Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

8. oldal NYILVÁNOSSÁGRA hozták annak a levél­nek a szövegét, ame­lyet a nyugatnémet kancellár juttatott el a Német Demokrati­kus Köztársaság mi­niszterelnökének. Az események eddigi ala­kulása arról tanúsko­dik. hogy a két német állam viszonyának rendezése rendkívül bonyolult folya­mat, és hosszabb időszakot igényel. Kétségtelen, hogy az új bonni kormány megnyilatkozásai bizonyos előrehala­dást jelentenek az NSZK korábbi kormányainak állás­pontjához képest. Az alapkérdés a két német állam vi­tájának jelenlegi időszakában a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi jogi érvényű elismerése. Bár a bonni kormány odáig már eljutott, hogy elismerte a két német állam puszta létét, az NDK jogi elismerésé­től még vonakodik. Külön nehezíti a tárgyalások kiala­kításának légkörét az a provokatív jellegű tanácskozás, amelyet a Bundestag hívott össze az önálló politikai egységet képező Nyugat-Berlinben. EGYÉB diplomáciai jellegű eseményekre is sor került az elmúlt egy-két napon. Tito jugoszláv elnök vasárnap a késő esti órákban utazott el egyhónapos afrikai lá­togatására. Ennek kapcsán Tanzánia. Zambia. Kenya, Etiópia, Szudán, az Egyesült Arab Köztársaság és Líbia vezetőivel folytatott hivatalos tárgyalásokat. A jugo­szláv elnököt feleségén kívül Mirko Tepavac külügymi­niszter is elkísérte. A BRIT kormányfő vasárnap este érkezett meg Otta­wába, s a kanadai vezetőkkel tanácskozott. Majd az Egyesült Államokba utazik, és ma kezdi meg hivatalos tárgyalásait Nixon elnökkel. Az utazás okairól, céljai­ról és várható eredményeiről az angol sajtóban külön­böző találgatások láttak napvilágot. Londonban senki sem hiszi, hogy Wilson miniszterelnök rá akarná bírni Nixont vietnami politikájának megváltoztatására, vagy arra, hogy nagyobb buzgalommal segítse elő az európai biztonsági értekezlet összehívását. Valószínű, hogy Wil­son, aki nagyon kíváncsi a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások eddigi eredményeire, szeretne erről részlete­sebb tájékoztatást kapni. Ugyanez vonatkozik a Varsó­ban ismét megkezdődött kínai—amerikai bizalmas esz­mecsere részleteire, amelyről a brit miniszterelnök vaj­mi keveset tud. Belpolitikai szempontból azért van szük­ség Wilson utazására, hogy a közelgő választások előtt ismét bizonyítsa államférfiúi tekintélyét, azt. hogy ő is beltagja a hatalmasok klubjának. K. A. India nagy változások küszöbén V. Giri indiai elnök, az ország nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmá­ból, felhívta az indiai né­pet a nemzeti egység meg­szilárdítására, a gazdasági haladás és a szociális har­mónia elősegítésére. Az ország gazdasági táv­latairól a köztársasági el­nök elmondotta, hogy India nagy változások küszöbén áll. Az indiai nép figyelem­re méltó sikereket ért el a mezőgazdaságban, s most rendkívül nagy szükség van az erők újabb összpontosí­tására a mezőgazdasági ter­mékmennyiség további nö­velése érdekében. Hason­lóan kedvező távlatok nyíl­tak meg az ország iparának fejlesztése előtt is — mu­tatott rá az elnök. SZÜRKE Az amerikai kong­resszus két házának együt­tes ülésén elhangzott Ni­xon elnök üzenete „az Unió helyzetéről”. Ez az elnöki szózat immár ha­gyománnyá vált az ameri­kai politikában — ritkán fordult azonban elő, hogy az elnöki üzenetből az Egyesült Államok tényle­ges helyzetéről olyan ke­veset lehessen megtudni, mint most. Ennek a látszat szerint technikai okai is voltak. A Fehér Ház ura ezúttal az ország belső problémáiról szólt, a külpolitikai kérdé­seket csak röviden érintet­te. Ezekről február elején intéz külön elnöki üzene­tet a törvényhozáshoz. Más esztendőkben a té­máknak ez az ugyancsak hagyományos kettéválasz­tása nem bénította volna meg ennyire az elnöki be­széd lendületét. Most azon. ban az a helyzet, hogy nem lehet beszélni az Egye. sült Államok belső hely­zetéről — a vietnami há­ború és a háborúból kive­zető út lehetőségeinek mély, komoly és részletes elemzése nélkül. Az Egye­sült Államok mai belső életének úgyszólván min­den komoly és jelentős problémája összefügg Wa­shington Vietnam-politiká. jávah ÜZENET Mindenekelőtt és leg­közvetlenebbül így van ez a gazdasági kérdések­kel, amelyek a mostani el­nöki üzenet középpontjában állottak. A gazdasági hely­zet lényegét abban lehetne összefoglalni, hogy Nixon olyan gazdaságot örökölt Johnsontól, amelyet egyfe­lől a termelés háborús fel­lendülése, a hadikonjunk­túra, másfelől pedig ettől elválaszthatatlanul az inflá­ciós irányzatok előretörése jellemez. Nixon és kormá­nya — a republikánus ha­gyományokhoz és az ural­kodó gazdasági körök szán­dékaihoz híven — azt a kötelezettséget vállalta, hogy megfékezi az inflációt — anélkül, hogy megtörne a termelés konjunkturális lendülete. Valójában éppen ennek az ellenkezője tör­tént. A korlátozó intézke­dések következtében a ter­melési ütem csökkent és a munkanélküliség emel­kedőben van, sőt az ame­rikai polgári közgazdászok többsége I970-re gazdasági visszaeséssel is számol. Ugyanakkor pedig — az infláció tovább tart. Ezekről a gazdasági kérdésekről részletesen szó esett az elnöki beszédben, de anélkül, hogy kapcso­latba hozták volna azokat a vietnami háborúval. Az 1970. Január 87. kedd Kommunista siker a választáson Mindkét kommunista je­löltet Pierre Toutaint és Eliane Obiint megválasztot­ták a franciaországi Oissel- ben vasárnap tartott köz­ségtanácsi részleges pótvá­lasztáson. A választásra azért került sor. mert a vá­rosban a radikális párti polgármester elhunyt, a községtanács egy másik tag­ja pedig lemondott. Az elő­ző választás eredményével összehasonlítva a kommu­nista jelöltek 12,5 százalék­kal növelték szavazataik arányát. Egy másik helységben, Isle-en-Dodonban tartott pótválasztáson ugyancsak a kommunista jelöltet. Elie Escalast választották meg a községtanács tagjává, az el­hunyt szocialista polgár- mester helyébe. Februárban kezdődnek a lengyel-nyugatnémet politikai tárgyalások A lengyel—nyugatnémet viszony kérdése a lengyel külpolitika figyelmének középpontjában áll. A két ország közötti politikai tár­gyalások februárban kez­dődnek — hangoztatta hír­magyarázatában a varsói televízió. — Az Odera—Neisse ha­tár nyugatnémet részről történő elismerése nem elő­feltétel a politikai tárgya­lásokhoz, hanem kiinduló­pont Lengyelország és az NSZK viszonya rendezési folyamatának megkezdésé­hez. Ezért a nyugati lengyel határok ügyének megkülön­böztetett helye van a tár­gyalásokon — húzta alá a hírmagyarázó, majd megál­lapította, hogy a határkér­désben a nyugatnémet jobb­oldal erős nyomást gyako­rol Brandtra. ■ Különösen hangog az áttelepültek szö­vetsége. E szervezet súlya azonban nem olyan számot­tevő. hogy „fetisizálni kel­lene”. A televízió megemlítette, hogy az Odera—Neisse ha­tár ügyében egyes nyugati körök is fékezik Brandt kancellárt. Ugyanakkor megelégedéssel állapította meg. hogy a „francia kor­mány nem késlelteti az NSZK-t az Odera—Neisse határ elismerésében”. Janusz Burakiewicz kül­kereskedelmi miniszter bon­ni látogatásáról szólva a hírmagyarázó hangoztatta, hogy megbeszéléseinek kö­Az USA továbbra is szállít fegyvert Izraelnek Nixon elnök amerikai zsidó szervezetek vezetői­hez intézett üzenetében ki­jelentette, az Egyesült Ál­lamok „gondoskodik arról, hogy a baráti államok meg tudják védeni magukat” és kész arra, hogy rendelke­zésre bocsássa az ehhez szükséges fegyvereket Az elnöki üzenet azt hangsú­lyozza, hogy bár az USA a Közel-Keleten „mérték- tartást kívánna” a fegyver­szállításokat tekintve, még­is szükségesnek tartja a fegyverzet egyensúlyának fenntartását a térségben. Nixon állásfoglalása csaknem kétségtelenné te­szi, hogy a washingtoni kormány kész újabb repü­lőgépeket szállítani Izrael­nek. Mint emlékezetes Gol- da Meir izraeli miniszter- elnök még tavalyi washing­toni útja során követelte, Phantom típusú szuperszo­nikus harci repülőgépet bo­csásson Tel Aviv rendel­kezésére és megfelelő hi­telt is adjon az üzlet le­bonyolításához. A Nixon- kormány akkor átmenetileg kitért a követelés elöl, de biztosította Golda Meirt támogatásáról és egyetér­téséről. Rogers, amerikai külügy­miniszternek a rabatt kon­ferenciára időzített . beszé­de nyomán —amelyben arról szólt, hogy az ÜSÄ „egyenlő mértékkel kíván mérni” a közel-keleti xál- ság tekintetében — mind a Tel Aviv-i kormány, mind pedig befolyásos ame­rikai zsidó szervezetek kö. vetelték, hogy Washington nyilvánosan foglaljon ál­lást az izraeli követelések mellett és hagyjon fel azokkal a kísérletekkel, hogy az USA újabb 50 amelyek „az arabok édes­infláció forrása azonban éppen a hadigazdálkodás! Az amerikai belső életnek ezt a legbonyolultabb és legfontosabb kérdését te­hát az elnöki beszéd steril módon, a nagy nemzetközi összefüggésektől elszakítva tárgyalta. Éppen ezért nem lehe­tett kielégítő a belső tár­sadalmi mozgások elemzése sem. Az elnök természet­szerűleg említést tett a polgárjogi mozgalomról, a szegénység elleni harcról és más belső problémákról. Elmaradt azonban annak az elemzése, hogy mikép­pen fonódik össze a pol­gárjogi mozgalom a viet­nami háború elleni tiltako­zással; hogyan bontakoz­hatott ki olyan méretű és intenzitású társadalmi válság, amelyre talán a nagy polgárháború óta nem volt példa Amerika törté­nelmében. Az „Unió helyzetéről” szóló beszámoló ily módon tükrözte a belpolitikai és gazdaságpolitikai tétlensé­get, határozatlanságot, a világos program hiányát. Mindez az Egyesült Álla­mok nemzetközi politikai helyzetének függvénye. E nemzetközi kérdésekben viszont az üzenet nem tett egyebet, mint hogy derű­látó szavakban biztosítot­ta hallgatóit az amerikai külpolitika jószándékáról. „Véget vetni” a vietnami háborúnak; „haladni’j a konfrontáció korszakából a tárgyalások korszaka félé. Az egész nemzetközi közvélemény tudja, hogy a világ olyan nagy kérdései, mint a leszerelés, az euró­pai biztonság megszervezé­se, a távol-keleti biztonsá­gi rendszer létrehozása rendkívül komoly és szívós munkát, hosszú tárgyalási időszakot igényelnek. Ép­pen ezért senkinek sem le­hetett illúziója afelől, hogy Nixon elnökségének egy esztendeje alatt teljes for­dulatot tud elérni és el tudja távolítani a Johnson, tói örökölt csődtömeg min­den terhét. Azt azonban joggal és okkal várta el az Egyesült Államok és a vi­lág közvéleménye, hogy a vietnami politikájában for­dulat történjék. Johnson — és a demokrata párt — a vietnami háborúba bu­kott bele, Nixon mandátu­mának lényege és győzel­mének egyetlen magyará­zata az a várakozás volt, hogy véget vet a vietnami háborúnak. Nixon hivatali idejének egy esztendeje alatt a washingtoni politi­ka pozitív vietnami for­dulata nem következett be. S a mostani elnöki üze­met Vietnamról szóló sza­vai sem csillantanak fel semmiféle új lehetőséget. Ez a negatívum az, ami az Unió helyzetéről szóló el­nöki üzenetet a világ sze­mében szürkévé és hiányos­sá teszi. (—i — e—-) getésére” irányulnak. A Rogers-beszéd egyik kiváltó tényezője, az amerikai la­pok szerint, az arab terü­leten nagy olajérdekeltsé­gekkel rendelkező mono­póliumok nyomására tör­tént. A Nixon-üzenet most eleget tesz a Tel Aviv nyílt pártfogását követelő körök­nek. zéppontjáben a lengyel- nyugatnémet gazdasági kap­csolatok fejlesztésének le­hetőségei álltak. A hétfői lengyel lapok egyébként rövid jelentésben közlik, hogy Janusz Bura* kiewicz háromnapos NSZK- beli látogatásának befejez­tével visszaérkezett Varsó­ba. Beszámolnak arról, hogy a miniszter részt vett a düsseldorfi lengyel gazda, sági napok megnyitásán. A Trybüna Ludu megjegy hogy „Düsseldorfban ked­vező munkai égkör tapasz­talható”. Szétromboltak egy radarállomást Az EAK egyik komman­dó-egysége vasárnap haj­nalban behatolt az izraeli megszállás alatt levő Sinai, félszigetre és szétrombolt egy izraeli radarállást Mint az egyiptomi hadse­reg szóvivője mondotta: a Kantarától körülbelül 30 kilométernyire keletre fek­vő radarberendezés, az iz­raeli erők egyik legfonto­sabb figyelőpontja volt. Az izraeli személyzet több tag­ja megsebesült Az egyip­tomi katonák sértetlenül tértek vissza támaszpont­jukra. 42 napos éhségsztrájk Befejeződött nyolcvanöt mexikói politikai fogoly negyvenkét napos éhség­sztrájkja. A Mexikói Kommunista Párt KB elnöikségének er­ről szóló sajtónyilatkozata szerint az éhségsztrájk résztvevői azzal a felhívás­sal fordultak minden veiuk szolidáris csoporthoz, szer­vezethez és magánszemély­hez, hogy folytassák a har­cot az összes politikai fo­goly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátá­sáért. Nincs krokodilnézés A nigériai tájékoztatás- ügyi minisztérium vasárnap este élesen tiltakozott nyu­gati sajtóorgánumok — kö­zöttük az Amerika Hangja és a BBC — tendenciózus jelentései éllen, amelyek fosztogatással. erőszakkal, fegyelmezetlenséggel vádol­ták a szövetségi hadsereg harmadik tengerészgyalogos hadosztályát. Ez a divízió foglalta el Owerrit, Biafra utolsó közigazgatási székhe. lyét. valamint az üli és az ugai repülőtereket. A tá­jékoztatásügyi minisztérium leszögezte, hogy a nyugati tudósítóktól származó vá­dak „teljes egészükben megalapozatlanok”. A hírügynökségek idő­közben beszámolnak arról, hogy a nigériai legfelső ka. tonai tanács a hét végén rendkívüli ülésen tárgyalta meg az új helyzetet és el­sősorban a közép-keleti tar­tomány megsegítésének problémáit. A polgárháború kirobba­nása óta vasárnap jelentek meg első ízben piros „biaf- rai” rendszámú gépkocsik Lagos utcáin. Az autók, amelyek több mint 1000 ki­lométert tettek meg a kö­zép-keleti országrészről La. gosba. és ennek megfele­lően viharvertek is voltak, óriási feltűnést keltettek, és amerre elhaladtak, öröm- tüntetésnek beillő dudakon­cert fogadta őket. a lakosa ság megbékélésének jele­ként. A UPI tudósítója jelen* tette, abidjani „rendkívül magas állású megfigyelők­re” hivatkozva, hogy Ojuk-i wu, aki az utolsó pillanat­ban menekült el az össze­omlóban levő Biafrából, to. vább akar utazni Francia* országba. A francia kül­ügyminisztérium — a hír- ügynökség szerint — most tanulmányozza azokat a sajtójelentéseket, amelyek még Biafra pártolóinak sze­mében is megingatták az oxfordi neveltetésű egykori „hadúr’’ erkölcsi hitelét. Ojukwut — mint a francia lapok megírták — nem le­hetett lebeszélni arról, hogy fehér Mercedes gépkocsiját ne menekítse magával a rendelkezésre bocsátott kü- löngépen. amely száműze­tésbe vitte. OjUkwu pillanatnyilag Houphouet-Boigny elefánt- csont parti elnök vendégsze­retetét élvezi. Valószínűleg az abidjani Kani-tó partján fekvő, nagy kiterjedésű el­nöki rezidencia lakója. Ezt az AP tudósítója nyomozta ki: a tó nevezetességének, egy krokodilnak a megcso­dálására ugyani« mindig seregleni szoktak a turis­ták. Vasárnap rendőr állí­totta meg a látogatókat a parton. „Nine* krokdilné- zés. ez parancs”. „Mióta?” „Pár napja” — így zajlott le a beszélgetés.

Next

/
Thumbnails
Contents