Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VeronMEPB A MAGYAR SÍOCÍAUST A MUNKÁSPÁRT ß Á C S*- K IS K UN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXT. évf. IS. Mám 1970. január 18, VASÁRNAP jr Ara: 1 forint Nehéz szállítások, állategészségügy Mennyi primőrre számíthatunk Az elmúlt hetekben a havazás, most pedig az erős olvadás, a felázott ta­laj akadályozza az idősze­rű mezőgazdasági munká­kat. Sem a téli műtrágya­szórást, sem a gyümölcs­fák metszését nem lehet egyelőre végezni, mert sem gépekkel, sem pedig gya­logosan nem járható az el- sárosodott talaj. A feltét­len szükséges mezei közle­kedés, a takarmányszállí­tás rendkívül nagy feladat elé állítja a traktorvezető­ket, többnyire két erőgép összekapcsolásával tudnak csak megrakott pótkocsi­kat vontatni. Mint azt tegnap Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élei- ; mezésügyi osztályának ve- [ zetöje elmondotta, a megye közös gazdasá­gainak állatállománya jó kondícióban van, a nehéz takármányellátás ellenére nincs leromlás, az állategészségügyi helyzet is megfelelő. Fertőző betegsé­geket sehonnan sem jelen­tettek. A megyei Pfenning, Gyula koztátött berinür mt várha kora tavasszal a primőr tökből. — Termelőszövetkeze- I tetnk — mondotta — még ; nnridig nem látták be a, primőrzöldségek termeszté­sinek előnyeit. Annak el­lenére, hogy lehetőségeink 1 'jónak mondhatók, hiszen i a fűtésre gáz és termálvíz is áll rendelkezésünkre, egyetlen tsz sem rendez­kedett be ez ideig üveg­házi termesztésre. a Kiskunfélegyháza kör­nyéki tsz-ek adják. Korai Az országgyűlési képviselőcsoport clsŐ Idei Illése ^sszeíiez^s a múlt évi munkáról ———— uj fel (ifi fi tolt. Tegnap délelőtt tartotta t nek az országgyűlésben, ez évi első ülését — Kecs­keméten — az országgyű­lési képviselők Bács-Kis­paradicsomból 22 vagon-1 megyei csoportja. A nal, uborkából pedig 6 va- képviselők jelentései és gonnal szállítanak a MÉK- I ®a.iát tapasztalatai alapján nek $ megyénk közös gaz- j ”;’an Istvánná, a képvise­daságai lőcsoport vezetője össze- B. P. 1 gezte megyénk képviselői­Naponta hatszáz mázsa kenyér Kovács Kálmán, a kenyérgyár dagasztómestere a dagasztógép mellett. Inkább a szántóföldi korai | Naponta 600 mázsa ke- kevés a sütőipari munkás, termesztés és a fólia alatti 1 nyeret gyárt a Kecskemét A kenyeret pedig folyama- nevelés terjed, ezek pedig I és Vidéke Sütőipari Válla- tosan kell szállítani a bol- ntm igazi primőrök. Most, I lat. tokba, a tél közepén már .felmér- A városban jelenleg 16 hető. hogy honnan mit várhatunk. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet az egyedüli, ahonnan — ha kis tételek- ’ ben is — de folyamatosan szállítanak korai féléket. Ezenkívül néhány gazdaság a pa­lántanevelő telepeit hasz­nosítja primőrökkel, ilyen például a bajai Mi­csurin és a borotai Béke Termelőszövetkezet. A ti- szakécskei négy gazdaság továbbra is a fóliával dol­gozik. Szomszédunkban, sütödében folyik a, munka. A sütőiparban 393-an dol­goznak. Nagy felelősség há­rul rájuk, úgymond észre­vétlenül kell c olgozniok. Ha nincs probléma az el- zöldség- ; látással, szinte eszünkbe I sem jutnak, ha viszont nincs -elég kenyér vagy péksütemény azt már min­denki észreveszi'. A kecskeméti vállalat egyébként 73 féle termékei állít elő. A kenyéren kívül naponta 150 ezer darab péksüteményt é6 20 ezer darab finom süteményt szállít a boltokba. Legna­Csongrád megyében bizony j bb üzeme a Klapka .út- At t í'inlr iárnak a . - '..i: jóval előttünk járnak a primőrök nagyüzemi tér- 1 rr.esztésében ... cai és a Csongrádi úti, a legmodernebb pedig a vá o? szélén a kenyérgyár A MÉK osztályvezető- j ah0i huszonhatan dolgoz helyettese. Molnár István nak az eddig lekötött mennyi­ségeket ismertette. Esze­rint salátából téli zöldpapri­kából egy-egy millió da­rabra. retekből szintén egymillió csomagra szer­ződtek, ez utóbbit szinte kizárólag A kenyérgyáriak napon ta 120, ünnepnapok élőt 180 mázsa kenyeret síit nek. Sokszor megfeszítő' munkát végeznek kük nősen ilyen infl'i“n*ás id< ben — a bet.gek helye' is helyt kell állnink. He­lyettesítésükről ugyanis nem tudnak gondoskodni, mert illetve a választókörzet­ben 1969-ben végzett mun­káját. Megállapítható — sok más eredmény között —, hogy az elmúlt évben még szorosabbá, közvetlenebbé vált az országgyűlési kép­viselők kapcsolata válasz­tóikkal, s ezt igen előse­gítette a személyes és cső- j dolatgazdag portos látogatások gyako- j „gazdáinak” risága a megye helységei-1 jük: dr. Ortutay Gyula, . .» * J. _ 1 C? Íj 1 /) 7 * 1 'I I J Á 7 -M A 71 fi A, AA -J .. ostorozása egyaránt he­lyén volt. A vita során felhozott, menetközben adódott, s a hic et nunc — itt és most — jelenlevő intézkedésre, felsőbb szervekhez továb­bításra váró kérdésekre feltétlenül visszatérünk. AZok címszószerű felsoro­lása helyett most \a gon- felszólalások -nevét közöl­ben, üzemeiben, termelő- szövetkezeteiben. Az is ör­vendetes, hogy egy-egy képviselőt is százával ke­restek fel a választók ké­réseikkel, észrevételeikkel, javaslataikkal. A problé­mák ilyen életközeli kita­pasztalása eredményezte többek közt, hogy a Bács megyei országgyűlési kép­viselők tartalmas, tömör felszólalásaikkal méltó­képpen tolmácsolták vá­lasztóik s a maguk véle­ményét. ' Nagyon jól alakultak a képviselők kapcsolatai a megyei, járási-városi, köz­ségi párt- és tanácsszer­vekkel, tömegszervezetek­kel. a népfrontmozgalom­mal. Tájékozottságuk, át­tekintőképességük növelé­sét — az eddig említettek mellett — hatékonyan se­gítették elő a megyei pártbizottság rendszeres elemző információi is. . A — mind a végzett munkát, mind az idei és távolabbi feladatokat ki­tűnően értékelő, felvázoló összefoglalót nagy elisme­réssel méltatták a képvi­selők. A beszámolót kö­vetően színvonalas eszme­csere alakult ki —, amely­ben a nyílt szókimondás, a realitások mélységes tiszteletben tartása, önkri­tika, s a, polémia, vagy az új mechanizmus szellemé­vel össze nem egyeztethe­tő jelenségek szenvedélyes Fekete Pálné, Mándics Mihály, Pesir István, dr. Veréb János. Molnár Ist­ván, dr. Mészöly Gyula, Kállai Árpádné, Kelemen Sándor, Rigó János, Oláh Pál, dr. Varga Jenő. Egy hét a világpolitikában képes összeállítás az elmúlt hét külpolitikai eseményedről (3. oldal) Előretekintés 2000-re (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet (6. és 7. oldal) sTPonr (9. oldal) Felelősséggel „uyi józsei'né és s/óilős Borbála gondoskodik arról, iiogy az automata kemencébe folyamatosan jusson sütnivaló. (Kovács János felvételei) Jl z előszámítások azt mutatják, hogy a javuló közgazdasági kör­nyezet, a helyes agrárpoli­tika, a gazdák szorgalma és hozzáértése, párosulva az időjárás kedvező alakulásával a szövet­kezetekben minden eddiginél jobb eredmé­nyekre vezetett az elmúlt esztendőben. 1968-hoz vi­szonyítva mintegy 10 szá­zalékkal emelkedett a ta­gok részesedése. A megye termelőszövetkezeteinek bruttó jövedelme 1 mil­liárd 800 millió forint kö­rül alakul, amely csaknem 8 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A sze­mélyes jövedelem és a fel­halmozás aránya kedve­zőbb mint 1968-ban. A fel­osztható jövedelemből az előzetes számítások sze­rint 445 millió forint ke­rülhet a fejlesztési alapba, ez az összeg csaknem 107 millió forinttal több, mint 1968-ban. A növekedésből igen jelentős a beruházá­sokra tartalékolt eszközök értéke. A szakszövetkezetek is előre léptek. Figyelembe veendő viszont, hogy ter­mőhelyi adottságaik és termelési színvonaluk rendkívül különböző. Bruttó jövedelmük csak­nem másfél millió forint­tal haladja meg az előző évit. Mérleg szerinti nye­reségük viszont majd nem 9 millió forinttal csökken 1968-hoz viszonyítva. E hhez hozzájárul az a körülmény, hogy a munkabér több mint. 10 millió forinttal növekedett. A részesedés jelentősen emelkedett, a felhalmozás aránya viszont nagymér­tékben csökkent. Ez azt jelenti, hogy nem töreked­tek mindenütt következe­tesen a bővített újraterme­lésre. A nagyfokú különbségek miatt az említettek csak általában érvényesek. Az érvényben levő rendeletek szerint a várható 4 millió forint veszteséget az idei esztendő jobb gazdálkodá­sával kell felszámolniuk, mert részükre sem dotá­ció, sem hitel nem adható. 1968 óta a zárszámadás jóváhagyása a közgyűlés kizárólagos joga. Ezért igen nagy a felelőssége azoknak a szövetkezeti ve­zetőknek, akik a zárszám­adást összeállítják és a tagság elé terjesztik. A felülvizsgálatban növik, szik az ellenőrző bizottsá. gok munkájának a jelen­tősége is. A tagság bizal­mából megválasztott szö­vetkezeti tagok alapos fe­lülvizsgálattal segíthetik a vezetőséget, és ugyanakkor véleményükkel, javasla­taikkal lehetőséget adnak arra, hogy a közgyűlés, a zárszámadás tárgyalásakor helyes döntéseket hozzon. B ár a tagokat kétség­telenül foglalkoz­tatja az év végén kapható részesedés mértéke, figye­lembe kell venni azt is, 'hogy a közös gazdaságok többségében a személyes jövedelem 80—90 százalé­kát a tagok év közben megkapták. Nem volna te­hát helyes, ha a kifizetés­re kerülő összeg kerülne az érdeklődés központjá­ba. A jövedelem felosztá­sáról a törvényes előírás keretéin belül, a szövet­kezet maga dönt. Helyes, ha a részesedésnél figye­lembe veszik a jövőt is. Közismert, hogy nagyobb befektetés nélkül nem le­het a további jövedelmet megalapozni. Célszerű te­hát, ha a termelőszövetke­zetek a részesedési alapot, a termelés fejlesztését szolgáló alapokkal arányo­san növelik és figyelem­be veszik azt, hogy a ké­sőbbi évekre is szüksége­sek a tartalékok, hiszen nem minden esztendő ala­kulhat olyan kedvezően, mint az 1969-es. A sárszámadási köz­gyűlések január 20-a után megkezdődnek a megyében is. A közös gaz­daságok vezetői és tagjai éljenek a nagyobb önálló­ság adta lehetőségekkel, ugyanakkor megfontoltan döntsenek minden olyan kérdésben, amely hatáskö­rükbe tartozik, K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents