Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

1970. január 8. csütörtök 3. oldal Részjegy a jutalom Együttesen 200 000 forint nyereségrészesedésen felüli jutalom felvételére jogosí­tó csekkeket, illetve részje­gyeket kaptak 1969-ben a Szegedi Emergé Gumigyár­ban azok a dolgozók, akik gyorsan és jól oldottak meg bizonyos, különleges feladatokat, vagy folyama­tosan kiemelkedő teljesít­ményt nyújtottak. Több mint 300-an kaptak az üzemben ilyen részjegye­ket. A módszer kitűnően bevált a gyárban: javult a •trunka, csökkent a fluk­tuáció. A kedvező tapasz­talatok alapján az idén még kiterjedtebben alkal­mazzák a kiemelkedő tel­jesítményeknek ezt az azonnali honorálását. RENDELET a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról.) rási, városi, vagy nagy­községi tanács vb adja meg. A fogyasztók kívánsága, az értékesítő szervezetek gazdaságos üzemeltetése szükségessé tette azt is, hogy a tsz-ek állandó áru­sítóhelyükön a saját és háztáji termékeken felül máshonnan beszerzett árut is forgalomba hozhassák. A kormány ezért — a ko­rábban kiadott miniszteri rendeletet megerősítve — engedélyezte a kereske­delmi szervektől beszer­zett cikkek eladását is. Az új szabályozás szerint csökkent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előzetes hozzájárulását igénylő élelmiszeripari dol­gozók tevékenységének kö­re. Az ágazati ellenőrzés és a hatósági felügyelet haté­konyabb érvényesítése ugyanakkor szükségessé tette más tevékenységeknél (például a gyapjú, és nyers­bőr-feldolgozás, háztartási vegyipari és gépipari ter­mékek gyártása stb.) a szakminiszter előzetes hoz­zájárulását. A rendelkezések egyfelől bővítették a lehetőségeket, másfelől olyan indokait megszorításokat tartalmaz­tak, amelyek végső soron a tsz-törvény végrehajtá­sát és a kiegészítő tevé­kenység egészséges fejlődé­sét segítik elő. A jogszabály elrendel­te a háztáji gazdaságban tartható állatállomány eddig számszerű korlá­tozásának megszünteté­sét. A háztáji gazdaságban lo­vat ezután sem lehet tar­tani, a háztájiban tartható állatlétszámot a tsz álla­píthatja meg az alapsza­bályban, annak figyelembe vételével, hogy a háztáji állattartással és a gondo­zással járó tennivalók ne akadályozzák meg a tago­kat a tagsági viszonyból származó kötelességek tel­jesítésében. Miről ír a külföldi sajtó Rehabilitáció a Csehszlovák Kommunista Pártban fej«& -&& zmtiipyre ■».> ow*s úfTfc»lHo srv w Amit tudni kell az A sajtóból, a rádióból és a televízióból arról érte­sülünk, hogy határainkon újra kopogtat az 1968. nya­rán Hong Kongból elin­dult A—2, vagyis a Hong Kong-vírus. A nyugat-euró­pai államok után tőszom­szédságunkban, Jugoszlá­viában, Ausztriában és Csehszlovákiában is elég sok ember betegedett már meg. Sőt, Tolnában, Bara­nyában is észleltek szórvá­nyosan csoportos megbete. gedést. Nézzük meg tárgyi­lagosan milyen esélyeink vannak és hogyan védekez­hetünk. Optimista prognózis A* Országos Közegész­ségügyi Intézet ez év ta­vaszán közzétett „Hong Kong zárójelentése’4 szerint a járvány során dürva becslések szerint félmillió ember betegedett meg a Hang Kong-vírustól Ma­gyarországon, és lett ezért valószínűleg védett az újabb fertőzéstől. Emel­lett a megbetegedettek többszöröse esett át úgy a fertőzésen, hogy nem be­tegedett meg, de védettség­re, immunitásra tett szert. A természetes úton védet­tek mellett viszonylag nagy­számú ember, különösen az egészségügy, a személyszál­lítás és az élelmezés dol­gozóinak többségét védőol­tásban részesítették. Ebből ’ következik, hogy az or­szág összlakosságának te­temes hányada eleve vé­dett a Hong