Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
5. oldal 1970. február 25. szerda Bács megye nagy esélyes Pályázat az Iíjú népművész cím elnyeréséért Bajai miniatűrök Az elárvult művészietep Valamikor a tekintélyes Rudnay mester adott rangot neki. Évek óta csend veszi körül. Az életnek nyoma sincs benne. Csúnya, elhanyagolt épület, beázik a műterem, rendetlen, piszkos udvar: elszomorító ridegség. Transzformátorház az udvaron, zaj, ásás, jövés-menés. Művésztelep? Alkotáshoz, elmélyüléshez szükséges meghitt nyugalom? Hat év óta a városhoz tartozik. Papíron. Elhanyagolt váróterem A szálloda melletti MÁVAUT-állomás. Váróterem. Emlékszem, 12 évvel ezelőtt vártam ott egy hajnali buszra. Akkor is ilyen volt: szűk és piszkos. Mielőtt idejöttem, azt mondta egy bajai, amikor megjegyeztem, milyen sok a szemét az utcákon mindenfelé: menjek csak be a MÁVAUT-váróterembe, azt nézzem meg. Megnéztem. És sajnáltam a heringgé változott embereket, akik bokáig szemétben, áporo- dott levegőjű helyiségben kénytelenek ácsorogni. Arra gondoltam: vajon, akik tenni tudnának valamit, azok is szoktak itt utasként várni? Valami, ami megörvendeztetett A posta hírlaposztályán. Nemrégiben szóvátettük, hogy egyik városunkban milyen kevés irodalmi folyóirat kel el. Kérdezem itt is. Gyönyörű a válasz. Decemberben 75 Kortárs, 63 Űj írás, 32 Forrás. Ez igen! Nos, ahol ilyen keletje van az irodalomnak, ott az esztétikailag kifogástalan környezetet is igényelnék, úgy gondolom. Varga Mihály Az utóbbi évek egyre sokasodó folklórfesztiváljai, népművészeti kiállításai vagy legutóbb éppen a Televízió „Röpülj páva” vetélkedője bebizonyították gyakorlatban azt, amin az elméleti irodalom még vitázik: élő, valóságos tényezője kulturális életünknek a népművészet. Ennek a ténynek még nyilvánvalóbb elismertetését tűzte ki célul a KISZ Központi Bizottsága, amikor a Művelődés- ügyi Minisztériummal és az Országos Népművelési Intézettel egyetértésben pályázati felhívást bocsátott ki az Ifjú népművész cím elnyerésére. A pályázaton 30 éven aluli, önálló népművészeti tevékenységet folytató, fiatalok vehetnek részt hangszeres és énekes, népzenei, néptánc, népballada, népmese, népi játék és díszítőművészeti (hímzés, szövés, fafaragás, textilfestés, kékfestés, fonás, fazekasság, kerámia, tojásfestés, ková60 féle dísztárgy szarvasagancsból Az 1971-es vadászati világkiállításra készülnek Tatán, a MAVAD üzemében, ahol szarvasagancsból készítenek dísztárgyakat. Gazdag választékukban a kézelőgombtól a csillárokig, a brosstűtől a boroskészletig több mint 60 féle modell található. Legkeresettebb dísztárgyaik a likő- rös- és dohánysókészletek, a gyertya- és hamutartók. Évente 7—8 ezer kilogramm „nyersanyagot” mintegy 2000 szarvas elhullatott fej díszét dolgozzák fej. Gyártmányaikat 7 országba exportálják, Magyarországon pedig a Nimród vadászboltban és a Luxus Áruházban árusítják. A vadászati világkiállításra gazdag választékot készítenek. csoltvas) kategóriákban. Minden pályázó 5 művet köteles interpretálni, illetve a díszítőművészeti ágakban indulóknak 5 alkotásukat kell beküldeni. A népművészeti alkotásokhoz a pályázóknak szak- tanulmányt is kell készíteniük, amelyben kifejtik, hogy saját népművészeti tevékenységük hogyan kapcsolódik lakóhelyük, tájegységük hagyományaihoz, illetve szabadon is választhatnak témát a néprajz bármelyik tárgyköréből. A szaktanulmányt nem feltétlenül az alkotónak kell elkészítenie, bár az alkotást és a szaktanulmányt együtt bírálják el, s amennyiben két szerzője van, a díjat megosztják. A pályaműveket május Az Állami Könyvterjesztő Vállalat pécsi antikváriumának munkatársai Dél- Dunántúl, valamint a Duna —Tisza déli területét járják és felkutatják a régi, értékes könyveket. A könyvek restaurálás során a budapesti könyvaukción találnak 15-ig kell eljuttatni a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács megyei Bizottságához. A KISZ Központi Bizottsága által felkért zsűri döntése alapján az Ifjú népművész címet tanúsító oklevelet először ez év augusztus 20-án adják át ünnepélyesen. A cím minden évben megpályázható, 3000 forint pénzjutalommal jár. Rendkívüli tehetségek esetén a KISZ KB a pályázaton nem induló fiataloknak is odaítélheti kivételesen. A megyei KISZ-bizottsá'g Bács-Kiskun fiatalságának külön is figyelmébe ajánlja a pályázatot, hiszen a közelmúlt népművészeti eseményei élénken bizonyították, hogy szűkebb hazánkban a fiatalok között is élő hagyomány a folklór. majd gazdára az idén is csakúgy, mint az elmúlt évben. A képen Porges Tamás a vidéken felkutatott régi könyveket tanulmányozza. MTI-fotó — Hadas János felvétele. Kép-ioló A Petőfi Népe és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata A kecskeméti Aranyhomok szálloda előtt látható ez a szobor, amelyet a város 600 éves jubileumának tiszteletére avattak fel. Melyik művész alkotása? Kisfaludy Stróbl Zsig- mond — Marton László — Kalló Viktor. A szerkesztőséghez beküldendő szelvény a 8. oldalon található. „A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága méltányolva a kecskeméti református egyházközség helyzetét és a könyv- kultúra terjesztésére irányuló tiszteletreméltó törekvését. a kecskeméti református könyvtár felújításához és a kiállítási vitrinek beszerzéséhez 30 ezer forint támogatást ad.” * Díszes kopjafák támaszkodnak a sötét előszoba falához. A magyaros bútorokkal berendezett, betonpad- lózatú olvasótermen áthaladva jutunk a tulajdonképpeni könyvtárba, melyet központi fekvése ellenére sem ismernek a város lakói. A szótárak és lexikonok tövében a könyvtár vezetőjével, Adorján Imrénével beszélgetünk az intézmény történetéről, s a gyűjtemény legérdekesebb darabjairól. — A könyvtár első, 1701- ből származó lajstroma már több mint 200 könyvet tart számon. Érdekesség, ritkaság jó néhány akad a jelenlegi 50 ezer kötet között. Az 1711 előtti időszakból 126 kötetnyi régi magyar könyvünk van. Itt található például az 1541-ből származó Szilveszter Biblia, melyből csak ez az egy példány van Magyarországon. Ugyancsak ritkaság Calepi- nus 11 nyelvű szótára, melyet 1605-ben adtak ki, s a 11 között a magyar nyelv is szerepel. Az 1600-as év előtti időszakból 235 külföldi művünk van. A legrégebbi közülük az 1503- ból származó Euripidész tragédiagyűjtemény. Folyóirattárunkban több mint 20 ezer évfolyamot őrzünk. Az 1848-as Pesti Divatlap, 1788-ból a Bétsi Magyar Kurír, 1789-ből a Mindenes gyűjtemény, hogy csak a legérdekesebbeket említsem. Sorolhatnám még sokáig, de jöjjön, nézze meg. S megyünk a könyvekkel mennyezetig megrakott polcok mellett. Egy-egy különleges kötésű, elmúlt századok szellemét lehelő könyvritkaság mellett hosz- szasan időzünk. Fatáblás, nyomott bőr borító, veretes, kapcsos óriás könyvek, díszes pergamentkötések, nehéz tőlük elszakadni. — Bizonyára sokakat érdekelnének a múlt ilyen jellegű emlékei is. Ezért terveink közt kiállítások rendezése is szerepel, ehhez kívánunk beszerezni egykét kiállítási vitrint. A padlózatot is meg kell csináltatni. A beton porzik, s ez a könyvek legnagyobb ellensége. Ez a könyvtár nemzeti kultúránk értéke, védelme és támogatása tehát nemzeti érdek. Ezért is üdvözöljük a megyei tanács vb bevezetőnkben idézett határozatát. —s —a Értékes könyvritkaságok Pécsett Kincsek homályban I nagy kombinátor (II.) Dr. Sz. S. szeme felra- Fogadsz néhány kőművest, gyogótt, azonnal tegezni szerzel iparengedélyt, s én kezdte K D.-t. biztosítom számodra a mun— Pompás kérlek! Ha te kát — mosolyodott el —, ilyen képességekkel rendel- és természtesen a pénzt... kezel, én jobb ajánlatot te- Dr. K. D azonnal „vette szék. Ne lépj be. hanem a lapot”. Régi róka volt a vállald el a javítási mun- sütőipari vállalatok berkei- kákat Neked nem kell dől- ben. nagyon is értette mi- goznod, csak irányítanod, ről beszél a főkönyvelő. A dolog egyszerű, bár kockázatos de nem annyira, hogy ne lehessen belemászni. A javítási munkák minőségét nyilván nem ellenőrzik, s ha nem sikerül, megcsinálják másodszor is. Akkor kétszer lehet számlázni, dupla a haszon. _ Vállalom — mondta — . de kérlek, ehhez speciális anyagok kellenek és én... — Az anyagot biztosítom, a vállalattól megkapod, de az anyagszámlákat természetesen benyújthatod.,. A többit légy szíves, bízd rám... Rövid idő múlva a megye sütőipari kemencéit már dr. K. D. alkalmazottai javították. A vállalkozó a számlákat természetesen a főkönyvelőnek nyújtotta be, s a főkönyvelő ellenkezés, sőt ellenőrzés nélkül fizetett. .. Az igazgató hívatta a főkönyvelőt. — Ez nem mehet így tovább! A melósok voltak nálam, panaszkodtak erre a vállalkozóra ocsmány munkát végez, ső* arra gyanakodnak. hogy közted és a kemencejavító között hogy- is mondjam, szóval gyanús ... — Remélem nem feltételezed rólam?! — vágott közbe a főkönyvelő. — Ami a véleményeket illeti, ne hallgass rá. Kiváló szakember és főleg nem szűkmarkú ... Erről a kétezer forintról — nyújtott át egy borítékot — nem kérek nyugtát. — Jó. én hiszek neked — enyhült meg az igazgató —, dolgozzon tovább a barátod. Dr. Sz. S. mosolygott magában. Mi az a kétezer forint ahhoz képest, amit ő a vállalkozó révén már zsebrevágott, ám az igazgatónak alázatosan, kenetteljes arccal ennyit mondott — Igazgató kartárs, bízd rám magadat. Másnap a főkönyvelő Budapest egyik elegáns éttermében dr. K L. egri vállalkozóval tárgyalt, aki állás nélkül lévén elhatározta. hogy a sütőipari trösztök rőzsesztíksésletét, biztosítja, s ezért írt levelet többek között a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnak. — Az üzletet megköthetjük — mondta a kiadós ebéd után a sütőipari főkönyvelő —. de az üzlet nékem is üzlet... Mennyit kapok mázsánként? —. tért a lényegre. Dr. K. L. nem volt szívbajos, s a nyílt kérdésre nyíltan válaszolt. — Ha menni fog az üzlet. akkor egv forint mázsánként megfelel? — Rendben Van. Néhány hónapig minden rendben volt A főkönyvelő kiutalta a pénzt, visszaKap- ta a mázsánkénti forintokat. de az igazgató mulatozásai gyorsan emésztették a kölcsönöket. Megoldás azonban erre is volt. Dr. K. L. már az igazgatónak is juttatott pénzt, azaz dr. Sz. s. a kiutalt összegből „lecsípte” az igazgató úr” „járandóságát”. Ennél egyszerűbb üzleti fogás senkinek sem juthatott volna eszébe. Dr Sz. S. a vállalat pénztárából kiutalt dr. K. L.-nek ötezer forintot, s amikor az felvette, háromezret „elkért” tőle. Ezek az összegek havonta megduplázódtak, s ezért dr. K. L. egyedi üzleti kapcsolata kezdett terhessé válni. A főkönyvelő káderezésre hívatta Kecskemétre. Előbb Budapesten a megszokott étteremben megbeszélték a részleteket, vagyis a rőzse mellett a faüzletet. A fát dr. K. L. 30 forintért szállítja mázsánként, de a számlákon 48—50 forintos ár lesz feltüntetve. — A különbözeten megosztozunk. Apropó! A rőzse ára is megváltozik — fejtegette tovább dr. Sz. S. —, a számlán 46 forintot tüntetünk fel ebből 39 az öné, a különbözeiét félreteszi, s ezért én személyesen jelentkezem. .. Nos. megkezdhetjük a munkát. A káderezés fontos aktus volt. hiszen dr. K. L.-t, mint a Mátravidéki Gally- kitermelők Munkaközösségének megbízottját, ellenőrizték. s szerződést kötöttek rőzse. illetve tűzifa szállítására Dr. K. L. mintegy 27 ezer forintot tett le azonnal a főkönyvelő kezébe, amelv a Kecskeméti Sütőipari Vállalattól jutott el hozzá. (Folytatása következik.)
