Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

1970. január 15, csütörtök &. oldal A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kutatási szerződése a szegedi egyetemmel Kutatási szerződést kő-1 tött a Szegedi József Attila Tudományegyetem növény- élettani és mikrobiológiai tanszékével a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A szerződésben rögzített ösz- szegű és dollárban fizeten­dő anyagi támogatás elle­nében a szegedi intézet ra­dioaktív izotóplaboratóriu­ma az ügynökség rendelke­zésére bocsát.ia bizonyos nö­vényélettani kutatási ered­ményeit. A szegedi kutatók a növények nitrogénfelvé­telének és felhasználásának folyamatát tanulmányozzák intenzíven, ezenkívül foly­tatják egy saját felfedezé­sük — a növényi hidegsokk — okainak kutatását. A szegedi tudósok eddigi megállapításai szerint a ko­rábban csak az orvostudo­mányban ismert sokkot, amely a növény pusztulását okozza, bizonyos hőhatások idézik elő. A további kuta­tások keretében azt igye­keznek meghatározni, mi­lyen tápelemek adagolásá­val befolyásolhatják a hi­degre érzékeny növények tápanyagfelvételét. tulaj­donságait. Az erről szóló zárójelentést is a Nemzet­közi Atomenergia Ügynök­ség rendelkezésére bocsát­ják majd. A szegedi kutatók meg­bízatása, munkája részét képezi annak a széles körű nemzetközi programnak, amelynek az emberiség tápanyagéllátásának meg­javítása a célja. (MTI) Várospolitikai konferencia Pécsett A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezésé­ben kétnapos várospoliti­kai konferencia kezdődött szerdán Pécsett a városi tanács székházában. A ke- rekasztalvitán nyolc város — Szeged, Miskolc, Deb­recen, Győr, Székesfehér­vár, Tatabánya, Veszprém és Pécs — képviselői, a ta­nácsok vb-titkárai, a nép­front titkárok és vb-elnök- helyettesek vesznek részt. A tanácskozás témája: „a lakosság és a várospoliti­ka, a népfront és a taná­csok munkakapcsolata az ipari városokban.” Célja, hogy a városok képviselői kicseréljék tapasztalatai­kat, elképzelésüket, ho­gyan lehet minél több em­bert, minél nagyobb inten­zitással bevonni a város- politikai munkába, amely­nek feltétele a tanácsok és a népfront elmélyült, jó kapcsolata. Szerdán délelőtt dr. Dal- los Ferenc nyugalmazott miniszterhelyettes, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő város- és községpolitikai bizottság tagja, a konfe­rencia elnöke mondott vi­taindítót a várospolitika sokrétű feladatáról. Fel­hívta a figyelmet, hogy a társadalmi és gazdasági vi­szonyoknak, a város regi­onális szerepének alapos elemzésével lehet elsősor­ban hatékony, a szükségle­teknek megfelelő várospo­litikai terveket készíteni. Ezután öt korreferátum hangzott el a lakosság tá­jékoztatása, a lakosság vé­leményének. megismerése, a lakosság aktív részvétele, a szakemberek fórumai, valamint a népfront és a tanácsok kapcsolata cím­mel. A városok képviselői nagyon sok és eredményes kezdeményezésről, munká­ról adtak számot, amely azt bizonyítja, hogy a nép­frontmozgalom eredménye­sen tudja segíteni a lakos­ság mozgósítását, igényed­nek, javaslatainak „közve­títését” az illetékesekhez. Csütörtökön a konferen­cia „vitanapja” lesz. Készül a „Patyolat-program” Tervek a textiltisztító ipar fejlesztésére A szolgáltatások kiszé­lesítéséről szóló, múlt év novemberében megjelet kormányhatározat végre­hajtására utasítást és kon­cepciót dolgozott ki a Könnyűipari Minisztéri­um. A koncepciót a me­gyei tanácsok véleménye­zik, kiegészítik és ezt kö­vetően készül majd el a következő ötéves tervja­vaslat. Ezzel párhuzamo­san a megyék a szolgál­tatások helyi fejlesztésére önállóan dolgoznak ki öt­éves programot. A Könnyűipari Minisz­tériumban elmondották, hogy a szolgáltatások bő­vítésére vonatkozó tervek­ben az első helyet a tex­tiltisztító ipar foglalja el. A tisztítás 67 százalékban a tanácsi vállalatok vég­zik és mindössze 33 szá­zaléka jut a szövetkezetek­re és a magánkisiparra. A mosás csaknem 90 százalé­ka hárul a tanácsok fel­ügyeletével működő helyi­ipari vállalatokra. A kor­mányhatározat előírja, hogy a textiltisztító ipar tevékenységét öt év alatt 80 százalékkal kell fej- leszeni. Ez mintegy 700 millió forintos beruházást igényel, amit saját anyagi erőforrásaiból, a határo­zatban megjelölt kedvez­ményes hitelekből, továb­bá a tanácsok támogatási alapjából kell fedezni és állami támogatásra is sor kerülhet. Az úgynevezett „Patyolat- program” szerint az egy la­kosra jutó mosodai kapa­citás, amely jelenleg átla­gosan 1 kiló 14 deka több mint a háromszorosára emelkedik. Új patyolat­üzemek épülnek többek között Egerben, Győrött, Miskolcon, Komáromban és 60 vegytisztító szalon fel­szerelésével, illetve meg­nyitásával számolnak az ország más helységeiben. Kevés a hálózati rádió A híradástechnikai cikkek 53 százaléka új termék A híradástechnikai ipar termelése tavaly az átla­gosnál gyorsabban nőtt, a termékek összetétele is je­lentősen változott — mond­ta Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, az iparág vezetőinek érte­kezletén, amelyet szerdán tartottak. Mivel a híradás- technikai cikkek egyre in­kább megfelelnek a piac igényeinek, az értékesítés a növekvő termelésnél is gyorsabban emelkedett, így készárukészleteik csökken­tek. A gyártási struktúra vál. tozásairól szólva a mi­niszterhelyettes elmondta, hogy a híradástechnikai cikkek 53 százalékának gyártását az elmúlt három évben kezdték meg, a ter­mékek 12 százaléka pedig egy évnél nem idősebb. Az igényeket azonban még nem minden cikkből tud­ják kielégíteni. Kicsiny például a hálózatról táp­lálható asztali rádiók vá­lasztéka. A miniszterhe­lyettes felhívta a figyelmet a belföldi piac jobb ellá­tására. A kohó- és gép­ipartól az idén 8,7 milliárd forint értékű árut vár a belkereskedelem, eddig azonban csak 8 milliárd forint értékű áru eladásá­ról tudtak tárgyalni. Szük­séges, hogy a híradástech­nikai ipar is több televí­ziót, rádiót, magnetofont és egyéb közszükségleti cikket bocsásson a hazai vásárlók rendelkezésére. A termelékenység, a terme­lés növelésével a külföldi piacot is jobban ki kell elégíteni. Az eddigi számí­tások szeririt a híradás- technikai ipar a szocialista piacokra tíz, a tőkés or­szágokba pedig 24 száza­lékkal több árut exportál az idén, mint 1969-ben. húsomba. Nem válaszol­tam. — A pisztáciamandulát szereti? — Ha azt hiszi, hogy így kiszed belőlem valamit, ak­kor téved. Tiltakozom. A bírósághoz fordulok. — Kósztasz, adjál neki pisztáciát. — Fát, vagy vasat? — Először fát, majd meglátjuk. Ez a falanga, tortúra, amikor az embernek a tal­pát bottal verik. Eleinte csak fáj, éget. Aztán úgy érzi, hogy csúszik, zuhan egy hosszú síkos lejtőn, és mindig beleütközik egy ke­mény gránitsziklába. Ha nem láttam volna, hogy üt. nek, nem tudtam volna, merről jön a fájdalom. A csapások * a gránitsziklák. A lejtő a szünet két ütés között. Ha egyenletes rit­musban csinálják, akkor nem fáj annyira, mint mi­kor össze-vissza. Kiabálni kezdtem.. Eddig nem tudtam, hogy milyen átható lehet az emberi hang. A saját nevemet ki­abáltam. Abbahagyták. — Vagy tíz ütést kaphattam. Szpanóz megkérdezte, be­szélek-e. Nem néztem rá. Kósztasz újra rákezdte. Üvöltöttem. Valaki kiment a vécébe, behozott egy fel­mosórongyot és a számba tömte. Kifacsarták, a mocs­kos lé a torkomra csurgóit. Nem kaptam levegőt Meg­próbáltam jógázni, hogy ne érezzem a fájdalmat. Sem­mi haszna, a jógatudomá­nyom csődöt mondott. Min­dig azt hittem, hogy most ájulok el, de nem. Sokáig bírtam. Csak a tompa pat- tanós hangja volt, mintha egy óriás faharang szólna. Aztán megint zuhanás, hosszan a csöndbe, a sö­tétségbe, a semmibe. Felmostak. Szinte büsz­ke voltam, hogy elájultam. A falangát sem lehet örök­ké csinálni. Majd csak ab­bahagyják. — Beszél? Megint a felmosórongy. Levegő — nincs levegő. A fejem remegni kezdett. — Hagyjátok abba, mon. -dani akar valamit. Szép meló volt. — Főnök, ne menj közel hozzá, leköp. Szpanóz odaintett Kósz- tasznak és újra kezdték. A fiatal Írónak mi­előtt még végképp el­vesztené eszméletét, víziói támadnak. Egy koszos korcskutyát láttam, kövekkel hajígál­ják, megkövezik. Gyerekek hányják a követ, gyerekek a mi utcánkból. A kutya hasonlít hozzám. Félek, hogy megőrülök. Korovessziszt roncs- csá verve magánzár­kába viszik. Kábultan j tölti az éjszakát. Más­nap kezdődik elölről | minden. szén vannak velem, és nem beszéltem. De ez csak a kez­det volt. 6 hónapig ; folytatták a vallatást ! a „katonai kórház” épületében és annak tetején. Periklész Ko- rovesszisz nem val­lott. Amikor már jár­ni tudott, kiengedték. Most feleségével együtt Londonban ; van. Megint a Raktár. Amikor megláttak, nevetni kezdték. Mit akarnak? Szpanóz ugyan azt kérdi, mindig ugyanazt. De minek. Valaki fütyült: „Athén, a menny lánya, gyönyörű Athén’’. Forrö víz. Vagy hideg, nem tudom. Amikor már beszéltem volna, nem jött ki hang a torkomon. Szpanóz felé in­tettem. Jelbeszéddel papírt kértem és ceruzát. ..ön ki­csoda?” „Mit akar tőlem?” A cédulákat dühöngve összetépte. Visszavittek a 17-cella magánzárkába. Az előző fogolynak itt kellett végeznie a dolgát. Bűz, sa­lak. De itt valahogy bizto­sabbnak éreztem magam. Mint az egér. aki csapdába esett De legalább a macs­kától megmenekültem. Ké­(Az Observer 1969. de­cember 7-i számából.) (Raáb György fordítása) Egyre szélesebb a tilta­kozás az utra-reakciós gö­rög katonai junta elnyomá­sa ellen. Az Európa Tanács előtt meghallgatott tanúk egyike egy másik görög in- telektuel, volt. Periklész Korovesszisz A fiatal író és színész megmenekülése után élménykönyvet írt, amelyet — angolul — a londoni Allison and Busay kiadó jelentet meg 1970 ele­jén. A tekintélyes angol he­tilap, az Observer hosz- szabb részletet közölt elő­zetesen. Ennek alapján szü­letett a fenti írás. . Miről ír a külföldi sajtó Az ezüstjodid megfékezi a hurrikánt Frankfurter Amerikai tudósok egy . ,, . hurrikán sebességét ezüst­Aiigemem© jodid-kristály-„beoltással” Zeituncr csökkenteni tudták. Miután ** az ezüstjodid-injekciót meg­kapta, néhány órán keresztül 30 százalékkal csökkent a Derbby-hurrikán sebessége. (130-ról 120 km/ó-ra esett) A rákövetkező napon azután ismét erősebbé vált a vi­har. Ezután megismételték az oltást, aminek következ­ményeképpen a sebesség ismét 15 százalékkal csök­kent. Mivel átlagosan a hurrikánok tíz százalékánál a sebesség akár 30 százalékos csökkenése is előfordulhat, a tudósok nem az első kísérlet után zárhatták ki egé­szen azt a feltevést, hogy a Debby megfékeződése oltás nélkül is létrejöhetett volna, de mivel az ezüst- jodiddal lefolytatott kísérlet a második esetben is sir keres volt, az eredmény aligha puszta véletlen. A rák egyik fajtája vírusos eredetű I *1 In in unite Tudományos körökben éS L, imiildUiir a közvéleményben egy­í)' m ‘inelie aránt nagy feltűnést keltett umictíILlIC az a híri hogy nyilvánva­lóan kimutatták az ember egyik fajta rákmegbetege­désének eredetét és természetét. A Nemzetközi Rák­ellenes Liga a Párizs-környéki Villeiuifben előadást rendezett a rákkérdésről, Morton és Eilber amerikai professzorok részvételével. A két fiatal kutató az ame­rikai Bethesdában, az Országos Egészségügyi Intézet­ben dolgozik, s a nagy felfedezésről a következőket mondotta: „Bebizonyítottuk, hogy az emberi rákmegbetegedés egyik fajtája — s nem tarthatjuk kizártnak, hogy valamennyi fajtája — fertőzéses eredetű.” A két kutató először is megállapította, hogy a szarkó- más betegek vérében — tehát azokéban, akiknél a kötőszövet rosszindulatú daganata lépett fel — anti- testecskék vannak jelen, s hogy ezek a testecskék reagálnak a szarkómás sejtek ellenanyagképzőire. Ez­után tenyésztették és átszűrték a rosszindulatú sejte­ket. A filtrátumot átültették egészséges emberi kötő­szövetbe, amely ezek után szarkómás kötőszövetté ala­kult át. Maga is átvette a rosszindulatú sejtek immu­nológiai jellegzetességeit, s benne is felismerhetővé váltak a szarkómás ellenanyagképzők. Megállapítot­ták, hogy az emberi rákmegbetegedésnél megfigyelt tényező elrákosítja az egészséges sejteket, amit eddig még nem bizonyítottak be.” Ennek elméleti jelentőségétől eltekintve, a felfede­zésben az a legfontosabb, hogy megmutatja a rákmeg­betegedés immunológiai gyógykezelésének távlatait. Vírusának közreműködésével ugyanis oltóanyagot le­het előállítani. Az emberi szövettenyészeteken sikerült rákot kivál­tani az. SV—40 vírus közreműködésével, viszont az állati sejttenyészeteket is sikerült elrákosítani az em­beri gégében sűrűn előforduló vírusok segítségével. Elektronikus mikroszkópon át többször megfigyelték vírusos tényezők jelenlétét az emberi velő rosszindu­latú daganatainál, vagy a leukémiások vérsavójában. Morton és Eilber érdeme: egyrészt kimutatták, hogy egészséges emberi sejtek elrákosodnak az elkülönített vírus hatására, másrészt megállapították az immuno­lógiai kapcsolatot a rosszindulatú daganatok antigénjei és a beteg vérsavója között. Belgrád Budapestről ITSI/ A A belgrád Politika szer­it &■ 1 ■ IIX da reggeli számában Mir­ko Tepavac jugoszláv kül­ügyminiszter magyarországi látogatásáról szóló cikké­ben a többi között ezeket írja: A jelenlegi magyar—jugoszláv viszony jó oldala két­ségkívül megnyilvánul abban is, hogy a két ország — elfogadva az egyes nemzetközi kérdések megközelíté­sében mutatkozó némi árnyalatok és különbségek fenn­állását, s kölcsönösen tiszteletben tartva egymás véle­ményeit és elveit — mindenről nyíltan tárgyalhat, fi­gyelmesen ápolva a fontos jószomszédi viszonyt. A száraz levegő elősegíti a fertőzéseket YjFÚft ni SftXViHÍR Viszketés az orrban és a JMMm) VS Jisi Wu torok gyulladásba jön. Meg­hűlés! Sokféle ok játszik össze, mielőtt a légutak megfertőződnek. Influenzás időben ajánlatos elkerülni az olyan helyeket, ahol sok ember van együtt. A légző- utak megbetegedésének oka gyakran a központi fűté- ses helyiségek száraz levegője is lehet. Ez a száraz levegő korlátozza a nyálkahártyákon levő „csillósző- rök” tevékenységét és a nyálkát kiszárítja. Mivel az öntisztító rendszer nem működik tovább, a bacillusok- nak könnyű dolguk van. A fűtőtesten elhelyezett tele­töltött párologtatóedény csökkenti a levegő szárazsá­gának, a megbetegedésnek a veszélyét -----: ­\

Next

/
Thumbnails
Contents