Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SfOCfALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS'-KISKU^ MEGYEI B IZ O US Á G Á N A K N A PI L A P J A Befutottak az első napi eredmények Hideggel, hófúvásokkal dacol vei dolgoznak a népszámlálók A rádió kora reggeli hír­adásaiból talán a meteoro­lógiai intézet jelentéseit kí­séri a legnagyobb figye­lem, s a mínusz tizenvala- hány fok említése hallatán bizony a meleg holmiba burkolózás mellett elszánás- sal indul útnak az ember a napi munkába. Ezt teszik megyeszerte a napjaink je­lentős eseménye, a nép számlálás résztvevői is meg­lehetősen kemény feladat elé állítva. Főleg ami a külterületi településeket, a tanyavilágot járókat illeti. A munka azonban fe­gyelmezetten. áldozatosan folyik. Erről tanúskodnak a kecskeméti első napi eredmények is. Pénteken ugyanis 817 házat. 1526 la­kást és 4730 lakost írtak össze a számlálóbiztosok. Ez pedig — mindhárom kategóriát tekintve — az összeírnivaló 6 százalékát jelenti Ezek az adatok nem teljes értékűek, mert — te­lefon híján — számos ta­nyai területről nem érke­zett be az első napi jelen­tés. Értesülésünk szerint azonban a népszámlálás rendkívül áldozatos mun­kával e településeken is halad, sok helyen méteres, másfél méteres hófúvások­kal tarkított határban szép példái akadnak máris a helytállásnak, öntevékeny­ségnek és segítőkészségnek. A szarkási tanyavilágban összeíróként működő peda­gógusnő Déldául egyik tanít­ványa édesapjától segítsé­gük kapott fogattal végezte el a munkát az első napon a hét legtávolabb eső ta­nyán. Az első tapasztalatok megbeszélése. összegezése céljából egyébként a 11 kecskeméti népszámlálási körzetben — melyek közül 6 külterületi — tegnap dél­után találkoztak az össze­írok. a felülvizsgálok és a tanácsi összekötők. Két és fél méteres hófal Harta és Dunatetétlen között Sóból 200, homokból 800 mázsát szórtak el az utakon Szombaton délelőtt az Harta között — 2, két és egész megye felett derült fél méter magasságú elje- volt az idő; a szél sem fújt, gesedett hófal állja az út- ám a hőmérő higanyszála .ját a gépeknek. A két köz- Dunavecsén mínusz 7, Ba- ség mintegy 6 kilométeres ján pedig mínuéz 15 fokot kerülővel megközelíthető, mutatott. A megyeszékhe- de ennek ellenére két nagy lyen mínusz 10 Celsius-fo- kot mértek. A KPM Közúti Igazgatóságának hóügyele­tese Lévai Iván elmondta, hogy az egyetlen járhatat­lan úton Gz a képünk Orgovány Imre ilyen hosszú út kiás tanyából.­teljesítményű gép dolgo­zik az út felszabadításán. Az utalt síkosak. Ezt meg­szüntetendő, 14 sószóró és 16 homokszóró gépkocsit irányítottak az utakra. Lé- Dunatetétlen és vai Iván számításai alap­ján szombaton a 30 gépko­csi 200 mázsa sót és 900 mázsa homokot terített el főleg a kanyarokban, vala­mint a vasút-közút keresz­teződéseken. A közúti igaz­gatóságnak hatvan ekéje az utak szélesítésén dolgo­zik, ennek ellenére nehezen járható az 51-es számú úton a Dunapataj és Kalocsa kö­zötti rész. Az alsóbbrendű útvonalakon nehezen jár­ható a Dunapataj—Szak- már—Kalocsa, az Úszód— Ordas, a Szakmár—Miske, a Homokmégy—Drágszél, a Mátételke—Bácsbokod, a Bácsborsod—Csátalja, a Homokmégy—Császártöltés a Kiskunhalas—Csávoly, a • .Tánoshalma-—Borota, a Tompa—Csikéria közötti, valamint a dunafalvi és katymári bekötőút. Lőrincz Antal, a MÁV kecskeméti állomásfőnöke, a pályafenntartási főnök­ség és a forgalom dolgozói­nak erőfeszítéséről tájékoz­tatott bennünket. A vona­tok átlagban 20—30 percet késtek, s jelentősebb fenn­akadás csupán az iparvá­gányokon fordul elő. A MÁV arra kéri az iparvá­gánnyal rendelkező válla­latokat, hogy a szállítások lebonyolítása érdekében ezeket a pályákat tisztítsam meg a hótól. Az utak síkossága elle­nére a MÁVAUT autóbusz- járatai mindössze 10—15 percet késtek. Egyedül a Baja—Kecskemét között közlekedő autóbusz érke­zett 20 perccel később. G. G. Megjegyzések a Forrás cikkéhe«. (5. oldal) Hólepel alatt Riport egy falu életéről. (4. oldal) Szövetkezeti szakemberek k cikksorozat első része kérdőívek alapján elemzi a tsz szakmai vezetők problémáit. (8. oldal) (9. oldal) Egy év alatt majdnem félmillióid forintos gyarapodás az állami gazdaságokban határában készült. Csontos ása után jutott csak ki a Épületekre, s egyéb „perspektivikus” beruhá­zásokra a megye állami gazdaságai 1969-ben 455 millió forintot költöttek. Nemcsak a látványos, de a jól megalapozott fejlődés éve is volt a tavalyi. Es nem az elaprózott, de az összpontosított létesítmé­nyek építése jegyében gaz­dagodtak a mezőgazdasági nagyüzemek. Előbb a tavaly befeje­zett létesítmények közül egynéhány. Kiemelkedő je­lentőségű a Hosszuhegyi Állami Gazdaság' több mint 3000 holdas terület öntö­zésére alkalmas , alagcsö- ves berendezés, amely 38 Fan sálé Kecskeméten, A ' díszkerámiák, jön az M—100-as ljlíir és a szolgáltatás újdonságai Máról holnapra az ipar­ban éppúgy nem születnek újdonságok, ahogy az élet bármely egyéb területén sem. Az új termékek soro­zatgyártását a tervezést követően még sokféle té­nyező befolyásolja. Az idén várható meglepetéseket a műszaki felkészülésen kí­vül tavalyi piackutatások előzték meg. Az 1970-es el­képzelésekről a vállalatok, illetve kisipari termelőszö­vetkezetek vezetőitől egy­aránt érdeklődtünk. — A magnósok a jelzé­sek szerint várják már az M—l't-es típusunkat, ami egv, dobozban tartalmazza a hagyományos orsós, il­letve a modern kazettás rendszert. A készülék ta­vasszal megjelenik a bel­földi piacon — mondta Rudast Károly, a Budapes­ti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti üzemének ve­zetője. — Elkezdjük az M—ioo-as sorozatgyártását [ — A tavalyi 50 millió | forintos termelési érté- í künkkel szemben az idén j 67 millió forint a tervünk 1 — közölte a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyár. j egységének igazgatója, ! Bodrogi Tibor. — Gyárt­mányösszetételünket a piac- ! ra való érzékenyebb , reagálás határozza meg. Az elmúlt évben elkészült a [ nagy műhelycsarnokunk, ahol a henger formájú do. bozok újabb változatait ké­szítjük a gyógyszerek, hin­tőporok. púderek, csövek csomagolására, s fokozzuk az okmánytartók, dossziék termelését. — Ugyancsak a tavalyi esztendőben gyökerezik a mi vállalkozásunk is — tá­jékoztatott Mezős Mihály, a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz elnöke, — A szövetkezetünkbe beolvadt a helyi kályhás ktsz. A ré­gi kemencéket modern gáz­tüzelései alagút-kemen­cerendszerré építjük át, amelyekben lakásdíszítő j kerámiákat égetünk. Az új szolgáltató válla­latnál bevezetett pausále rendszer további térhódítá­sáról is információt szerez­tünk. Az Idén remélhető­leg a megye tíz helységé­ben végzik már átalánydíj befizetés ellenében a javí­tásokat és karbantartáso­kat, Ilyen gondolattal fog­lalkoznak például Kecske­méten a vegyes ktsz-nél. — A pausále-fizetéssel kombinált szolgáltatásokat néhány szakmában már a első negyedévben elkezd jük — mondta Kása Isi ván, a szövetkezet elnök — jelenleg 12 szakmábr dolgoznak tagjaink, s az é’ végéig gáz-, villany-, valr mint rádió, és tv-szerelés sei. bádogozással, festéssel- mázolással bővítjük szol gáltatásaink körét. H. F. A MÁV ke.'.ikeméti fűtő házában néhány mozdonyt hóekével szereltek fel, amelyek szükség esetén meg­tisztítják a pályát az esetleges hófúvásoktól. és félmillió forintba ke­rült. A szőlőtermesztő nagygazdaságok korszerű feldolgozókat és tárolókat építettek. Naponta 500 ebédadagot produkáló üze­mi konyhát létesítettek a Kunbajai Állaim Gazda­ságban, több mint három­millióért. Összességében 600 vagon03 hűtőtároló ké­szült a Kiskőrösi, a Hosz- szú hegyi és a Városföldi Állami Gazdaságban. Tető alá került a Bácsalmási Állami Gazdaság 4800 fé­rőhelyes sertéshizlaldája, amelyre 27,5 millió forin­tot áldoztak. Talajjavítást majd minden állami gaz­daságban végeztek, ennek területe mintegy 2500 hold. Az elmúlt év befejezett lé­tesítményei között vehető számba a termőreforduilt ültetvények: 3125 hold nagyüzemi szőlő és gyü­mölcsös. Az 1970-es évre áthúzódó létesítmények változatos­ságban nem maradnak el a tavalyiak mögött. A szőlő- feldolgozók és a tárolók továbbra is fő helyen sze­repelnek, s az összeiségbea 50 ezer hektós évi kapaci­tású palackozó üzemek is a kertészeti kultúrák jö­vedelmezőségét hivatottak növeli. Hűtőtárolók épül­nek — egyenként 200 va- gonos befogadóképességgel — a Bajai és a Szikrai Állami Gazdaságban. Az utóbbiban — kísérletkép­pen — a Jászberényi Hű­tőgépgyár újfajta, az ed- . digieknél jóval olcsóbb konstruciója kerül kivite­lezésre. Közös vállalkozás­ban csaknem 22 ezer fé­rőhelyes hizlalda építését kezdi meg a Kiskőrösi, a Solti és a Kalocsai Állami Gazdaság. Korszerű szarvasmarhaistállókat építenek Baján és Kalo­csán, — az egy tehénre számított beruházási költ­ség megközelíti a 20 ezer forintot. Ez évben készül el véglegesen és kezdi meg működését teljes kapaci­tással a Kunfehértói Álla­mi Gazdaság 143 millió fo­ntba kerülő borkősavüze- me. XXV. évf. 3. szám 1970. január 4, VASÁRNAP Ara: 1 forint Őszintén, nyíltan a nemzetiségi kérdésről

Next

/
Thumbnails
Contents