Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-18 / 41. szám
1970. február 18. szerda S. oldal Bácsalmási helytörténészek Kép ~ M m ~ A Petőfi Népe 2&-tOÍO és a KISZ felszabadulási rejtvénypályázata Egy akkora község, mint Bácsalmás elmúlt 25 éves történetéről lehet írni egy közepes terjedelmű hírlapi cikket, s több vaskos kötetből álló monográfia-sorozatot. Ezen belül az átmenetek számtalan variánsa elképzelhető — minden esetben a célszerűség, az igény határozza meg a helységről szóló adatok részletességét. De az a munka, amit Fekete Dezső bácsalmási könyvtáros, s az ötvenhárom tagú helyi honismereti szakkör végzett — noha félszáznál i alig több gépelt lapból áll az egész — nem illeszthető be a fenti sémába. „Bácsalmás negyedszázados krónikája” címet kanta ugyan a munka, de több annál: bármiféle, a tájjal, a községgel összefüggő kutatás, vizsgálódás már ma sem nélkülözhető adattára. Helytörténet ez a javából. Bizonyítás? A szerény hangvételű bevezető szerint 900 eseményt rögzít, és 825 személynevet említ a mű. Az események előtt nap szerinti dátumot találni. Megtudjuk itt például, hogy a negvedszázad alatt összesen 477 — 47 különböző — kitüntetést adtak át a község arra érdemesített dolgozóinak. A község lakosságának hat százaléka visel valamilyen kitüntetést. S ha elmélyedünk kissé az események tanulmányozásába, akkor csodálkozhatunk el igazán, mi minden helyet kaphat egy ilyen szűkreszabott krónikában! Példa kell? Akár találomra is tallózhatunk. 1945 február 12-én megalakult az MKP helyi szervezete, 9 taggal. Ugyanez év április 17-én felállították a lakáshivatalt. A háború következtében 200 ház vált elhagyottá. Később: a község *150 mázsa petróleumot kapott a szovjet hadseregtől. 1947 októberében: 14 hold erdőt telepített a község. A következő esztendő áprilisában az elöljáróság megszavazza a köztemetőben egy ravatalozó építésének költségeit. Gazdasági vasút kezdi meg működését 1950 október 16-án. Bácsalmás és Kunbaja között. 1951 is változatos híranyaggal szerepel: április 21-én létrejött a községi temetkezési vállalat, szeptemberben kiépítették a vezetékes rádiót, októberben vendéglátó vállalatot szerveztek. Két érdekes hír 1952-ből: januárban megszűnt a jegyrendszer. felszabadult a mező- gazdasági termékek forgalma; és június 23-án: az ilA Citroen és a Honda gípíiocsigyár is jelentkezett a BHV-re A BNV igazgatóságára eddig 1200 külföldi kiállító jelentkezési kérelme futott be. A vásárváros bemutatócsarnokai, pavilonjai már „be is teltek”, a külföldi kiállítóknak megküldték azokat a hivatalos iratokat, amelyekben már azt is feltüntették, hogy az illető cég hol állítja majd ki termékeit, áruit. Az idén egész sor külföldi nagyvállalat állít ki első ízben a BNV-n. A világhírű francia autógyár, a Citroen is először „szerepel” mégpedig két típussal. Megérkezett a japán Honda jelentkezési íve is; az autógyár, amely tavaly a 600* köbcentis kiskocsiját hozta el Budapestre, idén bemutatja az 1300-as autó- modellt és a 70-es, 350-es és 750-es motorkerékpárját is. A svéd Electrolux üzemi és vendéglátóipari konyhai berendezéseket tár az érdeklődők elé. A jelentkezések első ösz- szesítéséből kitűnt, hogy az elmúlt években már többször is szerepelt külföldi nagyvállalatok az idén is csaknem kivétel nélkül megjelennek a vásáron. letékesek kérik, hogy a személyvonatok Almás megállóhelyen is álljanak meg. 1953 itteni hírekben kissé szegényes, aztán már egyre több akad. 1954 októberében becsukták a község egyetlen cukrászdáját, novemberben megkezdték a járási tanács építését. 1955 januárjában megnagyobbították a kultúrház színház- termét, ■ szeptemberben 75 hold földön Űj Élet néven tsz alakult. 1957 április: rendelőintézetet avatnak, júniusban megalakul a Magyar—Szovjet Baráti Kör. 1958 első felének eseményei között: megnyílt a tisztasági fürdő és Bácsalmáson szerepelt a jugoszláv Ládó Népi Együttes. Pár hónappal később: présházat építteti a Lenin Tsz és mentő- állomást avatnak... Abba kell hagynom, mert túl nagy a csábítás, hogy ide másoljam a krónika minél nagvobb hányadát. Pedig érdekes hírekben az utóbbi évtized sem szűkölködik. de hát időben ez már közelebb van, s itt-ott a bácsalmásiak emlékezete is jól bevilágítja. H. D. A speciális fényképezőgépet abban a folyóparti városban fordítja az ég felé egy csillagász, amely egy világhírű utazót nevelt. A nevezetes ember szobra — Medgyessy Ferenc műve — a város egyik forgalmas terén áll. Melyik város csillagvizsgálójáról van szó? Szeged. Baja, Győr? A beküldendő szelvény a 10. oldalon található. ILYEN címmel tartott előadást Kraj- csovszki József művelődésügyi osztály- vezető Kecskeméten, a Jókai Mór Általános Iskolában a szülők részére, amelyre ezúttal kizárólag az apákat hívták meg. Kilencven apa jelent meg az előadáson. Különös figyelmet érdemel ez, hiszen ilyen számban még soha nem jelentek meg édesapák szülői értekezleteken. Ügy gondoljuk, hogy napjainkban, amikor a nők, az anyák legnagyobb része a férfiakkal egyenrangú munkát végez a különböző posztokon, nem árt felfigyelni erre a jelenségre, s nem ártana követni ezt a példát más iskolákban is, abban a reményben, hogy a szülői felelősség jobban megoszlik a jelenleginél az anyák és az apák között. Senki sem tagadhatja, hogy van még pótolni való ilyen vonatkozásban is. Elég csak arra utalni, hogy a gyermeknevelés legtöbb gondja még mindig az anyák vállán van. Ök viszik, hozzák a gyermekeket az óvodába, iskolába, orvoshoz, ők ülik végig az iskolai szülői értekezleteket. HA EZEKHEZ hozzáadjuk, hogy az otthoni napi aprómunka zömét szintén az anyák végzik, akkor nem nehéz elképzelni a helyzetüket. Nem hiszem, hogy az a jónevű író, aki jelenlétemben éppen tisztába tette aprócska gyermeküket, míg a felesége az ennivaló elkészítésén fáradozott, kisebb tekintélyű lenne an_ nál, aki méltóságán alulinak tartaná „ilyesmivel” foglalkozni. Vagy az a mérnök ismerősöm, aki rendszeresen viszi gyermekét az óvodába. Hangsúlyozni kell, hogy amikor az apák felelősségéről beszélünk, nem csupán’ a családi munka arányos elosztására gondolunk, hanem sokkal inkább arra, hogy az apák hogyan, milyen módszerekkel nevelik gyermekeiket, s miként mutatnak példát életvitelben, magatartásban, s más egyébben. AZÉRT IS jók az ilyen értekezletek az apák részére, mert egyrészt ráirányítják a figyelmet erre a fontos kérdésre, másrészt közös erővel jobban megtalálhatók a nevelés legjobb módszerei. Varga Mihály Szobormászás Úgy másfél esztendővel ezelőtt glossza jelent meg irodalmi hetilapunkban, köztéri szobraink alkotói, nak ismeretlenségét kifogásolva. Írója azonnyom- ban tett is egy javaslatot, miszerint a talapzaton kis réztáblákra kellene felvés- li az alkotó nevét, esetleg i felállítás dátumát. A derék írás további sorsa hasonlatos a pusztába kiálltott szóéhoz, mivel ezt sem hallotta meg egyetlen illetékes sem (ha az ilyen ügyekben van egyáltalán illetékes). Nemrég a Petőfi Népében is találkoztunk hasonló ügyben írt glosszával, nos mindmáig eredménytelen maradt ez is. Vetélkedő nemzet vagyunk, évek óta egymást érik a különféle „ki mit tud”-ok. Néhány héttel ezelőtt megyei vetélkedőre készült a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat csapata, és számítván helytörténeti kérdésekre is, meg akarták tudni az új városrészünkben felállított Lenin-szo- bor alkotójának nevét. Természetesen a legkézenfekvőbbnek látszó megoldást választották, kimen- vén a helyszínre, körüljárták a szobrot. Mivel sehol nem látták a keresett nevet a talapzaton, arra gondoltak, hogy a lábak alatt levő kicsiny bronztalpon van a kézjegy. Nosza felugrott egyikük a legerősebb versenyzőjelölt vállára, hogy ott is megnézze, mire a közelben álló rendőr természetesen megakadályozta, hogy tovább kapaszkodjon. Ily módon tehát nem lettek okosabbak, legfeljebb annyival, hogy szobrok talapzatára még tudásszomjból sem illik felmászni. Telefonálgatások következtek, s végül sikerült megtudni a szobrász nevét: Kisfaludy Stróbl Zsigmond. Tehát mégsem titok. A kis táblák azonban továbbra is hiányoznak a szobrok alól. Országszerte. Úttörő kezdeményezés volt Kecskeméten, hogy az új építészeti alkotásokra táblát helyeztek el a tervező nevével. A szobrok esetében is elsők lehetnénk. B. P. il Ssaltás gyilkos nevet változtatott (II.) A százados észrevette, — Nem tudom, nem is hogy az asszony mondani érdekel... akart még valamit de ta- — Nem beszélt magának Ián a régi vonzalom, az Szentkirályinéról? együtt töltött hónapok em- — Nem. Szentkirályinéról lékei nem engedték kimon- nem beszélt, csak a fiait is- dani az igazságot. Nem merte. erőltette a dolgot, egész — Hogyan kerültek ösz- másról kérdezgette. sze? — Hol van most Sipka? — Még 1945-ben udvarolt nekem, bár nős volt. Megszerettük egymást. Feleségét, kisfiát és sógorát elvitték a román katonák, utána 1946-ban megesküdtünk. — Mi lett a feleségével? Az asszony megpróbálta megmagyarázni mi is történt. de egyre jobban belezavarodott. végül is sírva fakadt — Kérem, én tudtam róla ... Amikor Dunaköm- lődre mentünk. Gyurka el- rrtondta, hogy megölte őket... Az asszony megcsalta. s felesége öccse rá- ’ött, mi történt. Vele is végzett, sőt agyonverte azt a szerencsétlen kisfiút is ... A vallomás úlabb szálakat adott a nyomozók kezébe. Másnap Városföldön. egy tanyában megtalálták a tetemeket. Sinka György- nét és nyolchőnanos gyermekét az istálló földpallóia alatt. 16 éves öccsét pedig a tanva melletti szalmakazal aliában Mindhárom áldozat halálát nagv ereiű baltacsanás okozta. A csa- ládiiréc okai gvorsan tisztázódtak F. százados előtt Sinka. hoev K. Erzsébettel összeházasodhasson. megszabadult feleségétől, gyermekétől. s a bűncselekményt sejtő sógorától. A kihallgatások során ez be is igazolódott. Sipka tettének elkövetése után fájdalmas arccal azt híresztelte a tanyákon. hogy feleségét, gyermekét és sógorát elvitték a román katonák. Először K. Erzsébetnek is ezt mondta, s arra kérte, házasodjanak össze, mert felesége hűtlenségét másképpen nem tudja kiheverni. A hármas, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság indítékait. s mozzanatait már ismertük, de Sipkát sem sikerült megtalálni Országos, sőt nemzetközi körözést bocsátottunk ki Sipka ellen, ugyanakkor más vonalon nyomoztunk a Dankő utcai gyilkosság ügyében. Tavaszodott már. de a nyomozást nem sikerült kimozdítanunk holtpontjáról. F. százados és nyomozó csoportja ismét ki tudja hányadszor, átlapozták a jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, végi gtel efon ál ták a kapitányságokat, de nem jutottak előbbre Egy személyes ismeretség végül is segítségükre sietett. Borotáról érkezett a paraszt bácsi, aki eldicsekedett az egyik nyomozónak, milyen kiváló segítséget kapott S. Vörös István személyében. Beszélgettek, amikor a nyomozó kíváncsiságból megkérdezte: — Gyurka bácsi, honnan jött a maga embere? — Honnan? Túl a Dunáról. A nyomozó gondolkodott, s amikor a régi ismerős elment, jelentkezett F. századosnál. — Ellenőrizni kellene, bár nem sok reményt fűzök hozzá — fejezte be a nyomozó F. százados előtt okfejtését. — Megpróbálhatjuk! — így a csoportvezető, s még aznap Borotára utaztak. S. Vörös István, amikor a a nyomozók bejelentőlapját kérték remegő kézzel nyújtotta át. A bejelentőn jól látszott a kaparás, az új név beírása. Kecskemétre kísérték és Sipka, alias S. Vörös István nem tagadott. — Az öregasszonyt, Szentkirálynét azért öltem meg, mert zsarolt. Nem tudom honnan, de megsejtette, hogy kiirtottam a családom. Amikor 1947. február 14-én felkerestem, pénzt követelt tőlem hallgatása fejében. Pénzem nem volt, méregbe gurultam, felkaptam a baltát és leütöttem. Nem halt meg, nyöszörgött még, s ezért a nadrágszíjjal megfojtottam. Néhány holmiját elvittem, eladtam, s Borotára utaztam. Azt gondoltam nem jöhetnek rá..í A kecskeméti törvényszék 1947. május 31-én tárgyalta Sipka ügyét, s még ugyanazon a napon halálos ítéletet hozott. Az ítéletet végrehajtották. Talán még néhány szót F. századosról, öt és nyomozócsoportját bonyolult és szövevényes ügy felderítéséért a Vidéki Főkapitányság vezetője dicséretben részesítette. — Hogyan is kezdtem? — kérdezte X. alezredes — A bűnöző nyomot hagy! Lám, ez az ügy is bizonyította: az előre megfontolt szándék, az áldozatok, az eszközök, a bűncselekmény nyomainak eltüntetése sem akadály a nyomozó előtt... (Következik: Az árulkodó lábnyomj
