Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
8. oldal IWO. február 81. »romba* ' A leszerelési tárgyalások, eorópai biztonság, szovjet—amerikai eszmecsere Roscsin nyilatkozata magyar újságíróknak GENFAlekszej Roscsin nagykövet, a genfi leszerelési értekezleten részvevő szovjet küldöttség vezetője fogadta Pirityi Sándort, a Magyar Távirati Iroda és Szászi Józsefet, a Magyar Hírlap különtudósítóját és válaszolt kérdéseikre- Alekszej Roscsin 1962 óta vesz részt a genfi leszerelési értekezlet munkájában. Előbb a szovjet küldöttség helyettes vezetője volt, majd amikor Szemjon Ca- rapkint 1966-ban bonni szovjet nagykövetté nevezték ki, ő vette át a szovjet delegáció vezetését Alábbiakban közöljük a magyar újságírók kérdéseit és Alekszej Roscsin válaszaitKÉRDÉS: Kielégítőnek tartja-e a leszerelési bizottság jelenlegi összetételét tekintettel arra az indokolt és U Thant ENSZ-főtitkár itteni beszédében is érintett követelményre, hogy az átfogó leszerelési megállapodások kidolgozásában az üsz- szes atomhatalmaknak, általában minden jelentősebb katonai erővel rendelkező államnak részt kellene venni? VÁLASZ: A leszerelési bizottság, amelyben jelenleg 25 állam képviselteti magát — Franciaország kezdettől fogva távol maradt a bizottságtól — fontos nemzetközi intézmény, amely a háborús veszély csökkentésén, a tömegpusztító fegyverek betiltásán, -általában azon fáradozik, hogy a gyors, tudományos és technikai fejlődés eredményeit ne használják fel az emberiség ellen. A bizottságban képviselve vannak a nyugati katonai szövetségi rendszer tagjai, velük azonos számban szocialista országok, valamint az úgynevezett el nem kötelezett államcsoport tagjai, a múlt évben nyolc új állammal bővült a bizottság, köztük a Magyar Népköztársasággal, az ENSZ és a Varsói Szerződés tagállamával, amely már korábban is aktívan és kezdeményezően kivette részét a leszerelési erőfeszítésekből. Az új tagok közül kiemelném még a nagy gazdasági és katonai potenciállal rendelkező Japánt, mely 1945-ben atomtámadás célpontja lett. A leszerelési bizottság nem ENSZ-szerv. összetételének meghatározásában nem a közgyűlés, hanem a bizottság két társelnöke illetékes- Véleményem szerint a tavalyi kibővítés után a bizottság reprezentatívabb és hatékonyabb lettK£RD£Sí Ml a helyzet Franciaország képviseletével, valamint olyan országok esetleges bekapcsolódásával, mint a Kínai Népköztársaság, továbbá a két német állam? VÁLASZ: Franciaország kérdését külön venném, mert tagja a bizottságnak és bármikor elfoglalhatja helyét. De Gaulle a távol- maradás mellett döntött, az új francia kormányzat pedig még nem jelezte, hogy módosítani kívánja ezt az álláspontot. Bizottságunk — ismétlem — nem ENSZ- szerv. Ennélfogva nincs elvi akadálya annak, hogy belekapcsolódhasson munkájába a Kínai Népköztársaság. amely nem tacia az ENSZ-nek. Maga Kína azonban soha nem vetette fel részvételének kérdését. A két német állam bevonásáról volt szó a bizottság kibővítésekor. A Szov- ; jetunió nem ellenzi az NSZK részvételét a leszerelési bizottságban, ha az NDK-t is felveszik tagjai sorába. A nyugati hatalmak azonban nem voltak hajlandók ehhez hozzájárulni. k£rd£S: A tízhatalml leszerelési bizottságban annak idején nem voltak el nem kötelezett országok. Milyen a szerepük az újabb leszerelési tárgyalószervekben? VÁLASZ: Az utóbbi években az el nem kötelezett országok politikai aktivitásának fokozódása volt meg I figyelhető, egyebek között az ENSZ-ben és a genfi le- I szerelési értekezleten is. I Igen pozitív Volt a szerepük a vegyi és baktérium- ; fegyverek betiltásának kér- j désében, az 1925-ös genfi ; jegyzőkönyv értelmezésében. A leszerelés iránti ér- | deklődésüknek nemcsak az az oka, hogy gazdasági fejlődésük meggyorsulását remélik a leszerelés révén felszabaduló erőforrások békés felhasználásától. Szeretnének katonai értelemben is stabilitást látni a világban. KÉRDÉS: Milyen kérdéseket helyez előtérbe m szovjet küldöttség a leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakán? VÁLASZ: Három kérdésnek tulajdonítunk különös fontosságot. Az első a vegyi és a baktériumfegyverek betiltása, a második a tömegpusztító fegyverek kitiltása a tengerek és az óceánok fenéktérségéből, a harmadik az általános és teljes leszerelés. Ezekre a kérdésekre kell a bizottságnak figyelmét összpontosítania, illetve ezeknek a kérdéseknek a megjavítását kell felújítania. Emlékeztetnék arra, hogy az általános és teljes leszerelés kérdése — szovjet kezdeményezésre — 1962. vagyis a bizottság megalakulása óta szerepel napirendjén. KÉRDÉS: Kapcsolatban áll-e a leszerelési oizottság tematikája az európai biztonság kérdésével? VÁLASZ: Általában igen, de közvetlen kapcsolat nincs. Az európai biztonság kérdése nem szerepel a leszerelési bizottság napirendjén, de a leszerelésnek kétségkívül van befolyása, a békére, így az európai biztonságra is. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint nem csökkenti-e a genfi leszerelési értekezlet iránti érdeklődést az a körülmény, hogy majdnem vele egyidejűleg folynak szovjet-amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásáról? VÁLASZ: Helytelen lenne a két tárgyalási fórum szembeállítása egymással annyival is inkább, mivel a SALT néven emlegetett szovjet—amerikai tárgyalások még csak a kezdetkezdetén tartanak. Véleményem szerint minden utat fel kell használni a leszerelés érdekében. Minél több út vezet a leszereléshez, annál jobb. Indokolatlan a kétoldalú valamiféle szembeállítása. Itt Genfben is folytatunk kétoldalú megbeszéléseket — egyebek között nyugati hatalmakkal is — a leszerelés általános és részproblémáiról. Másfelől a SALT és a genfi tárgyalások tematikája között világos választóvonal húzódik, egyik fórum sem akadályozza a másik munkáját. KÉRDÉS: Milyen tárgyalási programmal jött Genfbe a szovjet küldöttség a nem- nukleáris tömegpusztító fegyverek kérdésében? VÁLASZ: A vegyi és biológiai fegyverek vonalán három kérdéscsoportot kell megvitatnunk. Az első a tilalom köre. Véleményünk szerint nemcsak a halált okozó vegyi, és baktériumfegyvereket kell betiltani, hanem kivétel nélkül mindent. A második probléma az, hogy külön konvencióval tiltsuk-e be az egyik és külön konvencióval a másik fegyvertípust. Mi a közös konvenció hívei vagyunk, mivel a két fegyver azonos kategóriához tartozik. Végül a harmadik kérdés az ellenőrzés, vagyis az, hogy garanciákat teremtsünk a gyártási, felhalmozási és bevételi tilalom érvényesítésére. KÉRDÉS: Mi az ön véleménye Nixon elnök ezzel kapcsolatos bejelentéseiről és az 1925-ös genfi jegyzőkönyvről? VÁLASZ: Azl925-ös genfi jegyzőkönyv betiltotta a vegyi- és baktériumfegyverek háborús alkalmazását, de nem tért ki a gyártás betiltására. Ez a jegyzőkönyv azóta a nemzetközi jog általános normája lett, jól lehet mindmáig nem ratifikálták olyan hatalmak, mint az Egyesült Államok, Japán, Brazília. Ni. xon elnök közölte, hogy ratifikálás céljából a kongresszus elé terjeszti a jegyzőkönyvet Bejelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok lemond a biológiai fegyverek birtoklásáról és megsemmisíti ilyen fegyverkészleteit Mi csak annyit fűzünk ehhez, hogy Nixon bejelentése ne legyen üres nyilatkozat, a szavakat kövessék tettek. KÉRDÉS: A szovjet tárgyalási programban nem szerepel külön pontként k földalatti atomfegyverkisérletek betiltása. Mi a Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben? VÁLASZ: Álláspontunk változatlan. A föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltását, vagyis a teljes atomcsendet évek óta szór. galmazzuk, de a technikai fejlettség mai fokán feleslegesnek tartjuk a helyszíni ellenőrzést. Áthidaló megoldásként iavasolW''- »z olyan szeizmikus adatok cseréjét, amelyek alapjan a föld alatti atomrobbantások megkülönböztethetők a földrengésektől. A Szovjetunió két feltétellel járul hozzá ehhez: ha az adatcsere önkéntes alapon történik, és ha az adatokat az országok saját hatáskörükben bírálják el. KÉRDÉS: Végezetül kérjük, jellemezze néhány szóval a szocialista országok együttműködését a leszerelési bizottságban. VÁLASZ: Együttműködésünk szoros. Rendszeresen konzultálunk az ülésszakok előtt és alatt. Magyar javaslatra — egyebek között — foglalkoztunk az. zal a gondolattal, hogy az ülésszakok előtti kétoldalú véleménycseréket a bizottságban részt vevő szocialista országok sokoldalú konzultációjával váltjuk fel. A szocialista országok együttműködése már eddig is nagyban hozzájárult a leszerelési bizottság munkájának eredményeihez és meggyőződésünk, hogy az úiabb szocialista országok bekapcsolódása hasznára válik bizottságunknak. Egész ország A nők és az ifjúság helyzetéről tárgyalt a párt Kds- ponti Bizottsága. A nőkről, tehát — számszerűleg — a népesség nagyobbik feléről, és a fiatalokról, akik számarányuk szerint — úgy huszonötig-harmincig számolva, ami mai napság aligha túlzás — ugyancsak megközelítik a fele Lakosságot, összevéve tehát a háromnegyed ország élete sorsáról tárgyalt a párt vezető testületé, még ha nem is állított föl erről senki ilyen „népmozgalmi” mérleget. Valójában ugyanis nem a „félország” politikai, gazdasági és szociális, kulturális viszonyairól folyt a tanácskozás és nem is a „háromnegyedéről”, hanem egész társadalmunk ügyéről, hiszen sem a nők, se a fiatalok boldogulása nem választható él ettől. A felnőtt nemzedék társadalmi felelősségének fontos mércéje, milyen utódokat nevel — állapítja meg a közlemény, s ha szó szerint nem is, végeredményben ugyanilyen következetetésre jut a nők érvényesülésével kapcsolatban is. Mindannyiunkról volt szó tehát, szocialista társadalom egészéről, férfi tagjairól csakúgy, mint minden nemzedékéről. Mindannyiunknak szól az intelem: a mai fiatalok már megváltozott körülmények között serdültek föl, aminthogy a nők életmódja, szemlélete is gyorsan változik. Minden tevékeny és érző embernek része volt és van e változásokban, ne resteljük hát tudomásul venni az ésszerű következményeket sem. Ha akartuk, hogy más élete legyen a fiataloknak, ha akartuk, hogy más élete legyen asszonyainknak, és akarásunkat siker koronázta, legyünk következetesek és folytassuk — együtt az ifjúkkal és a nőkkel — ezt a munkát, a mai, megváltozott követelményeknek megfelelően tovább. Erről szól a Központi Bizottság közleménye, semmivel sem többről, de nem is kevesebbről. A felvetett gondolatok bizonyára megtermékenyítik majd az országban folyó politikai és gazdasági tevékenységet. Annál is inkább, mert — mint a közlemény hírül adja — ez év végére összehívják a párt soron következő X. kongresszusát. Zárul az ötéves terv, a reform jegyében fejlődik a gazdaság, társadalmi fejlődésünk további előrehaladását tűzi napirendre a közélet. Sokat elváró, tartalmas esztendő ez. U Thant Karachiba érkezett ü Thant ENSZ-főtitkár Bejrútból Üj-Delhibe tartó gépét pénteken Karachi felé irányították, mivel az új-delhi repülőteret borító sűrű köd miatt a gépet nem tudják fogadni. Az ENSZ-főtitkár úticélja hazájának fővárosa: Ranggon. Vádbeszéd Varsóban Maciéi Kozlowskl és társai politikai diverziós csoportjának perében a varsói vajdasági bíróság előtt elhangzott Edmund Gorski és Maria Pancer ügyész vádbeszéde. A vádlók megállapították. hogy a per mutatta a külföldi lengyelellenes diverziós központok tevékenységi formáit és módszereit. A lengyelellenes szervezetek tevékenységében a vádlottak közvetlenül részt vettek. Az ügyészek Kozlowskira ötévi, Szymborskira négy és fél, Karpinskira és Twor- kowskára négy-négy. Szpa- kowskára pedig háromévi börtönbüntetés kiszabását kérték. A per pénteki tárgyalásán a védőbeszédek hangzottak el. s n gyarmati rendszer elleni harc napja Február 21-e a gyarmati rendszer elleni harc nemzetközi napja. Az elmúlt egy-másfél évtized különösen jelentőssé tette ezt a napot, hiszen az ötvenes évek közepétől alaposan megváltozott a világ politikai térképe. A korábbi nagy gyarmat- tartó hatalmak, mint például Nagy-Britannia, Franciaország, vagy Hollandia szinte teljes egészében elvesztették kül- birtokaikat és napjainkban már a régieknek csak töredékei felett rendelkeznek. Egyedül Portugália mondhat magáénak még ma is kiterjedtebb kontinentális gyarmati területeket, azonban számára is egyre nagyobb problémát jelent a kibontakozó függetlenségi mozgalmak elfojtása. Az imperializmus azonban nem nyugodott bele vereségébe. A gyarmatosításnak új, kevésbé feltűnő módszerein keresztül igyekszik megtartani befolyását a volt gyarmatok területén és ugyanakkor újabb befolyási övezetekre szert tenni. E tekintetben a régi, klasszikus gyarmattartók mellett megjelentek az újak, s közülük is kiemelkedik az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság. A számokkal megjelölt területeken az emberek még min--------■©r"*r® 1 W A.-® •£. ;*• * Mr 1 ÍJ® ! ■@ & . dig külső hatalmaktól függő, és többoldalú tárgyalások gyarmati sorban élnek. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK: (mellékországa) 1. Puerto Rico, (önkormányzat nélkül), 2. Amerikai Samoa, 3. Baker, Howland és Jarvis, L Canton- és Enderbury-szk. (NBr—USA), 5. Csatorna-övezet, 6. Guam, 7. Johnston-sz. ás Sapd-sz., 8. Swan-pzk., 9. Amerikai Virgin-szk., 10. Wake. ENSZ-gyámság 11. Csen- des-óceáni-szk., 12. RyukyuNAGY-BRITANNIA GYARMATAI 13. Bahama-szk. (ön- kormányzat), 14. Bermuda-szk. (önkormányzat), 15. Brit Honduras (önkormányzat)» 16. Br:t Indiai-óceáni terület, 17. Brit Virgin-szk., 18. Falk- Jáud-szk. 19, Fiji-szk., 20. Gibraltár (önkormányzat), 21. pong-Kong, 23. Karaán* szk., 23. Montserrat, 24. Nyugat-csendes-6ceáni-szk. (főbizottság), 25. Pitcairn, 26. Seychelles, 27. Szent Ilona-sz., 28. Turks- és Caicos-szk. Védnökség 29. Arab Emirátusok Szövetsége, 30. Brunei, 31. Tonga- szk. 32. Üj-Hebridák, (társállamok) 33. Ant’&ua, 34. Dominica, 35. Grenada, 36. St. Kitts-Nevis-Tnguilla, 37. St. Lucia-sz., 38. St. Vincent-sz. FRANCIAORSZÁG, tengerentúli megyéi: 39. Fr. Guayana, 40. Guadeloupe, 41. Martin que, 42. Réunion. Tengerentúli területek: 43. Comore-szk., 44. Fr» Afar és Issza Terület, 45. Francia Polinézia, 46. Saint- Pierre és Miquelon, 47. Üj-Ka- ledónia, 48. WalJis-szk. és Futuna. PORTUGÁLIA tengerentúli tartományai: 49. Angola, 50. Macau» 51, Mozambik, 52. Portugál Guinea, 53. Portugál Timor, 54. Sao Tómé és Principe, 55. Zöldfoki-szigctek. SPANYOLORSZÁG tengerentúli tartományai: 56» Spanyol Észak-Afrika, 57. Spanyol Szahara, HOLLANDIA tengerentúl» országrészei: 58. Holland Antillák, 59. Suriname. Dánia 60. Facrer-szk. (önkormányzat). NORVÉGIA 62. Jan Mayen- sz. 63. Svalbard. AUSZTRÁLIA 64. Karácsony- sz.f 65. Kókusz-sz., 66. Norfolk- sz., 67. Pápua és Üj-Guinea (önkormányzat). OJ-ZÉLAND 68. Cook-szk. (önkormányzat), 69. Niue-szk.t 70. Tokelau-szk., DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG 71. Délnyugat-Afrika, 72. Marion és Prince Edward-szk«
