrzünk. Az 1848-as Pesti Divatlap, 1788-ból a Bétsi Magyar Kurír, 1789-ből a Mindenes gyűjtemény, hogy csak a legérdekesebbeket említ­sem. Sorolhatnám még so­káig, de jöjjön, nézze meg. S megyünk a könyvekkel mennyezetig megrakott pol­cok mellett. Egy-egy kü­lönleges kötésű, elmúlt szá­zadok szellemét lehelő könyvritkaság mellett hosz- szasan időzünk. Fatáblás, nyomott bőr borító, veretes, kapcsos óriás könyvek, dí­szes pergamentkötések, ne­héz tőlük elszakadni. — Bizonyára sokakat ér­dekelnének a múlt ilyen jellegű emlékei is. Ezért terveink közt kiállítások rendezése is szerepel, ehhez kívánunk beszerezni egy­két kiállítási vitrint. A pad­lózatot is meg kell csinál­tatni. A beton porzik, s ez a könyvek legnagyobb ellensége. Ez a könyvtár nemzeti kultúránk értéke, védelme és támogatása tehát nemze­ti érdek. Ezért is üdvözöl­jük a megyei tanács vb be­vezetőnkben idézett határo­zatát. —s —a Értékes könyvritkaságok Pécsett Kincsek homályban I nagy kombinátor (II.) Dr. Sz. S. szeme felra- Fogadsz néhány kőművest, gyogótt, azonnal tegezni szerzel iparengedélyt, s én kezdte K D.-t. biztosítom számodra a mun­— Pompás kérlek! Ha te kát — mosolyodott el —, ilyen képességekkel rendel- és természtesen a pénzt... kezel, én jobb ajánlatot te- Dr. K. D azonnal „vette szék. Ne lépj be. hanem a lapot”. Régi róka volt a vállald el a javítási mun- sütőipari vállalatok berkei- kákat Neked nem kell dől- ben. nagyon is értette mi- goznod, csak irányítanod, ről beszél a főkönyvelő. A dolog egyszerű, bár kocká­zatos de nem annyira, hogy ne lehessen belemászni. A javítási munkák minőségét nyilván nem ellenőrzik, s ha nem sikerül, megcsinál­ják másodszor is. Akkor kétszer lehet számlázni, dupla a haszon. _ Vállalom — mondta — . de kérlek, ehhez speciá­lis anyagok kellenek és én... — Az anyagot biztosítom, a vállalattól megkapod, de az anyagszámlákat termé­szetesen benyújthatod.,. A többit légy szíves, bízd rám... Rövid idő múlva a me­gye sütőipari kemencéit már dr. K. D. alkalmazottai javították. A vállalkozó a számlákat természetesen a főkönyvelőnek nyújtotta be, s a főkönyvelő ellenkezés, sőt ellenőrzés nélkül fize­tett. .. Az igazgató hívatta a fő­könyvelőt. — Ez nem mehet így to­vább! A melósok voltak nálam, panaszkodtak erre a vállalkozóra ocsmány mun­kát végez, ső* arra gyana­kodnak. hogy közted és a kemencejavító között hogy- is mondjam, szóval gya­nús ... — Remélem nem feltéte­lezed rólam?! — vágott köz­be a főkönyvelő. — Ami a véleményeket illeti, ne hall­gass rá. Kiváló szakember és főleg nem szűkmarkú ... Erről a kétezer forintról — nyújtott át egy borítékot — nem kérek nyugtát. — Jó. én hiszek neked — enyhült meg az igazgató —, dolgozzon tovább a bará­tod. Dr. Sz. S. mosolygott ma­gában. Mi az a kétezer fo­rint ahhoz képest, amit ő a vállalkozó révén már zsebrevágott, ám az igaz­gatónak alázatosan, kenet­teljes arccal ennyit mon­dott — Igazgató kartárs, bízd rám magadat. Másnap a főkönyvelő Bu­dapest egyik elegáns étter­mében dr. K L. egri vál­lalkozóval tárgyalt, aki ál­lás nélkül lévén elhatároz­ta. hogy a sütőipari trösz­tök rőzsesztíksésletét, bizto­sítja, s ezért írt levelet töb­bek között a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnak. — Az üzletet megköthet­jük — mondta a kiadós ebéd után a sütőipari fő­könyvelő —. de az üzlet nékem is üzlet... Mennyit kapok mázsánként? —. tért a lényegre. Dr. K. L. nem volt szív­bajos, s a nyílt kérdésre nyíltan válaszolt. — Ha menni fog az üz­let. akkor egv forint má­zsánként megfelel? — Rendben Van. Néhány hónapig minden rendben volt A főkönyvelő kiutalta a pénzt, visszaKap- ta a mázsánkénti forinto­kat. de az igazgató mula­tozásai gyorsan emésztették a kölcsönöket. Megoldás azonban erre is volt. Dr. K. L. már az igazgatónak is juttatott pénzt, azaz dr. Sz. s. a kiutalt összegből „lecsípte” az igazgató úr” „járandóságát”. Ennél egy­szerűbb üzleti fogás senki­nek sem juthatott volna eszébe. Dr Sz. S. a válla­lat pénztárából kiutalt dr. K. L.-nek ötezer forintot, s amikor az felvette, há­romezret „elkért” tőle. Ezek az összegek havonta meg­duplázódtak, s ezért dr. K. L. egyedi üzleti kapcsolata kezdett terhessé válni. A főkönyvelő káderezésre hívatta Kecskemétre. Előbb Budapesten a megszokott étteremben megbeszélték a részleteket, vagyis a rőzse mellett a faüzletet. A fát dr. K. L. 30 forintért szál­lítja mázsánként, de a számlákon 48—50 forintos ár lesz feltüntetve. — A különbözeten meg­osztozunk. Apropó! A rőzse ára is megváltozik — fej­tegette tovább dr. Sz. S. —, a számlán 46 forintot tün­tetünk fel ebből 39 az öné, a különbözeiét félreteszi, s ezért én személyesen je­lentkezem. .. Nos. megkezd­hetjük a munkát. A káderezés fontos aktus volt. hiszen dr. K. L.-t, mint a Mátravidéki Gally- kitermelők Munkaközössé­gének megbízottját, ellen­őrizték. s szerződést kötöt­tek rőzse. illetve tűzifa szállítására Dr. K. L. mint­egy 27 ezer forintot tett le azonnal a főkönyvelő ke­zébe, amelv a Kecskeméti Sütőipari Vállalattól jutott el hozzá. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents