Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

Ideális hőmérséklet — Biztonságos fűtés Hogyan szellőztessünk? Lakáshigiénia félen Télen különösen sok té­nyező befolyásolja a la­káshigiéniát. Elsősorban a korszerű fűtés és szellőzés lényeges. A fűtetlen és túlfűtött légtér egyaránt rontja a közérzetet, mun­kaképességet és megbete­gedéseket is okozhat. Milyen hőmérsékletűek legyenek a lakás egyes he­lyiségei? Lakószobák 20 Celsius-fok. fürdőszoba 22 Celsius-fok. konyha, elő­szoba, WC 18 Celsius-fok. Nagyon lényeges, hogy a lakásban ne legyen nagy a hőmérséklet napi in­gadozása. A nagy hőingadozás, külö. nősen csecsemőkre káros, akiknél még a hőszabályo­zás nem olyan fejlett, mint felnőtteknél, így könnyebben kaphatnak légzőszervi megbetegedést. Felnőtteknél ingerlékeny­ség, fejfájás, álmatlanság lehet a következmény. Az egészségre ártalmat­lan napi hőingadozás a lakásban kályhafűtésnél 4—6 Celsius-fok. központi fűtésnél 2—3 Celsiüs-fok. A fűtésnél figyelembe kell venni, hogy a levegő hőmérséklete egymagában nem elegendő a jó köz­érzet, biztosítására, hanem a környezet, elsősorban a falak hőmérséklete befo­lyásolja jelentősen a hő­sugárzási viszonyokat. A nedves falú épületek ne­hezen melegszenek fel. Az ilyen falakról a nedvesség állandóan párolog és így a szoba levegője nyirkos. A falak szárazságát — fő­leg vidéken — az építés helyének alkalmas kivá­lasztásával. alápincézéssel, az álapfalak szigetelésével előzetesen kell biztosítani. A felépült ház falai nedves­ségének kiszárítására szak­ember tanácsát helyes ki­kérni. Üj épületbe csak a falak kiszáradása után tanácsos beköltözni. Alacsony páratartalom mellett a levegő kiszárad, ami köhögési ingert, to­rokszáradást okoz. Ezt mesterségesen, a fűtőtest­re, vagy a kályhához he­lyezett párologtatóval ke­rülhetjük el. Nézzük meg most köze­lebbről a különböző fűtési rendszerek előnyeit és hátrányait. Kályhafűtés; a kályhafűtés előnye, hogy az egyes helyiségeket a többitől függetlenül lehet fűteni. Nem szárítja any- nyira a levegőt, mint a központi fűtés. Előnye még. hogy a nyitott kály­haajtón át a levegő is cse­rélődik. Hátránya, hogy a helyiséget égéstermékek, kel szennyezi, kezelése nem egy esetben körülmé­nyes. továbbá, hogy a fű­tött helyiség hőmérséklete nem eléggé egyenletes. A cserépkályha lassan me­legszik. de felmelegedés után a hőt hosszú ideig és nagy mennyiségben képes tárolni. Fontos követelmény a fűtéssel szemben, hogy a fűtőberendezés termelte égési termékeket mara­déktalanul ki lehessen ve­zetni a szabadba., hogy ne szennyezzék a szoba leve­Nadrágkosztümök A tervezők utcai és al­kalmi viseletre is fiata­loknak ajánlják a külföl­dön ugyancsak nagyon di­vatos nadrágkosztümöket. A kéziszövött, aprókoc­kás anyagból készült hosz- szúkabátos nadrágkosztüm, a magasan záródó, hosszí- tott aljú, mellényszerű blúzzal, a Hungarotex skandináv államokban be­mutatott kollekciójából va­ló. A nagykockás szövetből, harmonizáló egyszínű mel­lénnyel készült, magas nya­kú pulóverrel viselt spor­tos nadrágkosztüm hazai konfekciómodell. Külön a mellénnyel és a kabáttal együtt is jól hordható együttes. gőjét füsttel, korommal vagy egyéb égéstermékkel, pl. gázzal. Igen veszedelmes, és minden évben halálos áldozatokat szed, az éj­szakára elzárt kályha­szellőző miatt keletke­zett széngázmérgezés. A lakószobáik és más helyiségek levegője az em­berek jelenléte folytán megváltozik. Rendszerint azáltal válik számunkra leghamarabb elviselhetet­lenné. hogy meleg ég pá­radús. és nem a vegyi összetétel miatt. A jó és elegendő levegő biztosítá­sát. a szellőztetés fontos­ságát már régen felismer­ték. A szellőzés célja a „romlott” levegő eltávolí­tása. Ezen nemcsak a ká- ros vegyi anyagokat tar­talmazó levegő kiküszöbö­lését. hanem a túl meleg és túl nagy páratartalmú levegő kicserélődését is értjük, tehát a levegő olyan mértékű felfrissíté­sét. hogy a jelenlevők jó közérzete helyreálljon. Hogyan szellőztessünk? Az ajtók, ablakok kitárá­sával, úgynevezett kereszt­szellőztetéssel. Télen 2—3 perc alatt jól kiszellözik egy szoba anélkül, hogy a falak és a benne levő tárgyak na­gyon lehűlnének. A felhalmozott meleg, aj­tó-, ablakcsukás után ha­marosan felmelegíti a le­vegőt. A lakáshigiénia megfele­lő kialakítása létfontossá­gú a XX. század emberé­nek is. A rohanó élettem­pó nagyon igénybe veszi az embereket, testileg és szellemileg. Ha nincs egy megfelelő hely, ahol a szer­vezet kipihenheti magát, akkor nem képes regene­rálódni és a különböző be. tegségeknek sem tud el­lenállni. A porckopásiról AZ A BETEG, aki úgy kezdi panaszait: „ízüle­tem van doktor úr!” két­ségtelenül nem állít va­lótlant. ízülete minden­kinek van, méghozzá jó néhány. Ez a szó azon­ban nem betegséget je­lent, hanem bonctani fo­galmat. A esontvégekeft lazán összekötő képletet nevezzük ízületnek, amely a csontokat egymáshoz fűzi és mozgásukat lehe­tővé teszi. A másik gya­kori félreértés a betegek körében, a röntgenfelvé­telen kimutatott mesze- sedéssel kapcsolatos. So­kan úgy gondolják, hogy a térd-, csípő-, vagy de­rékfájdalmakat az ízü­letben lerakódott mész okozza és ha azt az or­vos valamilen kezeléssel „eloszthatná” akkor pana­szai megszűnnének. Ma már tudjuk, hogy az el- fajulásos jellegű ízületi betegségek, melyek a reumás fájdalmak több­ségéért felelősek, tulaj­donképpen az ízületi porc elkopásának következmé­nyei és a röngtenen lát­ható mész csak az eltűnt porc helyét foglalja él. AZ ÍZÜLETEKET ros­tos kötőszövetből álló tok borítja, melyet szalagok erősítenek meg. A tokon belül a csontvégeket ru­galmas porcréteg fedi be, az ízület mozgását pedig az ízületi rést kitöltő nyálkás, sikamlós folya­dék teszi lehetővé. A porc épségének az ízület zavartalan műkö­désében rendkívül fontos szerepe van. Legfontosabb a rugalmassága, amely el­sősorban víztartalmától függ. Az ép porcszövet víztartalma körülbelül 50 százalék', amely a kor előrehaladásával fokozato­san csökken. A porcban nincsenek erek. Táplálko­zása az ízületi nedvből történik, szivárgás útján. Ennek fenntartója az ízület mozgása, amely szinte belepumpálja a porcba a szükséges táp­anyagokat. Az ízület hosz- szabb időn át tartó tel­HÉTFÖ: Almaleves, papri­kás burgonya galuskával, vá­gott savanyúság. KEDD: Zöldségleves, paraj- főzelék, bundászsemle, alma. SZERDA: Tojásosleves, kol- bászos rakott burgonya, hor­dóskáposzta, kompót. CSÜTÖRTÖK: Zöldbableves (mirelit), fej-láb pörkölt hosszúra vágott burgonyával, uborka, alma. _ . .. PÉNTEK: Gulyásleves, túrós palacsinta, őszibarack befőtt. SZOMBAT: Krumplileves, gombapörkölt makarónival, cékla, alma. VASÁRNAP: Raguleves csirkeaprólékból, serpenyos ros­télyos, francia meggyesle pény, PAPRIKAS SERTÉSBORDA­SERPENYOS ROSTÉLYOS. (Hozzávalók: 4 db 16—18 de- kús rostélyos vagy felsálsze- Jet. 13 deka hagyma, 1 ka­nálnyi pirospaprika, kevés paradicsom, egy kis víz és 10 deka zsír. A rostélyosokat kiverjük, szélüket bevagdaljuk, meg­sózzuk, s forró zsírban kisüt­jük. Négy szelet rostélyoshoz vegyünk egy jó nagy fej hagymát, kb. 12—13 dekás legyen, melyet finomra vá­gunk és zsírban megpirítunk. Egy kanálnyi édespaprikával, 1 deci paradicsomiével elke­verjük, s egy kevés vizet te­szünk rá, beletesszük a ros­télyosokat és fedő alatt pá­roljuk. Ha már félig megpu­hult — hosszúra vágott bur­gonyát főzünk bele. termé­szetesen egy kevés vizet adunk hozzá, hogy puhára párolódhasson a rostélyos és vele együtt a burgonya is. 'Néhány szem köménymagot és kevés törött borsot is adunk hozzá. Savanyúsággal 1 tálaljuk. SZELET. Hozzávalók: 8 darab 8—10 dekás sertésbordaszelet. 8 deka zsír, fél evőkanálnyi pirospaprika, 5 deka vörös­hagyma, 2 deci tejföl, 3 deka liszt és egy kis só. A megveregetett sertésbor­daszeleteket megsózzuk, liszt­be mártjuk . és utána forró zsírban minikét oldalát ki­sütjük. Ha a zsírból kiszed­jük a húst, megpirítjuk ben­ne a hagymát elkeverjük pi­rospaprikával, feleresztjük egy kis vízzel és újra bele­tesszük a húst. Kissé meg­sózzuk és puhára pároljuk. Ha a hús puhulni kezd te­véhez öntjük a liszttel elke­vert tejfölt, ezzel is elkever­jük és felforraljuk, azután tálaljuk. Vajas galuskát adunk hozzá. VAJAS GALUSKA KÉSZÍ­TÉSE. Egy egész tojást, 5 deka vajat, egy kis sót és 5 deka lisztet összegyúrunk és egy -negyedóráig pihenni hagy­juk. Majd forró levesbe már­tott kiskanállal kiszaggatjuk jes nyugalomba helyezése és tehermentesítése ese­tén, a széli részekről, kö­tőszövete« réteg húzódik a porcra, mely az ízület mozgását lehetetlenné te­szi. A porc vízvesztesége és ennek következtében rugalmatlanná válása tu­lajdonképpen korral járó folyamatok, az ízület fo­kozott megterhelése, vagy az olyan tartási rendel­lenességek, mint lúdtalp, az ó-láb, vagy gerincfer- c ülés, meggyorsítja a fo­lyamat kialakulását. A porckopás leggyak­rabban a térdízületet bete- gíti meg. A térd járás szempontjából igen fon­tos és a beteg számára legjobban hozzáférhető, látható és tapintható ízü­letünk. Védtelen helyze­te, valamint a járásba és a testsúly viseletében el­foglalt szerepe miatt, igen sérülékeny. Sarló alakú porclemezeivel, szalagjai­val és nyálkatasakjaival valóságos labirintust ké­pez, ami megmagyarázza azt, miért olyan nehezen gyógyíthatók betegségei. A térdízület porckopá­sát gyakran egy sérülés indítja meg. Máskor pe­dig az elhízott test sú­lyának terhe idézi elő a fájdalmas betegséget. Az elhízott beteg térdének kezelése radikális fogyó­kúra nélkül csak átmene­ti javulást hozhat. Aki 20 —25 kiló súlyfelesleggel rendelkezik nem csodál­kozhat, ha a fokozott igénybevétel miatt térde felmondja a szolgálatot. A kövér emberek térc be­tegségének különös veszé­lye abban rejlik, hogy a beteg a fájdalom miatt még kevesebbet mozog és így súlyfeleslege csak to­vább szaporodik. A HIDEG évszakban a porckopásos térdet véde­ni kell a lehűléstől. A férfiak hosszú alsónadrág alatt jéger alsót, vagy kö­tött, vattabéléses térdövet viselhetnek. Nehezebb a nylonharisnyát viselő nők térdének a védelme. Ók sajnos még súlyos fáj­ás a szaggatástól számított 5 percig főzzük. FRANCIA MEGGYES LE­PÉNY. Alapmassza: 20 deka liszt, 10 deka vaj, vagy zsír, 3 deka cukor, csepp sütőpor, fél deci tejföl. Ezeket kézzel összegyúrjuk, kizsirozott tep­sibe nyújtjuk és szép vilá­gosra kisütjük. 5 deka ízt 3 centiliter rummal összekeve­rünk és a kisült tésztát be­kenjük. 5 tojássárgáját 10 deka cukorral, citromlével, citromhéjjal elkeverünk. Az 5 tojásfehérjéből 5 deka cu­korral kemény habot verünk és a habbal együtt 5 deka darált diót, 5 deka morzsát, 5 deka lisztet óvatosan a már kikevert tojássárgákhoz hoz­zákeverünk. Ezt a masszát a kisütött, lekvározott alapra ráöntjük és elkenjük. A meggyet kimagozzuk, de egy­be hagyjuk 5 deka cukrot szegíűszeggel, fahéjjal össze­keverjük és az így meghem- pergetett meggyel soronként kirakjuk úgy, hogy a meggy félig kimaradjon. Nem túl forró sütőben sütjük. Cukor­ral hintve tálaljuk. TÜRÖS POGÁCSA. 30 deka lisztből, 30 deka szitán áttört, savótlan tehéntúróból, 30 deka vajból, egy egész tojással és egy kávéskanálnyi sóval jól kidolgozott tésztát készítünk. Kinyújtva egymásután két­szer, úgy hajtogatjuk, mint a vajastésztát. Végül jó kisujj- nyi vastagra nyújtva kis po­gácsákat szaggatunk belőle. A tetejét óvatosan kenjük - meg tojássárgájával és jó me­leg sütőben sütjük szép pi­rosra. Jó borkorcsolya. dalinak esetén is csak ne­hezen hajlandók áttérni a gyapjúharisnya viselésére és akkor is csak 40—£0 éves kor felett. A fiatal fájóstérdű nők számára télen a hosszúnadrág a legjobb viselet, ami di­vatos is. A térdízületi porckopás által okozott panaszokat, a térc1 „be gyulladásit” amit gyakran csak hosz- szadalmas, gondos keze­léssel sikerül meggyógyí­tani, hol fizikai túlerőlte- tés, hol hideghatás, vagy csak egyszerűen egy hir­telen időváltozás idézi elő. Az orvostudomány számos fizikális és gyógy­szeres módszerrel rendel­kezik a kezelésre, a fo­lyamat alapját képező porckopás megszüntetése azonban egyelőre még megoldatlan probléma. A porckopás-jellegű beteg­ségek elleni küzdelem alapja azért ma még csak a megelőzés lehet. A PORC épségben ma­radásának legfőbb felté­tele az ízület kielégítő mozgatása és túlterhelésé­nek elkerüése. Aki tehát azt akarja, hogy ízületei idősebb korban se „me- szesecjenek” el, az legin­kább egészséges táplálko­zással és harmonikus test­mozgással járó életmód­dal érheti el legkönnyeb­ben célját. Dr. Sándor Róbert Meleg pulóver Vastag fonal dupla- szálá­val, fa-kötőtűvel és laza kö­téssel készül ez az igazán meleg pulóver. Mivel a búj­tatott szemek az anyagot eléggé zsugorítják, ajánlatos előbb körülbelül 20 szemből, 5—6 soros kötésmintát ké­szítenünk. A kötésminta se­gítségével állapítsuk meg a kezdő szemmennyiséget. Kötésmin’ta — a kezdő és befejező szélső szemet nem számítva: 1. SOR: sima kötéssel dol­gozzunk, a tűn következő második szemet kössük le először úgy, hogy a munka­darab külső (fordított) olda­lán szúrjuk be a tűt. Ami­kor a hurkot áthúzzuk, ne engedjük le a szemet, csak miután a tűn következő sze­met is simán lekötöttük. 2. SOR: Ugyanaz, mint az első sor, csak, most fordított kötéssel dolgozzunk, és a tűn következő második szembe a munkadarab belső, tehát fe­lénk eső oldaláról azúrjuk be a tűt. Kötésmintánk akkor lesz szövött hatású, ha betartjuk a szabályt: ha páros szemmel fejeztük be, akkor páratlan­nal, tehát egy szem egyszerű lekötésével kezdjük a ^ort. Az összeállítás után a szé­leket rövidpálca sorokkal fe­jezzük be. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents