Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

1970. febrnár II. kedd i. oldal TÁRlat PARTIZÁNT ALÁLKOZÓ Partizántalálkozót ren­deznek március 22-én Sári­sápon annak emlékére, hogy itt tevékenykedett az egyik legaktívabb partizán­egység. A bányászokból, munkásokból álló csapatot a kommunisták szervezték meg 1944. októberében. Har­caik jelentőségét növelte, hogy olyan körzetben mű­ködtek, amely fontos volt Budapest felszabadítása szempontjából. Felderítő munkával és fegyveresen is támogatták a szovjet csa­patok hadműveleteit. Az egykori partizánok közül 21- en élnek még ma is. Va- lamennyiüket vendégül lát­ják a megyei, a városi és a községi szervek március 22- én, a falu felszabadulá­sának napján. HÁROMSZÁZ GABONA­KOMBÁJN — PÓTMEG­RENDELÉSRE Az Agrotröszt vállalatai a piackutatás adatai alapján a korábban lekötött ezer szovjet gabonakombájnon (elül további 300 SZK 4-est rendeltek az illetékes szov­jet külkereskedelmi válla­lattól. Így az 1300 SZK 4- es még az aratást megelőző időszakban megérkezik ha­zánkba. Az első 500 gépet már át is vették a mező- gazdasági nagyüzemek. A Szovjetunióból megérkezett e SZUB-mintájú vetőgé­pek első szállítmánya is. Az Agrotröszt szovjet, cseh­szlovák, román és magyar külkereskedelmi vállalatok­kal, illetve üzemekkel trak­tor pótszállítmányokról folytat tárgyalásokat. AJÁNDÉK A GYERMEKOTTHONNAK Kedves ünnepség szín­helye volt a tiszafüredi egészségügyi gyermekott­hon. Átadták a Jászberényi Hűtőgépgyár dolgozóinak ajándékát; egy ezer literes Lehel hűtőszekrényt. Az üzem fiataljai a Szolnok megyei Néplap „Szomorú­ság háza” című riportjából értesültek arról, hogy Ti­szafüreden százötvenkét rokkant, beteg gyermeket gondoznak. Elhatározták, hogy hozzájárulnak a gyer­mekek jobb ellátásához és kommunista szombatokon, társadalmi munkában fel­újítottak az otthon számára egy nagyméretű hűtőszek­rényt. BŐVÍTIK A BADACSONYI KISFALUDY-HÁZAT Felújítják a badacsonyi Kisfaludy-házat. A híres műemléképület, amely a legszebb panorámát kínáló vendéglője a hegynek, a főszezonban már eddig is kicsinek bizonyult. Az épü­let eredeti fomáját meg­hagyják és az új vendéglő helyiséget a hegy gyomrá­BUDAPEST-KIÁLLlT nő buzsáki népdalokat. Re­poertoárjuk gazdagítására folytatják az eredeti buzsá­ki népdalok gyűjtését, s úgy tervezik, hogy a már híres buzsáki népi együt­tessel közösen lépnek fel. NÉPKÖLTÉSZETI EMLÉKEK GYŰJTÉSE Dr. Kálmánfi Béla, az Eztergomi Tanítóképző In­tézet tanára 8 éve kutatja az Esztergom környéki né- net és szlovák községek lS MOSZKVÁBAN Budapest felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kiállítást nyitottak meg Moszkvában a szovjet fegyveres erők múzeumában. ban képezik ki. Az eddigi 50 személyt fogadó fedett terület így háromszorosára bővül. SEGÍTSÉG A KÉMIAI OKTATÁSHOZ A nyíregyházi és eg­ri Tanárképző Főiskola ké­miai tanszékének kezdemé­nyezésére a két intézmény szaktanárai kidolgozták az általános iskola nyolcadik osztályos tanulói számára a kémiai kisérletezések programozott formáját. En­nek lényege, hogy a tanu­lók az úgynevezett feladat­lapok részletes elemzése, lépésről-lépésre leírt meg­határozása alapján önálló­an oldják meg a kísérlete­ket. Az új módszert 15 sza­bolcsi iskolában próbálják ki. MENYECSKEKÖRUS BUZSÁKON A népművészetéről és né­pi hagyományok ápolásáról híres Somogy megyei Bu- zsák községben menyecske­kórus alakult. 12 népdalt kedvelő és szépen éneklő fiatalasszony fogott össze; felkutatták és összegyűj­tötték a már feledésbe me­hagyományait. Gazdag gyűjteményében 2000 nem­zetiségi népköltészeti em­léket jegyzett fel. Legré­gebbi eredetűek azok a 200 éves dalok, amelyeket a tö- rökdúlás után idetelepült nemzetiségiek hoztak ma­gukkal. Gyűjteményének külön érdekessége, hogy a 13 nemzetiségi községben 300—400 olyan magyar nép­dalt is megörökített, ame­lyeket a magyar falvakban már nem ismernek. 180 EZER GÁZTŰZHELY ÉVENTE A Lampart ZIM salgótar­jáni gyárának rekonstruk­ciója keretében felépített mintegy 10 500 négyzetmé­ter alapterületű új nagy­csarnokban megindultak a termelő berendezések, s ez­zel befejeződött a salgótar­jáni tűzhelygyár rekonst­rukciójának mintegy 200 millió forintos költséggel végrehajtott első szakasza. Az új gázkészülékgyár évente 180 ezer gázüzemű fűtőkészülék elkészítésére alkalmas, emellett mintegy 150 ezer . hagyományos szén- tüzelésű kályhát és tűzhe­lyet is előállít. ségére az az óriási, hálás, de egyúttal nehéz feladat hárul, hogy harcoljon a forradalmi internacionaliz­mus, az igazi szocializmus ügyéért, az uralkodó op­portunizmus ellen, amely átállt az imperialista bur­zsoázia oldalára. Lenin többek között kifejtette, hogy más az, ha felnőtt emberek, akik igényt tar­tanak arra, hogy másokat vezessenek és tanítsanak, megzavarják a proletariá­tust: ezek ellen kíméletlen harcot kell folytatni. És megint más dolog az, ha az ifjúság szervezeteiről van szó, amelyek nyíltan kijelentik, hogy még tanul­nak, hogy fő feladatuk az, hogy a szocialista pártok számára funkcionáriusokat neveljenek. Az ilyen em­bereknek mindenképpen segíteni kell, a lehető hi­báikkal szemben. Igyekezni kell ezeket a hibákat foko. zatosan, mégpedig főkép­pen a meggyőzés és nem harc útján kijavítani. Az ifjúság megítélése minden időszakban vitatott kérdés volt. Az öltözködés, a magatartás, a műveltség, a szakmai képzettség, az érdeklődés stb. alapján mondtak és mondanak ilyen vagy olyan véleményt a fiatalokról. Egyesek kizá­rólag külső, formai jegyek­ből vonták le következte­téseiket, mások a lényeges vonások alapján reálisab­ban ítéltek róluk. Akad­tak mindig, s ma is vannak olyanok, akik csak kivetni valót látnak a fiatalokban. Lenin a fiatalokat a társadalomban elfoglalt helyzetük, kapcsolataik, ér­dekeik alapján vizsgálta. Kifejtette, hogy a fiatalok körében szükségszerűen megvannak azok a politi­kai csoportosulások, ame­lyek a társadalomban is megtalálhatók. Az osztály­ellentétektől nem mentes az ifjúság sem. Megítélé­sének alapja tehát az, hogy az ifjúság a társadalom szerves része, gondolkodá­sát, magatartását, cseleke­deteit lényegében az osz­tályérdekek határozzák meg. Az ifjúságot nem le­het megítélni valamiféle, a társadalmi fejlődéstől füg­getlen talajról nem lehet reális véleményt mondani megelőző időszakok konk­rét mércéi alapján. A fiatalok megítélésénél a mérce ugyanaz, mint a társadalom bármely tag­jánál; mit tesz a szocializ­mus teljes felépítésének ér­dekében, hogyan él, dol­gozik, tanul, milyen a ma­gatartása, gondolkodása. Az eddig elmondottak­ból is világosan kitűnik, hogy Lenin nagy jelentő­séget tulajdonított a fiata­lok körében végzett mun­kának. A fiatalokkal kap­csolatos feladatokat, az if­júság nevelését, felkészíté­sét a szocializmus, a kom­munizmus építésére 1920- ban, a Komszomol harma­dik kongresszusán fejtette ki. Itt beszélt arról, hogy melyek a kommunista ifjú­sági szövetség legfőbb fel­adatai. elmondotta vélemé­nyét arról, hogy milyenek legyenek az ifjúsági szer­vezetek egy szocialista köz­társaságban. Lenin szerint az ifjúság­ra vár az a feladat, hogy a szocialista forradalom győzelme után, amikor az idősebb nemzedék lerakta a szocializmus alapjait, to­Á megszilárdulás útján Zárszámadás a lászlófalvi Uj Tavasz Tsz-ben „A terület 10 százaléka futóhomok, 30 százaléka 1 százalék alatti humusztar­talmú homok, 20 százalé­ka rétihomok, 35 százaléka minőségi talaj, 5 százaléka szik. A szakvélemény sze­rint 150—200 kh területen 40—100 cm mélységben kő­padka van. A tsz-nek egyöntetű tábla nincs, a különböző talajféleségek egy táblán belül is váltják egymást A szélerózió sok kárt tesz, nemcsak azért, mert a talaj felszíne laza, hanem azért is, mert ezen a területein a napok 79 százaléka szeles és mind­össze 8o szélcsendes nap van... A szövetkezet köz- gazdasági adottságai rosz- szak. A legközelebbi vasút­állomás 12 km-re találha­tó ...” A megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság a múlt év tavaszán vizsgálta a kedve­zőtlen adottságú mezőgaz­dasági nagyüzemek helyze­tét. A jelentésből idézett bekezdés a lászlófalvi Űj Tavasz Termelőszövetkezet objektív adottságait írja le. Ezek ismeretében mentem el a szövetkezet zárszám­adó közgyűlésére. Az érde­kelt, hogy e mostoha vi­szonyok között lehet-e eredményesen termelni. Van-e valamilyen biztató távlata a gazdálkodásnak; és ezzel összefüggésben annak, hogy a területen élő emberek életnívója emelkedjék a szövetkezeti gazdálkodás keretei között? A szombati közgyűlési beszámoló egyértelmű igennel válaszolt a fenti kérdésekre. A termelési adatok emelkedést, a mér­legadatok eredményességet jeleznek annak ellenére, hogy az Oj Tavasznak is kijutott a bajból: a szövet­kezet állatállományát száj- és körömfájás sújtotta, szántóföldi növényeit aszály és jégkár érte, pa­radicsomterméséből pedig 20—30 vagonnyival lett ke­vesebb a növényi megbete­gedés miatt Annál értékesebbek az eredmények. A szövetkezet 3 millió 122 ezer forint nyereséggel zárta az évet. vább folytassa a harcot a szocialista társadalom tel­jes felépítéséért, a kommu­nizmus megteremtéséért. Ahhoz, hogy az ifjúság e feladatnak eleget tudjon tenni, Lenin meghatározta a teendőket is. Azt mond­ta: „Nos, ha ebből a szem­pontból vizsgáljuk az ifjú­ság feladatainak kérdését, azt kell mondanom, hogy az ifjúság feladatait álta­lában a kommunista ifjú­sági szövetségnek és min­denféle más szervezet fel­adatait különösképpen egyetlen szóval lehetne ki­fejezni: a feladat — tanul­ni." A kongresszus kül­döttei előtt azt is elmon­dotta Lenin, hogy a fiata­loknak mit és hogyan kell tanulniok. „Nyilvánvaló — mondot. ta Lenin —, hogy annak az ifjúságnak, amely át akar térni a kommuniz­musra, kommunizmust kell tanulnia.” Ez azonban nem olyan egyszerű dolog. Mit jelent kommunizmust ta­nulni? Lenin ezzel kapcso­latban a következőket mondja: „Első pillantásra Igaz, hogy az aszály je­lentős kárt okozott, de 30 vagonnal így is több gabo­nát takarítottak be, mint az előző évben. A szövet­kezet fennállása óta most érte el először a holdan­ként! 12 mázsás búzater­mést, s most van először 8 mázsán fölüli zabtermés. Dinnyéből, kukoricából, cukorrépából, zöldborsóból — azonos területet véve — kétszer annyit termeltek meg, mint 1968-ban. A pa­radicsom 183 mázsás hol- dankénti hozama 43 má­zsával múlja felül az elő­ző évi eredményt — a növényi megbetegedés elle­nére is. Az állattenyésztési üzemágban növekedett a tejtermelés, a gyapjúhozam, a szaporulat; az elhullást viszont sikerült lejjebb szorítani. Az üzemági eredmények egyösszesenben 6 millió forinttal növelték a hal­mozott termelési értéket az 1968-hoz viszonyítva. Jellemző adata a szövetke­zet fejlődésének az, hogy az árbevétel 5 millióval haladta meg az előző évit. A tej begyűjtés és -hűtés, a különböző társulásokban való részvétel is hozzájá­rult a szövetkezeti nye­reséghez; aminek eredője végső soron az — idézek az elnöki beszámolóból —, „hogy jobban gazdálkod­tunk, mint az előző évben, minden egyes szövetkezeti tagtársunk többet tett le a közösség asztalára”. Emellett a ráfordítási költségek a termelésben lé­nyegesen csökkentek; az előző évben a költségszint meghaladta a hozamok szintjét (a különbséget a tsz az ártámogatásból fe­dezte), ezzel szemben 1969- ben sikerült a költségeket leszorítani 93 százalékra, ami azt jelenti, hogy 93 forinttal állítottak elő 100 forint új értéket. Az eredményes gazdál­kodás a fejlesztéshez szük­séges alapok biztosítása mellett a tagjövedelmekre is kedvezően hatott. A szö­vetkezet tagjai között más­fél millió forinttal osztha­természetesen az jut az ember eszébe, hogy kom­munizmust tanulni nem más, mint elsajátítani a tu­dásnak azt az összességét, amely a kommunista tan­könyvekben, brosúrákban és művekben van kifejtve. A kommunizmus tanulmá­nyozásának ilyen meghatá­rozása azonban túlságosan durva és hiányos lenne ... Munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommu­nizmusnak a kommunista brosúrákból és müvekből bemagolt ismerete, mert ez azt jelentené, hogy tovább­ra is fennáll az elmélet és a gyakorlat közötti mély szakadás, ami a régi, pol­gári társadalom legvissza- taszítóbb vonása volt.” Lenin útmutatásai ma is iránytűt jelentenek szá­munkra. Nélkülözhetetlen feladat, hogy a jövőt építő ifjúság megismerje ezeket a tanításokat, melyek be­világítják utunkat, bizta­tást és bátorítást adnak az új tennivalók, korunk problémáinak megoldásá­hoz. BESZEDICS MIKLÓS KISZ megyei titkár tott ki többet, mint az elő­ző évben. Az egy dolgozó tagra jutó, közösből eredő részesedés 11 ezer 306 fo­rint, ami 1241 forinttal ma­gasabb az előző évinél. Az egész éven át dolgozók jö­vedelemátlaga pedig a 18 ezer forintot is meghalad­ja. A szövetkezet vezetősé­ge nagy gondot fordított a szociális juttatásokra is. A járadékosok és nyugdí­jasok részére — számuk 172 — a háztáji művelés díját tagonként 100 forint­tal csökkentették. A leg­jobban rászorulók járadé­kát és nyugdíját rendsze­resen kiegészítették havi 140 forinttal. Vásárláshoz házépítéshez a szövetkezet 8—10 ezer forintos kölcsö­nöket adhatott a tagjainak, amelyeket azután részle­tekben lehetett letörleszte- ni. A bizalom kölcsönössé­gét pedig az mutatja, hogy a tagok is jelentős össze­geket bocsátottak rendel­kezésére a szövetkezet ve­zetőségének, ha a termelés érdekében gépeket, eszkö­zöket kellett vásárolni. A közgyűlési beszámoló­jában a termelőszövetkezet elnöke, B. Kiss János igen meggyőzően bizonyította be a tagságnak, hogy a szövetkezet gazdálkodási lehetőségei még nincsenek kimerítve, az elért eredmé­nyek fokozhatók. Már meg­vannak ahhoz a feltételek, hogy paradicsomból 200, cukorrépából 180, kukori­cából 30—40, búzából 14— 15 mázsás holdanként! át­lagtermést érjenek el. De nemcsak a hozamokat le­het növelni, hanem a költ­ségeket is lehet lejjebb szorítani, és lehet — de kell is — javítani a mun­kák minőségét. „Mindenkinek tudomásul kell venni — mondta az elnök a vezetőség beszámo. lójában a közgyűlés előtt —, hogy a kifizetett jöve­delem a 100 százalékos mi­nőségben végzett munká­ért jár. Aki nem végez ilyen munkát, annak bért a végzett munka minősé­gének arányában szabad csak kifizetni. Ugyanakkor a selejtmunkát végzőkkel szemben fel kell vetni az anyagi felelősség kérdését is.” A magasabb szintű mun­kaszervezés — mindenkor, de különösen a betakarítás idején —, a fejlettebb tech­nikai, technológiai módsze­rek alkalmazása, a vezetés színvonalának emelése, módszereinek tökéletesíté­se, a közgazdasági elemző tevékenység rendszeressé tétele, mind-mind olyan emelő még e mostoha vi­szonyok között gazdálkodó tsz-ben is, amelyekkel az elért eredmények — bele­értve a tagjövedelmeket is — javíthatók. Részközgyűléseken az Űj Tavasz tagjai nagyon ala­posan megvitatták a gaz­dasági év eredményeit és hibáit (44 hozzászólás volt), a közgyűlésen pedig olyan határozatokat fogadtak el, amelyek már ennek az év- j nek az eredményes gazdál- j kodását készítették elő. Zám Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents