Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA M'UTMKÁSPÁRT ß Á C S*- KIS K U|J MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXV. évf. 16. szám 1970. január 20, KEDD Ara: 90 fillér Körtelefon belvízügyben Jól jött a hideg, enyhítette a gondokat A belvíz nemcsak a földeket fenyegeti, hanem — mint erről a megye különböző városainak vezetőitől kapott felvilágosítás révén mi is meggyőződhettünk — lakóhá­zakat is megrongál, nem egy esetben annyira életveszé­lyessé tesz, hogy ki kell költöztetni lakóit. Kecskemét — 23 bejelentés A megyeszékhelyen ed­dig 23 belvízkár-bejelentés érkezett a városi tanács vb építési osztályához. A vá­rosi tanács mindent meg­tesz, hogy gyorsan és meg­nyugtatóan rendezze a ta­lajvíz és a hó súlya miatt megrongálódott épületben lakó családok helyzetét. Eddig a bejelentések zö­mét — mintegy 18—19-et — elintéztek. Ez egyrészt azt jelenti, hogy kötelezték a tulajdonost az életveszély elhárítására, vagy szükség- lakásba telepítették a csa­ládot. Az utóbbira két eset­ben került sor. — Mindenekelőtt a Zöld-, fa, a Zsinór és a Dankó utcákban fordultak elő la­kóház-megrongálódások. de a Máriavárosban is volt ilyen eset. A tanács segít­ségére sietett a tűzoltóság is, elsősorban az aládúco- lást. megerősítést vállalták magukra. Sokat enyhített .a helyzeten a hirtelen be­köszöntött fagy, a hétfői napon már nem volt beje­lentés, a „csúcsforgalom’’ a múlt hét elején, közepén bonyolódott le — mondta Molnár Ernő az építési osztály előadója. Kalocsán szintén... Németh Lászlót, a Kalo­csai Városi Tanács V. B. építési osztályának csoport- vezető mérnökét ugyancsak ezzel a kérdéssel kerestük fel: — Milyen gondokat okoz a belvíz? — Nálunk szintén nehéz helyzetet teremtett a gyors olvadás, az enyhe idő, az esőzés. Tizenhárom lakó­épületről érkezett bejelen­tés: öt lakást kiürítettünk, egyet helyreállítottunk. Né­hányat le kell bontani. s az itt lakókat szükséglakások­ba fogjuk elhelyezni. A Szőlők-közén már megkezd­tük a szükséglakások épí­tését. de ideiglenesen meg­oldottuk a legégetőbb gon­dokát — fejezte be a cso­portvezető mérnök. Tizenöt ház vízben Sajátos és egyben elké- esztő problémával küzd a ajai Városi Tanács V. B. pítési osztálya. Az úgyne- ezett Külső-Dömötör út­iban, az úi KlSZ-lakótele- en 15 ház 20—25 centimé- ;res vízben áll. tehát erős belvízveszély. Bár a há- rk alapozása jó. bírják a íegpróbáltatást, de a hely­it tarthatatlan. Az áldat- m állapot oka, hogy a csa­tornázás még nincs kész a telepen. — Tárgyaltunk a vízügyi igazgatósággal és ma. ked­den nagy teljesítő képessé­gű szivattyúval „lehúzzák” a vizet a tizenöt házról. A hét végén megérkezik Pécs­ről a a betoncsőszállítmány, amelyből a csatornahálóza­tot megépíthetjük — mond­ta Barna György építész- mérnök. elég annak bizonyítására, hogy a belvíz milyen sok gondot okoz. A legtöbb he­lyen magánkézben álló. öreg házakról van szó. el­avult lakóépületek rongá­lódnak meg. omlanak össze. Az illetékesek — amint a fentiekből látható — min­dent elkövetnek a helyzet enyhítésére, de ez elsősor­ban a háztulajdonosok fel­adata. kötelessége volna, és nem most, hanem a tél kez­dete előtt kellett volna megerősíteni az épületeket. Gál Sándor Befejezés előtt a termes feldolgozása Harminc mázsa cukor holdanként Az 1969-es gazdasági év­ben Bács-Kiskun megyében a közepesnél valamivel jobb minőségű cukorrépát takarítottak be. A mennyi­séggel sem volt különösebb baj, hiszen a nyár végi és a kora őszi esőzések sokat ja­vítottak az átlagtermése­ken. Megyénk közös gazdasá­gaiban november közepén lényegében véve már min­denütt betakarították a cu­korrépát, különösen jól jár­tak azok a termelőszövet­kezetek, amelyekben a munkafolyamatokat az elő­ző esztendőkben gépesítet-1 ték. a korai szállításokkal jelentős többletbevételhez jutottak. A cukorrépa-alapanyagot megyénkből három cukor­gyárba szállították feldol­gozásra. A bácskai körzet termését Kaposvárra vit­ték. A gyártól telexen kér­tünk tájékoztatást, befe­jezték-e már a feldolgozást és milyen volt a gazdasá­gainkból felvásárolt ter­mény minősége? — A hozzánk tartozó ba­jai járás területén, az el­múlt esztendőben 1779 kh- ról 3846 vagon cukorrépát adtak át, az átlagtemés 216 mázsa kataszteri holdan­ként — tájékoztatott ben­nünket Rohrig Imre osz­tályvezető. Az átadott ter­mény minősége jobb volt az elmúlt évinél, az átla­gos cukortartalom megkö­zelítette a 17 százalékot. A Bács megyei gazdaságokról különösen jó vélemény ala­kult ki gyárunkban, a ter­melők a szállítási üteme­zést betartották, sem az át­adásnál, sem az átvételnél nem merültek fel nehézsé­gek. A feldolgozást szomba­ton fejeztük be, azóta áll­nak a gépsorok. A gyá­runkban megtartott tanács­kozáson. amelyen a cukor­répa-termelő gazdaságok vezetői is részt vettek, az volt a közös megállapítás, hogy a kölcsönös kapcsolat az új mechanizmus szelle­mében igen sokat fejlődött az elmúlt két év alatt, és jó az együttműködés a ter­melőkkel. A legtöbb cukorrépát az ercsi üzemben szállítják szövetkezeteink. Kiss Jó­zsef, osztályvezető. aa alábbiakban válaszolt kér­désünkre. , — A szerződött termény beszállítása maradéktala­nul megtörtént, az 1969/70- es idényben gyárunk 21 ezer vagon cukorrépát dol­gozott fel. A Bács megyei termelőktől 4600 vagonnal vásároltunk, többnyire igen jó minőségben. Ná­lunk még folyik a munka, a feldolgozást várhatóan január 21-én fejezzük be. A legkorábban a szolno­ki cukorgyár állította le gépeit, itt már január 15- én befejezték a feldolgo­zást. Lueley Lajos osztály- vezető az alábbiakban érté­kelte az elmúlt évi szállí­tásokat. — Bács-Kiskun megye területéről 2417 kh-ról mintegy 4345 vagon cukor­répát szállítottak hozzánk.' Ez 180 mázsás holdanként« átlagnak felel meg. Noha nekünk a homokvidékről küldenek terményt, ez az átlagtermés megfelelőnek mondható. A minőség pedig jóval az átlagon fe­lüli, 16,7 százalékos cukor- kihozatalt értünk el. Így katasztrális holdanként á fehér cukortermés eléri a 30 mázsát. Gyárunk a kö­vetkező évben hasonló nagyságú területre köt szerződést, a tavalyi szállí­tásokkal meg vagyunk elé-/ gedve. B. P. Halason két ház összedőlt Szakáll György, építész­technikus, a Kiskurfláalasi Városi Tanáoa építési osz­tályának munkatársa el­mondottá. hogy a városban eddig négy családot kel­lett átmenetileg kiköltöztet­ni a megrongálódott házak­ból. Komoly a helyzet az úgynevezett Harangos tele­pen, ahol a cigányok élnek. Az alapozás nélküli vályog kunyhók egymás után mondják fel a szolgálatot, a benne lakók rokonokhoz, szomszédokhoz húzódtak. A hó súlyától négy tető sza­kadt be, két ház összedőlt, a belvíz a Fenyő utca. a Semmelweis tér és a Czu- czor utca házainak kertjei­be hatolt és elöntötte azo­kat. Lesz még bajunk a vízzel... Kiskunfélegyházán Jónás József, a városi tanács mű­szaki ügyintézője vette fel a telefont: — A múlt hét végéig több mint húsz be­jelentés érkezett, négy ház összedőlt. Szerencsére, akik b«nne laktak, rokonoknál, családtagoknál el tudtak hoiyezkedni. A szükségia- ká^iink ugyanis tele van­nak, még a tavalyi belvíz károsultjaival. Nehéz hely­zetben vagyunk és sajnos, számíthatunk még rá. hogy a bejelentések szaporodnak, ha újra megindul az olva­dás — tájékoztatott, a mű­szaki ügyintéző. * Sorolhatnánk tovább, de úgy gondoljuk, ennyi ia Fejlesztés előtt 120 millió forintos fej­lesztést hajtanak végre a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyhá­zi gyáregységében a soron következő 5 éves terv idő­szakában, amivel újabb öt­száz helybeli és a környé­ken élő embernek terem­tenek munkaalkalmat. Az összeg nagyobb részét mo­dern, termelékeny gépek vásárlására fordítják. A felvételen látható hatal­mas automata mellett szinte eltörpül a kezelője, Kovács Klára. Ez a bake­lit-fröccsöntő berendezés, ami kapcsolókamrákat gyárt a villamoskészülé­kekhez. előhírnöke a ké­sőbbi gépesítésnek. Pásztor Zoltán felvétele. Háromszázezren a SZOT üdülőiben gyermek vett részt szülei­vel együtt ebben az üdü­lési formában. Ezzel szem­A SZOT üdülési főigaz­gatóságán elkészült az 1969-es év üdülési mérle­ge. Eszerint az elmúlt év­ben a SZOT üdülőiben 240 ezer felnőtt és 60 ezer gyermek részesült kedvez­ményes üdültetésben. A különböző üdülési for­mák közül tavaly is a csa­ládos üdültetés iránt ivóit a legnagyobb az érdeklő­dés. Ez azonban csak a nyári üdülésre vonatkozik, mert a szünidőn kívüli időszakban az úgynevezett vegyes családos üdültetés lehetőségét még mindig nem használják ki, bár 5100 hely. volt, csak 2100 ben a nyári vakáció ide­jén csaknem 20 ezer fel­nőtt és mintegy 13 800 gyermek üdült együtt. A kimondottan gyermekek számára szervezett 14 na­pos csoportos nyári üdül­tetésre 28 300-an kaptak beutalójegyet. A szokottnál hosszabb téli iskolai szünet idején két csoportban 14 napos üdülést szerveztek, kere­ken 2300 gyermek számá­ra. Sajnos, azonban a ked­vezőtlen időjárás, főleg a hóakadályok miatt az első csoport üdültetésének egy részéről le kellett monda­ni. Tervszerűen zajlott le a külföldi csere-, turista- és hajóüdültetés is. Az üdü­lőkben hozzávetőleg 2600 ismeretterjesztő előadás­nak, hangversenynek, író­olvasó találkozónak több mint 200 ezer főnyi közön­sége volt. Az üdülőkönyv­tárakból 260 ezer kötetet kölcsönöztek. A kirándulá­sokon csaknem félmillió üdülő vett részt. Körülbe­lül 28 ezer beutaltat szál­lodákban helyezett el a SZOT, főleg az elő- és aa utóidényben,

Next

/
Thumbnails
Contents