Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

«. oldat 19tO. február 19. csfltörWJk Háztáji takarékosság Kelebián A kelebiai takarékszövet, kezet arról nevezetes a me­gyében, hogy a lakosság számarányához mérten a legmagasabb a taglétszá­ma. A 3500 körüli lelket számláló községben csak­nem ezren valamilyen kap­csolatban állnak a takarék- szövetkezettel. De a taka­rékosság a szövetkezeti élet pezsgésének csak egyik ol­dala, a másik oldalon a kölcsönök nyújtásának vál­tozatos rendszere áll. Leg­inkább a termelési kölcsön a népszerű, amit a háztáji fejlesztéséhez nyújtanak. Tizenhárom év alatt csak­nem félezer tagnak össze­sen kétmillió 357 ezer fo­rint termelési kölcsönt ad­tak. Ám a hitelezés az utóbbi öt évben számotte­vő. Tavaly például 86-an vettek igénybe össszesen 490 ezer forintos termelési kölcsönt. A községben je­lentős az alkalmazotti ré­teg, a kereső lakosságnak egyharmada tartozik ebbe a kategóriába. Jórészt azonban mégis a szövetke­zeti gazdák élnek a köl­csön nyújtotta lehetőségek­kel. Kevesebb tehén, több sertés Kelebia takarmánysze-1 fejlesztésének. A cél első­gén y vidék. Ez eleve határt sorban: a megfelelő szin- szab az állattartás nagyobb | ten tartás. Az erőfeszítések Százkilenccel többen Tízéves a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet. Sok borús esztendőt megért már ez a közösség, amely egy falut átfogva, több ezer ember megélhetéséről hi­vatott gondoskodni. Viharok nem egyszer kavarogtak, melyek nehezítették a mun­kát. de leküzdötték az aka­dályokat összefogással, szorgalmas munkával. Mindebben a kommunisták mutattak példát. Lelkese­désük ma is kovácsa a nagy közösségnek. A zárszámadá­son hatszáz szövetkezeti gazda jelent meg. Az ar­cokról a jövő iránti biza­lom sugárzott. Érthető az elégedettség, hiszen a jó munka eredményeképpen minden ledolgozott napra 72 forint jutott az elmúlt esz­tendőben. Egyetértenek a szö­vetkezet vezetőségének tö­rekvéseivel. Eredményeik alapja az őszinte légkör. Megfogalmazódott ez a zár­számadáson is, Deák István elnök közgyűlési összefogla­lójában: — Nincs titkunk a tagság előtt, iparkodunk megérteni az embereket és mindennap újból meg­nyerni a gazdákat. Az egymást megbecsülő közösségben sokféle meg­nyilatkozása van az em­berről való gondoskodás­nak. Mindenekelőtt az egy­re javuló megélhetésben, az emberibb munkakörülmé­nyekben. A beruházásaik­hoz kapcsolódóan megépül­nek a szociális létesítmé­nyek is. Több munkahelyen fürdőt, zuhanyozót létesíte­nek. Gondoskodnak az idő­sebbekről is. Az idén már 160 járadékos gazdának ad­nak havonta 140 forint ki­egészítést és ingyenfuvart. Jelentős mennyiségben ga­bonát és tüzelőt is juttat­nak. A vezető szakemberek közül hárman főiskolán, ki­lencen technikumban ta­nulnak. Szükség van a szak­tudás növelésére^ hiszen csaknem ezer holdon van nagyüzemi szőlőjük és gyü­mölcsösük. Többet, jobbat és olcsóbbat csak úgy lehet termelni, ha ismerik a leg­korszerűbb módszereket. A idén 22 százalékkal nö­velték a termelési értéket Egy dolgozó tagra több mint 49 ezer forint jut. Amikor elfogadták a zárszámadási beszámolót és a tervet, 109-cel többen emelték magasra kezüket, mint tavaly. Ugyanis, eny- nyien kérték felvételüket az elmúlt esztendőben. Az új tagok sikeresen munkálkod­tak a gazdálkodás előbbre vitelén. Horváth Ignác ellenére, úgy tűnik, ez sem sikerül maradéktalanul. A háztáji tehénállomány csökken, már nemcsak a belterületen, de a tanyavi­lágban is. 1965-ben még 320 körüli volt a tehenek szá­ma a kelebiai kisudvarok- ban. Ez a múlt évre már 150-re apadt. Kedvezőbb a sertésállomány alakulása; a háztáji anyakocák száma 200 körül van, az 1967—68. évi állapothoz képest tíz százalékos a növekedés. A takarékszövetkezet ál. tál nyújtott kölcsön itt az­által tölti be funkcióját, hogy előtakarékosság nélkül is segít a tanyészállatok vásárlásában, továbbá a háztáji ólak, istállók tata­rozásában, építésében. Cseresznye és spárga Jóval nagyobb lehetősé­gek rejlenek itt a kerté­szeti kultúrában. Már csak azért is, mert a községnek van egy zártkerti része, ahol csaknem 60 család la­kik, s a házakhoz egyen­ként 800 öles telkek tartoz­nak. A kertekben sok a cse. resznyefa, az országban itt pirosodnak először a bo­gyók. Sajnos, a cseresznye­kultusz visszaesőben van, a fák nagy része kiöregedett, újakat nem telepítettek. Az utóbbi évek tavaszán már csak másfél vagonnyit vá­sároltak feL Az ugyancsak hagyomá­nyos spárga viszont örven. detesen hódít Holott rend­kívül munkaigényes, s te­lepítési költsége vetekszik a szőlőével. A termőrefor- dulás is 4 év után követke. zik be. Jóllehet, az átszer­vezés után a spárgaültetvé­nyek nagy rétze bekerült a közösbe, ám az utóbbi pár évben már a két szövetke­zet is felfedezte a spárga­termesztésben rejlő nagy bevételi lehetőségeket. El­sősorban a Népfront Tsz. Amíg például a az összesí­tett háztáji spárgaterület nem több 5—6 holdnál, a Népfrontban már 100 hold körül van a területe ennek az intenzív kultúrának: az ország spárgatelepítésének az egyötöde. Ez még nem mind termő terület, éven­te telepítenek, nagyobbítják az ültetvényt, az elörege­dett töveket viszont ki­szántják. A Rákóczi Csilla, ga Tsz-nek lényegesen ki­sebb, 20 hold körüli a spárgatermő területe. Méhészek szakcsoportja A Népfront Tsz száza­lékos művelésre adta ki a tavaly 64 holdnyi termő spárgaterületet. Részt vál­lalhattak belőle a tagok és a kívülállók egyaránt. Az előbbiek 45, az utóbbiak 35 százalékos arányban részel­tek. Átlag 50 ezer forint termelési értéket produkál­tak holdanként, de voltak 70—80 ezret elérők is. Ma­ga a közös több mint há­rommilliós bruttóbevétel­hez jutott, a részesedések levonása után! Felerészben a telepítések, hez adja a kölcsönöket a takarékszövetkezet. A felső határ: 16 ezer forint, öt éves törlesztésre. A spárga hosz. szú távon is jó befektetés, nem ártana a háztájiban is nagyobb mértékben megho. nosítani. Akár a kölcsön összegének a növelésével is. Sajátos kelebiai háztáji üzemág a méhészkedés is, a község határában több mint ötezer hold akácos er­dő van. Méhész-szakcsoport is működik, majdnem 60 taggal. Harminc méhcsalá­don alul adómentességet él­vez a méhész. Elsősorban az alkalmazottak közül ke. rülnek ki a méhészkedők, s számuk növekvőben van. A kelebiai háztáji gaz­dálkodás — kölcsönnel vagy anélkül — azáltal izmoso­dik, hogy szervesen épül rá a tájban rejlő lehetőségek, re. H. D. Hz árulkodó X. alezredes egy fényké­pet tett elém az asztalra. Az elsárgult fotókópia szé­le elrongyolódott, sok kéz­ben fordulhatott meg. A kép tipikus bűnügyi fotó volt. alján egy fehér szí­nű centiméter, felette alig kivehető cipőtalp lenyo­mata. — Éjszaka értem haza 1951. március 26-án. húsvét hétfőjén. Azért emlékszem lábnyom (I.) ilyen pontosan erre a dá­tumra, mert maga a bűn­ügy. amelynek nyomozásá­ba másnap belekapcsolód­tam egyedülálló volt nyo­mozói gyakorlatomban. Csu­pán néhány órát aludhat­tam — nekem csak percek­nek tűnt —. amikor felrá­zott a feleségem. — Kelj fel. keresnek! — s aztán, szinte szemrehá­nyóan hozzátette: — Egyál­talán miért jársz haza? Sokszor eszembe jutott akkor, « azóta is, hogy a rendőrfeleségek mennyi, de mennyi áldozatot hoztak, és teszik ezt ma is a szolgá­lat érdekében Az éjszaka bármelyik órájában értünk haza. indultunk el. mindig volt meleg tea, vagy leves, s amikor holtfáradtan zu­hantunk az ágyba, elalud­tunk anélkül, hogy meg­hallgattuk volna a gyerme­kekről, a háztartás, a vá­sárlás apró gondjairól szóló beszámolóikat Mint mondtam álmos és fáradt voltam, s a telefont mázsás súlynak éreztem a kezemben. Az ügyeletes hangja azonban kiverte az álmot a szememből. — Kecelen gyilkosság tör­tént. A bizottság tagjait ér­tesítettük. A kocsi már vár­ja százados elvtárs. — Jól van. megyek — válaszoltam és irigykedve gondoltam a fiatal korom­ban olvasott detektívregé- nyek hőseire, akik a nap minden óráiéban frissen, rnhenten indultak nyomoz­ni. Hajnalodott, amikor zök­kenve megálltunk a keceli rendőrőrs udvarán. S. Fe­renc rendőr őrmester né­hány szóban tájékoztatott bennünket a történtekről: — Tegnap délután hat órakor K. Imre bejelentette, hogy idős F. Ferenc holtan fekszik saját házának ud­varán. A bejelentő szerint a kiszabadult anyakoca ha­rapta el a torkát, mert olyan sérülések láthatók rajta. Azonnal kimentünk, s miután a körülmények bűncselekmény elkövetésé­re utaltak, biztosítottuk a helyszínt... Százados elv­társ — mondta higgadtan az őrmester —. a lakást is zárva találtuk. — Köszönöm — vettem tudomásul, az őrmester je­lentését —. indulunk a helyszínre. A ház jellegzetesen régi stílusban épült, R olyan ma­gas kerítése volt, hogy az utcáról nem lehetett az ud­varba látni. Az udvarban a fáskamra előtt szanaszét fahasábok feküdtek, közöt­tük az áldozat. A rendőror­vos a reggeli szürkületben sokáig szemlélődött. — Nem akarok elsietett szakvéleményt adni de az áldozaton talált kütsérelmi nvomok arra utalnak, hogv mbb baltaesanás végzett ve­le. A halál, amely mintegy Nincs verseny partner A SÜTŐIPAR ma is té­ma, és még egy ideig az lesz. A fejlesztésre nagyon is indokoltan hozott hatá­rozatot 1968-ban a kor­mány. A tavalyi országo­san előirányzott program nem valósult meg. Me­gyénkben az idén összesen 24 tonnával kellene nö­velni a feldolgozó kapaci­tást, hogy fokozatosan ki­elégíthessük a korszerűség igényeit. A beruházásokat 4 millió forinttal segíti az állam. A megvalósulás tel­jes egészében mégsem va­lószínű, mivel a tárgyalá­sokból következtethetően az építőipar nem tudja teljesíteni mindenütt a rá váró feladatot. Szükséges­nek látszik ismételten meg­vitatni a beruházási és egyéb kérdéseket Egy ilyen megyei ankétre e hó­nap 20-án Kecskeméten sor is kerül. A PROBLÉMÁKKAL leg­utóbb az Országos Sütő­ipari Szakmai Tanács fog­lalkozott. Sok egyéb kö­zött — a termékek minő­ségének javításával kap­csolatban — szó esett ar­ról, hogy a kenyérgyárak, sütödék ott vásároljanak lisztet, ahol a legjobb árut garantálják. Tavaly akad­tak már ilyen kezdemé­nyezések. A kenyér és más termékek minőségé­nek a javítása ugyanis mindaddig hiú ábránd, amíg az alapanyag nem megfelelő minden szem­pontból. Megyénkben ez a helyzet állt fenn a sütőipa­ri vállalatok vezetődnek véleménye szerint. A Bács-Kiskun megyei Ga­bonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnál viszont a búzatermés minőségére pa­naszkodnak és arra, hogy a termelőszövetkezetek nem tudták megvédeni a gabo­nát a növényi kártevők­től. Emellett dicséretes igyekezettel hangsúlyozzák, amikor csak alkalom kí­nálkozik rá, hogy mindent megtettek a sütőipar igé­nyeinek kielégítésére. Az oknyomozást most nem folytatjuk tovább. Lehet, hogy több növényvédő re­nélkül pülőgépre lenne szükség, a a fajtatisztasággal sincs minden rendjén. Az is biz­tos azonban, hogy a fel­vásárló és feldolgozó vál­lalatnál a tárolás, a pihen- tetési idő betartása és a különféle technológiai el­járások még kívánni va­lókat hagynak maguk után. TÉNY, hogy az elmúlt esztendőben Csongrád me­gyében sokkal jobb volt a búza és így a liszt sikér­tartalma ég minősége is, mint nálunk. A Bajai Sü­tőipari Vállalat ezért a szomszédos megyében mű­ködő gabonafelvásárló és feldolgozó vállalattól ren­delt meg tekintélyes meny- nyiségben lisztet — vállal­va a fuvartérítés többlet- költségét. Utólag aztán ki­derült, hogy ez az alap­anyag — ha nem is a tel­jes mennyiséget értve — rosszabb minőségű volt, mirtt a megyénkbeli. Akad­nak, akik szándékosságra gyanakszanak: mindenki maradjon a saját terüle­tén, akárcsak eddig. Mi történt? Elvileg adott tehát a lehetőség: a sütő­ipari üzemek onnan sze­rezzék be a lisztet, ahon­nan a legjobb minőséget kaphatják. Az ily módon kibontakozó verseny pedig szükségszerűen az alap­anyag javulását eredmé­nyezné országosan. De a Gabonafelvásáró és Feldol­gozó Tröszt egyik vállalata — a Csongrád megyei — nem vállalta a kankurrens szerepét a tröszt egy má­sik vállalatával — a Bács- Kiskun megyeivel — szem­ben. Verseny pedig úgy se­hol sem bontakozhat ki, hogy elhangzik a felhívás, aztán a pályán — amit piacnak is nevezhetünk — lényegében nem történik semmi. AZ ELŐZŐ _következte­t és csak feltételes, hivata­losan nem erősítették meg sehol, ám egy kicsit azért logikusnak látszik. Meg le­het cáfolni. A valóban jobb minőség garantálásá­val és szállításával. Halász Ferenc 12 órával ezelőtt követke­zett be. koponyaalapi tö­réstől. elvérzéstől szárma­zik. Amíg az orvos vélemé­nyét hallgattuk a bűnügyi technikus — ekkor már nélküle nem indultunk nyomozásra — a földet pásztázta végig, kereste a gyilkos fegyvert. Egyelőre hiába, de néhány férfi láb­bellitől származó nyomot pálcikákkal körülkerített. — Nyissák fel a lakást! — utasítottam a technikust, aki ügyes mozdulattal fel­pattintotta a nem túl kom­binált zárat. Nem szívesen idézem fel a véres és borzalmas epi­zódokat, de ez esetben kénytelen leszek, csupán azért, hogy a tettes sza- d izmusát illusztrálhassam. A konyhában, szintén ha­nyatt fekve, vérébe fagyva feküdt idős F. Ferencné. Fejét a sok báltacsapás szinte felismerhetetlenné tette, s a gyilkos szerszám akár egv farönkbe, mellébe vágva meredt elénk. Az orvos gyorsan végzett. Agvhűdés, koponyatörés. \ két áldozatot azonos idő­ben, vagy néhány perc kü­lönbséggel ölték meg. Körülnéztünk a lakásban. Minden a helyén, nem hiányzik semmi, azaz nincs feldúlva a lakás, ami eset­leg rablógyilkosságra utalt volna. Míg a legközelebbi hozzátartozókra, if jú F. Fe- rencre és családjára vár­tunk. kint az udvaron be­szélgettünk. A bizottság tagjai, közöttük magam is azt latolgattuk, mi volt az oka e két idős köztisztelet­ben álló ember meggyilko­lásának. Ezen meditáltunk, amikor a bűnügyi technikus odajött hozzám. — Százados elvtárs — je­lentette — a konyha kü­szöbe mellett egy ugyan­olyan lábnyomot találtunk, mint az udvaron. Sikerült a nvomot kiönteni ég le­fényképezni ... A gipsz lenyomaton a ci­pő valószínűleg gumiból ké­szült sarokrésze domboro­dott ki. — A két áldozat cipőjé­nek mérete az általunk ta­lált nyommal nem egyezik — hívta fel a figyelmemet a technikus, s nyomatékkai a hangjában megjegyezte: — a cipő tulajdonosa erő­sen a sarkára lép járás köz­ben (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents