Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

A belföldi értékesítés­ben a kereskedelmi iroda közvetített. Szállítottak Győrbe, Budapestre, s a Kecskeméti Konzervgyár­ba is. 80—90 százalék közötti ex­portarányt tett lehetővé. A szüret későbbi szakaszá­ban, a szállítások elhúzó­dása miatt, valamelyest növekedett a belföldi mi­nőség aránya Külön is fi­gyelmet érdemel, hogy az alma húsa tömör maradt, télire jól tartósítható; nem voltak felduzzasztva a sejtek. SzálA szőlő... Az izsáki paraszti sző­lőkultúra egész hagyo­mányrendszerére tekin­tettel kellett lenni, ami­kor 1963-ban megindult az új szőlő ültetése is. A szőlő itt a környékbelinél magasabb szintű hozzáér­tést alakított ki, de köve­telt is meg egyúttal, s mindezzel párhuzamosan túlságosan az egyénihez ragaszkodóvá tette az itte­ni gazdákat. Világosan gondolkodó, tágas szemlé­letű parasztgazdákat ne­velt ki a jövedelmező sár- fehértermesztés — a te­lepítéstől az értékesítésig* maguk végeztek el min­den munkafázist. A gazdák annak ide­jén átlagosan 1—2,5 hold közötti szőlőterületet hoz­tak be a tsz-be, ennél többet viszonylag keve­sen, aki 8—10 holddal lépett be, inkább csak kivételnek számított. Sző­lő nélkül lépett be vi­rint a kiöregedő, a hol- dankénti 25—30 mázsánál kevesebbet termő szőlő­vel nem érdemes vesződ, ni. Ezek közül már sok kiforgatásra került, ta­gyümölcsféléket. A HUN- GAROFRU CT szigorú, de korrekt partnernek bizo­nyult, következetesen tartja magát a szerződés feltételeihez. Ha nemcsak n jövő úlja Felújítják a tehergépko csit a műhelyben. A ké­pen: Kovács István, Sajtos Dezső és Dömötör László. valy az ilyenek helyére ültették el a csonthéjasok csemetéit. Fxporlra, belföldre Ma már az Aranyho­mok Tsz-ben a termesz­tésre azzal azonos színvo. az alma, de a többi gyü­mölcsféle értékesítését is ideszámítjuk, megközelí­tőleg egymillió forinttal ért el így nagyobb árbe­vételt a tsz, mintha a ko­rábbi módon szerződött volna a termésre. Pedig kezdetben az újszerű ér­tékesítésre vállalkozó ve­zetőknek egy néhány kü­lönvéleménnyel, sőt ellen­A vezetőségi bizottság megvitatja a fejlesztési terveket szont vagy 80 család. A nagyobb területtel belé­pők hiába adták le azt a részt, amivel mint száza­lékosok nem boldogultak, továbbra sem jutott min­denkinek szőlő. Már csak ezért is hozzá kellett fog­ni a 120 hold eltelepíté- séhez 1963 tavaszán. Tel­jesen szűz területre ül­tették ki a simavessző­ket, a telepítés alá még nalú értékesítő rendszer épül. Az átvételt koráb­ban egyrészt csak a MÉK, másrészt a pince- gazdaság bonyolította le. Ez egyre kevésbé felelt meg a jövedelmező érté­kesítés követelményeinek. Ezért 1968-ban elhatároz, ták, hogy a közvetítő ke­reskedelem kiiktatásával közvetlenül a HUNGA- ROFRUCT-tal szerződtek. meg propagandával rs kellett küzdeniük. S mindamellett izgal­makban is bővelkedett az elmúlt őszi almaértékesí­tés. Miután leállt a cseh­szlovák és a lengyel ex­port, külön minisztériumi engedéllyel indították út­nak a szállítmányt a Szovjetunió felé. Ez a gyors intézkedés is a ki­fogástalan növényvédelem miatt születhetett meg. Lenyűgözőek, nagyvo­nalúak a negyedik ötéves tervre szóló elképzelések is a fejlesztést illetően. összesen húszmilliós be­ruházásra van kilátás. A tervekben 100 hold szőlő eltelepítése szerepel. Eb­ből 28 holdon már az idén kiültetik az Irsay Olivér és a Kocsis Irma nevű fajták vesszőit. A továb­biakban minőségi borfaj­tákat, elsősorban hársle­velűt és olaszrizlinget te­lepítenek. Az 50 holdra tervezett gyümölcsös a körte és a kajszi cseme­téinek ad helyet; az arány majd a megválasztandó terület talajadottságaitól függ. Az almatermesztés biz­tonsága megköveteli, hogy a termést fedett színek alatt válogassák és cso­magolják. Ezért négy, egyenként 288 négyzet- méter alapterületű, kör- befalazott színre van szükség, manipuláló gép­sorral felszerelve. Két szín már elkészült, mel­léjük az idén még a má­sik kettőt is megépítik. Ez a létesítmény-komplexum egymillió forintba kerül. A szállítási igények a géppark intenzív fejlesz­tését sürgetik; szükség van két teherautóra, 3 Zetorra 2—2 pótkocsival, s más gazdasági felszere­lésre. Űjabb egymilliós kiadás. Kilátásban van egy. az izsáki mezőgazdasági üze­mek által létrehozandó társulás 40 ezer heiktós pince és szőlőfeldolgozó megépítésére. A több sza­kaszban kivitelezésre ke­rülő beruházás már az idén egymilliós hozzájá­rulást igényel — az Aranyhomok részéből.. Tervek vannak a borpa­lackozás beindítására is. Az ötéves terv második felére programozza a tár­sulás a hűtőtároló meg­építését. Szükség lesz egy 30 vagonos magtár, vala­mint a Il-es számú üzem­egységhez, az úgynevezett Beck-tanyához vezető két- kilométeres bekötőút meg­építésére. Az „egyprofilú" ker­tészeti gazdálkodás köze­pette különösképpen fel­vetődik a családtagok, főleg a nők téli foglalkoz­kőtnek szerződést. Ez vi­. szonylag nem nagy, mint­egy félmillió forintos be­ruházást igényel. A meg­oldás, amely eddig is csak az alkalmas épület hiányában szenvedett (ha­logatást láthatáron belül­re került, s ez évben rea­lizálódik. Az állattartás az Arany, homokban mind ez ideig jelentéktelen, s a fejlesz­tésre is csak a tár­sulás keretén belül lesz lehetőség. Kilátás­ban van egy 300 férőhe­lyes szakosított szarvas­marhatelep létrehozása. Egyelőre a 40 holdas konyhaikertészet létreho­zásáról is csak feltételes módban beszélnek a szö­vetkezet vezetői. Minden­esetre célszerű volna a mei” térítést kap meg­határozott átlagtermés alapján. Az elmúlt évtized köze­pe táján tetőzött az el­öregedés, azóta nagymér­vű „fiatalodásnak” lehe­tünk tanúi. Az elmúlt 3 évben összesen 100 új ta­got vettek fel. Az átlagos életkor a szövetkezetben 45—46 év körül van. A kisizsáki gyümölcsösben 15 tagú KISZ-brigád dol­gozik, a Gedeon-dűlőben dolgozó 30 tagú brigád­nak a fele szintén fiatal. Foglalkoztatásuk hosszú távon biztosított. Évente két-három alka­lommal országjáró kirán­dulást szerveznek, bérelt autóbusszal. Az idős gaz­dák nyaranként — szin­tén a tsz költségén — Kálmán István tsz-gazda a háztáji állatállományá­ban gyönyörködik. három elárusítóhely vá­lasztékának növelése vé­gett. A szántóföldön a rozst mindinkább kiszo­rítja a homok új gaboná­ja: a triticale. Ez a beruházási prog­ram a tagsági részesedést nem érinti kedvezőtlenül, "Sőt ötéves terv folyamán a részesedés egymillió forintos növelését terve­zik. Ez évente 3 százalé­kos emelkedést jelent. Szociális gondoskodás A 604 tsz-gazda közül 134 a járadékos és a nyugdíjas. Az idős gazdák Cserkeszőlőn víkendez- nek. A fiatalok a tőserdei ifjúsági rendezvények és a Szegedi Szabadtéri Já­tékok állandó látogatót Évente 2—3 személy kül­földi szakmai tapasztalat, cserén vesz részt. A 42 tagú pártalapszer- vezet tevékenysége a gaz­daságvezetéssel teljes összhangba került, a gazdasági eredmények nö­vekedésével párhuzamo­san. Átlagéletkora alacso­nyabb, mint a tsz-tagsá- gé, noha a párttagok kö­zött nyolc veterán is van. A háztáji állattartást a közös legelővel, száza­lékos lucernajuttatással segíti. A kaszálóterülete­ket is résziből adják ki. Borfejtéshez készülődik Dömötör István pincemester. talajerőpótlás sem jutott. Utána persze pótolták. S ahogy termőre fordult a szőlő, megkapták a gaz­dák százalékos művelés­re. Jelentős terméskülönb­ségek vannak méghozzá az új telepítésű tábla ja­vára. Amíg a régi szőlők tőkéin 35—40 mázsa te­rem holdanként, az új ültetvény a 60 mázsát is megadja. Ez is gyorsítja a eazriák meggyőződésé­nek erősbödését, misze­Ez első ízben tavaly öl­tött konkrét formát. Se­gítette ezt a törekvést, hogy az Aranyhomok egyike annak a 21 tsz- nek, amelyre a Kecske­mét—Félegvháza környé­ki Tsz Szövetség mellett működő kereskedelmi iro­da tevékenysége épül. Az új szerződéses rend­szer a bevételt illetően az almánál kilónként 50 fil­léres pluszt jelentett! Még a háztájiból is átvették az előírásoknak megfelelő Tavaly a borértékesí­tésbe is új csatornák kap­csolódtak be, legalábbis a termelés 30 százalékára kiterjedően. A Balaton- boglári Állami Gazdaság például 2500 hektót tárolt be az Aranyhomokban termett sárfehérből. Ez a mennyiség exportra kerül. A TÁSZI-n át belföldi ér­tékesítésre adnak át je­lentősebb mennyiséget. Budapesten működik egy kimérőjük is. Az elkép­zelések között szerepel, hogy a háztájiban termett bort is rákapcsolják a többcsatornás hálózatra. Minthogy a szomszédos Kossuth Tsz szeszfőzdét üzemeltet, a cefrének va. ló termés közvetlen elhe­lyezésére is megvan a le­hetőség, már csak az üzem jó kihasználása ér­dekében is. Egymás mellett épít új házat a községben Herédi Gábor, Király István és Gyallai László. tatásának szükségessége. Ez nemcsak az Aranyho­mok Tsz, de Izsák község szempontjából sem meg­vetendő igény. Előreha­ladott tárgyalások foly­nak az egyik fővárosi üzemmel egy 40—80 sze­mély foglalkoztatására al­kalmas üzemrész létreho­zására, ahol a téli három hónapban a létszám két­szeresének is akadna munkája. A tervek sze­rint az üzemmel öt évre 1967-ig fejadagként egy mázsa gabonát kaptak évente, térítés nélkül, to­vább 300 forint segélyt és tüzelőt: fa tüsköt, rozsét, venyigét. Azóta a pénz­ben! segély összegét a kétszeresére növelték, s juttatnak az öregek ré­szére egy mázsa kukori­cát is. A támogatás to­vábbi fokozását tervezik. Azzal is, ha az idős tag a háztáji földjét nem tudja megművelni, „esz­Mintegy 300-ra tehető a háztáji tehénlétszám. A háztáji állattartáshoz el­sősorban a tanyavilág nyújt jó lehetőségeket. Ugyanakkor erőteljes a községbe áramlás. A tszí átszervezés óta a tagság 10—15 százaléka beköltö­zött. Kisizsákon, amely faluszerű külterület, mintegy 200 gazda lakik. Az Aranyhomok föld­jén a távlatok szélesek, biztatóak. (x)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents