Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám

Együtt a mezőgazdasággal — Gyorsuló fejlődés — Mindannyiunk partnere Húszesztendős a gabonaipar NYELVÜNKBEN KÖZHASZNÜ KIFEJEZÉS: MINDENNAPI KENYERÜNK. A BŰZ A, A LISZT, A KENYÉR, AZ ÉLET SZIMBÓLUMA, EGYSZERŰEN SZÓLVA ALAPVETŐ LÉTSZÜKSÉGLETI CIKK. MINT AHOGY — HUSZONÖTÉVES SZÓ- CIALISTA ÁLLAMUNKBAN —ALAPVETŐ LÉTSZÜKSÉGLETI CIKK A MIN- DENNAFPI HÜS IS. MINDKÉT ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁBAN TEVÉKENYEN RÉSZT VESZ MEGYÉNK EGYIK LEGNAGYOBB VÁLLALATA, A BÁCS-KIS- KUN MEGYEI GABONAFEL VÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT. NYU­GODTAN ELMONDHATJUK TEHÁT RÓLA, HOGY MIND ANNYIUNK MINDEN­NAPI PARTNERE. A SÜTÖDÉKET LISZTTEL, A HIZLALDÁKAT, ÁLLATTE­NYÉSZTŐ TELEPEKET TAKARMÁNNYAL LÁTJA EL, JOGELŐDJÉNEK MEG­ALAPÍTÁSA ÓTA ELTELT KÉT ÉVTIZ EDBEN ÉVRÖL-ÉVRE NAGYOBB RÉSZT VÁLLALVA EZEKBŐL A MUNKÁKBÓL. FEJLŐDÉSÉRE JOGOSAN BÜSZKE MINDEN DOLGOZÓJA, ÜZLETFELE — EGY KICSIT AZ EGÉSZ BÁCS-KIS- KUN MEGYE IS. Á malomipar fejlődése Honnan is indult ma már Rétévtizedes útjára a Báos-Kiskun megyei Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat? A felszabadulás után az országban 2273, többségé­ben szél- és vízierővel haj­tott malom működött. A kisüzemek száma megyénk­ben meghaladta a 70-et A malmok államosítása 1949-ben kezdődött, és két esztendővel később fejező­dött be, 1951-ben pedig Le­állították mindazokat az üzemeket, amelyek nem kerültek a jogelőd, az ak­kori Malomipari Egyesü­lés tulajdonába. Az álla­mosított malmok átlagos kapacitása 24 óránként 43 vagon volt, a megye egész évi őrlése pedig 12 ezer vagon. Akkoriban 43 ma­lomban őröltek. A másik előd, a Bács- Kiskun megyei Termény­forgalmi Vállalat megala­kulásakor 64 községben és városban 400 raktárral ren­delkezett, az összes táro­lótér 4 ezer vagonnyi volt. így történt az elindulás. A vállalat — tevékenysé­gét tekintve szorosan a me­zőgazdasághoz kapcsoló­dott, munkájukat megha­tározta népgazdaságunk e dinamikusan fejlődő ága. A gépállomások traktorai, cséplői, majd az alakuló közös gazdaságok gépei megkönnyítették, gyorsí­tották a betakarítást és az átadást, ugyanakkor a jobb talajművelés és az inten­zív fajták a mennyiség nagyarányú növekedését hozták. A malomiparnak lépést kéllett tartani a fejlődés­sel Az „örökségből” a na­gyobb részt favázas, tűz­veszélyes szerkezetekből, gőzüzemi gépekből, kor­szerű, jól szervezett üze­meket létrehozni nem volt kis feladat. 1953-ban Baján kezdték a rekonstrukciók sorát, az ottani üzemet teljesen át­szerelték a leállított mal­mokból kikerült gépekkel. 1955- ben. Bácsalmáson és Kunszentmiklóson is elvé­gezték az átszerelést, mind­két új malom új szita- és daragépeket kapott. Ezek- után a jánoshalmi és a kecskeméti gazdasági ma­lom következett, majd 1956- ban Lajosmizsén az ottani üzembe beszerelték a pneumatikus szállítóbe­rendezéseket. Átszerelték a _kalocsai, a kiskunfél­egyházi és a kiskunhalasi malmot is. 1958-ban pedig megkezdték a legnagyobb átalakítást a Kecskeméti Villanymalom pneumati­kus üzeművé alakítását 1963-ban a tiszakécskei malom új hengerszékeket és síkszitákat kapott. Kor­szerűsítették az olyan üze­meket is mint a kiskun- majsai, az izsáki, a keceli, a soltvadkerti, és a duna- vecsei, valamint a bácsbo- kodi malmokat, amelyeket később részben leállítottak, részben takarmánykeverő­vé alakítottak át 1958-ban befejeződött a villamosítási program. A korszerűsítéssel 12 gőzüze­mű, négy szívógáz-, két propán-bután gáz- és két Diesel-üzemű malom tért át a villamosenergiával történő hajtásra. Termény­felvásárlás A felvásárlás mennyisé­gi fejlődése a terméstől függően — nem egyenes vonalúan — emelkedett A növekedés csak az utóbbi hét évben volt töretlen az 1963. évi 6498 vagon gabo­nával szemben az elmúlt évben 16 912 vagonnyi ter­ményt vásároltak fel. A legnagyobb gond a tárolótér biztosítása volt. E tekintetben tulajdonkép­pen csak 1962-től kezdő­dik a fejlődés. Abban az évben 40 vagonnyi raktár­térrel és 718 vagonnyi si­lórendszerű tárolótérrel let­tek gazdagabbak. A rak­tárterek feszített ütemű növelése eredményeképpen 1962-től 69-ig 1370 vagon­nyi raktárral, 1844 vagon­nyi siló- és 3499 vagonnyi színtárolótérrel nőtt a ka­pacitás. Ezzel az 1962. évi 5296 vagonnyi össztároló- tór 1970-re 12 037 vagonra emelkedett. A tárolók és a feldolgozók nagyarányú fejlesztése eredményekép­pen a vállalat -össz ter­melési értéke — természe­tesen hozzájárult ehhez a nagyarányú takarmányér­tékesítés is — az 1962. évi 447 millió forinttal szem­ben 1969-re 860 millió fo­rintra emelkedett, 1970- ben pedig túlhaladják az egymilliárd forintot. Impozáns látvány a 600 vagon befogadóképességű új kecskeméti toronytároló. Együttműködések, társulások Múlt és jelen — Kiskunhalason. A korszerű gépekkel, de régi épületben elhelyezett malom mellett ott magasodik a 600 vagonos toronytároló, amely az Idén újabb 600 vagonnyi tárolótérrel bővül. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tevé­kenysége szorosan kapcso­lódik a mezőgazdasághoz, a fejlesztési tervek párhu­zamosak e fő népgazdasági ágazatéval. A fokozottabb hústermelés, az új állatte­nyésztési program, melyen belül elsőrendű fontosság­gal bír a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejleszté­se meghatározza a vállalat takarrhányértékesítési tevé­kenységét, és e munka nagyütemű fejlesztését. A vállalat azonban nem­csak a tápok előállítását végzi, de figyelemmel kísé­ri azok értékesülését is, új­szerű együttműködéseket köt a felhasználó gazdasá­gokkal, termelőszövetkeze­tekkel. Garanciális megállapodá­sok keretében kötelezettsé­get vállal, hogy a megfelelő technológiai utasítások be­tartása mellett a tápok ér­tékesülése jobb lesz a meg­előzőnél. Az esetleges vesz­teségeket magára vállalja, illetve a nyereségből része­sedik. Gazdaságokkal szer­ződéseket köt a teljes áru- értékesítésre. A keverék­takarmányok és a tánok -zállítása mellett megvásá­rolja és elszállítja a kenyér- gabonát a kombájntól, a takarmánygabonát a beta­karítás színhelyéről, vala­mint az adaoteres kukori­ca gfiv részét is. A mélv­v'M Űi Élet Termelőszö- néldául szerkő, d' "t kötöttek szárító kib“- 7y -»ócóre n°m «37^­rr/,-npk fel bérleti-- "'-n pz amorf? •_ • ■ jelleg nyoV ' -*m 7 <*rnrnQ1 PP­ranciális és együttműködési szerződésük. A gazdasá­goknak, amelyek termékei­ket vásárolják szaktanács- adót bocsátanak rendelke­zésükre. segítséget nyújta­nak a hizlalás technológiai terveinek kidolgozásában, állatorvosuk pedig állat­egészségügyi vonatkozásban ad tanácsokat, partnereik­nek, A másik nagy partnerrel, a sütőiparral szintén szoci­alista együttműködési meg­állapodások rögzítik a jó kapcsolatot, mintegy kiegé­szítve* és magasabb szintre emelve a kereskedelmi szerződéseket. A sütőipari vállalatok a liszt átvételét a Gabonafelvásárló Válla­lat raktárában végzik és jogosultak a nekik legjob­ban megfelelő tételeket ki­választani. A jó minőségű kenyér biztosítása érdekében a vál­lalat beltartalmi vizsgálata­it folyamatosan ismerteti a sütőipari vállalattal, és fo­lyamatosan intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy körzeti üzemeit sütőipari érték megállapítására alkal­mas műszerekkel felszerel­je. Növekvő szárítókapacitás A mezőgazdasági üzemek kombájnparkjának növeke­désével, továbbá a kuko­rica betakarításának rész­beni gépesítésével szükség­szerűen fejleszteni kellett a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Válalat szárítóberen­dezéseit is. A terményszá­rítás ma már szerves része a feldolgozó tevékenység­nek. Az utóbbi két évben különösen erős ütemben fejlesztették, több mint 2 millió forintot költve a szá­rítóberendezésekre. Ter­mészetesen nemcsak a szá­rítógépekre, de a járulékos eszközökre, szállítószalagok” ra is nagy gondot fordí­tottak, ma már többségében nehéz fizikai munka nélkül történik a szárítók kiszol­gálása. Ha az átlagos 4 százalé­kos nedvességcsökkentést vesszük alapul, a szárító­kapacitás 20 év alatt meg­négyszereződött. Míg 1950- ben 24 óra alatt 30 vagon­nyi terményt tudtak dehid­rálni a gépek, 1969-ben 136 vagon szárításával vé­geztek 24 óra alatt A ter­ményszárítás olyan időszak­ra esik, amikor egyébként is nagy a mezőgazdaságban a kézimunkaigény. A Ga- bonafelvásáról Vállalat ezen a téren is a műszaki fejlesztés útját választotta. További szárítóberendezé­seket vásároltak — 1970- ben 4 új Colimán típusú szárítót állítanak be — és a kiszolgáló gépsorokat is fejlesztik. A szállítás egye­netlenségeit is a vállalat­nak kell kiegyensúlyozni. Vannak mozgatható szárí­tógépek, amelyeket néhány óra leforgása alatt, a me­gye bármely részén munká­ba lehet állítani. E munka fejlesztésére' az idén 4,8 millió forintot költenek.

Next

/
Thumbnails
Contents