Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

kültek az ti^mi híradók, amelyek színesek, agitatí- »ak. (Például: ÉPSZER, vagy Konzervgyári Híradó atb.) Ezek propagálják a helyes gazdasági célkitűzése- ■et, a kollektívák erőfeszítéseit, eredményeit, elemzik az üzem belső életét, légkörét, a vállalatok kapcsolatait, stb. Az üzemi híradók — mint egyik agitációs fó. rum — szervezője és gazdája mindenütt a pártszervezet.

A megye gazdasági egységeibe a termelési feladatok teljesítésében, s a nevelő munkában jelentős szerep« van az állandóan szélesedő versenymozgalomnak. A szocialista brigádmozgalom a kerete: „a szocialista módon élni, dolgozni és tanulni” alapgondolatnak. Ez évben vette kezdetét a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára indult termelési és kulturális versenymozgalom.

A megyei pártsajtóban, a Petőfi Népében, rendszeresen jelentek meg 1969-ben is a megye gazdasági fejlődését, a vállalatok és tsz-ek gazdálkodását elemző Írások.

A reform kibontakozása kapcsán negatív tapasztalatok is felszínre kerültek. Hangsúlyozni kell, hogy a bírált fogyatékosságok nem önmagából a mechanizmus rendszeréből fakadnak. A harmadik ötéves terv befejező éveinek feszültsége megyénkben is alapvetően a munkatermelékenység problémáira vezethetők vissza.

A valóságos érdekviszonyok nyíltabb jelentkezése a megye gazdasági egységei közötti érdek-konfliktusokat is felszínre hozott. Az érdekösszeütközések döntően a következő formában jelentkeznek:

A megyénkben működő üzemek egy jelentős része mint gyáregység működik, amelyek sajátos érdekei nem mindig esnek egybe a vállalati központ célkitűzéseivel, intézkedéseivel.

Van bizonyos munkaerő-csábítás, magasabb bérrel való csalogatás és sajnos, a vállalatok, tsz-ek ebben túllicitálják egymást, extenzív fejlesztésre törekednek, holott a legtöbb üzemben magas a lekötött létszám a termelés és a forgalom jelenlegi színvonalához képest. Ennek is része van abban, hogy a munkafegyelem nem kielégítő, sőt a dolgozók egy részénél lazult a termelői tudat, a dolgozói kötelesség elsekélyesedett. Ennek az is oka, hogy a reformot talán csak a boltban, a piacon érzékeli, a munkahelyén, üzemében, a termelésben, az anyagi ösztönzésben még csak kismértékben, vagy alig.

Az érdekösszeütközések következő csoportja az üzemen, csoporton belüli ellentétek. Egyes vállalatoknál éppen az anyagi és erkölcsi ösztönzés fogyatékosságai miatt születtek ellentétek a dolgozók között, vagy éppen gyengült a kollektíva összetartó ereje, s az átlagosnál nagyobb a munkaerő-vándorlás. Az üzemek, termelőszövetkezetek pártszervezeteiben bizonytalanság van a konkrétan megjelenő érdek megítélésében.

A területi és üzemi pártszervek gazdaságpolitikai aktivitása fejlődik és általában eredményes. Munkájuk gyengesége azonban, hogy a gazdasági hatékonyságot mint politikai követelményt nem közvetítik hatásosan a gazdasági vezetőknek és a dolgozói kollektíváknak. Míg korábban a döntő hangulati elem, a kategórizá- lás kérdéseire irányult, addig ma az életszínvonal felett élénkülnek a viták. Tapasztalható bizonyos gazdasági, anyagi eredetű feszültség is, azonban ezt helyenként eltúlozzák.

Van néhány olyan pártszervezetünk is, amely bezárkózik és szinte csak a párttagság ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Tapasztalható, hogy egyes alapszervezetek csak szervezik a politikai tömegmunkát, de a mondanivalót felsőbb szervektől várják.

A politikai munka hatékonysága nagymértékben függ a káderek felkészültségétől, politikai készségétől; A közép, és alsóbb szintű vezetők egy része viszont még nem tudott átállni az új irányítási rendszernek megfelelő munkastílusra. Egyik leggyengébb pontunk, hogy a politikai munkát végzők nem eléggé tájékoztattak, olvasottak, ily módon előfordul, hogy nem tudnak érdemben válaszolni, vagy ami még nagyobb hiba, helyenként önkényes és torz magyarázatok születnek emiatt.

A megye 1969. évi gazdaságpolitikai feladatainak megvalósításában tevékenyen részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek, a szakszervezetek, a KISZ stb. Tevékenységük középpontjában a gazdasági feladatok végrehajtására való mozgósítás, a dolgozók érdekvédelme, az érdekstruktúra (egyéni, vállalati és társadalmi érdek) összhangja megteremtésére irányuló törekvés állott. Az SZMT és a KISZ megyei bizottsága közös felhívásban széles körű akcióprogramot bontakoztatott ki a feladatok megvalósítására, amelynek része a hazánk felszabadulása 25. évfordulójára indult termelési és kulturális versenymozgalom.

A negyedik ötéves terv előkészítése

A megyei pártbizottság 1969. január 29-i ülése a párt. és állami szervek feladatául jelölte meg a negyedik ötéves terv előkészítésének megkezdését. A megyei párt-végrehajtóbizottság az előkészítéssel kapcso. latban már több részfeladatot megtárgyalt. Fő vonalaiban kialakultak a negyedik ötéves terv-program irányelvei. Megkezdődtek, illetve folyamatban vannak a tárgyalások a különböző főhatóságokkal. Előrehaladás történt a lakásépítés, közlekedés, iparfejlesztés, az élelmiszergazdaság, valamint a szolgáltatási feladatok kialakításában. Az előkészületek jelenlegi állapotából arra következtethetünk, hogy megfelelő gondossággal — a megye igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével — az 1970-es esztendő közepére elkészülhet a megye negyedik ötéves tervének fejlesztési programja, alkalmazkodva a népgazdaság egészének lehetőségeihez, célkitűzéseihez, mérlegelve az üzemek gazdasági elképzeléseit.

A megye gazdaságának 1970. évi fejlesztésével kapcsolatos feladatok

Ä Központi Bizottság határozatát és az 1970. évi nép- gazdasági célkitűzéseket mérlegelve a megyei pártbizottság elfogadta az 1970. évi megyei gazdasági feladatokra vonatkozó javaslatokat — elemezve a vállalati elhatározásokat —, melyek megvalósításával biztosíthatjuk a megyei pártTEW&.fflpg

I

melléklete

4. oldal

a

értekezlet határozatainak a harmadik ötéves terv gazdasági, politikai céljainak elérését, illetve a tervek túlteljesítését.

Ennek érdekében 1970-ben:

— a hatékonyság növelésével biztosítani kell a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását, ezzel alapot teremtve a negyedik ötéves terv kialakításához,

— tovább kell erősítenünk az új gazdaságirányítási rendszert a bevezetése óta eltelt időszak jelenségeinek elemzésével,

— a megyei pártértekezletre készülve ki kell dolgozni a megye gazdaságpolitikai célkitűzéseit.

Ipar9 építőipar

A megye szocialista iparának 1970. évi fejlődési üteme megfelel az elmúlt évek átlagának. Termelési előirányzata 8—9 százalékkal — mintegy 800—900 millió forinttal — növekszik. Az élelmiszer- és a könnyűipari ágazat valamivel az átlag alatt, a vasipari ágazat pedig dinamikusabban mint eddig, 11—12 százalékkal növekszik. Több új üzemrész lép be a termelésbe, ame. lyek közül kiemelkedik Baján a Kismotor-és Gépgyár, Kecskeméten a Szerszám, és Gépelemgyár új gyártelepe, Kalocsán az EKA új üzemcsarnoka stb. Az exportelőirányzat megközelíti a 2,5 milliárd forintot, amely mintegy 200 millió forinttal haladja meg az elmúlt évit. Az eddiginél mérsékeltebben, de tovább növekszik a foglalkoztatottság, mintegy 2000—2500-an helyezkedhetnek el az iparban, elsősorban az új tárcaipari üzemekben.

A rendelésállomány alakulása jóval kedvezőbb, mint az elmúlt évben volt. Számos vasipari üzem nem tudja kielégíteni már a megrendelők igényeit. Nem csők. ken a kereskedelem rendelésének intenzitása a köny- nyűiparban sem. Megfelelő ütemben folynak az élelmiszeripar szerződéskötései a termelőkkel. Az anyagmegrendelések a termelési előirányzatoknak megfelelően történtek, s az anyagellátásban tapasztalható javulás tovább erősödik.

Változatlan ütemben haladnak az ipari beruházások. Ez évre a megye iparában 530 millió forint értékű fejlesztésre kerül sor. Az új termelőegységek mellett jelentősen javul az üzemekben a szociális és munkásellát ás is.

A szocialista ipar idei termelési és fejlesztési előirányzatainak megvalósításával több vonatkozásban túlhaladjuk a pártértekezlet által a harmadik ötéves tervidőszakban meghatározott célkitűzéseket. Teljesül, nek a megye sajátos helyzetéből adódó feladatok, ugyanakkor érvényesülnek a fejlesztés intenzív és strukturális követelményei is. Az ipar 1970. évi feladatainak teljesítése során érvényesíteni kell mindazokat a minőségre ható követelményeket, amelyeket a Központi Bizottság novemberi határozata megkövetel.

— Ennek érdekében a vezetők támasszanak magasabb erkölcsi követelményeket a műszakiak és munkáskollektívák elé, szüntessék meg a felelősség alóli kibúvás lehetőségeit, a problémák feletti megalkuvást, a fegyelmezetlenkedést stb.

— Gondoskodjanak a folyamatos termelés feltételeiről, növeljék a munkahelyi szervezettséget, a gyártáselőkészítés színvonalát, az eszközök nagyobb fokú kihasználást.

— Használják ki az anyagi lehetőségeket, a műszaki és technológiai eljárások korszerűsítésére, a gyártmányfejlesztésre. Alkalmazzák minél szélesebb körben az élenjáró termelési eljárásokat.

— Nagyobb gondot kell fordítani a piac, főleg a fogyasztási piac igényeinek kielégítésére. A minisztériumi könnyűipar, valamint a helyi ipari szektorok piackutató tevékenysége mozduljon ki a kezdetleges állapotából. A jelenleginél sokkal több új, korszerű termékkel, a választék bővítésével javítsák a lakosság áruellátását.

— Meg kell szüntetni a bér- és munkaerőgazdálkodás torz jelenségeit. Igen fontos, hogy érvényre jusson a jó és lelkiismeretesen végzett munka anyagi és •rkölcsi megbecsülése. A munkafegyelmet rendszeresen megsértők, munkájukat hanyagul végzők pedig érezzék a vezetés határozott intézkedéseit magukkal szemben. Igen fontos, hogy ne legyen felesleges munkaerő sem az irodákban, sem a termelőhelyeken.

— A munkatermelékenység növelése az egész kollektíva ügyévé váljon az üzemekben. A vezetés intézkedései egyértelműen hassanak a termelékenység állandó növelésére. A termelés hatékonysága olyan alapvető mutató, amely a vezetés munkájának megítélésében is fontos szerepet játszik. Minden eszközzel meg kell akadályozni a termelékenység visszaesését, illetve stagnálását.

— A szabályozók részleges változásai közvetlenül érintik a vállalati gazdálkodást. Ezért a vezetők gondoskodjanak arról, hogy a gazdálkodás hatékonysága javuljon. Elengedhetetlen, hogy ezzel kapcsolatos intézkedéseik körültekintő elemzéseken alapuljanak. Kerüljön előtérbe a vállalati tartalékok számbavétele és felhasználása.

— A nyereség növekedése társadalmilag akkor helyeselhető, ha az hatékonyabb gazdasági munkával a a termelékenység fokozásával és az önköltség csökkentésével összefüggésben jön létre. Az életszínvonal emelése csak a nemzeti jövedelem növekedése alapján biztosítható. Ezért nem elég csak általában beszélnünk a munkatermelékenység növeléséről, az önköltség csökkentéséről, hanem minden üzemre vonatkozóan meg kell azt határozni, hogy az életszínvonal emelése, a reáljövedelem növekedése, az életkörülmények javítása lehetséges legyen.

— Az éves feladatok teljesítésének lényeges feltétele a vezetés színvonalának növelése, a vállalat ösz- szes dolgozóinak aktív részvétele a termelési feladatok és problémák megoldásában. Ezért a vezetők a vállalati terveket, a menetközben adódó gondokat időben ismertessék a dolgozókkal. Ezáltal szélesítik az üzemi demokráciát, elősegítik a jó üzemi légkör megteremtését.

Az elmúlt négy évet jellemző dinamikus beruházási ütem 1970-ben tovább tart, s így várhatóan a beruházási piac feszültsége sem szűnik meg. A harmadik ötéves terv megyei fejlesztési célkitűzései megkívánják, hogy az építőipari szervezetek 1970. évi termelési előirányzata 7—8 százalékkal magasabb legyen az

1969. évinél, és a termelés volumene haladja meg az

1,8 milliárd forintot. Takarékos létszámgazdálkodással, az eszközök, gépek koncentrálásával, körültekintő rnunkaszervezóssel, új építési technológiák bevezetésével tovább kell javítani a termelékenység színvonalát. Szélesíteni kell az építőipari szervezetek között az együttműködést a meglevő eszközök, termelőkapacitások jobb kihasználása érdekében, különösen a blokkos lakásépítkezéseknél. Megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a kiemelt ipari, mezőgazdasági beruházások és lakásépítkezések tervszerű kivitelezésére. Javítsák a beruházások előkészítését, lebonyolításuk színvonalát.

A negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseinek és konkrét programjainak kidolgozásánál figyelembe kell venni az építőipari szervezetek területi elhelyezkedését, azok műszaki, technikai felkészültségét. Megfelelően elő kell készíteni a korszerű lakásépítési technológiát biztosító intézkedéseket és beruházásokat.

Mezőgazdaság

Az idei esztendő a harmadik ötéves terv utolsó, g a negyedik ötéves terv végleges megalapozásának éve. Ezért kiemelt feladat a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítése, ami a mezőgazdaságban az össztermelés 4 százalékos növelését követeli meg. Ezen belül külön figyelmet fordítsunk:

— A növénytermelési főágazat specializációjára, a komplexen gépesíthető növénykultúrák továbbfejlesztésére és a kertészeti ágazat optimális arányú fejlesztésére, továbbá az ültetvény-rekonstrukció időarányos megvalósítására.

— Az állattenyésztési főágazatban tovább kell növelni az állatlétszámot és ezzel egyenes arányban az árutermelést, elsősorban a szarvasmarha- és sertés- állomány számszerű növelésével.

Ennek módozatai:

— Az új gazdaságpolitikai ösztönzők által biztosiTErmmpm

melléklet« 5. oldal

tott lehetőségek maximális kihasználásával fejleszteni — még hagyományos módon is — az állatállományt.

— Termőhelyi adottságuknak megfelelően, ál-