Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
«. oldat 19tO. február 19. csfltörWJk Háztáji takarékosság Kelebián A kelebiai takarékszövet, kezet arról nevezetes a megyében, hogy a lakosság számarányához mérten a legmagasabb a taglétszáma. A 3500 körüli lelket számláló községben csaknem ezren valamilyen kapcsolatban állnak a takarék- szövetkezettel. De a takarékosság a szövetkezeti élet pezsgésének csak egyik oldala, a másik oldalon a kölcsönök nyújtásának változatos rendszere áll. Leginkább a termelési kölcsön a népszerű, amit a háztáji fejlesztéséhez nyújtanak. Tizenhárom év alatt csaknem félezer tagnak összesen kétmillió 357 ezer forint termelési kölcsönt adtak. Ám a hitelezés az utóbbi öt évben számottevő. Tavaly például 86-an vettek igénybe össszesen 490 ezer forintos termelési kölcsönt. A községben jelentős az alkalmazotti réteg, a kereső lakosságnak egyharmada tartozik ebbe a kategóriába. Jórészt azonban mégis a szövetkezeti gazdák élnek a kölcsön nyújtotta lehetőségekkel. Kevesebb tehén, több sertés Kelebia takarmánysze-1 fejlesztésének. A cél elsőgén y vidék. Ez eleve határt sorban: a megfelelő szin- szab az állattartás nagyobb | ten tartás. Az erőfeszítések Százkilenccel többen Tízéves a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet. Sok borús esztendőt megért már ez a közösség, amely egy falut átfogva, több ezer ember megélhetéséről hivatott gondoskodni. Viharok nem egyszer kavarogtak, melyek nehezítették a munkát. de leküzdötték az akadályokat összefogással, szorgalmas munkával. Mindebben a kommunisták mutattak példát. Lelkesedésük ma is kovácsa a nagy közösségnek. A zárszámadáson hatszáz szövetkezeti gazda jelent meg. Az arcokról a jövő iránti bizalom sugárzott. Érthető az elégedettség, hiszen a jó munka eredményeképpen minden ledolgozott napra 72 forint jutott az elmúlt esztendőben. Egyetértenek a szövetkezet vezetőségének törekvéseivel. Eredményeik alapja az őszinte légkör. Megfogalmazódott ez a zárszámadáson is, Deák István elnök közgyűlési összefoglalójában: — Nincs titkunk a tagság előtt, iparkodunk megérteni az embereket és mindennap újból megnyerni a gazdákat. Az egymást megbecsülő közösségben sokféle megnyilatkozása van az emberről való gondoskodásnak. Mindenekelőtt az egyre javuló megélhetésben, az emberibb munkakörülményekben. A beruházásaikhoz kapcsolódóan megépülnek a szociális létesítmények is. Több munkahelyen fürdőt, zuhanyozót létesítenek. Gondoskodnak az idősebbekről is. Az idén már 160 járadékos gazdának adnak havonta 140 forint kiegészítést és ingyenfuvart. Jelentős mennyiségben gabonát és tüzelőt is juttatnak. A vezető szakemberek közül hárman főiskolán, kilencen technikumban tanulnak. Szükség van a szaktudás növelésére^ hiszen csaknem ezer holdon van nagyüzemi szőlőjük és gyümölcsösük. Többet, jobbat és olcsóbbat csak úgy lehet termelni, ha ismerik a legkorszerűbb módszereket. A idén 22 százalékkal növelték a termelési értéket Egy dolgozó tagra több mint 49 ezer forint jut. Amikor elfogadták a zárszámadási beszámolót és a tervet, 109-cel többen emelték magasra kezüket, mint tavaly. Ugyanis, eny- nyien kérték felvételüket az elmúlt esztendőben. Az új tagok sikeresen munkálkodtak a gazdálkodás előbbre vitelén. Horváth Ignác ellenére, úgy tűnik, ez sem sikerül maradéktalanul. A háztáji tehénállomány csökken, már nemcsak a belterületen, de a tanyavilágban is. 1965-ben még 320 körüli volt a tehenek száma a kelebiai kisudvarok- ban. Ez a múlt évre már 150-re apadt. Kedvezőbb a sertésállomány alakulása; a háztáji anyakocák száma 200 körül van, az 1967—68. évi állapothoz képest tíz százalékos a növekedés. A takarékszövetkezet ál. tál nyújtott kölcsön itt azáltal tölti be funkcióját, hogy előtakarékosság nélkül is segít a tanyészállatok vásárlásában, továbbá a háztáji ólak, istállók tatarozásában, építésében. Cseresznye és spárga Jóval nagyobb lehetőségek rejlenek itt a kertészeti kultúrában. Már csak azért is, mert a községnek van egy zártkerti része, ahol csaknem 60 család lakik, s a házakhoz egyenként 800 öles telkek tartoznak. A kertekben sok a cse. resznyefa, az országban itt pirosodnak először a bogyók. Sajnos, a cseresznyekultusz visszaesőben van, a fák nagy része kiöregedett, újakat nem telepítettek. Az utóbbi évek tavaszán már csak másfél vagonnyit vásároltak feL Az ugyancsak hagyományos spárga viszont örven. detesen hódít Holott rendkívül munkaigényes, s telepítési költsége vetekszik a szőlőével. A termőrefor- dulás is 4 év után követke. zik be. Jóllehet, az átszervezés után a spárgaültetvények nagy rétze bekerült a közösbe, ám az utóbbi pár évben már a két szövetkezet is felfedezte a spárgatermesztésben rejlő nagy bevételi lehetőségeket. Elsősorban a Népfront Tsz. Amíg például a az összesített háztáji spárgaterület nem több 5—6 holdnál, a Népfrontban már 100 hold körül van a területe ennek az intenzív kultúrának: az ország spárgatelepítésének az egyötöde. Ez még nem mind termő terület, évente telepítenek, nagyobbítják az ültetvényt, az elöregedett töveket viszont kiszántják. A Rákóczi Csilla, ga Tsz-nek lényegesen kisebb, 20 hold körüli a spárgatermő területe. Méhészek szakcsoportja A Népfront Tsz százalékos művelésre adta ki a tavaly 64 holdnyi termő spárgaterületet. Részt vállalhattak belőle a tagok és a kívülállók egyaránt. Az előbbiek 45, az utóbbiak 35 százalékos arányban részeltek. Átlag 50 ezer forint termelési értéket produkáltak holdanként, de voltak 70—80 ezret elérők is. Maga a közös több mint hárommilliós bruttóbevételhez jutott, a részesedések levonása után! Felerészben a telepítések, hez adja a kölcsönöket a takarékszövetkezet. A felső határ: 16 ezer forint, öt éves törlesztésre. A spárga hosz. szú távon is jó befektetés, nem ártana a háztájiban is nagyobb mértékben megho. nosítani. Akár a kölcsön összegének a növelésével is. Sajátos kelebiai háztáji üzemág a méhészkedés is, a község határában több mint ötezer hold akácos erdő van. Méhész-szakcsoport is működik, majdnem 60 taggal. Harminc méhcsaládon alul adómentességet élvez a méhész. Elsősorban az alkalmazottak közül ke. rülnek ki a méhészkedők, s számuk növekvőben van. A kelebiai háztáji gazdálkodás — kölcsönnel vagy anélkül — azáltal izmosodik, hogy szervesen épül rá a tájban rejlő lehetőségek, re. H. D. Hz árulkodó X. alezredes egy fényképet tett elém az asztalra. Az elsárgult fotókópia széle elrongyolódott, sok kézben fordulhatott meg. A kép tipikus bűnügyi fotó volt. alján egy fehér színű centiméter, felette alig kivehető cipőtalp lenyomata. — Éjszaka értem haza 1951. március 26-án. húsvét hétfőjén. Azért emlékszem lábnyom (I.) ilyen pontosan erre a dátumra, mert maga a bűnügy. amelynek nyomozásába másnap belekapcsolódtam egyedülálló volt nyomozói gyakorlatomban. Csupán néhány órát aludhattam — nekem csak perceknek tűnt —. amikor felrázott a feleségem. — Kelj fel. keresnek! — s aztán, szinte szemrehányóan hozzátette: — Egyáltalán miért jársz haza? Sokszor eszembe jutott akkor, « azóta is, hogy a rendőrfeleségek mennyi, de mennyi áldozatot hoztak, és teszik ezt ma is a szolgálat érdekében Az éjszaka bármelyik órájában értünk haza. indultunk el. mindig volt meleg tea, vagy leves, s amikor holtfáradtan zuhantunk az ágyba, elaludtunk anélkül, hogy meghallgattuk volna a gyermekekről, a háztartás, a vásárlás apró gondjairól szóló beszámolóikat Mint mondtam álmos és fáradt voltam, s a telefont mázsás súlynak éreztem a kezemben. Az ügyeletes hangja azonban kiverte az álmot a szememből. — Kecelen gyilkosság történt. A bizottság tagjait értesítettük. A kocsi már várja százados elvtárs. — Jól van. megyek — válaszoltam és irigykedve gondoltam a fiatal koromban olvasott detektívregé- nyek hőseire, akik a nap minden óráiéban frissen, rnhenten indultak nyomozni. Hajnalodott, amikor zökkenve megálltunk a keceli rendőrőrs udvarán. S. Ferenc rendőr őrmester néhány szóban tájékoztatott bennünket a történtekről: — Tegnap délután hat órakor K. Imre bejelentette, hogy idős F. Ferenc holtan fekszik saját házának udvarán. A bejelentő szerint a kiszabadult anyakoca harapta el a torkát, mert olyan sérülések láthatók rajta. Azonnal kimentünk, s miután a körülmények bűncselekmény elkövetésére utaltak, biztosítottuk a helyszínt... Százados elvtárs — mondta higgadtan az őrmester —. a lakást is zárva találtuk. — Köszönöm — vettem tudomásul, az őrmester jelentését —. indulunk a helyszínre. A ház jellegzetesen régi stílusban épült, R olyan magas kerítése volt, hogy az utcáról nem lehetett az udvarba látni. Az udvarban a fáskamra előtt szanaszét fahasábok feküdtek, közöttük az áldozat. A rendőrorvos a reggeli szürkületben sokáig szemlélődött. — Nem akarok elsietett szakvéleményt adni de az áldozaton talált kütsérelmi nvomok arra utalnak, hogv mbb baltaesanás végzett vele. A halál, amely mintegy Nincs verseny partner A SÜTŐIPAR ma is téma, és még egy ideig az lesz. A fejlesztésre nagyon is indokoltan hozott határozatot 1968-ban a kormány. A tavalyi országosan előirányzott program nem valósult meg. Megyénkben az idén összesen 24 tonnával kellene növelni a feldolgozó kapacitást, hogy fokozatosan kielégíthessük a korszerűség igényeit. A beruházásokat 4 millió forinttal segíti az állam. A megvalósulás teljes egészében mégsem valószínű, mivel a tárgyalásokból következtethetően az építőipar nem tudja teljesíteni mindenütt a rá váró feladatot. Szükségesnek látszik ismételten megvitatni a beruházási és egyéb kérdéseket Egy ilyen megyei ankétre e hónap 20-án Kecskeméten sor is kerül. A PROBLÉMÁKKAL legutóbb az Országos Sütőipari Szakmai Tanács foglalkozott. Sok egyéb között — a termékek minőségének javításával kapcsolatban — szó esett arról, hogy a kenyérgyárak, sütödék ott vásároljanak lisztet, ahol a legjobb árut garantálják. Tavaly akadtak már ilyen kezdeményezések. A kenyér és más termékek minőségének a javítása ugyanis mindaddig hiú ábránd, amíg az alapanyag nem megfelelő minden szempontból. Megyénkben ez a helyzet állt fenn a sütőipari vállalatok vezetődnek véleménye szerint. A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál viszont a búzatermés minőségére panaszkodnak és arra, hogy a termelőszövetkezetek nem tudták megvédeni a gabonát a növényi kártevőktől. Emellett dicséretes igyekezettel hangsúlyozzák, amikor csak alkalom kínálkozik rá, hogy mindent megtettek a sütőipar igényeinek kielégítésére. Az oknyomozást most nem folytatjuk tovább. Lehet, hogy több növényvédő renélkül pülőgépre lenne szükség, a a fajtatisztasággal sincs minden rendjén. Az is biztos azonban, hogy a felvásárló és feldolgozó vállalatnál a tárolás, a pihen- tetési idő betartása és a különféle technológiai eljárások még kívánni valókat hagynak maguk után. TÉNY, hogy az elmúlt esztendőben Csongrád megyében sokkal jobb volt a búza és így a liszt sikértartalma ég minősége is, mint nálunk. A Bajai Sütőipari Vállalat ezért a szomszédos megyében működő gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól rendelt meg tekintélyes meny- nyiségben lisztet — vállalva a fuvartérítés többlet- költségét. Utólag aztán kiderült, hogy ez az alapanyag — ha nem is a teljes mennyiséget értve — rosszabb minőségű volt, mirtt a megyénkbeli. Akadnak, akik szándékosságra gyanakszanak: mindenki maradjon a saját területén, akárcsak eddig. Mi történt? Elvileg adott tehát a lehetőség: a sütőipari üzemek onnan szerezzék be a lisztet, ahonnan a legjobb minőséget kaphatják. Az ily módon kibontakozó verseny pedig szükségszerűen az alapanyag javulását eredményezné országosan. De a Gabonafelvásáró és Feldolgozó Tröszt egyik vállalata — a Csongrád megyei — nem vállalta a kankurrens szerepét a tröszt egy másik vállalatával — a Bács- Kiskun megyeivel — szemben. Verseny pedig úgy sehol sem bontakozhat ki, hogy elhangzik a felhívás, aztán a pályán — amit piacnak is nevezhetünk — lényegében nem történik semmi. AZ ELŐZŐ _következtet és csak feltételes, hivatalosan nem erősítették meg sehol, ám egy kicsit azért logikusnak látszik. Meg lehet cáfolni. A valóban jobb minőség garantálásával és szállításával. Halász Ferenc 12 órával ezelőtt következett be. koponyaalapi töréstől. elvérzéstől származik. Amíg az orvos véleményét hallgattuk a bűnügyi technikus — ekkor már nélküle nem indultunk nyomozásra — a földet pásztázta végig, kereste a gyilkos fegyvert. Egyelőre hiába, de néhány férfi lábbellitől származó nyomot pálcikákkal körülkerített. — Nyissák fel a lakást! — utasítottam a technikust, aki ügyes mozdulattal felpattintotta a nem túl kombinált zárat. Nem szívesen idézem fel a véres és borzalmas epizódokat, de ez esetben kénytelen leszek, csupán azért, hogy a tettes sza- d izmusát illusztrálhassam. A konyhában, szintén hanyatt fekve, vérébe fagyva feküdt idős F. Ferencné. Fejét a sok báltacsapás szinte felismerhetetlenné tette, s a gyilkos szerszám akár egv farönkbe, mellébe vágva meredt elénk. Az orvos gyorsan végzett. Agvhűdés, koponyatörés. \ két áldozatot azonos időben, vagy néhány perc különbséggel ölték meg. Körülnéztünk a lakásban. Minden a helyén, nem hiányzik semmi, azaz nincs feldúlva a lakás, ami esetleg rablógyilkosságra utalt volna. Míg a legközelebbi hozzátartozókra, if jú F. Fe- rencre és családjára vártunk. kint az udvaron beszélgettünk. A bizottság tagjai, közöttük magam is azt latolgattuk, mi volt az oka e két idős köztiszteletben álló ember meggyilkolásának. Ezen meditáltunk, amikor a bűnügyi technikus odajött hozzám. — Százados elvtárs — jelentette — a konyha küszöbe mellett egy ugyanolyan lábnyomot találtunk, mint az udvaron. Sikerült a nvomot kiönteni ég lefényképezni ... A gipsz lenyomaton a cipő valószínűleg gumiból készült sarokrésze domborodott ki. — A két áldozat cipőjének mérete az általunk talált nyommal nem egyezik — hívta fel a figyelmemet a technikus, s nyomatékkai a hangjában megjegyezte: — a cipő tulajdonosa erősen a sarkára lép járás közben (Folytatása következik.)
