Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SÍOCÍA LISTA MUNKÁSPÁRT BÁC S'-K ISKUJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Előkészületek a kollektív szerződések módosítására A szakszervezeteknek az idei évben nagyon kijut a tennivalókból. Az eszten­dőnként ismétlődő felada­tokon kívül az idén szület­nek meg az 1975-ig ér­vényben maradó kollektív szerződések, a negyedik ne­gyedévben pedig fel kell készülni a soronkövetkező szakszervezeti választások­ra. A legsürgősebb feladat mégis a kollektív szerződé­sek módosítása annak a mi- niszertanácsi határozatnak az értelmében, ami eltöröl­te a kategóriákat a nyere­ségrészesedés elosztásában. A változtatások végrehajtá­sának határideje március 31. Az üzemek a ta falyi gaz­dálkodásukból származó nyereségnek a meghatáro­zott részét ugyanis már az új intézkedések alapján osztják fel. Tehát nem az I., II. vagy III. kategóriá­ba való besorolás érvénye­sül, hanem az, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a jövedelmező terme­léshez, a munkahelyeken megfelelőbben értékelhe­tik a törzsgárdák tagjait, s nagyobb súlyt kell helyez­ni a szocialista brigádok er­kölcsi és anyagi megbe­csülésére ■ A szakmai szakszerveze­ti központok tájákoztatás- J sál szolgáltak már a jne- I gyebizottságok titkárai és a bérfelelősök részére, s a Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsának el­nöksége is kibővített ülé­sen hívta fel a figyelmet a teendőkre, Ezekben a na­pokban a szakszervezetek megyei bizottságai szervez­nek eszmecseréket az szb- * titkárok, elnökök, bérfele­lősök, illetve a munkaügyi előadók, valamint a válla­lati, gyáregységi jogászok részére. A MEDOSZ pél­dául holnap délelőtt rendez tanácskozást Kunfehértón az állami és erdőgazdasá­gok, vízügyi szervek szak- szervezeti tisztségviselőinek és közgazdasági felelősei­nek. Ugyancsak pénteken az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter' tájékoztató-, ján vesznek részt Budapes­ten az Építők Rózsa Fe­renc kultúrotthonában a tárcához tartozó vállalatok gazdasági irányítói: Hason­ló megbeszélést az alap­szervezetek titkárainak a jövő hét szerdáján tart az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága. Az Élel­miszeripari Dolgozók Or­szágos Szakszervezetének Bács-Kiskun megyei bi­zottsága Kecskeméten és Kalocsán már összehívta táj értekezletekre a hús-, hűtő-, konzerv- és ga- boriáfeldolgozó ipar foglal­koztatottainak érdekvédel" mi képviselőit. Húszadikáig pedig a sütő-, szikvíz-, il­letve szeszipar alapszerve­zeti vezetőinek készítenek elő eligazító értekezleteit. Az ÉDOSZ megyei bi­zottságának tagjai felosz­tották egymás között az üzemeket, hogy a helyszín­re utazva közvetlen útmu­tatást is adhassanak a vál­lalati alkotmányok soron- levő módosításához H. F. Több mint 8 milliót költöttek hóeltakarításra A múlt évben másfél hó.! nap, alatt annyi hó esett le, hogy két télre is elegendő lett volna. A megye 2300 kilométer hosszú úthálóza­ta ebben az időszakban majdnem mindig lapunk első oldalán szerepelt, hi­szen a közúti közlekedés okozta a legnagyobb gon-1 dot. Arra kértük Cs. Nagy j Pál igazgatót, a KPM Köz- I úti Igazgatóságának veze­tőjét. válaszoljon munka­társunk néhány kérdésére. Mennyibe került a vál­lalatnak eddig a hóel- takaritás, a síkosság megszüntetése? .— .Miután már rendelke­zésünkre állnak e munká­latok költségkihátásai. tu-1 dók válaszolni a kérdésre j — mondotta Cs. Nagy Pál. j — A múlt év január 1-e I óta két részletben —. Ja­nuár 1-től március 15-ig és november 15-től december 31-ig — végeztük ezt a munkát. Ennek során 19 969 mázsa sót és 9434 tonna ho­mokot szórtak az utakra őrjáratos é® rajonos gép kocsijaink. Hóeltakarításra több mint 4 millió 100 ezer, a sikosság ellerji védeke­zésre pedig 4 millió 500 ezer forintot fordítottunk, E számokból kitűnik, hogy a' hóeltakarítás és a síkos­ság elleni védekezés összes költsége meghaladja a 8 és fél millió forintot. A ki­adások nagyobb részét ter­mészetesen az idei tél emésztette el. Csupán az érdekesség kedvéért emlí tem meg. hogy az 1968. évi költség alig haladta meg «z 5 millió 100 ezer forintot. A hóeltakarításra igénybe Egy héttel a befejezés előtt A népszámlálás napok óta lázban tartja az orszá­got. Nem kivétel ez alól Kecskemét lakossága sem. Mint Horváth Ignáctól, a városi tanács vb-titkárá- tól megtudtuk, négyszázöt­ven számlálóbiztos járja a várost. Ma délután a 103 felülvizsgáló részvételével megbeszélést tartanak, me­lyen az eddigi tapasztala­tokat tárgyalják meg. A rendkívüli időjárás nagymértékben nehezítet­te a népszámlálók mun­káját, akik kényszerű helyzetükben leleményes megoldáshoz folyamodtak. Előfordult, hogy gumicsiz­mát kölcsönöztek, és al­kalmi szánon vagy kocsin jutottak el távoli terüle­tekre. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a 69 tanyai körzetben a nehéz­ségek ellenére is gyorsab­ban halad az összeírás, mint a városban. Az oktatás ellenére né­hány számlálóbiztos a „kó­dolást" ceruza helyett go- lyóstollal végezte el, és ezért egész munkáját újra kellett írni. A felülvizsgá­lat során kiderült, hogy gyakran kimaradt a nem válaszok aláhúzása is. A pontos felmérések érdeké­ben pedig erre igen nagy szükség van. örömmel jelenthetjük, hogy a mai napig a lakos­ság mintegy hatyan száza­lékát összeírták. Derűlátó­an tekinthetünk tehát az elkövetkező napok elé, hi­szen előreláthatóan idő­ben, január 14-ig, Kecs­keméten is befejeződik ez az egész országot megmoz­gató esemény. S. K. RENDELET a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről A Magyar Közlöny 101- es száma közli a mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegé­szítő tevékenységét szabá­lyozó egyes rendelkezések módosításáról kiadott kor­mányrendeletet, valamint a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter végrehaj­tási rendeletét. Az új sza­bályozást az a tavalyi, kor­mányhatározat tette szük­ségessé, amely megjelölte a kiegészítő tevékenység helyes irányú fejlesztésé­nek lehetőségeit, és az ez- | zel kapcsolatos intézkedé­seket. | A rendelet szerint alap- ! vétő szabálynak számít, ! hogy a mezőgazdasági nagyüzem csak a telephe- | lyén végezhet, tevékenységi : körébe tartozó munkákat, j A rendelet részletesen fel- I sorolja az indokolt kivéte- 1 leket is, és egyúttal meg­határozza, hogy mit kell a telephely fogalmán érte­ni. A rendelkezés azt a he­lyes célt szolgálja, hogy meg kell szülhetni a me­zőgazdasági nagyüzemek­nek a telephelytől távol folytatott és az alaptevé­kenységtől eltérő ipari- jellegű tevékenységét. A mezőgazdasági nagy­üzemek értékesítő tevé­kenységének kiszélesítésére a több-csatornás termék­forgalmazási rendszer be­vezetésével már korábban megnyílt a lehetőség. A fejlődést azonban egész sor tényező gátolta. A jogsza­bály most egyebek között lehetővé teszi, hogy a tsz- ek termelésszervező tevé­kenysége ne csak a tagok háztáji tevékenységével, hanem a termelési körzet­ben levő egyéni termelők­kel is szoros kapcsolatban legyen. A tsz a telephelyén ön­állóan, azon kívül pedig az állami, vagy szövet­kezeti felvásárló szerv- ' tői kapott megbízatás alapján vásárolhatja fel a mezőgazdasági termé­keket. A rendelkezés egysze­rűbbé tette az állandó jel­legű árusítóhely, nyílt áru­sítás, üzlet, vendéglátóipa­ri üzem és termelői borki­mérés létesítésének enge­délyezését. Az üzemelteté­si engedélyt ezen túl — az érintett járási, szakigazga­tási szervek bevonásával — nem a tsz telephelye sze­rinti illetékes járási tanács vb, hanem közvetlenül az árusító hely stb. műltLJési helye szerint illetékes já- (Folytatás a 3. oldalon.). • • üveg alatt örök tavasz... Két és fél éve foglalko­zik virágkertészkedéssel a kiskunfélegyházi Lenin Tsz, mintegy 1600 négyzet- méteres üveggel fedett te­rületen. A több mint 60 féle, a legkülönbözőbb szín- árnyalatokban pompázó virág örök tavaszt varázsol az üvegtetők alá. A válasz­tékot is egyre növelik; | legutóbb Hollandiából kap- J tak különböző tulipánhagy­mákat, jácintokat. A gaz- I daság két virágüzlete — egy Félegyházán, egy Mai­sán — ugyancsak jó for­galmat bonyolít le; évente eladnak 100—150 ezer szá­las és mintegy 15 ezer cse­repes virágot. 1969 éves bevételük megközelíti a másfél millió forintot. Mindez arra készteti a szö­vetkezetei, hogy bővítse a hasznos üzemágat, s így már 1970-ben a kétszeresé­re növelik a fedett terüle­tet. A képen: Bosnyák János né és Tímár Imréné meg öntözik a virágokat. vettük a közös gazdaságok és más szervek gépeit is. A tél még nem ért vé­get, hogyan készülnek az újabb havazásra? — Az állandó havazás és az időközbeni olvadás só­készletünket teljesen kime­rítette. annak ellenére, hogy az előírt norma szerint a teljes mennyiséget besze­reztük. A norma szerinti napi kétszeri sózás nem volt elegendő, mivel az út­viszonyok megkívánták a napi négy-ötszörös sószó­rást is. Ez okozta a készlet teljes felhasználását. Te­kintettel arra. hogy a tél még tart, újabb nagyobb mennyiségű ipari sót ren­deltünk. A sikosság elleni védekezésre felhalmozott homokkészletünk ugyancsak elfogyott, amelynek feltöl­tését folyamatosain végez­zük. Ezzel egyidejűleg — az idő enyhülése is segített ebben —. minden erőnket az útpályák víztelenítésére, a hófalak átvágására, a ká­tyúk eltávolítására fordít­juk, • . * Kitől és milyen segít­séget kaptak munká­jukhoz? — A segítségadás ég sex összefogás nagyszerű pél­dájáról adhatok számot a megye útjainak megtisztí­tásánál. Valamennyi ille­tékes összefogásának volt köszönhető, hogy a 2300 ki­lométeres úthálózatból egyetlen út sem volt le­zárva. Az elakadt gépko­csikat a segítségükre siető gépek három-négy órás munka után kiszabadítot­ták. ilyen volt a december 20-i nagy hófúvás, amikqp az 51-es számú úton, Du- napataj és Kalocsa között száz kocsi akadt el. között tűk autóbuszok, tejszállitók. A mentési munkálatokat délután 3 órakor kezdtük el több termelőszövetkezet és állami gazdaság gépeivel közösen, ® este fél 9-koij már kiszabadítottuk a jár­műveket a hóakadályból. Sok példát tudnák még fel. sorolni főleg Baja térségé­ből. de erről már írt az új­ság. Honvédségi segítséget nem kellett igénybe venni, s- csupán egy esetben nyi­tott utat egy szovjet kato­nai hótoló. — A tél első rohamát ki- védtük, s e munka során az emberek kiválóra vizs­gáztak. Köszönet érte dol­gozóinknak. Az eredmé­nyes munka azonban nem tesz bennünket elbizako- dottá, a télnek még nincs vége. s lehet, hogy még sok megpróbáltatásban lesz ré­szünk. Eddigi tevékenysé­günkből levontuk a tanul­ságot, s úgy készülünk, hogy bármikor el tudjuk hárítani a hó okozta aka­dályokat — fejezte be nyi­latkozatát Cs. Nagy Pál. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents