Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-12 / 36. szám
Ausztráliai hús A Szovjetunió nagyobb mennyiségű ausztráliai hús megvásárlásáról folytat tárgyalásokat. A Reuter jelentése szerint a tárgyalások első menetét sikeresen befejezték: 30 ezer tonna húst szállítanak január vége és június eleje között. Az ausztráliai Hústanáos lázasan munkálkodik a szükséges hajótér biztosításán. A Reuter-tudósító arról is hírt ad, hogy az ausztráliai hús-exportőrök igen jelentős tételek elhelyezéséről tárgyalnak Románia, Csehszlovákia és Magyarország képviselőivel feC Az ausztráliai minisztérium közelebbi részleteket nem közölt, de felszólította az exportőröket, szorgalmazzák ezeket az ügyleteket, mert ezek segítségével még több húst lehet elhelyezni Amerikában, a legnagyobb vevőnél. (V. G.) PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 12, az állattenyésztésnek pedig több mint 30 százalékát a szarvasmarha-ágazat adja. Közismert, hogy a marhahús és a tej nagy szerepet játszik a lakosság ellátásában. Évenként kereken 1,1 milliárd liter árutej kerül ki a mezőgazdaságból és ezt csaknem teljes egészében a hazai lakosság fogyasztja eL Marhahúsból évente mintegy 9—10 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás hazánkban. Ha nagyobb lenne a választék és jobb a minőség, bizonyára növekedne az említett mennyiség. Az utóbbi időben sok szó esik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről és az állam számos intézkedést tett a tenyésztés segítésére. A legutóbb országos értekezleten is megvitatták e fontos üzemág helyzetét és a további fejlesztési elképzeléseket. Megállapították, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szarvasmarha és főleg a tehénállomány alakulása kedvezőtlen, csökken a létszám. Ennék fő oka, hogy az állami és a közös gazdaságok állományának növelése nem tudta ellensúlyozni a háztáji és egyéni gazdaságok állattartásának gyors ütemű felszámolását. A statisztika szerint 1961. és 1969. között a nagyüzemi gazdaságok tehénállománya 98 ezer 600-zal nőtt, a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságoké pedig kereken 186 ezerrel csökkent. Nagyüzemi és háztáji A megyében 1952-ben az összes szarvasmarhalétszám a gazdaságokban 102 ezer volt, ebből 43 ezer a tehén. Az elmúlt esztendőben, a tavasa állatszámlálás szerint, 143 ezer volt az összlétszám, a tehénállomány: 56 ezer. Ezen belül a termelőszövetkezeteknél 1968 márciusában 64 ezer, égy év múlva csaknem 69 ezer volt az ossz szarvasmarha-létszám. Az állomány 1969 végére ezerrel ismét nőtt. A tehénlétszám hasonló arányban emelkedett. Nálunk is szembetűnő viszont a háztáji csökkenése. 1968 márciusától 1969 márciusáig az állomány több mint 3 ezerrel lett kevesebb. Á legfontosabb üzemág Nyugtalanító jelenség ez. Hazánkban jelenleg 100 hektárnyi mezőgazdasági területre 28 szarvasmarha és mindössze 12 tehén jut. Ugyanakkor Európa átlagában 100 hektár mezőgazdasági területen 50 szarvas- marhát és azon belül 26 tehenet tartanak. Nálunk is meg van a lehetőség az állomány növelésére. Természetesen, ehhez még sokat kell tennünk. Szükséges gondoskodni elegendő takarmányról, korszerűsíteni kell a tartási viszonyokat, a technológiát. A sokféle tennivaló közül elsősorban ez utóbbit érdemes kiemelni, hiszen erről esik mostanában legtöbb szó. Ma már a szakemberek előtt nyilvánvaló, hogy a nagyüzemi állattenyésztés, állattartás szervezetének és üzemen belüli elhelyezésének hagyományai elavultak. Technológiai forradalom van az állat- tenyésztésben is, ami legelsőként a baromfinál, majd a sertésnél jelentkezett és mind' követelőbbein sürgeti a korszerűsítést a szarvasmarha-tartásban is. Jelenleg ebben az ágazatban egy dolgozóra átlagosan 9 tehén, 25 itatásos módszerrel nevelt borjú, 19 növendékvagy 14 hízómarha jut. Ismerünk olyan technológiai rendszereket és viszont, ahol egy dolgozó 50—100 tehenet, vagy akár többezer hízómarhát lát el. Jelenlegi adottságaink természetesen még nem teszik lehetővé, hogy nálunk is hasonló szakosítást érjünk el, de az ipanszerűen üzemelő telepek kialakítására törekednünk kell. Iparszeru telepek A megyében több szakosított telep építése folyik jelenleg is. Az egyik legkorszerűbb a mélykúti Űj Életben készük A jelenlegi helyzetben iparszerűnek tekinthető az > telep, amely: legalább 300 tehenet tart, a fejés, takarmányozás és minden egyéb munka gépesített, korszerű a takarmánybetákarítás, tartósítás és tárolás, mesterséges termékenyítést és itatásos borjúnevelést alkalmaznak. Sajnos, elég lassan és drágán épülnek az ilyen telepek. Az elkövetkezendő időszakban — ezt hangsúlyozták az országos értekezleten is — fokozottabb mértékben kell törekedni a beruházások hatékonyságának növelésére, az átfutási idő lerövidítésére, a beruházási költségek mérséklésére. Célszerű lenne a korszerű telepeket, illetve épületeket előregyártott vasbeton és könnyű szerkezetek beiktatásával, már kipróbált gépek, gépsorok felhasználásával, tömegesen és olcsón tervezni, építeni. Természetesen a kisebb költség nem jelent korszerűtlen építkezést. Nem lehet az egyszerű, gazdaságos eljárások és a szerfás épületek közé egyenlőségjelet tenni. Az állam segítsége Mint a statisztika bizonyítja, a megye nagyüzemi gazdaságaiban némi emelkedést mutat a szarvasmarha-állomány. Ugyanakkor a háztájiban tovább csökken a létszám. Érdemes törődni azzal is, hogy miképp lehetne mérsékelni ez utóbbit. Érvényesülni kellene jobban annak a felismerésnek, hogy a közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködve, szerves egységet alkot Kölcsönösen egymást támogathatják, elősegíthetik az állattenyésztés fejlesztését Kooperálhatnak a lehetőségeket jobban figyelembe véve. Ez év januárjában olyan intézkedések léptek életbe, amelyek elősegítik a szarvasmarha-tenyésztés és tartás jövedelmezőségét Országosan 1,2 milliárd forinttal több bevételhez juttatja a tenyésztőket az állami támogatás. A bácskai termelési körzetben csak a hízómarha felvásárlási árának emelése — amely 5,60 Ft kilogrammonként — 18 millió forinttal növeli a termelőszövetkezeti gazdaságok idei bevételét K. S. Csőtörés és szárzúzás egy menetben A mezőgazdasági üzemek évről évre előrébb haladnak a termelés gépesítésében. Így van ez a kukoricabetakarításban is, amelyről elmondhatjuk, hogy ma már megoldott. A francia Broad licenc alapján a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban készített adapterekkel Qa~ bonakombájnjaink kiválóan megfelelnek a tengeri veszteségmentes, gyors betakarítására. Ezek a berendezések tökéletesebbek a korábbi típusoknál, mert a csövet az álló szárról letörik és a kombájn dobjába csak a letört cső kerül. A korábbi, adaptertípusoknál a szárrészek is bekerültek a cséplődobba, ami az egész szerkezetet nagymértékben igénybe vette. A Broad-adapterek hátránya azonban, hogy a szár levágatlanul a táblán marad és a szántás előtt egy külön menetben, traktor vontatta szárhúzóval kell felaprítani. Az őszi betakarításkor, amikor a mezőgazdaságban minden gépre rendkívül nagy szükség van, ez a látszólag egyszerű munka is gondot jelent. A Bajai Állami Gazdaságban a szakemberek azon törték a fejüket, hogyan lehetne jobb megoldást keresni. A különböző próbálkozásokat siker koronázta. Az elmúlt év őszén elkészült a gazdaság központi műhelyében egy olyan szárhúzó adapter mintapéldánya, amely kombájnra felszerelve a kukorica betakarításával együtt elvégzi a szár felaprítását is. Ez egy lengőkéses szárhúzó, amely a kombájn hátsó oldalán, a járókerekek mögött van elhelyezve és a meghajtást a hátsó előtéttengelyről kapja. A levágott szár a talajon elszórtan marad vissza, köny- nyen leszántható, de lehetőség van a szárrészek bálázó géppel történő felszedésére és takarmányozásra történő felhasználására is. A berendezést az elmúlt ősszel, a betakarítási idényben már folyamatosan kipróbálta a gazdaság. Busa Imre kombájnvezető 300 hold területről takarította be a kukoricát, egyben a szár felaprítását is elvégezte. A szárzúzó kedvező üzemi tapasztalatai alapján indokolt, hogy minél rövi- debb időn belül hozzájussanak az üzemek ilyen berendezéshez. Mivel az állami gazdaságnak nem feladata a gépgyártás, megállapodott a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattal. A vállalat szakemberei a gépet sorozatgyártásra alkalmassá teszik. Még az idén egy kisebb szériát további kísérletek és minősítő mérések végrehajtására legyárt a vállalat. Az állami gazdaság szakemberei pedig továbbra is részt vesznek a gép tökéletesítésében és az üzemeltetés eddigi tapasztalatainak felhasználásával segítik minél jobb berendezés kialakítását. Az első gyártmányokat az idei betakarítási idényben kiadják a termelő üzemeknek. A következő esztendőkben az üzemi tapasztalatok felhasználásával tökéletesítik a berendezéseket. A Bajai Állami Gazdaság szakembereinek kezdeményezése figyelemre méltó, mert gyorsabbá és sokkal gazdaságosabbá teszi a kukorica betakarítását. A szárzúzó adapterrel felszerelt kombájnt az ősszel sikerrel próbálták ki a Bajai Állami Gazdaságban, Kiváló termést adó magyar hibridek A gazdaságos termelés egyik fontos feltétele a hozamok növelése. A bácskai Körzetben céltudatos törekvés folyik a kukoricatermelés fejlesztésére. A körzetben az elmúlt évi nagyüzemi eredmények szerint 26—28 mázsa májusi morzsoltra tehető a holdankénti hozam, a még nem végleges összesítések szerint. Ezt a nagyszerű eredményt a korszerű agrotechnikai tényezők együttes alkalmazásával és a kedvező időjárás segítségével sikerült elérni. Az átlagtermés az előző évihez képest körülbelül 3—4 mázsával magasabb. Ilyen hozamo- még nem értek el a nagyüzemi gazdaságok. A tavalyi rekordtermésben igen jelentős szerepe volt a korszerű hibrideknek. A körzetben egyes termelőszövetkezetek minden évben folytatnak kísérleteket, kutatván azt. hogy melyek azok a fajták, amelyek leginkább megfelelnek a táj talajadottságainak. éghajlatának. A katy- mári Rákóczi, a mátételki Győzelem, a felsőszentiváni Űj Élet, a szeremlei Dunagyöngye és a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet az elmúlt esztendőben is végzett kísérleteket. Ebben nagy segítségükre voltak a Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai, illetve az Országos Fajtaminősítő Intézet. Megfelelő számú fajtát és vetőmagot bocsátottak a termelőszö- vekezetek rendelkezésére. A cél az, hogy az egyes termelőszövetkezetek adottságaiknak legjobban megfelelő hibrideket megismerjék, kiválaszszák, idejében tegyenek javaslatot a szükséges vetőmag előállítására. Az utóbbi évek kísérleti és üzemi eredményei alapján a szakemberek azt a következtetést szűrik le, hogy ma már rendelkezünk mindazokkal a magyar hibridfajtákkal, amelyek megfelelő körülmények között legalább annyit, vagy többet teremnek, mint a legjobb külföldiek. Igen érdekes az a táblázat, amelyet a fajtaösszehasonlító kísérletek eredményei alapján állított össze a Bácskai Mező- gazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, Az elmúlt évi nagyparcellás kísérletek szerint négy termelőszövetkezetben a magyar hibridek májusi mor- zsoltban számítva átlagosan 40 mázsán felül adtak holdanként. Egyes fajták pedig egész kiváló , kiemelkedő hozammal jelentkeztek. A mátételki Győzelem Termelőszövetkezetben például MV—DC.— 525 nevfl magyar hibrid 57 mázsán felüli termést adott holdanként, májusi morzsoltban számítva. A többi fajta is 50 mázsa körül termett. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, figyelemmel a fajtakísérletekre, a területi szövetség több érési csoportba tartozó hibridek vetésére tett ajánlatot az idei tavaszra. E szerint korai érésű kukoricákból 10—20. a középérésű kukoricákból 40—50. a késői érésű kukoricákból pedig 40—45 százalék lenne a helyes arány. A gondos fajtaválasztással lehetővé válik a jobb munkaszervezés, a folyamatosabb gépkihasználás az ősziek alá az elővetemény. könnyebb biztosítása, az időbeni betakarítás. Több fajta vetése a termést is biztonságosabbá teszi, a három érési csoportban számos jól termő, betegségekkel szemben ellenálló hibrid van, amelyekből kiválasztható a gazdaság részére leginkább megfelelő. Céltudatos munkával évről évre tovább lehet növelni a kukorica terméshozamait, s ezáltal olcsóbbá válik a termelés.
