Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Két eszte A., cgysi-A megpróbálkozott a modellezéssel, nem hagyja egykönnyen abba. Idegnyugtató munka a bíbe- lődés az apró alkatrészekkel, és mekkora öröm, amikor a kis masina végre szárnyra kél. Mintha az ember ma­ga is ott szállna keze művével a tavaszi égen. Még iskolás gyerek volt Bodri János, a kecskeméti AKÖV gépkocsivezetője, amikor modellezni kezdett. Ám a szabadnapjait még ma is többnyire Itt tölti, az MHSZ-klubban. Az MHSZ átszervezése­kor. 1968-ban nevezték ki a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár klubjának élére Steingruber Istvánt, az üzem műszaki igazga- gatóhelyettesét. Szerencsés választás volt. amint az alábbiakból kitűnik: — Nehezen indult a munka a klubban — mondja. — Épp elég dol­gom van a gyárban, s né­ha bizony bosszankodtam: minek kellett nekem nya­kamba venni ezt az újabb gondot! Ám hamar rájöt­tünk, hol fogjuk meg a dolog végét. Érdekessé, színessé, vonzóvá kell ten­ni a klubéletet, s akkor nem kell többé rábeszélni senkit, hogy csatlakozzon hozzánk. Igazuk lett. Azelőtt ne­héz volt összehívni a tag­ságot még közgyűlésre is. Amikor azonban kultúr­műsorral kötötték egybe a gyűlést, tüstént megnőtt az érdeklődés. Szívesen vállalkozott, hogy fellép a műsorban a gyár citera- zenekara. amelyet város­szerte ismernek, szeretnek, már a televízióban is szép sikert aratott. Máskor fil­meket vetítettek és beve­zették a filmvetítést a tan­folyamokon Is. Mert a lányok nem tudnak kacsintani A Bajai III. Béla ■Z1 Gimnáziumban jó eredménnyel folyik a honvédelmi ismeretek ok­tatása. Az iskola vezető­sége kezdettől felelősség­teljesen támogatja ezt a munkát, amint az aláb­biakban Schwalm Pál igazgató szavaiból is ki­tűnik: — A gyerekek nagyon szívesen vesznek részt az elméleti és gyakorlati ki­képzésben — mondja. — Az év végén megrende­zett honvédelmi napok nem várt sikerrel zárul­tak. Az éleslövészetben még a lányok is igen ma­gas pontszámot értek el. Az új tanítási évben már a két alsó osztály­ban folyik a honvédelmi oktatás, gondosan kidol­gozott terv szerint. — A munka most még­is könnyebb — folytatta az igazgató —, hiszen egyéves tapasztalat támo­gatja már a nevelőket és a vezetést a feladat ellá­tásában. Érdekes eseteket említ a személyes tapasztalatai­ból: — Még a téli szünet előtt történt. Meglátogat­tam a másodikosok test- nevelési óráját, amikor éppen az éleslövészet elő. készítésével foglalkoztak. Egy fegyverük volt csak, a gyerekek mégis érdek­lődéssel figyelték a ma­gyarázatot. Aztán a cél­zást gyakorolták. Nagy derültséget okozott, ami­kor rájöttünk, hogy a lá­nyok nem tudnak kacsin­tani. Nem tudták behuny, ni a balszemüket és csuk­va tartani, amíg céloznak. Bezzeg a fiúknak annál jobban ment! Végül a tanár leleményes megol­dást talált: beköttette kendővel a lányok egyik szemét. Most már jobban sikerült a célzás, bár to­vábbra is mulattunk raj­tuk, hogy most ők a „se. besült hősök” ... testnevelési órá­kon a honvédelmi ismeretek bevezetése óta nagyobb szerepet kapott A a futás és a gyaloglás hosszú távon. Ezenkívül rendszeresen gyakorolják az akadályokon való át­haladást, a mászást kife. szített kötélen, s a grá­nátdobást. Érthető, ha ilyen felkészülés után jól sikerült a III. Béla Gim­náziumban a honvédelmi nap. 'T'ámogatja-e az is- kólát az oktatás­ban az MHSZ? — kérdez­tük. — Minden lehetséges támogatást megkapunk — mondja az igazgató. — Bár mint mondtam: fegy­ver, felszerelés még több kellene. Mi pedig azzal igyekszünk viszonozni a segítséget, hogy a legjobb eredményt elért fiatalo­kat az MHSZ-be irányít­juk. így például a jó lö­vészekre felhívtuk a Ganz-Villamossági Művek MHSZ lövészklubjának a figyelmét, hogy a tanu­lók a továbbiakban mint versenyzők fejleszthessék tudásukat. ,— Tavaly már simán ment minden — mondja Steingruber István —leg­alább is simán ahhoz ké­pest. ahogyan korábban erőlködtünk. A klubtagok száma háromszorosára nőtt egy év alatt, s az üzemi lőtér építésénél mintegy 25 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztünk. Tudtunk már csapatot indítani minden versenyen és számos ki­váló aktivistánk nevelő, dött ki: Kocsis János. Ha­vasi Gyula. Radonics Sán­dor, Rádi Gáborné a lö­vészklubnál. A tartalékos klubban pedig Urbán Je­nő, Sípos József, Jancsek András ésl még jó néhányan mások is. Különösen büsz­kék vagyunk Rádinére, aki nemcsak jó dolgozója a gyárnak, nemcsak lelkes aktívája a lövész klubnak, hanem kitűnő sportoló is. A Vasas-spartakiádon me­gyei bajnokságot nyert lö­vészetben. Ritkaság, hogy az MHSZ titkára az üzem vezetői közül kerül ki. Pedig alig­hanem ennek is szerepe van abban, hogy a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban minden támo­gatást megkap az MHSZ az üzemtől. Támogatja a klubokat az üzemi pártbi­zottság és a KlSZ-bizott- ság is. A lőtér építése al­kalmával a szakszervezeti bizottság szervezte a szo­cialista brigádok társadal­mi munkáját. Az idei tervekről érdek­lődünk a titkártól. — A klubok különféle mintadarabokat, szemlél­tetőeszközöket készítenek a megyei felszabadulási ki­állításra: kibővítjük a 1 ár­terünket, mert márls kicsi­nek bizonyul időnként; és további 30 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát tervezünk. Lövészcsapa­taink pedig részt vesznek a felszabadulási lövészver­senyeken. Radvánszky Imre Vándorkiállítás A Kecskeméti Járási Ta­nács művelődési osztálya együttműködve a TIT-tel és az MHSZ-szel a járás valamennyi községébe el­juttatja 2—3 napra a pol­gári védelmi törzs kiállí­tási anyagát. A kiállítá­sok idején felmvetítéssel kísért előadásokat is tar­tanak. Avatás: a győzelem napján Kiskőrösön néhány éve székházat épített az MHSZ. Az első között a megyében, talán még az országban is. Akkor, amikor sok községben még egy szobácskát se tudlak keríteni, ahol legalább a fegyvereket bizton­ságba helyezhetnék. Most lőtér épül Kiskőrösön. Remek, fedett csarno- kos lőtér, mellette mindjárt rohampálya is. Áprilisban fejezik be, május 9-én, a győzelem napján akarják avatni nagyszabású honvédelmi nap keretében. S már szemelik ki az új székház helyét, mert a ré­git kinőtték. Emeletes lesz, a község közepén, a párt­székház mögött, vagy a tanácsháza közelében. Hogyan, miből van mindez? Mint érték el, hogy Kis­kőrösön mindenki támogatja az MHSZ-t, s mit adnak érte cserébe? Terjedelmes beszámoló és politika kialakításában és aprólékos elemzés helyett végrehajtásában, a fiatalok hallgassunk meg ezúttal né- nevelésében. Mindannyi- hány véleményt. Talán ke- unk érdeke tehát, hogy vésbé teljes, de minden- meg legyenek hozzá a szük- esetre elevenebb lesz a kép. séges feltételeik. Ezért tá­Dr. Havasi Gyulát, a mogatjuk erkölcsileg, anya­községi tanács vb elnökét gilag egyaránt az MHSZ-t. az ősszel tüntette ki az Juhász István, a községi MHSZ főtitkára a Honvé- pártbizottság titkára a kö- delmi Érdeméremmel. Így vetkezőket mondja: látja az MHSZ községi szer- — Az MHSZ nálunk nem vezetőnek helyzetét. magárahagyott szerv, mint — A múlt évben egy al- ahogyan számos helyen el- kalommal, amikor éppen hangzik még ez a panasz, szabadságon voltam, ötezer Kiskőrösön társadalmi ügy­forintot kért az MHSZ lég- gyé lett a honvédelmi ne- puskára, hogy ki tudják velés és propaganda. Ta- elégíteni az iskolák igénye- valy értékelte a pártbizott­it. Ezt az öszeget az évi 20 ság a szövetség munkáját, ezer forintos községi támo- Megállapítottuk, hogy ami gatáson felül kérték. A korábban a szövetség át­végrehajtó bizottság telje- szervezése előtt, gyenge sítette... Ezzel csak azt pont volt, azóta javult, akarom mondani, hogy Rosszul működött például a nem az ón személyes köz- gépjavító állomás lövész benjárásomra támogatja a klubja. Személyesen is köz­község vezető testületé a Wbiártunk a vállalat veze- honvédelmi szövetség helyi tőinél, azóta szépen fejlő­klubjait. Az a vélemé- dik... Az MHSZ segítését nyünk, hogy az MHSZ fon- pártmunkának tekintjük, tos szerepet vállal a helyi Erre a legjobb példa, hogy A bevonulás előtt katonai szakismereteket szerez­hettek a tanfolyamainkon! — mondja az összeíráson megjelent sorköteleseknek Sádeczki László járási MHSZ-titkár. a területi lövészklub veze­tőjét, Istenes Gyulát az eredmények elismeréséül nemrég vettük fel párttag­nak. Megkerestük Istenes Gyulát, az ÁFÉSZ-áruház dolgozóját munkahelyén. Hosszú listát tenne ki mindazoknak az eredmé­nyeknek a felsorolása, amit vezetése alatt 1967 óta a klub elért. Ehelyett hadd mondunk el egy jellemző apróságot: Egy kérdőívet tesz elénk, amelyet a közgyűlés alkal­mával töltöttek ki a tagok. Ilyen kérdések vannak az íven: Mit javasolsz az edzé­sek színvonalának emelése érdekében? Mivel lehetne bővíteni szerinted a ver­senyprogramot? Van-e va­lamilyen újítási javaslatod a közösségi élet színesebbé tételére?... S itt figyel­jünk! A következő kérdése­ket egy kultúrház vezetője is feltehetné a látogatók­nak: Milyen előadásokat szeretnél meghallgatni ? Istenes Gyula klubvezető A kiskőrösi gimnázium ifjúsági klubjában a fiatalok egyik legkedvesebb társasjátéka az asztali „lövészverseny.” télen is rendszeresen el­lenőrzi a fegyverek álla­potát. Mit szólnál egy Ki mit tud? háziversenyhez és mi­legyen a témája? A klubtagok irodalmi, egészségügyi, politikai és jogi előadásokat szeretné­nek hallani, s szívesen vennének részt házi vetél­kedőkön, a helytörténet, a művészet témaköréből. A sportkörökben ritkán gondolnak arra, hogy a té­li időszakban valami más­sal is foglalkoztassák a tag­ságot. mint a szigorúan vett szakmai továbbképzés. Pedig milyen összetartó erő van a jóízű, közös szóra­kozásban. A kiskőrösi Ste­inmetz Miklós területi lö­vészklubban azért jók « sporteredmények, mert fel­ismerték, hogy erre i» gondolni kell. —r 1—

Next

/
Thumbnails
Contents