Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-23 / 19. szám

Virág és Hubertusz Egy kétéltű család tragédiája Közgyűlés Dunavecsén MEGTARTOTTA évi közgyűlését a Dunavecsei Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat sport­köre. A járási tanács helyi­ségében megjelentek a község, a járás, a párt ve­zetői és a patronáló válla­latok képviselői, de szá­mos érdeklődő is. Főként olyanok, akik szívügyük­nek tekintik Dunavecse •portját. DR. KOLOZS GERGELY elnök bevezetője után Szabó János edző, a lab­darúgócsapat munkáját is­mertette. Elmondta, hogy a járási bajnokságban sze­replő felnőtt csapat a má­sodik helyet szerezte meg és ami biztatóbb a jövőre nézve, a nagyrészt fiata­lokból álló tartalékcsapat az első helyen végzett. Pontosan 72 edzés és 21 mérkőzés volt a felnőtt­csapat programja. Sajná­latos tényként állapította meg az edző, hogy az ed­zések látogatottsága inga­dozó. Évközben a játéko­sok körében fegyelmezet­lenség fordult elő, ezért a vezetőknek az eltiltást kel­let alkalmazni néhány sportolóval szemben. A beszámolóból kitűnt, hogy a csapat tavaly határozták, hogy a felsza­nem szűkölködött anyagi­akban. Ezért köszönet il­leti a patronáló szerveket, különösen a Vegyesipari Vállalatot, a Virágzó és az Üj Élet Tsz-t, valamint az FMSZ vezetőit. A költség­vetés 32 ezer forint volt. Többek között 20 pár lab- barúgócipőt, 2 garnitúra szerelést és 5 labdát vet­tek. Megoldódott a szer- tárosi kérdés is, így az ér­tékes felszereléseknek gondját viselik. A PATRONÁLÓ szervek képviselői hozzászólásaik során elmondták, hogy to­vábbra is támogatják a sportkört, sőt a tsz-ek 1000—1000 forinttal növel­ték az eddigi támogatás összegét. A községi tanács 16 400 forintot juttat az új pálya építésére. A régi pá­lyát rendbehozzák, hogy a sportolás addig is zavar­talan legyen. Végül a lab­darúgócsapatok tagjai át­vették az 1. illetőleg a 2. helyért járó érmeket. Ér­dekes volt az a bejelen­tés, hogy ismét megalakul a nagy hagyományoknak örvendő sakkszakosztály A sakkozók rögtön el is fi terv nem vált valóra A Kecskeméti Fémmun­kás egy évvel ezelőtt nagy sikert ért el. Megnyerte a megyei labdarúgó-bajnok­ságot, s ezzel jogot nyert arra, hogy az 1969-es év­ben az NB Ill-ban szere­peljen. Amikor elkezdődött a felkészülés a csapat _ szak­vezetői derűlátóan ítélték meg a jövőt. Az együttes elég erősnek látszott ah­hoz, hogy az NB III-as me­zőnyben helyt tudjon áll­ni. Koltai személyében NB I B-s játékos is a Fémmun­káshoz került, s így "Meg­erősödve — jobbára saját nevelésű játékosokkal — valóban úgy tetszett, sike­res szereplésre joggal szá­míthat a Fémmunkás. Mindamellett a csapat elé nem tűztek magas célt. Az első évre feladatul csak a bentmaradást kapta a labdarúgó-szakosztály. Ügy látszik mégis, hogy ez az alacsonyra állított mérce mégiscsak túlmérete­zett volt. A csapat össz­teljesítménye messze a vá­rakozás alatt maradt és a tizenhat együttesből álló Délkeleti csoportban az utolsó helyen végeztek a kecskemétiek. A gyenge szereplés okait lehet keresni, s ha ez segí­ti a jövőbeni jobb szerep­lést, érdemes megvizsgálni és tanulni belőle. A baj­nokság első felében Mikus Mihály edző irányításával j Az előzetes hírek szerint készült a Fémmunkás. Né- 1 körülbelül négyezer újság­hány balszerencsés vereség ;t-Q szeretne tudósítani az mondhatjuk ezen a téren sikerült is némi előrehala­dást elérnie. Harcosabb lett a gárda, amit néhány szép győzelem és több szoros eredmény igazol. Az együt­tes képességei alapján nem volt gyengébb a Délkeleti csoport középmezőnyében végzetteknél, s ha na­gyobb lelkesedéssel és szor­galommal készültek volna a játékosok az egyes mér­kőzésekre, akkor minden bizonnyal teljesítette volna a célkitűzést, az NB Ill- ban való bentmaradást. Különösen a támadósor gólképességével voltak ba­jok az év során, csaknem minden mérkőzésén. —. idegenben és saját pályán egyaránt — a gólhelyzetek egész sora maradt kihasz­nálatlanul. A Fémmunkás labdarúgó­szakosztálya a balsiker ta­nulságait levonta. A követ­kező másfél évben arra törekszik, hogy a megyei I. osztályban ismét jól szere­peljen a csapat és ott le­gyen azok között, amelyek versenyben lesznek a baj­noki címért folyó küzde­lemben. Mert a Fémmun­kásnál nem adják fel a harcot, hogy a labdarúgók egyszer újra az NB III. résztvevői legyenek. M. I. badulás 25 éves évfordu­lója tiszteletére versenyt rendeznek. Igény mutatko­zott még női és férfi kézi­labdacsapat megalakítása iránt. A sportkör vezetői örömmel fogadták a ké­rést és már megkezdődött az ezzel kapcsolatos szer­vezési munka. SOK ÉRTÉKES hozzá­szólás hangzott el, majd a jelölő bizottság javaslata alapján megválasztották az új vezetőséget, amelynek elnöke ismét dr. Kolozs Gergely lett. Vasárnap az első edzőmérkőzés Pénteken délután érke­zik haza a Kecskeméti Dó­zsa labdarúgócsapata a siófoki edzőtáborból, s szombaton már idehaza folytatják a felkészülést. Az új játékosok közül Tatár, Józsi és Simon, va­lamint a KTE-ből átiga­zolt Franczkó is csatlako­zik a kerethez. Vasárnap délelőtt fél 11 órai kez­dettel ed zőmérk őzé&re is sor kerül. Az NB I. B-s keretből kialakított két csapat játszik egymással. fiz egyldéityes bajnokság versenykiírása Az MLSZ elkészítette az 1970. évi tavaszi egyidé- nyes bajnokság versenyki­írását. Érdekességek a ha­tározatokból: Az a sportkör nem köte­les bajnoki vagy kupamér­kőzést játszani, amelyiknek két, vagy több játékosát a válogatott keretbe jelölték, de köteles játszani, ha csak egy játékosról van szó. Bármely okból elmaradt bajnoki mérkőzést lehető­leg nyolc napon belül kell lejátszani. Az utazó csapat a meg­állapított legkésőbbi kez­dési időnél egy órával ko­rábbi „rajtot” is igényelhet — 14 nappal a mérkőzés előtt — a rendező egyesü­lettől. A játékvezetőkre a csa­patoknak 30 percig kell vá­rakozniuk. Ha eddig nem érkeznének meg. szükség­játékvezető. illetve partbí­ró személyében kell meg­állapodniuk. A vezető bíró kikerülhet a kiküldőit part­jelzők közül, de más sze­mélyében is megegyezhet­nek a pályán tartózkodó já­tékvezetők közül. Nincs vétójoguk sem az egyesületeknek, sem a já­tékvezetőknek. Idénykezdet előtt azonban a sportkörök bejelenthetik, hogy mely játékvezetők működését nem kérik, a bírók pedig felmentésüket kérhetik egy-egy egyesület mérkőzé­sén való részvételükről. Orvos jelenléte a mérkő­zéseken kötelező, de csak az NB I.—NB II. szinten, bajnoki és kupamérkőzése­ken. A pályakorláton belül, a kispadon az orvos, az edző, a gyúró, valamint három cserejátékos, tehát összesen hat fő tartózkodhat. A bajnoki mérkőzés ered­ménye ellen nyolc napon belül nyújtható be óvás. Röviden Bizonyítani akarnak a KTE birkózói után idegesség lett úrrá a csapaton és nemegyszer biztosnak látszó mérkő­zéseket is elvesztettek. Baj volt ebben az időszakban az akarattal és a lelkese­déssel is. Így nem csoda, hogy a tavaszi szezon vé­gén a Fémmunkás a se­reghajtók kpzött foglalt he. lyet. A Fémmunkás vezetői a nyári szünetben másik ed­ző után néztek. Máté Fe­renc lépett Mikus Mihály nyomdokaiba. Az új edző igyekezetett lelket önteni a csüggedő játékosokba. El­1972. évi nyári olimpiai já tékokról. Ezt a számot a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) közölte az érdekeltekkel egy müncheni tanácskozáson. Az olimpia szabályzata szerint 1100 új­ságírót lehet csak akkre­ditálni. * Johnny Weismüller t, a harmincas évek világhírű amerikai úszóját — aki ké­sőbb filmekben Tarzan sze­repét játszotta — nevezték ki a nemzetközi professzió Az új vezetőségek álta­lában mindig fogadalmat tesznek a fokozottabb mun­kára, be akarják bizonyí­tani, hogy joggal élvezik a tagság bizalmát. Így tör­tént ez a Kecskeméti TE birkózó szakosztályában is. Az eredmény pedig már az edzések szélesebb körű lá­togatottságában megnyil­vánult. A szakosztály tag­jai megfogadták, hogy az idén a kecskeméti birkó- zósport hírnevéhez méltóan akarnak szerepelni. A múlt hét végén már rajtoltak is az egyik igen rangos versenyen, Buda­pesten, ahol az országos kötöttfogású ifjúsági baj­nokság került megrendezés­re. A Ganz-MÁVAG tor­natermében heves küzdel­meknek lehettek tanúi a sportág kedvelői. A kecs­keméti színeket Katona Sándor (70 kilogrammban) és Germán Béla (75 kilo­grammban) képviselték. Katona — 14 induló közül — Vígh Gábor (FTC) mö­gött a 2. helyet szerezte meg. Germán nem ért el komolyabb helyezést. A fiatal és tehetséges Katona Sándort meghívták a februárban sorra kerülő nemzetközi ifjúsági bajnok­ságra készülő válogatott méréssel felérő meghívást és komolyan készül a kö­vetkező nemzetközi erőpró­bára. Kiegészítő sportág­ként még a súlyemelők ed­zéseire is eljár, hiszen ne­héz feladatok előtt áll. Ja­nuár 24-én és 25-én az FTC rendezésében tartandó or­szágos kötöttfogású ifjúsá­gi bajnokságon lép sző­nyegre. Szeretne visszavág­ni pesti vetélytársának az elszenvedett vereségért Ez pedig csak odaadó, lelkiis­meretes munkával érhető el. De a felnőtt korcsoportú birkózók sem pihennek. A hét végén Budapestre utaz­nak — előreláthatólag 6 fős kerettel — egy orszá­gos jellegű versenyre, a serdülők pedig Egerben lépnek majd szőnyegre, s rájuk ugyancsak komoly erőpróba vár. Tehát valamennyi kor­csoportú versenyzőnknek nyílik lehetősége a bizonyí­tásra. nalista távúszó szövetség í keretbe. A KTE birkózója felügyelőjének. örömmel fogadta az elis­Sorsolások A labdarúgó NB I. B sor­solását lapunk január 24-i (szombati) számában kö­zöljük. A keddi (január 27-i) számunkban az NB II. Keleti csoport sorsolását olvashatják. Subicz József tiszakécs- kei fodrászsegéd elérte a 49. életévét és elmondhat­ta magáról, hogy egyszer sem állt bíróság előtt. Igaz viszont az is, hogy a falu­ban izgága, vitákat provo­káló emberként ismerték, tehát állandóan ott lebe­gett fölötte az egyéniségé­ből áradó veszély: egyszer megver valakit és börtön­be zárják. Az utolsó pilla­natban azonban mindig fe­lülkerekedett benne valami józanság. s így a mostani bírósági aktákba a neve mögé odakerülhetett: bün­tetve nem volt. fi szorgalom évei Első házasságát igen ko­rán. 16 éves korában kö­tötte. Ez később „felbo­rult”. Egy ideig magányo­san élt Subicz József, de 1957-ben közös háztartásra lépett Matuz Rozáliával, akinek akkor egy hétéves fia volt, s aki igen keserű életet élt eddig. Napszámba járt s vitte kisfiát is. de kiszolgáltatottságával visz- szaélve fél napszámot fi­zettek neki. A két, egy­másra utalt ember tehát szívós kitartással munkál­kodott azon. hogy vigyék valamire. Az asszonynak egy félig összedőlt tanyája volt csupán. Évek alatt ezt kijavították, tsz-be jártak dolgozni, művelték a ház­tájit. és alkalmi munkát is vállaltak. Anyagi helyzetük megja­vult. Melléképületeket emeltek az öreg viskóhoz, jól éltek. A kettős életvi­telre hajlamot azonban miudketten magúkkal hoz­ták. Subicz József fiatalon inni kezdett, s ez a tulaj­donsága szenvedéllyé ha­talmasodott. Nfem vetette meg a bort az asszony sem. Előfordult, hogy kere­setük jelentős részét meg­itták. összeköüözésük után egy évre már karóval tá­madtak egymásra. Aztán dolgoztak tovább A szor­galom évei heves hangula­ti ingadozásokkal teltek, de azért mégis vitték valami­re. Kedvezőtlen körülmények Közben a hétéves kisgye­rekből egy félénk, az ott­honból menekülő serdülő lett. Érzékeny lelke kettőz­ve fogadta be a két felnőtt minden szidalmát, durva­ságait, az ütlegeket, tivor- nyázásokat. Anyja, Matuz Rozália, nevelőapja. Subicz József nem sokat törődött vele, a gyerekkel, akit Ur- bán Józsefnek hívtak. De akiről már csak múlt idő­ben beszélhetünk, pedig emberi körülmények kö­zött, megértő kollektívában igen jóravaló, becsületes és szorgalmas ember is tudott volna lenni. Ezt rövid élete folyamán bizonyította is... De maradjunk egyelőre az otthonnál, amely rövi­desen elviselhetetlenné vált Urbán Józsefnek. Sokszor a szomszédokhoz húzódott be, s azok elmondták: a gye­reken látszik, hogy örül, ha nem kell odahaza len­nie. Jobban érezte magát máshol, s a szomszédok időnként ebédet adtak ne­ki. biztatták, hogy majd megváltozik minden, ha megnő. Tizennégy éves korában ipari tanuló lett Urbán Jó­zsef a Tiszakécskei Perme-1 tezőgép Gyárban, de néhány hónap után inkább Pestre szökött, mert nem szeretett hazamenni a sárhalmi ta­nyába. A fővárosból mégis hazakényszerült. s most ar­ra akarta rábírni az any­ját, hogy küldjék el Su­bicz Józsefet, meglesznek ők ketten, s legalább nem kell elviselniük a részeg gorombaságait, tékozló éle­tét stb. A nevelőapa ezt megsejtette, s a gyerek ez­után szálka lett a szemé­ben. Észrevette azt is. hogy a hajdani megfélemlített kisfiú már nem hagyja megverni magát. Lehet, hogy a tragédia hamarabb bekövetkezik, ha Subicz Józsefet nem éri egy baleset 1968 februárjá­ban. Ekkor kórházba ke­rült, s a sárhalmi tanyá­ban viszonylagos nyuga­lom. normális élet folyt. Az anya és fia később ter­mészetesnek vették, hogy Subicz oda nem térhet visza. Kizárták. A részeges férfi hazament a szülői házhoz, és onnan üzenge­tett az asszonynak, majd 1969. szeptember 4-én — amikor tudta, hogy a fiú nincs otthon — egy csokor virággal és egy üveg Hu- bertusszal beállított névna­pot köszönteni. Színhely: a kocsma Urbán József ekkor már a helybeli Béke Tsz-ben dolgozott, ahol mint kivá­ló. megbecsült munkást tartották számon. Sajnos, azonban a fiúban is nyo­mot hagyott a részeges .szülőkkel töltött évtized. Gyakran meglátogatta a kocsmát de ittassága soha­sem volt megbotránkozta­tó. A tragédia napján, a múlt év szeptember 6-án a fiú és munkatársai gabo­nát hordtak szét a tsz-ta- goknak vontatóval. Legtöbb családnál megkínálták őket valamivel, s a 19 éves Ur­bán József hamarosan it­tas állapotba került. így tért be a helybeli italbolt­ba, a sárhalmi kocsmába, ahol találkozott nevelőap­jával, Subicz Józseffel. A két illuminált ember kölcsönös haragra lobbant egymás iránti felszínre ke­rültek bennük a sérelmek, a vélt. vagy valódi bán- talmak: veszekedések, sér­tegetések. s az, hogy tulaj­donképpen Urbán József „tiltotta ki’’ Subicz Józse­fet a házból. A nevelőapa egy csoporttal beszélgetett, amikor odament hozzájuk a fiú. Kötekedés, szóváltá­sok — ahogyan ezt más, nagyon hasonló bírósági ügyekből tudjuk. Subicznál „véletlenül” volt egy kés, és egy óvatlan pillanatban szembefordult a 19 éves fiúval, s több szúrással megölte. A kettős életű család tragédiája bekövetkezett; a fiú meghalt, a nevelőapát hét és fél évre elítélte a bíróság, az asszony egyedül maradt. Meditálhatnánk, hogy mennyiben játszott közre ennél az emberölés­nél a „körülmények hatal­ma”, s elemezhetnénk azt is. hogy hogyan alakult ki ez a kettősség bennük: szorgalom a munkában, mértéktelenség az italozás­ban. Mindez azonban már meddő elmélkedés volna, de történetükből talán így is sokan leszűrhetik a ta­nulságokat. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents