Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
millió forint van előirányozva. Az év kezdetétől újabb 7 üzemben további 2000 fő rövidített munkaidőben dolgozik. A lakosság életkörülményeinek javítását segítik elő a bérfejlesztési lehetőségek (3—4 százalék), valamint az egyes rétegeket — egészségügyi, felsőoktatási, közlekedési dolgozók és nyugdíjasok — érintő kormány- intézkedések. A pártszervek feladatai a gazdaságpolitikai célok megvalósításában Az 1969. év tapasztalatai segítik a következő év feladatainak meghatározását is. — Fő feladat a reform további megszilárdítása, kibontakozása megyénk gazdasági egységeiben és intézményeiben. — Pártszervezeteink politikai eszközökkel biztosítsák, hogy a gazdasági vezetők a munka szervezettsége, a munkafegyelem, a hatékonyság kérdéseit állítsák munkájuk középpontjába. Határozottan emeljék ki a gazdasági vezetők politikai szerepét és felelősségét — anyagi és jogi felelősségükön túl —, hogy azok legyenek agitátorai is egyben döntéseiknek, intézkedéseiknek; követeljék meg a szükséges munkafegyelmet, a technológiai és technikai fegyelmet, ne tűrjék az alacsony színvonalú munkát; ne alkudjanak meg a gyakran munkahelyet változtatók foglalkoztatásával és az elvtelen béremelésekkel. — Differenciált agitációs és propagandatevékenység szükséges: egyrészt a vezetők szintjén hangsúlyozzák a fenti körülmények szigorú betartását, másrészt a szélesebb néprétegek szintjén a gazdaságpolitikai jellegű agitáció növelésre van szükség. — A pártalapszervezeteknek, minden párttagnak fejlesztő hatást kell gyakorolni a munkahelyi viták színvonalára, elősegíteni a bizonytalankodók tisztánlátását, küzdeni kell a demagógia és a negatív hangulatkeltés ellen. — Feltétlen kapjanak nagyobb teret az általános kérdések mellett a helyi, üzemi feladatok, az emberi kapcsolatok fejlesztése, a problémák megoldása. — Tovább kell lépnünk az üzemek belső mechanizmusának fejlesztésében, hogy az lépést tartson aa élettel és feleljen meg a gazdasági reform követelményeinek. — A gazdasági folyamatok változását hatékonyabb propaganda és agitáció kísérje. Politikai munkánk legyen kezdeményezőbb, használja ki az előzetes tájé-; koztatásban rejlő mozgósító erőt, készítse fel a lakosságot az eseményekre, a várható Intézkedésekre. Hangsúlyozni kell, hogy 1970-ben hatósági áremelésre nem kerül sor, de — életszínvonal politikánkkal összhangban — ráfordítás arányos ármozgás fokozatosan — elveinkkel egyezően — folyamatosan bekövetkezik. Ezután sem kell védelmeznünk minden egyes ármozgást, kivéve a központilag elhatározott árintézkedéseket. Feltétlenül reálisabb gondolkodásmódot kell kiváltanunk az árkérdésben. A termelési és fogyasztási szemlélet egységének megértését kell erősítenünk. — A vállalati dolgozók kategorizálásának megszüntetésével változatlan erővel kell folytatni a felelősség és a végzett munka arányában szükséges, differenciált jövedelemelosztással kapcsolatos propagandát és agitációt. Mindenképpen el kell ismertetnünk az ösz- szetettebb, kvalifikáltabb, felelősségteljesebb munka magasabb értékét. Kívánatos — a már bevált — pártnapok rendszerét évenként legalább kétszer gazdaságpolitikai kérdéseknek szentelni. Javasoljuk a pártalapszervezeteknek, hogy szükség szerint tartsanak napirend nélküli taggyűléseket, nézetegyeztető, cselekvést serkentő eszmei vitákat. Ezekre hívják meg az üzem gazdasági és mozgalmi vezetőit, aktivistáit. Intenzívebb tevékenységre van szükség a vállalatokon és a szövetkezeteken belül, a szociális és kulturális ellátás fejlesztésére irányuló munkában. Ezek jelentős hatással vannak a dolgozókra, ezért vállalat- politikai kérdésként kezeljék. A tömegpolitikai munkában több kezdeményezésnek kell kiindulnia az alapszervezetektől, a párttagságtól, a folyamatosságot, a konkrétságot biztosítsuk és e tevékenységet mindenkor be kell helyezni a reform megszilárdulásának folyamatába. A megyei pártbizottság felhív minden pártszervezetet és kommunistát, példamutató helytállással, a megye dolgozó lakosságának mozgósításával segítsék elő 1970. évi gazdasági céljaink elérését. A megyei pártbizottság felkéri a társadalmi ég tömegszervezeteket — a Hazafias ‘ Népfront, a szakszervezetek, a KISZ, a szövetkezeti szövetségek megyei szervezeteit — segítsék e határozat végrehajtását, a gazdasági célkitűzések megvalósítását, a munka hatékonyságának növelését. A megyei pártbizottság ezúton is felhívja a szocialista brigádok tagjait és a megye egész dolgozó lakosságát, hogy a felszabadulásunk jubileumi évfordulójára kibontakozott munkaversenyt szélesítve és gazdagítva újabb munkasikerekkel valósítsák meg aa 1970. évi gazdaságpolitikai céljainkat. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának HATÁROZATA a megye 1969. évi gazdaságpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, az 1970. évi feladatokról AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1969. NOVEMBER 26-28-1 ÜLÉSÉNEK HATÁROZATA ALAP. JÁN A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1970. JANUÁR 23-Á N MEGTÁRGYALTA A MEGYE GAZDASÁGÁNAK! 1969. ÉVI FEJLŐDÉSÉT ÉS AZ 1970. ÉVI FELADATOKAT. MEGÁLLAPÍTOTTA HOGY MEGYÉNK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE — ÖSSZHANGBAN AZ ORSZÁGOS CÉLKITŰZÉSEKKEL — A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 1969. JANUÁR 29-1 ÜLÉSÉN MEGHATÁROZOTT ELVEK SZERINT ALAKULT. MEGYÉNK GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE AZ 1968-BAN BEVEZETETT GAZDASÁGI REFORM MÁSODIK ÉVÉBEN IS KEDVEZŐ A TERVIDŐSZAK LEGFONTOSABB GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEI TELJESÜLNEK, A GAZDASÁGI SZABÁLYOZOK RENDSZERE BIZTOSÍTJA A KÍVÁNT TERVSZERŰSÉGET, A NÉPGAZDASÁGI ÁGAZATOK ARÁNYOS FEJLŐDÉSÉT. A GAZDASÁGI MUNKA TÖBB TERÜLETÉN KEDVEZŐ FOLYAMATOK INDULTAK MEG. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER POZITÍV HATÁSAI ERŐSÍTÉSÉVEL BIZTONSÁGGAL HALADUNK A KÖZPONTI GAZDASÁGPOLITIKAI CÉ. LÓK MEGVALÓSÍTÁSA ÚTJÁN, A HELYI KEZDEMÉNYEZÉSEK ÉS ÖNTEVÉKENYSÉG FOKOZÓDÁSÁVAL. A TERVCIKLUS FELADATAINAK IDŐARÁNYOS TELJESÍTÉSE A MEGYE MUNKÁSOSZTÁLYÁNAK, PARASZTSÁGÁNAK, GAZDASÁGI VEZETŐINEK POLITIKAI, TÁRSADALMI SZERVEI AKTIVISTÁINAK ÉRDEME. A REFORM BEVEZETÉSÉVEL JÁRÓ KEDVEZŐ FOLYAMATOK MELLETT MEGYÉNKBEN IS JELEN VANNAK MÉG ÉS HATNAK RÉGEBBI ÉS FELSZÍNRE KERÜLTEK ÚJ GAZDASÁGI GONDOK IS. E NEGATÍV JELENSÉGEKET A REFORM ALAPELVEINEK MÉG KÖVETKEZETESEBB ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL KELL KIKÜSZÖBÖLNÜNK. EZEK FELISMERÉSE, GONDOS ELEMZÉSE, VALAMINT AZ ERED. MENYEK SZÁMBA VÉTELE UTÁN HATÁROZTA MEG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AZ 1970. ÉVI FELADATOKAT. megye gazdaságának 1969. évi fejlődése Ipar, építőipar A megye szocialista ipara 1969-ben teljesítette éves előirányzatát. A termelés 8 százalékkal haladta meg az 1968. évit, s értéke megközelíti a 10 milliárd forintot. A termelés növekedésének ez az üteme lehetővé teszi a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését. A termelés feltételei — a megfelelő termelés előkészítés, a kiegyensúlyozott anyagellátás, valamint a vállalati irányítás további javulása kapcsán — általában kedvezően alakultak. Az új mechanizmus pozitívan hatott a termelésnövekedés ütemére. A különböző ágazatok mellett az egyes területek — városok, nagyközségek — ipari fejlődése is az elképzeléseknek megfelelően alakult. A szocialista Ipar 7 százalékkal többet exportált, mint egy évvel korábban. Az export növekedési üteme azonban elmaradt az 1968. évitől. Ennek oka elsősorban az, hogy közel 100 millió forinttal kevesebb terméket értékesített külföldön a baromfiipar a hazai szükségletek kielégítése érdekében. A termelékenység növekedése nem volt megfelelő. A szocialista iparban alig nőtt az egy főre jutó termelés, s lényegében csak a szövetkezeti szektorban alakult elfogadhatóan, a tanácsi iparban pedig visszaesett. Ennek következtében a termelésnövekedés mintegy 80 százaléka létszámnövelésből ered. Okai a műszaki ellátottság korszerűtlensége, a nagy számú szakképzetlen munkaerőnek az üzemekbe való beáramlása mellett a vezetésben még meglevő gyöngeségek, a belső szervezés hiányosságai, az eszközök kihasználatlansága stb. A szocialista iparban a foglalkoztatottak száma meghaladja az 58 ezer főt. 1969-ben több mint 3 ezer új munkaerővel bővült az üzemek létszáma. A szakmunkás utánpótlás biztosítására az üzemek mintegy ötezer ipari tanulót iskoláztak be. A létszámnövekedés aránya azonban nem egyértelműen pozitív, mert egyes gazdaságvezetők a többlettermelést elsősorban nagyobb létszámmal igyekeztek megoldani, s nem használták fel a műszaki és szervezési intézkedésekben rejlő lehetőségeket. Ugyanakkor a munkaerőgazdálkodás lazaságai rontották a munkafegyelmet, fokozták a munkaerő-vándorlást. Az iparban a bérek és jövedelmek a Központi Bizottság életszínvonal-politikájának megfelelően alakultak. A bérgazdálkodásban azonban esetenként megsértették a szocialista bérpolitika alapelveit. A vállalatok egy része nem használta ki a gazdasági szabályozók adta lehetőségeket . és sem az alap-, sem a I melléklete 1. oldal
