Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
S. oldal 1970. január 4, vasárnap Eli II nyugdíjról - tíz esztendő tükrében vámosításában milyen eredményeket könyvelhetünk el a megyében. Vallanak a tények Régi ismerősöm, egy nyugdíjas özvegyasszony látogatott meg a napokban, kezében egy kis újságkivágással. — Ugye, jól értelmezem, hogy jövő márciustól az én Induljunk ki például a nyugdíjam is hatvan fo- j tényből: 1960-ban a 7600 rinttal emelkedik? — kér- j ipari nyugdíjas mellett dezte, s átnyújtotta a pa- : mindössze 170 tsz-nyugdí- pírszeletkét, melyen az or- jast tartottak számon a szággyülés legutóbbi ülés- ■ megyében. S míg csupán szakán elhangzott pénzügy- j ebben az évben 1154 volt miniszteri expozéból az az újonnan belépő ipari alábbi idézetet futhatta át j nyugdíjasok száma, terme- a tekintetem: I lőszövetkezeti nyugdí jmeg„A nyugdíjasok helyzeté- ; állapítás mindössze a 92-t nek javítása érdekében j érte el. 1970. március 1-vel évi 900 Tíz évvel később, 1969- millió forinttal kiegészít- ben viszont? Az ipari jük az 1600 forint alatti ; nyugdíjasok száma 14 820 nyugdíjakat. Ez az intéz- ■ — ezen belül 2706 az idei kedés mintegy 1,3 millió j igényjog elismerés —, a nyugdíjas és járadékos szá- I tsz-ek tagjai közül pedig mára nyújt kiegészítést, a összesen 3780-an részesül- saját jogú nyugdíjak ese- nek nyugellátásban, s kőiében átlagban havi 60 fo- ’ zülük ez évben 1052-en rintot, a származékos és szerezték meg a jogosultegyéb nyugdíjak esetében Ságot. Tíz év távlatából havi 40 forintot...” szemlélődve tehát: tekintékéezítetlenaké pedig 47 nap volt. Ám, végezetül a tíz évi fejlődés felvázolása után, kanyarodjuk vissza a fentebb hivatkozott pártkongresszusi határozat céljához. Utaljunk pl. arra, hogy a tsz-nyugdíjak átlaga a tíz évvel korábbi 230-cal szemben jelenleg csupán 100 forinttal marad el az ipari nyugdíjak átlagösszegétől. A párthatározat való- raváltásának kézzelfogható bizonysága ez! Éppúgy, mint az ország- gyűlésen bejelentett, országosan 1,3 millió idős Szövetkezeti szakemberek I. Munka és ssakkrpsetiség A gazdálkodás egyre bonyolultabb tevékenységgé válik: a termelés mechanizmusa kémiai, biológiai tevékenységgel egészül ki, közgazdasági, számviteli, kereskedelmi, sőt szociológiai és lélektani jártasságot is követel ma már a gazdálkodás, ezért rákényszerülünk, hogy minél több oldalról vegyük szemügyre a szubjektív tényezőt; hogy a gazdálkodás elért vagy elérhető színvonalára figyelve — a jelenben is, a jövőben pedig még inkább — megnézzük, vizsménybeli azonosságait és j érzem paradoxonnak az i»- különbségeit mutatja, és j gerültség okát... harmadsorban arra is fel- j Az elmúlt idők átlagjogosít bennünket, hogy né- | gazdásza miután megkapta hány általánosító megálla- | a diplomáját, nem vett pítást tegyünk a szövetke- j szakkönyvet a kezébe. A zeti szektorban foglalkoz- ! most megkérdezett 82 szak- tatott agrár értelmiség hely- ember közüli 75 olvas többzetére vonatkozólag. — A kiegészítés összege átlagosan értendő. A végrehajtási utasítás még nem jelent meg, ezért sajnos, lyesen megnövekedett a nyugdíjasok száma a megyében. önmagukban véve ezek nem tudom, hogy az 550 is beszédes adatok. Vegyük forint saját jogú nyugdíjnál ez mekkora kiegészítést jelent — feleltem. A vendégem pedig így sóhajtott fel: — Óh, de jól jönne az a hatvan forint^ is! Kiszámoltam, ennyiből az egész hónapi reggelire futná ... • A kis nyugdíj beosztásával, a megélhetés gondjával küszködő nagyon sok azonban még hozzá, hogy 1960-ban az ipari nyugdíjak havi átlaga 550, a tsz- nyugdíjak átlaga pedig 320 forintot tett ki. Ma pedig? Az- előbbi átlag 750-re, a tsz-nyugdíj átlagos összege viszont 650 forintra növekedett. Ami viszont a nyugdí j -igény j ogosultak számának, s a nyugdíj átlagösszegének évenkénti anyagi kihatását illeti, idős embert foglalkoztat I megintcsak kínálkozik az embert érintő, s évi 900 gáljuk annak az embercso- millió forint anyagi kihatású újabb intézkedés. Sőt, hasonlóan az országgyűlési bejelentés. Mint ahogyan a társadalombiztosítás szolgáltatásai közül a nyugellátás iránt nyilvánul meg a legélénkebb érdeklődés országszerte, s így megyénkben is. Kiváltképpen a tsz-tagság körében tapasztalható ez, a párt IX. kongresszusa nyomán, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer bevezetése óta. Azonos alapelvek Az MSZMP kongresszusának határozata azt a célt szolgálta, illetve szolgálja, hogy folyamatosan szűnjék meg a különbség a munkások és a szövetkezeti parasztság szociális helyzete között. Az új nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. Hiszen a nyugdíj összege a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelemhez és a nyugdíjévekhez igazodik. Vagyis : magasabb összegű nyugdíjat biztosít azoknak, akik több és jobb munkát véösszehasonlítás: míg 1960- ban 50,8 millió forintot folyósítottak a megye nyugdíjasainak, 1969-ben a kifizetés meghaladja a 162,8 milliót. Nem lenne azonban teljes a fejlődést érzékeltető kép. ha nem ejtenénk szót az idős, nyugdíjra nem jo— mert a folyamat népgazdaságunk teherbírásának megfelelően tovább tart —, rendkívül jelentős ugyancsak az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elhangzott másik bejelentés. Nevezetesen: hogy a nyugdíjasok életszínvonala ne szakadjon el a fix kérese- tűekétől, ezért 1971-től a nyugdíjak évente két százalékkal tovább emelkednek a költségvetési szerveknél dolgozók béréhez hasonlóan. P. L A megkérdezetteknek éppen a fele (41), 71 órát vagy annál is többet dolgozik hetenként (ami 1 óra híján kilenc 8 órás munkanapnak felel meg), 66— 70 munkaórát dolgozik 15, 61—65 órát — 9 és ahogy portnak a helyzetét, ame- , csökken az összesítő lapon lyik e bonyolult tevekeny- munkában eltöltött idő, seg sikerének, de kudar- - , kisebb cának is letéteményese. sy 8y A Bácskai Mg. Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége rendelkezésemre bocsátotta egy 82 mezőgazdasági szakemberre kiterjedt kérdőíves informatív anyagot. Ami ebből kiszűrhető, az elsősorban azt a 82 mező- gazdasági szakembert jellemzi (elnöktől brigádvezetőig), aki a kérdőívet kitöltötte; másodsorban a szövetséghez tartozó 465 szakember tudat, és véleFigyelmeztető szerencsétlenség Tetemes értéket mentett meg a lélekjelenlét Végül is szerencsésnek mondható szerencsétlenség történt pénteken a Kiskun- halasi Állami Gazdaság tajói üzemegységében, ahol gosult tsz-tagok részére j valószínűleg a hó súlyától 1960-ban bevezetett, úgy- j összeomlott egy szarvasáig kényszervágásra szorult. Noha a kerületvezető megítélése szerint nem a tetőt borító hótömeg okozta a bajt — a szerencsétlenség okának megállapítágeztek. Tíz nyugdíjév után i "e a.z a körültekintő gon- az öregségi nyugdíj össze- . ahogyan a tarsage a havi átlagjövedelem | dalombiatosítási megyei 33 százaléka. 10—25-ig ter- I igazgatóság és bajai kiren- jedő nyugdíjév esetén a ' deltsege a jogos nyugdíj- nvugdíjösszeg minden ; igények mielőbbi^ megállaújabb év után a havi át- j prtása, az igénylők ellátat- lagjövedelem 2—2 százaié- lansági idejének csökken- kával emelkedik, 25 év í tése érdekében tevékeny- után pedig 1—1 százalék- j kedik, a szakszervezetek kaj | segítségére támaszkodva. A tsz-tagok nyugdíjblz-1 Hadd érzékeltessük ezt tosítása 1958 januárjában, I csupan^u^asszerŰMi. a új termelőszövetkezeti nevezett képtelenségi jára- ] marha istálló. A jószágok sa folyamatban van dókról. Ez a havonkénti j gondozásával foglalatosko- j nem árt a figyelmeztetés: A közelmúlt napokban a Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat két, s a megyei MÉK egy hasonló, 96x12 méter alapterületű, vasvázas épülete omlott össze a tetőt borító hó súlya alatt. Ez a tény pedig követelőén figyelmeztet: a hótömeg eltávolításával meg kell előzni a veszélyt, mely emberáldozatot épp 260 forint az első észtén dőben 1600 idős paraszt embernek jelentett némi biztos segítséget. Megyei szinten azonban csaknem évi 5 millió forint folyósításait jelentette ez tíz évvel ezelőtt. Napjainkig viszont — noha érthetően, csökkenő tendenciájú — 38 010-re növekedett a járadékosok száma, az évi járadékösszeg pedig megközelíti a U8,6 millió forintot. így ölt testet a párthatározat Külön fejezetet érdemeldók ugyanis a tetőszerkezet gyanús ropogására felfigyelve azonnal intézkedtek: kitárva az istálló kapuit kihajtották az állományt Mint arról telefonon Juhász Bálint kerületvezetőtől értesültünk, a mentésben a gazdaság számos dolgozója részt vett. Ennek köszönhető, hogy a gazdasági épületben elhelyezett a dolgozók” rovatába írt szám: 51—55 órát mindössze öten dolgoznak, 50 óránál kevesebbet csak hárman. Az elfoglaltságban a mű. ködési terület is kivetítő- dik: a nagyobb elfoglalt- ságúak kivétel nélkül a termelőmunka valamelyik ágazatában találhatók, míg a kisebb elfoglaltságú, 50 órát vagy annál kevesebbet dolgozó 8 ember közül 5 adminisztratív munkakörben foglalkoztatott: főkönyvelő, könyvelő. A 82 szakember közül mindössze hatot találtam, aki egy vasárnap sem dől. gozik. ötvenkilencen válaszolják azt, hogy évente 6—10, illetve tíznél is több vasárnapot töltenek munkában, 74 azoknak a száma, akik több-kevesebb társadalmi munkát is végeznek. kevesebb szakirodalmat, mindössze heten válaszolják, hogy „csak szépirodalmat”, vagy semmit, nincs rá időm.” (Egy elnök, hat főkönyvelő). Az elfoglaltságot jelzi, hogy az elmúlt három év alatt öten j egyáltalán nem voltak szabadságon (2 elnök, 2 főagronómus, 1 brigádvezető) harmincketten mindössze 1 hétre mentek el. Ha visszagondolunk arra áz időre, amikor az embernek még nem segített a gép, és a hétköznapok munkafeladatait — a maival nagyjából azonos területen — jóval kevesebb szakember végezte, akkor mindjárt levonhatunk egy általános érvényű következtetést: azt, hogy a technikai színvonal emelkedése a termelésben, továbbá a létszámnövekedés és specializálódás a termelőmunka irányítóinak körében — ma még — nem csökken121 fejős tehén közül mind- | úgy szedhet, mint ahogy össze kettő pusztult el az i jelentős értékek pusztulá- összeomlás miatt, kettő pe. I sához vezethet. Napirenden a kereskedelem Van az íven egy olyan kérdés, hogy „megítélése szerint szakképzettsége összhangban van-e a munkakörével”? ... A kérdésre 61 igenlő válasz érkezett, 2 szakember úgy véli, hogy alacsonyabb képzettséggel is be tudná tölteni <3 munkakört. Munkakörükben magasabb fokú szakművelt, ségnek négyen érzik hiányát, más jellegű képzettség kellene a munkakör betöltéséhez 3 esetben, 12 szakember válaszol úgy, hogy „kiegészítő ismereteken kellene szerezni Ha 82 agrárszakember közül 61 azt mondja, hogy szakképzettsége összhangban van a munkakörével az azért örvendetes, mert jó néhány értelmiségi pályán nem ilyen kedvező a munkakör és szakképzettség összetalálkozási aránya. Miért fűzök mégis kommentárt a kedvező képet mutató számadathoz?... Azért, mert kételyeim vannak az iránt, hogy a szubjektív ihletésű válaszok tökéletesen egybe esnek az objektív igazsággal. Fenntartásaim mindenki számára érzékelhetővé válnak, ha például az elnökök válaszát mérlegelem. A megkérdezett 11 tsz-elnök közül 3 agráregyetemen, 1 felsőfokú ; technikumban, 6 mezőgazdasági technikumban végzett, 1 más középiskolában. Az utóbbi 7 szakember közül hárman tette lényegesen azt az időt, amit munkában kell 1 vélekednek úgy. hoay szak- tölteniük. képzettségük összhangban A technikai ellátottság, I van a ^munkakörükkel, míg a szakember ellátottság és négyen azt mondják, hogy nyugdíjtörvény pedig 1967. január 1-én lépett életbe. A szakszervezetek megyénk 106 üzemében, vállalatánál, intézményénél A megyében 1967-ben a 1 szervezték meg a nyugTegnap a megyei tanács ipari és kereskedelmi állandó bizottsága ülést tartott, amelyen értékelte a megye kereskedelmének elmúlt évi tevékenységét és idei feladatait. A vita alapján készül előterjesztés a megyei tanács végrehajtó bizottsága január 13-i ülése elé. Ezután az állandó bizottság a megye iparfejlesztésével kapcsolatos jelentést hallgatta meg, majd látogatást tett a Szerszám és Gépelem Gyár kecskeméti gyárának új üzemében. a specializáltság mai színvonalára tekintve legfeljebb arról beszélhetünk, hogy a hatékonysága nagyobb, kedvezőbb az irányítói munkának. A munkára fordított idő- és energia kvantumok inkább csak a fizikai munkát végzők körében csökkentek. Miközben például a gépi fejés megkönnyíti és lerövidíti a fejőgulyás munká ..magasabb szakképzettségre lenpe szükség”, illetve „kiegészítő ismereteket kellene szerezni”. Az agrártudományok dinamikusan fejlődnek, az elnöki munkaör rendkívül bonyolult (a többi sem kevésbé) az iskola (mindenféle iskola) le van maradva az élettől, ezért azokat tsz-tagság átlagos életkora 54 év volt. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a tsz-ek tagjai közül egyre díj albizottságot. Közreműködésük nyomán az átlagos elintézési idő a tel- j készítésével kezdte az új szegélydíszes ruhák, kalap- jesíthető igények 50 szá- esztendőt a Békéscsabai j pal kiegészített komplék többen megszerezték, illet- j zalékánál 18 napra csők- j Kötöttárugyár. Az újdon- I készülnek belőle. A gyár ve megszerzik a 10 nyug- kent, szemben az előkészí- : ságok jó része nyári holmi. [ termékei a hazai piacon kídíjévet, az igényjogosultsá- íés nélküli igényekkel, me- Van köztük olcsó csipke- [ util sok európai, afrikai és got a nyugdíj folyósításé- I lyeknél 24 nap az ügyinté- mintás cérnatílúz, ragaszra. Érdemes tehát elemez-j zési idő. 1960-ban az elő- tott. női kosztüm és színes ni, hogy az említett párt- j készített nyugdíjügyek in- pólóing. A textil strandira tárna! gyakorlati meg-1 tézési ideje 27 nap, az elő- cikkeket a nyáron a írottír rü.letén egyre magasabb szinten tervezzen és aoró- lékosabban organizálion: munkája még inkább idő- és energiaigényes, mint abban az időben, amikor nem volt gépi fejés, egyedi ta- karmánvozás, insziminálás és efféle. Ha egy szakember, idegenkedik a technikától '■'•an ib’eo). vagy tartózkodással fogad egy új megoldást. munkaelemet, annak birkatbőszöbe alatt az in- „fiú-*., motosz'-ál: ..kita- •>zsiai országban kerülnek : ’álfák valamit, tehát vihól forgalomba. Az idén eló- I ' ''n-ít'*fték n, mtmká- ször Kanaöaba is szállita- J mat”. Beleképzelem megának kötött holmit. j mat a helyzetébe és nem .iát, a tehenészet vezetőie I a válaszokat érzem reálisrákényszerül. hogy szakte- i nak, amelyekben ott vibR uhaűjdonságok Kétszázféle új termék I uralja majd. Többek között rál a szorongás, a lemaradástól való félelem, a többre-törtek vő igényesség: az önkontroll. Behatárolva egy speciális részmunkába, egyre nehezebb ja nagy egészet átlátni, értelmét, összefüggéseit megismerni. Tudásunktól egyre elérhetetlenebb mesz- szisédbe kerül amit tudnunk kellene: ezért az összhang hovatovább érzéki csalódás. „Azt tudom csak, hogy j nem tudok semmit.” A szókrateszi mondás igazsága jegyre fájdalmasabban időszerű. (Folytatóik.) Zám Tibor
