Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Együtt a mezőgazdasággal — Gyorsuló fejlődés — Mindannyiunk partnere Húszesztendős a gabonaipar NYELVÜNKBEN KÖZHASZNÜ KIFEJEZÉS: MINDENNAPI KENYERÜNK. A BŰZ A, A LISZT, A KENYÉR, AZ ÉLET SZIMBÓLUMA, EGYSZERŰEN SZÓLVA ALAPVETŐ LÉTSZÜKSÉGLETI CIKK. MINT AHOGY — HUSZONÖTÉVES SZÓ- CIALISTA ÁLLAMUNKBAN —ALAPVETŐ LÉTSZÜKSÉGLETI CIKK A MIN- DENNAFPI HÜS IS. MINDKÉT ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁBAN TEVÉKENYEN RÉSZT VESZ MEGYÉNK EGYIK LEGNAGYOBB VÁLLALATA, A BÁCS-KIS- KUN MEGYEI GABONAFEL VÁSÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT. NYUGODTAN ELMONDHATJUK TEHÁT RÓLA, HOGY MIND ANNYIUNK MINDENNAPI PARTNERE. A SÜTÖDÉKET LISZTTEL, A HIZLALDÁKAT, ÁLLATTENYÉSZTŐ TELEPEKET TAKARMÁNNYAL LÁTJA EL, JOGELŐDJÉNEK MEGALAPÍTÁSA ÓTA ELTELT KÉT ÉVTIZ EDBEN ÉVRÖL-ÉVRE NAGYOBB RÉSZT VÁLLALVA EZEKBŐL A MUNKÁKBÓL. FEJLŐDÉSÉRE JOGOSAN BÜSZKE MINDEN DOLGOZÓJA, ÜZLETFELE — EGY KICSIT AZ EGÉSZ BÁCS-KIS- KUN MEGYE IS. Á malomipar fejlődése Honnan is indult ma már Rétévtizedes útjára a Báos-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat? A felszabadulás után az országban 2273, többségében szél- és vízierővel hajtott malom működött. A kisüzemek száma megyénkben meghaladta a 70-et A malmok államosítása 1949-ben kezdődött, és két esztendővel később fejeződött be, 1951-ben pedig Leállították mindazokat az üzemeket, amelyek nem kerültek a jogelőd, az akkori Malomipari Egyesülés tulajdonába. Az államosított malmok átlagos kapacitása 24 óránként 43 vagon volt, a megye egész évi őrlése pedig 12 ezer vagon. Akkoriban 43 malomban őröltek. A másik előd, a Bács- Kiskun megyei Terményforgalmi Vállalat megalakulásakor 64 községben és városban 400 raktárral rendelkezett, az összes tárolótér 4 ezer vagonnyi volt. így történt az elindulás. A vállalat — tevékenységét tekintve szorosan a mezőgazdasághoz kapcsolódott, munkájukat meghatározta népgazdaságunk e dinamikusan fejlődő ága. A gépállomások traktorai, cséplői, majd az alakuló közös gazdaságok gépei megkönnyítették, gyorsították a betakarítást és az átadást, ugyanakkor a jobb talajművelés és az intenzív fajták a mennyiség nagyarányú növekedését hozták. A malomiparnak lépést kéllett tartani a fejlődéssel Az „örökségből” a nagyobb részt favázas, tűzveszélyes szerkezetekből, gőzüzemi gépekből, korszerű, jól szervezett üzemeket létrehozni nem volt kis feladat. 1953-ban Baján kezdték a rekonstrukciók sorát, az ottani üzemet teljesen átszerelték a leállított malmokból kikerült gépekkel. 1955- ben. Bácsalmáson és Kunszentmiklóson is elvégezték az átszerelést, mindkét új malom új szita- és daragépeket kapott. Ezek- után a jánoshalmi és a kecskeméti gazdasági malom következett, majd 1956- ban Lajosmizsén az ottani üzembe beszerelték a pneumatikus szállítóberendezéseket. Átszerelték a _kalocsai, a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi malmot is. 1958-ban pedig megkezdték a legnagyobb átalakítást a Kecskeméti Villanymalom pneumatikus üzeművé alakítását 1963-ban a tiszakécskei malom új hengerszékeket és síkszitákat kapott. Korszerűsítették az olyan üzemeket is mint a kiskun- majsai, az izsáki, a keceli, a soltvadkerti, és a duna- vecsei, valamint a bácsbo- kodi malmokat, amelyeket később részben leállítottak, részben takarmánykeverővé alakítottak át 1958-ban befejeződött a villamosítási program. A korszerűsítéssel 12 gőzüzemű, négy szívógáz-, két propán-bután gáz- és két Diesel-üzemű malom tért át a villamosenergiával történő hajtásra. Terményfelvásárlás A felvásárlás mennyiségi fejlődése a terméstől függően — nem egyenes vonalúan — emelkedett A növekedés csak az utóbbi hét évben volt töretlen az 1963. évi 6498 vagon gabonával szemben az elmúlt évben 16 912 vagonnyi terményt vásároltak fel. A legnagyobb gond a tárolótér biztosítása volt. E tekintetben tulajdonképpen csak 1962-től kezdődik a fejlődés. Abban az évben 40 vagonnyi raktártérrel és 718 vagonnyi silórendszerű tárolótérrel lettek gazdagabbak. A raktárterek feszített ütemű növelése eredményeképpen 1962-től 69-ig 1370 vagonnyi raktárral, 1844 vagonnyi siló- és 3499 vagonnyi színtárolótérrel nőtt a kapacitás. Ezzel az 1962. évi 5296 vagonnyi össztároló- tór 1970-re 12 037 vagonra emelkedett. A tárolók és a feldolgozók nagyarányú fejlesztése eredményeképpen a vállalat -össz termelési értéke — természetesen hozzájárult ehhez a nagyarányú takarmányértékesítés is — az 1962. évi 447 millió forinttal szemben 1969-re 860 millió forintra emelkedett, 1970- ben pedig túlhaladják az egymilliárd forintot. Impozáns látvány a 600 vagon befogadóképességű új kecskeméti toronytároló. Együttműködések, társulások Múlt és jelen — Kiskunhalason. A korszerű gépekkel, de régi épületben elhelyezett malom mellett ott magasodik a 600 vagonos toronytároló, amely az Idén újabb 600 vagonnyi tárolótérrel bővül. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat tevékenysége szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, a fejlesztési tervek párhuzamosak e fő népgazdasági ágazatéval. A fokozottabb hústermelés, az új állattenyésztési program, melyen belül elsőrendű fontossággal bír a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés fejlesztése meghatározza a vállalat takarrhányértékesítési tevékenységét, és e munka nagyütemű fejlesztését. A vállalat azonban nemcsak a tápok előállítását végzi, de figyelemmel kíséri azok értékesülését is, újszerű együttműködéseket köt a felhasználó gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel. Garanciális megállapodások keretében kötelezettséget vállal, hogy a megfelelő technológiai utasítások betartása mellett a tápok értékesülése jobb lesz a megelőzőnél. Az esetleges veszteségeket magára vállalja, illetve a nyereségből részesedik. Gazdaságokkal szerződéseket köt a teljes áru- értékesítésre. A keveréktakarmányok és a tánok -zállítása mellett megvásárolja és elszállítja a kenyér- gabonát a kombájntól, a takarmánygabonát a betakarítás színhelyéről, valamint az adaoteres kukorica gfiv részét is. A mélvv'M Űi Élet Termelőszö- néldául szerkő, d' "t kötöttek szárító kib“- 7y -»ócóre n°m «37^rr/,-npk fel bérleti-- "'-n pz amorf? •_ • ■ jelleg nyoV ' -*m 7 <*rnrnQ1 PPranciális és együttműködési szerződésük. A gazdaságoknak, amelyek termékeiket vásárolják szaktanács- adót bocsátanak rendelkezésükre. segítséget nyújtanak a hizlalás technológiai terveinek kidolgozásában, állatorvosuk pedig állategészségügyi vonatkozásban ad tanácsokat, partnereiknek, A másik nagy partnerrel, a sütőiparral szintén szocialista együttműködési megállapodások rögzítik a jó kapcsolatot, mintegy kiegészítve* és magasabb szintre emelve a kereskedelmi szerződéseket. A sütőipari vállalatok a liszt átvételét a Gabonafelvásárló Vállalat raktárában végzik és jogosultak a nekik legjobban megfelelő tételeket kiválasztani. A jó minőségű kenyér biztosítása érdekében a vállalat beltartalmi vizsgálatait folyamatosan ismerteti a sütőipari vállalattal, és folyamatosan intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy körzeti üzemeit sütőipari érték megállapítására alkalmas műszerekkel felszerelje. Növekvő szárítókapacitás A mezőgazdasági üzemek kombájnparkjának növekedésével, továbbá a kukorica betakarításának részbeni gépesítésével szükségszerűen fejleszteni kellett a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Válalat szárítóberendezéseit is. A terményszárítás ma már szerves része a feldolgozó tevékenységnek. Az utóbbi két évben különösen erős ütemben fejlesztették, több mint 2 millió forintot költve a szárítóberendezésekre. Természetesen nemcsak a szárítógépekre, de a járulékos eszközökre, szállítószalagok” ra is nagy gondot fordítottak, ma már többségében nehéz fizikai munka nélkül történik a szárítók kiszolgálása. Ha az átlagos 4 százalékos nedvességcsökkentést vesszük alapul, a szárítókapacitás 20 év alatt megnégyszereződött. Míg 1950- ben 24 óra alatt 30 vagonnyi terményt tudtak dehidrálni a gépek, 1969-ben 136 vagon szárításával végeztek 24 óra alatt A terményszárítás olyan időszakra esik, amikor egyébként is nagy a mezőgazdaságban a kézimunkaigény. A Ga- bonafelvásáról Vállalat ezen a téren is a műszaki fejlesztés útját választotta. További szárítóberendezéseket vásároltak — 1970- ben 4 új Colimán típusú szárítót állítanak be — és a kiszolgáló gépsorokat is fejlesztik. A szállítás egyenetlenségeit is a vállalatnak kell kiegyensúlyozni. Vannak mozgatható szárítógépek, amelyeket néhány óra leforgása alatt, a megye bármely részén munkába lehet állítani. E munka fejlesztésére' az idén 4,8 millió forintot költenek.
