Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

«. oldal 1379. január ZZ, csütörtök' Egyensúlyban A kilencezer holdas termelőszövetkezet megyeszerte i tagságot Nekünk az idén közismert, legendaszerű puritánsággal berendezett el- j már meghaladja a bizton- nöki irodáját három nap alatt háromszor találtam üre- \ sági alap az öt és egyne- sen. Az elnök a gazdaságban, van, az elnök a járásnál i gyed milliót... Környezettanulmány 238 szövetkezeti lakásigénylőről van, az elnök Pesten van útépítési hitelt intézni.., A kunszentmiklősi Egyet- nyeg az. hogy mindenkit értés Termelőszövetkezet kifizessünk, hogy valami- főkönyvelője, Varga Sándor képpen nullára ki tudjuk mosolyogva szabadkozik: j könyvelni x vagy y gazda- — Az egész gazdaságról, I ságban az évet. Úgy mond- a tervekről, az eredmé-! ják, ha ez sikerül, már nyékről természetesen csak i egyensúlyba« vagyunk. Ez az elnök tud érdemben nyi- | bizony meglehetősen nagy latkozni, de a maga terű- tévedés, nem lehet rá azt létén mindenki szívesen ad ( mondani; szemlélet kérdé- í'elvilágosítást. Én például se. Az olyan egyensúly a könyvelésről, a számvi- ■ egyáltalán nem stabil, in- telről. a gazdaság pénzügyi kább veszélyes lavírózás­terveiről. — Megbocsát a kissé vul­gáris fogalmazásért, de az év első napjaiban húszasá­val állnak sorba termelő­szövetkezeti főkönyvelők a bankban kölcsönért. önök­nek van-e pénzük? nak nevezhető, amely ne­héz helyzetbe hozhatja a (Ehhez csak annyi kí­vánkozik; sokan, nagyon sokan irigyelhetik ezért az Egyetértést. Kétszeri egye­sülés után. a közepesnél is gyöngébb földeken, olyan állattenyésztéssel. amely főként a juhokra és a ser­tésre támaszkodik — ezer­féle mentséget találhatná­nak az esetleges veszteséges gazdálkodásra. Ilyen ment­séget azonban soha sem kellett keresmiök A főkönyvelő szavait hallgatva — minden való­színűsége megvan, hogy a jövőben sem kell.) ck. vau-e i/ciu<U'iv ' — Van) Pillanatnyilag 1 felezést A főagronómus, Faddi József minden mondatával alátámasztja a fenti felté­négymillió-négyszázhuszon hatezer forintunk van a biztonsági alapban. — Állattenyésztésünket a legelőkre alapoztuk. a juhoknak igen jó a mi Úgynevezett gyenge adott- j szikes legelőnk. Ezenkívül Ságokkal rendelkező gazda- ; évente 1600 hízott sertést ság vagyunk, nagy kitérje- \ adunk el. tehenek csak a désű rétekkel szikes lege- i háztáji állományban talál- lőkkel és olvan földekkel. 1 hatók, náluk viszont egyre - nagyobb számban. Utólag igazolódni látszik feltevé­sünk, hogy az épületjeilegű beruházásokkal csínján kell bánni, nem egy termelőszö­vetkezet a j mértéktelen, egykönnyen nem mobilizál­ható állóeszköz jellegű be- miatt került amelyek nem könnyen fi­zetnek a beléjük vetett ma­gért, munkáért. A bruttó ter­melési értékünk az elmúlt esztendőben 32 és fél millió forint körül mozgott, mun­kabérre hétmilliót fizet­nyit szórunk ki. amennyit csak kapunk, ez az AGRO- KER-en múlik. Az ered­mények? Volt olyan nö­vény, például az olajlen, amely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a gabona viszont azt hozta, amit vártunk, 14.2 mázsás holdankénti átlagot. Ha eh­hez hozzávesszük, hogy olyan területeken is ter­meltük, amelyek nemrégi­ben még legelők voltak, jó­nak mondható az ered­mény. Ezekből a talajok­ból is megpróbáljuk felja­vítani. amelyik táblákat le­het. a vízrendezést már megoldottuk. A talajba azonban csak ott fektetünk be, ahol vissza is kaphat­tünk ki tagjainknak. A ( , végleges összegezés még) ruházások most folyik i adósságba. _ _ Hol tartanak ebben a L “ földeket ame- juk a lehető leggyorsabban munkában? I ‘yelí egyáltalán javíthatók , A gazdasag fejlettsegének . . , gondosan számba vettük, és j jelenlegi fokán ez az ál­, iA i ?ro5í,s, Cu \„a I nyugodtan elmondhatom, I láspont védhető meg a teg­napokban leiezodott be. Mi ' az elmúlt esztendőben is ; jobban. A pénzre, az egyen- igen nagy súlyt lekletunK | megtettünk mindent javf- ; súly megtartására nagyon eu-e a munkára, lendkivul tásukra. A háztáji állatok- vigyázni kell. Csak ezen, a precíz adatokat követelünk. naj. bizosítjuk a takar- ! kötelező óvatosságon belül mányt, a talajerő-visszapót- képzelhető el a jövőben is láshoz ez az állomány is j valamely erősebb ütemű | hozzájárul. Műtrágyát any. I fejlesztés. Pontosan tudnunk kell; mi van mögöttünk, mire épít­hetünk az új esztendőben. A hevenyészett, vagy éppen szándékosan torzított ada­tok igen súlyos helyzetbe sodorhatják a szövetkezetek találunk rá példát a me­gyében. Csak annyit mond Jó kezekben van a pénzügy, az agronómia, az állat- tenyésztés, az elnököt, Selyem Zsigmondot’ mégsem lenne érdemes irigyelni, a napi 10—12 órát ö is ke­ltátok. a valós állapot pon- meny munkával tölti. Ezernyi gond, elintézésre váró tos ismerete igen fontos, ügy, az új gazdaságirányítási rend a táguló lehetősé­it ogy egyensúlyban tarthas- gek mellett a tételesen megfogalmazott rendeletek és suk a gazdaságot. Nem túl- j a le nem írt, de kötelezően megtanulandó piaci sza- ságosan nagy dolog ez, ! bályok százait szüli. A kilencezer holdas, három ter- mégis. vannak olyan kollé- ' melőszövetkezetből egyesült gazdaságot vezeti, néhány gák, akik legyintenek rá, j száz ember kenyerét, bizalmát biztosítani nem könnyű akik azt mondják, a lé- 1 feladat, nem kis bátorságot igényel. Baranyi Pál Bár tanácsi, kiutalható lakás ez évben sem épül, pár száz kecskeméti igény- jogosult család nagy gond­ja mégis megoldódik. A városi tanács vb lakás­ügyi társadalmi bizottsága és néhány aktivista ezzel összefüggésben a közel­múltban megvizsgálta az 1964-ben benyújtott szö­vetkezeti lakásigényeket. A korábbi évek tapasz­talatain is okulva, ezúttal alaposabb környezettanul­mányt végeztünk a lakást igénylő családoknál. A kor­mányhatározat előírásai­nak megfelelően, minden igénylőnél megállapítottuk a család létszámát, a szü­lők foglalkozását, jövedel­mét, jelenlegi lakásuk tu­lajdon-, illetve bérleti for­máját, s azt is, van-e kró­nikus betegségben szenve­dő a családban. Sok havat és sarat da­gasztottak a társadalmi ak­tivisták, mire mind a két­százharmincnyolc szövet­kezeti lakásigénylőt felke­resték. Akadt közöttük, akit az ötödik albérleti — lakásnak aligha nevezhető — szobában találtak meg, ahol negyedmagával szo­rongott a családfő. Ilyen esetben a környezettanul­mány végére piros ceruzá­val aláhúzottan is oda ke­rült a sürgős jelzés. Negyvennégy igénylőt j nem találtunk meg a vá- : rosban, mert az elmúlt hat | év alatt más területekre j költöztek, de igényüket el- | felejtették visszavonni Ennyivel tehát máris csök- ■ kent a jogos igénylők szá- j ma. Szép számmal találtunk olyan családokat is, ame­lyek közben saját erejük­ből megoldották lakás­gondjukat. Hatvanöt igényt azért törölhettünk a kielé­gítésre várók névsorából, mert saját házat építettek, illetve sokan közülük a KISZ-, vagy a félkészak­ció keretében jutottak ott­honhoz. Harminckilenc család különböző módon állami, vagy szolgálati lakáshoz jutott, s így túlnyomó többségük nem is kívánta a szövetkezeti lakásigénye teljesítését. Tizenkilenc ké­relem viszont azért vesz­tette el jogosságát, mert benyújtója OTP-öröklakás- ban lakik. E családoknak — jövedelmük és céltuda­tos takarékosságuk révén — a múlt évben lehetősé­gük is nyílott lakásvásár­lásra. Szó, ami szó, mire be­fejeztük a környezettanul­mányok kategorizálását, az 1964-ben benyújtott igé­nyeknek csak negyedrésze maradt tényleges és jogos, amely az idén kielégítést nyer. A kormányhatározatban előírt követelményeknek hatvankét szövetkezeti la­! kásigénylő körülményei fe- j lelnek meg. Közöttük har- ! mincnyolc a fizikai dolgo­zó. A családok átlagjöve­delme 3500 forint körüli és mindannyian takarékbetét­ben őrzik az előtörlesztés­hez szükséges pénzössze­get. A idén is soron kívül jutnak szövetkezeti lakás­hoz azok az igénylők, akik állami lakásban laknak és azt leadják a bizottságnak. Ez évre harminc ilyen fel­ajánlás történt. Néhány soron kívüli kérelem élet- veszélyes lakásban lakó bérlőktől is érkezett, s ezek teljesítése szintén sor­ra kerül ebben az évben. Horváth Ignác ffeyrvUr — Meg kell értenie, nem azért tettem föl kellemes lemezt, vettem süteményt és pezsgőt, és öltöttem meg- lizsct, hogy meghallgassam legújabb verseit» Téli tanfolyamok Nemrég kétnapos előké­szítő konferenciát rendez­tek a dunavecsei járási pártbizottságon a falusi té­li tanfolyamok alapszerve­zeti propagandistái részé­re. Réti Istvántól, a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályveze­tőjétől megtudtuk, hogy a népszerű politikai ismeret- terjesztő formának az idén 31. Egyik, a helybeliek által Ördög-tónak nevezett Top- litz-tóhoz vezetett, oda ahová Heinznek nem sike­rült nappal eljutnia. En­nél jobb megfigyelőállást keresve sem talált volna. Heinz elvegyült a kaszi­nót dugig megtöltő tömeg- iben. Aztán a bárpultnál a hagyományos Kirschent, a meggypálinkát kérte, s együtt ivott a katonatisz­tekkel, akik sehogyan sem látszottak betegségüket kúráló frontharcosoknak. Csodálkozva vette észre, hogy élénk társalgásuk egyszeriben meghalkult, ahogyan belépett a kaszi­nóba egy, Heinznek isme­retlen, őszhajú úr ellen- tengernagyi egyenruhá­ban. — Csak nem itt vetett horgonyt, Bad-Ausseeban, dicső hadiflottánk? — kérdezte Heinz őszinte ka­cagással az egyik tiszttől. — Csitt! — tette ujját Hitler-bajuszos szája elé a kérdezett. — Canaris ten­gernagy a szárazföldön él. Heinz meghökkenve me­resztette szemét, s egy- hajtókára kiitta a pálin­kát. Aztán asztaltól asztalig járva lassan az erkélyajtó­hoz közeledett, hanem ami­kor lenyomta a kilincset, valaki mintegy figyelmez­tetve, de határozottan kér­dezte a háta mögött: — Bocsásson meg, de nem tudja, hogy tizenkilenc óra után tilos felhúzni a rolettát és kimenni az er­kélyre? Heinz megfordult. Ma­gas, vállas, fekete frakkos férfi nézett rá kutatva. — Tulajdonképpen mi­ről van szó? — kérdezte Heinz. — Hiszen nem sér­tem meg az elsötétítési sza­bályokat. És különben is, a Hitlerjugendben levő barátaim is nagyon' szere­tik ezt a kristálytiszta, jéghideg levegőt, melynek oly nagy híve a mi führe- rünk. Vagy nem így van? A férfi lakáj mosollyal bólintott egyetértése jelé­ül, de nem mozdult az aj­tóból. így hát Heinz kénytelen volt megint a. bárpulthoz menni, ahol az előbbi ka­tonatisztek itták a snap- szot és a konyakot. Pár szót váltott velük, majd észerevétlenül kilépett a Kursaloenből. Csakhogy kénytelen volt megvárni, amíg az Ördög-tó irányá­ban elhúzott mellette egy, lezárt teherautókból álló oszlop, melyet lövésre kész géppuskákkal páncélkocsi kísért. Csak ezután indul­hatott szálláshelyére. Heinz figyelmét nem ke­rülte el a gondos elsötétí­tés, bár ide még véletle­nül sem repültek be a szö­vetségesek felderítő gépei. A hazafelé vezető úton többször is igazoltatták a járőrök: igazolványát gon­dosan átvizsgálták, s ha­talmas zseblámpáikkal Heinz arcába világítottak. Bár csak egy nap be­nyomásai és megfigyelései állottak a tapasztalt kém mögött, de ennyi is elég volt, hogy megállapítsa: a telefonfeljegyzések és a Schissel gyár kereskedel­mi levelezéseinek átvizs­gálásából Lindeman helye­sen következtetett, hogy az SD különfutárának vég­céljából, Bad Ausseeben a hitleri Németország hadi­tengerészeti flottájának pa­rancsnoksága alatt új, tit­kos objektum létesült. Másnap reggel Heinz egy csomó turistatérképet, útikönyvet, meg színes ké­pet vásárolt Bad-Ausseeről és környékéről. Ez nem keltett gyanút senkiben siem, hiszen természetes, hogy az újonnan érkezett mindenek előtt elmélyül- ten tanulmányozza az egészségügyi séták legcél­szerűbb irányvonalát. Ezután újra benézett a Kursaloenbe, ahonnan gondosan szemmel tartott minden autót és embert, a Grundlsee vagy a Toplitz- tó felé haladtukban. Von Borsig érkezéséről az oszt­rák vasutasok titkos szer­vezetének kellett értesíte­nie Heinaet, aki azonban biztosítani akarta magát a váratlan dolgok esetére. — Nem sok esélyünk yan az akció sikeres vég­rehajtására — állapította meg magában, amikor be­fejezte Bad-Aussee meg a tavak környékének tanul­mányozását. A tavakat há­rom oldalról a Halál-hegy megmászhatatlan sziklái fogták közre. Arra gondolni sem le­hetett, hogy megtámadják az SD-futárt még itt Bad- Ausseeben, mert akkor nyomban szitává lőtték volna a járőrök és a ges- tapós ügynökök, melyek­től szinte szó szerint hem­zsegett a város. Útban a Grundlsee felé sem lehe­tett megszerezni a fekete táskát. így hát csupán egyetlen lehetőség kínál­kozott: a Grundlsee t az Ördög-tóval összekötő kes­keny, három-négy kilomé­ter hosszú erdős szurdok. — Még az első őrhelyek vonala előtt végrehajtom a műveletet, A váratlan támadás és a járhatatlan sziklák segítségemre lesz­nek — döntött végül is Heinz. <Folytatjuk^ megközelítőleg ötezer hall­gatója lesz. Várhatóan azonban ez a létszám a februári befejező foglalko­zás időpontjáig még tovább növekszik, mert a résztve­vők esetenként családtag­jaikat is magukkal hozzák az érdekesebb előadásokra. A szóba kerülő témakö­rök közül bizonyára a tsz- tagok közéleti tevékenysé­géről, a közös gazdaságok eredményeiről és további feladatairól, valamint a földtörvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól szóló előadások váltják ki a leg. nagyobb érdeklődést. Az előkészítő konferen­cián megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy a tanfolyamokon részt vesz­nek majd a termelőszövet­kezetek jogászai, akik a hallgatók jogi vonatkozású kérdéseire adnak szakszerű válaszokat. Megtudtuk, hogy az elő­adógárda összetételében is jelentős a változás az el­múlt J évekhez képest. Az idén a mezőgazdasági szak­embereken kívül több ál­lami és társadalmi szerv vezetője, illetve aktivistá­ja is bekapcsolódott a pro. pagandamunkában. összesen 84 tanfolvam kezdté meg működését a járás községeiben, főként a termelőszövetkezetek szervezésében. A nagyobb közös gazdaságokban az egyes előadásokat üzem­egységenként. illetve brigá­donként, önállóan bonvolít- iák le. A járási pártbizott. ság oktatási bizottsága megszervezte a téli tanfo­lyamok renóc7;eres látoga­tását és módszertani segí­tését. Sz. A. i

Next

/
Thumbnails
Contents