Kong-vírus fertőzéssel szemben. Tehát a vírus Magyarországon nem számíthat nagy si­kerre. S ha mégis fogékony emberre talál, miből áll a betegség. A fertőzéstől szá­mított néhány óra, vagy 1—3 napos lappangás után borzongás, hidegrázás, láz, felsőlégúti hurut, végtag- fájdalom, gyengeség és fő­fájás jelezheti a betegséget. Nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy minden téli meghűléses hurut, amit köznapi nyelven „megfá­zásnak” vagy „meghűlés, nek” szoktunk nevezni — és amit ugyancsak vírus­fertőzés okoz — lényegé­ben ugyanezekkel a tüne­tekkel jár. Ebből követke­zik, hogy még tényleges járvány esetén sem szár­mazik minden „hűlés” Hong Kong-vírustól. De ha még valóban attól szár­maznék is, nincs ok túl­zott aggodalomra. A Hong Kong-vírus okozta megbetegedés ugyanis vi­szonylag jóindulatú és kö­vetkezményei alig súlyo­sabbak a közönséges lázas, hűléses hurutnál. 4—5 na­pos ágynyugalom, bő fo­lyadék és A+C-vitamin el­látás mellett a megbetege­dettek döntő többsége ma­radéktalanul meggyógyul. Az orvosok általában láz­csillapítón kívül mást nem szoktak rendelni. Csak ha a láz elmúltával újabb láz. kiugrás következnék be — ami kisgyermekeknél, cse­csemőknél, öreg és beteg embereknél fordulhat ál­talában elő — hívjunk új­ra orvost, mert ilyenkor kell könnyebb, súlyosabb szövődménnyel számolni. Mérsékelt óvatosság Járvány idején sem áll­hat meg az élet! Senki sem zárkózhat berakásának fa­lai közé. Gyakran éppen azokat tréfálta meg a ví­rus, akik beteges félelmük­ben legszívesebben maguk­ra zárták volna az ajtót. A Hong Kong-vírus terje­désének szinte egyetlen és legfontosabb útja a csepp­fertőzés, ezért a „bezárkó­zás” sem nyújthat abszo­lút védelmet. A fertőzött ember beszéd közben, kö­högéskor, tüsszentéskor lát­hatatlan mikrocseppekben sok-sok ezer vírust juttat a levegőbe. A mikrocsep­pekben lebegő vírusok be- légzéskor kerülnek felső légútjaink nyálkahártyájá­ra és okoznak fertőzést. Természetesen megtapad­hat tányéron, evőeszközön, törülközőn és ágyneműn is. Ha a családtagok, vagy az emberek közösen használ­nak olyan tárgyakat, ame­lyek orr, vagy a száj vála­dékával érintkezhettek, így is fertőződhetnek. Könyv, ruhanemű vagy más hasz­nálati tárgy révén a Hong Kong-vírus terjedésének valószínűsége elhanyagol­hatóan csekély. Egyetlen rendszabályunk sincs, aminek betartása tö­kéletes biztonsággal védene a vírusfertőzéssel szemben. Viszont sokat tehetünk an­nak érdekében, hogy szer­vezetünk kondícióját erő­sítve, még tényleges fertő­zés esetén is tünetmente­sen, vagy enyhe betegség­tünetekkel vészeljük át a j kenthetjü'k, részben szer­fertőzést. A legfontosabb vezetünk erőnléti állapotát teendőket, amelyekkel rész. | növelhetjük, az alábbiak- ben a fertőzés esélyét csők- í ban soroljuk fel. Aranyszabályok: 1. Kerüljük a meghűlést! Régi tapasztalat, hogy la­tyakos, esős, vagy havas időben a lábbeli átnedve­sedése hűléses huruttal, megfázással járhat. Nyil­vánvaló, hogy a test túl­zott lehűlése akár láb fe­lől, akár máshonnan, csök­kentheti a nyálkahártyák ellenállóképességét és meg­könnyítheti a vírusok tá­madását Ezért hordjunk nedves, latyakos időben jól záró, vízhatlan cipőt, me­leg gyapjúharisnyát, nedv­szívó alsóruhát, amely ve­rejtékezéskor a nedvessé­get felfogja. A túl aggo­dalmaskodó szülők azon­ban ne feledjék, hogy a túlöltöztetés sem jó. A hó­golyózó gyermek átmele­gedve könnyen hajlamos arra, hogy kabátot, sapkát, sálat eldobjon és így hűl­jön meg. A könnyű, hab­szivacsból készült „anorák” jobban védi a lehűléstől a szervezetet, mint a súlyos nehéz télikabát. 2. Lakásunkat és mun­kahelyünket naponta leg­alább háromszor szellőz­tessük. Elég 2—3 percre kereszthuzatot csinálni, hogy a levegő kicserélőd­jön, de a falak és bútorok ne hűljenek le. A meleg levegővel együtt a levegő­ben lebegő vírusok is ki­mennek a lakásból. A friss levegőről pedig — éppen néhány hónapja mutatták ki —, hogy vírusölő hatása van. Éljünk tehát ezzel a lehetőséggel. A levegő kel­lő páratartalma is védi a felső légutak nyálkahártyá­ját a vírusokkal szemben. Ne feledjük ezért a fűtő­testre, vagy a kályhára egy-egy edénybe vizet ten­ni, hogy szobánk levegője ne legyen túl száraz. 3. A C-vitamin nem cso­daszer ugyan, amely teljes biztonsággal védene a ví­rus ellen, de az A-vitamin- nal egyetemben erősíti a szervezet kondícióját. Ezért sárgarépa, savanyú káposz­ta, alma, citrom, burgonya és általában a sok főzelék­féle, különösen járvány­időben ne hiányozzon a mindennapi étrendből. Ha valaki még erőteljesebben kíván védekezni, Viroma- szörpöt, vagy C-vitamintab- lettát is vásárolhat magá­nak. 4. Az alkohol, akár tö­mény, akár híg, nem fer­tőtleníti a légutákat. Ha az influenzától lázas felnőtt egy-egy csésze forralt bort iszik, könnyebben, vészeli át a láz és hidegrázás kel­lemetlenségeit, de a „ka­lapkúra”, vagy a nagy mér­tékű alkoholfogyasztás al­koholmérgezést okoz, je­lentősen csökkenti a szer­vezet védelmi rendszerét és mintegy előkészíti a talajt a fertőzés számára. Még rosszabb, ha az italozás éj­szakázással társul, mert a fáradt, kimerült és részeg ember prédája a fertőzés­nek. ' 5. Járványidőben a mű­kedvelő kocadohányos ne szívjon cigarettát, a szen­vedélyes dohányos pedig próbálja mérsékelni felére, egyharmadára megszokott napi adagját. A nikotin ugyanis csökkenti a lég­utak nyálkahártyájának ön. védelmét. Milos Jakes, a CSKP KB központi ellenőrző és reví­ziós bizottságának elnöke a Rudé Právo számára adott szerdai nyilatkozatában részletesen elemezte a pártrehabilitáció kérdéseit. 1968 januárja óta 7565 rehabilitációs kérelmet ter­jesztettek elő. Ebből a bizottság 650 esettel foglalkozott, eddig 463 ügyet zárt le: 307-et pozitívan, 156 kérelmet pedig elutasított. A vizsgálatok megállapították, hogy a párttagok többségét jogosan vonták felelősségre, ám a pártbüntetés kiszabásakor megsértették a szocialista tör­vényességet. Az 1968-as év folyamán a szocialistaellenes erők meg­próbáltak visszaélni a pártrehabilitációkkal. A nyilvá- , nosság előtt le akarták járatni a pártot és a szocialista építés eddigi eredményeit. Több olyan személy, aki már korábban vagy 1968-ban rehabilitációban részesült, 1968 folyamán szembekerült a párt szervezeti szabály­zatával, s a jobboldali opportunisták és a szovjetellenes erők oldalára állt. Sok ellen már a múltban is fegyelmi eljárást indítottak. Például egyes írók ellen 1967-ben. Többeket közülük most kizártunk a pártból, vagy fe­gyelmi eljárás indult ellenük. A jobboldali opportunizmus a múltban nagy mérték­ben befolyásolta a pártot, s ezért ennek az irányzatnak a képviselőit el kell távolítani. Aki nem hajlandó alá­vetni magát a párt szervezeti szabályzatának, az nem maradhat meg sorainkban. A kommunisták felelősségre vonása mindig is a pártmunka részét alkotta, s hiba volt, hogy ezt a múltban nem "alkalmaztuk következe­tesen, s a fogyatékosságokról hallgattunk — mondotta Jakes. Vándorol-e az Antarktisz? & Milyen lehetett bolygónk sok millió évvel ezelőtt? Milyen szárazföldek tűntek el és milyenek keletkeztek a nagy kataklizmák követ­keztében? Az Antarktiszon kutatásokat végző amerikai tudományos dolgozók egy csoportja úgy véli, hogy sike­rült megközelíteniük az egyik ilyen probléma megfej­tését. Nézetük szerint a hüllőmaradványok, amelyeket a Déli Sark körül, a hegyekben találtak, azt bizonyítják, hogy valamikor az összes déli kontinensek összefüggtek egymással. Egy másik, ma már kihalt állat maradvá­nyait, amely egykor a mai Dél-Afrika területén élt, az I. Sándor-földön, egy régi patakmederben talált megkö­vesedett hüllők és kétéltűek között is felfedezték. A Déli Sarkvidék, India, Dél-Afrika, Ausztrália és Dél-Amerika megkövesedett növényeinek hasonlósága alapján egyes tudósok úgy vélik, hogy ezek a száraz­földek 250 millió évvel ezelőtt összefüggő, egységes egé­szet alkottak. A Déli Sarkvidékhez legközelebb eső kontinenseken élt, s a szalamandrához hasonló kétéltű állat megkövesedett maradványait két évvel ezelőtt fe­dezték fel először az Antarktiszon. Az elmúlt hetekben talált koponyamaradvány alapot ad arra a feltétele­zésre, hogy ezek a kontinensek összefüggtek egymással — jelentette ki dr. L. Goold amerikai geológus. A tudó­sok szerint az Antarktisz kezdetben közelebb volt az Egyenlítőhöz és évente néhány hüvelykkel eltolódva „vándorolt” mostani helyére. Humánus” puskagolyók NEW YORK TIMES ff1 Az amerikai hadsereg 200 ezer „mérgezett puskago­lyóval” rendelkezik. Eh­hez a New York Times a következő magyarázatot fű­zi: az ilyen golyóval elta­lált ember nemcsak megse­Elengedhetetlen a kézmosás Aki önmagán a náthá­nak, vagy a Hong Kong- influenzának tüneteit ész­leli, ne látogasson olyan he­lyiséget, ahol csecsemő, idős ember, vagy súlyos beteg van. Ezeknek termé­szetes védelmi rendszere nehezebben tud megbirkóz­ni a fertőzéssel, ezért a kö­vetkezmények és a szövőd­mények e három csoport­nál akár súlyosak is le­hetnek. Megbocsáthatatlan bűn tehát, ha valaki a fel­sorolt veszélyeztetett em­bercsoportot oktalanul te­szi ki fertőzés veszélyének. Ha pedig kénytelenek len­nénk betegen egy helyi­ségben tartózkodni az emlí­tettekkel, hordjunk masz­kot orrunk és szánk előtt. A csecsemőhöz csak fehér kötényben vagy köpeny­ben, maszkkal nyúljunk — természetesen előzetes kéz­mosás után. A kézmosás egyébként étkezések előtt mindenkor, de különösen járványidőben elengedhe­tetlen. A közúti közlekedés is magában rejt veszélyt, mégsem félünk az utcára menni. A Hong Kong-ví­rusban is rejlik bizonyos fokú veszély, mégsem kell félnünk tőle. Ha testi kon­díciónkat sétával, egészsé­ges mozgással, helyes táp­lálkozással és öltözködéssel előnyös szinten tartjuk, bátran nézhetünk szembe a vírussal, járvány esetén. És ha minden óvintézkedés ellenére mégis vacogna a fogunk, és kirázna a hideg, bízzunk orvosainkban és abban, hogy 4—5 nap alatt túl leszünk a Hong Kong- vírus fertőzésen. Dr, Szendéi Adám [ besül, hanem mérgezést is szenved, körülbelül olyas­mit, mint a húsmérgezés. Ebbe persze bele is lehet halni. A golyókat az Ar­kansas állambeli Pine- Bluff fegyvergyárban állít­ják elő, ahol 322 katonai és polgári technikus készít vegyi és biológiai fegyve­reket az Egyesült Államok hadserege részére. A nagy amerikai lap sze­rint erre vonatkozólag a Pentagonban külön doku­mentációt is őriznek. A ve­gyi és biológiai harcászat­tal foglalkozó különleges szolgálat jóváhagyást ka­pott az ilyen golyók előál­lítására, de csak kisebb mennyiségben. Az ötlet ab­ból származott, hogy az ételmérgezés okozta halálo­zások arányszáma igen ma­gas — a megbetegedettek 65 százaléka pusztul bele. Nos, az elgondolás valóban humánus. Miért maradna a megsebesült egy életre rokkant? Inkább haljon be­le —- ételmérgezésbe...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents