Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-06 / 4. szám
4. oldal W». Jamrfr 6. kedd Szövetkezeti szakemberek II. A kezdeményesés lehetősége „Milyen mértékben van lehetőség munkájában új ötleteket, korszerű megoldá- solifi*. alkalmazni?” „Nagymértékben” 37 szakember, „kismértékben” 34 valósíthat meg új ötleteket, korszerű megoldásokat. Heten vannak, akiknek erre „semmilyen” lehetőségük nincs, négyen nem feleltek, összevonva a két előbbi válaszcsoportot, (71). majd a két utóbbit (11), a szakmai szabadságnak és szabadosságnak ragyogó képe tárul elénk az adatokból. Ismét csak azt kell mondanunk, hogy más értelmiségi munkaterületeken jóval szolidabb arányokkal is beérnénk. Az imponáló szövetkezetfejlődés, a 10 év alatt megtett út: valóság, amelyben a szakemberek munkája is benne fekszik. Ennek értékéből semmit sem von le, hogy egy új, kialakulóban levő gazdálkodási komplexum mindig jó talaja az egyéni kezdeményezésnek. (Nemcsak hasznosnak persze.) Az elnökök és főkönyvelők 1-1 kivétellel a legjobb választ adják a kérdésre. A főagronómusok, főállattenyésztők, főkertészek szavazatai 6:14 arányban megoszlanak a „nagymértékben” — „kismértékben” között. Ebből a pozícióból ketten adnak tagadó választ. A további 5 szakember között, aki semmilyen ötletet, korszerűséget nem valósíthat meg a munkájában 1 főkönyvelő, 1 üzemegységvezető, 3 egyéb. Ehhez a statisztikai ábrához is fűznöm kell néhány megjegyzést. Első észrevételem, hogy szakembereink teljesen szubjektív módon mérték meg tét. teiket, és egészen biztos, hogy nem használtak azonos mércét. Másik észrevétel, hogy a „korszerű megoldások” közös ismérveiben sem történt előzetes megállapodás a megkérdezettek között az ívek kitöltése előtt. Bonyolítja a dolgot, hogy a gazdálkodás új ingereire többféleképpen lehet reagálni, de a jelen idejű tettek fölött általában az idő ítél. Többnyire csak utólag derült ki, hogy valóban korszerű volt-e a döntésünk. Például: a bajai járás egyik községében három termelőszövetkezet műkő. dík. Mutatóik alapján mindhárom a sereghajtók közt van. Évek óta vajúdó kérdés, hogy egyesüljön, vagy ne egyesüljön a három tsz? Illetve mikor és hogyan történjék ez meg? Lassú közeledés után (kooperatív úton) vagy szervezeti úton — és mielőbb — mondják ki az egyesülést?... A 32 agrárszakemberre terjedt mérés nem íejez- eti ki híven a szövetke- itben kialakult rangsort: lárcsak azért sem, mert a iagronómust, a főállatte- vésztőt, a főkertészt a kér. öív egy rovaton vezeti, zonos szinten levőnek irtja. Véleményem szerint z a felfogás torzít, mert f öa grorióm u c n a k A Ital ő - an nagyobb a helyzet! energiája a szövetkezetben, mint kollégáinak. (Egyébként a munkadíj is magasabb.) Ezért a 6:14 arány, amely statisztikailag mutatja, hogy az említettek „nagymértékben”, illetve „kismértékben” alkalmazhatnak a munkakörükben korszerű megoldásokat, inkább a főállattenyésztők, és a főkertészek helyzetét jellemzi. Az elnököknél lényegesen jobb a kérdésre kapott válasz: 8:3, ami körülbelül megfelel a tapasztalati valóságnak, s azt is mutatja, hogy az elnöki pozícióból igen hathatósan lehet a szövetkezet ügyeibe avatkozni. A tsz-ek belső világában tájékozatlanokat, meglepheti a főkönyvelők válasza. Azt gondolnák róluk, hogy ülnek az irodában, irányítják az adminisztrációt, számszakilag rögzítik a gazdálkodás tényeit, s azután „mintha elvágták volna”. Ők mást mondanak magukról a kérdőíveken: ti- zőjiik közöl 5 „nagymértékben”, 3 „kismértékben” valósíthat meg munkájában új ötleteket, korszerű meg. oldásokat. Egy nem válaszol, egy mondja a „semmilyen” választ. Tapasztalatom alapján nem vonom kétségbe szavaik hitelét Ők a szövetkezet „szürke eminenciásai”. Ha tudásuk okán avatkozhatnak ilyen hathatósan a dolgok menetébe, annak csak örülni kell. Ha azonban az ágazati vezetők és az elnök pénzügyi, számviteli tájékozatlansága táplálja a főkönyvelői tekintélyt, akkor örömünk, be üröm is vegyült. A 13 beosztott agronó- mus véleménye 6:5 arányban oszlik meg a „nagymértékben” — „kismérték, ben” között Ketten nem válaszolnak. A megkérdezett hat brigádvezető közül (valamennyi technikumot, szaktechnikumot végzett) 2 „nagymértékben”, 3 „kismértékben”, javíthat bele a munkájába, 1 „sem. milyen” mértékben sem teheti. összegezésül megerősíthetem, hogy a tsz-szövetség hatósugarába tartozó szövetkezeti szakemberek cselekvési lehetősége a felmérés tükrében nagyon kedvező. A tsz-ek belső világát alaposan ismerő párt-, tanácsszervek és a területi szövetség hivatott eldönteni, hogy a tsz-ek fejlettségi, szilárdsági fokában mennyire fejeződik ki a kezdeményező készség és cselekvési szabadság, amelyről a szakemberek beszélnek?... Ez az értékelés talán a további vizs. gálódásra inspirálhat: kutatásra. amely a szaktudás nagyobb hatásfokkal való működtetését célozná meg. (Folytatjuk.) Világirodalmi lexikon Világviszonylatban is párját ritkító kiadói vállalkozás. Az év első negyedében az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenik a hatkötetes Világirodalmi lexikon első kötete. Az összeállítás 30 ezer címszavával — még a tízkötetes szovjet lexikon terjedelmét is felülmúlja. Az olvasó számára áttekintést, összefoglalást nyújt az egész külföldi irodalomról. A lexikon cikkeit mintegy 250 hazai és külföldi szakember írja. Az anyag tekintélyes részé külföldön készül. így például a jugoszláv irodalomra vonatkozó rész teljes egészében. A most megjelenő első kötet az A—C-ig terjedő címszavakat foglalja magában mintegy 1300 oldal terjedelemben, 80 képoldallal. A legszebb esztendő volt December 20-án déli fél egykor örömteli pillanat érkezett el Szabóék életében: beköltöztek a széche- nyivárosi lakótelep 2. tömb, F-épületében levő, kétszo- ba-hallos, összkomfortos lakásukba. A 29 éves Szabó László adminisztrációs vezető a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Az azonban, hogy maga is „építő”, semmilyen különösebb protekciót nem jelentett. — Éveken át laktunk egy tíznégyzetméteres albérleti szobában, amelynek meny- nyezete minden pillanatban ránk szakadással fenyegetett. Az elsők között jelentkeztem lakásigénylőnek, de az, hogy hozzájuthattam, nem kis mértékben az OTP és vállalatom jószándékának, megértésének köszönhető. Az új lakástulajdonosnak, s a család minden tagjának is boldogság, elégedettség sugárzik a tekintetéből. — Hiányok a lakásban? Akadnak, de csupán apró könnyen kijavítható bosz- szúságok. A gázfűtés elsőrendű: egy pöccintés és a konvektorból már árad a meleg, tetszésszerinti hőfokon. Hálásan mondja, hogy az induló tőkét a saját spórolt pénz mellé a munkaadó vállalat lakásépítési kölcsönnel, no és természetesen az OTP a 25 éves törlesztésre folyósított hitellel támogatta, iüetve egészítette ki. Segítettek a szülők is, akik könnyezve fogadták a hírt, hogy megvan már az új lakás. — Mondhatni, egyetlen nagy család az egész lakó- közösség — szól közbe a fiatalasszony — és csupa fiatal: az átlagéletkor 30 év. Az emelet-szomszédokkal már jól összebarátkoztunk, s ahol csak lehet „kalákában” Segítjük egymást — Eddigi albérleti szilvesztereinken, a boldogságunkra koccintást mindig ez a sóhaj kísérte: talán az új év az új lakást is meghozza majd. Most meghozta és ez szebb mint egy Andersen-mese. Szinte hinni se tudom. A kép tanúsítja, hogy Szabó László bár kissé fázósan, mégis boldogan irányította a költözködést. — jóba — Készül az állatleltár Kend o'Zf: ti ériül Kihágtam a vasúton A felvétel az év utolsó napjainak egyikén készült, a jászszentlászlói Aranyhomok Tsz majorságában. Ekkor már munkájának végefelé közeledett a tsz leltározó bizottsága, s ennek során — csak az állatte nyésztés területén — nyilvántartásba veitek 100 tehenet, 70 borját. 100 hízó marhát, 110 növendékmarhát. 800 anyajuhot és 2000 tenyészludat. A képen: mérlegelésre vezetik elő a gazdaság szépen fejlett hízó marháit. A napokban fonto6 értekezletre kellett utaznom Szegedre. Kimentem tehát a kecskeméti vasútállomásra, az expressz indulása előtt negyed órával, de az egyetlen nyitott pénztárablak előtt mintegy húszméteres sor állt jegyért. Én is besoroltam sorstársaim mögé és a csiga lassúságával közeledtem az ablak felé. Már tíz méterre meg is közelítettem, amikor nagy robajjal befutott az expressz. Nem volt mit tenni, fogtam magam és jegy nélkül ugrottam fel a vonatra. A kocsiban, ahol helyet foglaltam, rajtam kívül még körülbelül öt ember utazott. Perceken belül jött a kalauz és én azzal fogadtam: nincs jegyem, kérek tehát büntetéssel együtt egy felet Szegedig. A kalauz megcsóválta a fejét és azt mondta: — Nem is a menetjegygyei van itt a baj, hanem a helyjeggyel. Az ugyanis kötelező, de ha valaki annak hiányában ül az ex- presszre, negyven forintot köteles fizetni. Ezt mondja ki a szabályzat! — így a kalauz és már vette is elő a tömböt. Hamarosan hetven forinttal lettem szegényebb. Hiába érveltem ész okokkal, mondván, hogy teljesen felesleges a helyjegy, mert a fülkében egyedül vagyok és enyhén szólva nagyon sok a negyven forint akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a pénztárnál csupán hat forint a kötelező helyjegy. — Kérem, kedves uram. Ha azt mondom, hogy ezzel az intézkedéssel én sem értek egyet, az ösz- szeget akkor is meg kell fizetnie. Engem kötelez a szabályzat — próbált megnyugtatni a jegykezelő, mondanom sem kell, hogy eredménytelenül. Igyekeztem még néhány variációját felvetni az utazásnak. Olyat például, hogy én nem kérek helyjegyet, mert az utat állva fogom megtenni az üres fülkében. Vagy olyat, hogy feljelentem a MÁV-ot, mert én előrejeleztem a kalauznak, hogy nem volt időm jegyet váltani, mert egyetlen pénztárat tartottak nyitva a kecskeméti állomáson, tehát a vasút hibájából kerültem hátrányos helyzetbe, nem szándékosan követtem el a kihágást stb. Semmi nem segített. Maradt harminc forintom, de Szegedig legalább egymagám utaztam a fülkében, a 308-as helyen, mivel oda szólt a jegyem — negyven forintért. 4- A szabályzat szerint önt a legközelebbi állomáson le kellene tennem a vonatról. Szerencséje, hogy Szegedig nem állunk meg — idézte a szabályt a kalauz és én teljesen megdöbbenten hallgattam. — De kérem, akkor is, ha kifizettem a büntetést? •I— Akkor is! Ezt mondja ! ki a szabályzat. Azt eddig is tudtuk, hogy a MÁV nem azonos a Tudományos Akadémiával. De arra nem mer- tünk gondolni, hogy egyszer egy ennyire ésszerűtlen, csupán az utasok „megvágására” irányuló szabályzatot is szülnek MAV-ék. — dorgál —
