Petőfi Népe, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-14 / 11. szám
6. »Mal 1970. január 14, szerda Jó egészséget rrm falura, tan A SZÜLEI falusi néptanítók voltak. Maga is az irodalom iránt érdeklődött — középiskolás, egyetemista korában verseskötetei jelenteik meg. Aztán orvosnak tanult. Ma az egész országot tanítja. Népművelő, tudomány-népszerűsítő, a közegészségügy lelkes szószólója, egészségügyi szakíró, és a népszerű ismeretterjesztő könyvek szerzője, lebilincselő előadások, rádiós orvosi tanácsok előadója, az Egészség című lap főszerkesztője. Túl a huszadik könyvön, az ezredik rádióelőadáson, az évi 100—200 előadáson a falusi közönség legnépszerűbb orvosa, tanítója, dr. Buga László. Két évvel ezelőtt Nívóét j at kapott rádiós orvosi tanácsaiért. De legnagyobb sikerének azt tartja, amikor falun, tanyán százak gyűlnek össze egy-egy előadására és ronggyá olvasva hozzák magukkal valamelyik könyvét. — Miért és hogyan lett népművelő? Húsz könyve jelent meg, legutóbb az Egészség az esztendőben és a Gyógyító szó. Mert Buga doktor azt vallja „szóval annyi mindent el lehet érni!” Vigasztaló szót mond a betegnek, megnyugtatja, útbaigazítja. Okos felvilágosító szóval elérhető az egészséges életre nevelés. LEGHASZNOSABB könyvének a kétkötetes „Jó egészség falun, tanyán” címűt tartja. Az első rész, Az egészség útján, általános higiénás témakört ölel fel, tanácsokat ad a megelőzésre, az egészséges életre. A második kötet címe: Beteg a háznál — arra ad tanácsot, mit tegyen a falusi ember, ha megbetegszik, diétás étrendeket, házi betegápolási tanácsokat ad. — Melyik a legkedvesebb könyve? — Még otthon, az Esztergom melletti Ebeden (a község neve törökül hajnalt jelent) medikus koromban, csendes vasárnap délutánonként a falusi kispadon körülültek az öregek és bajokról, betegségekről kérdeztek. En meg meséltem, meséltem megtörtént eseteket, kitalált történeteket. Valahol itt kezdődött az én ismeretterjesztő munkám. Ezzel egyeztettem irodalmi indulásomat, érdeklődésemet. Es rájöttem, hogy a kettőt össze lehet kapcsolni. Ügy ac'ok tanácsot, ismertetek házi gyógymódot, egészségtelen jelenségekre úgy hívom fel a figyelmet, hogy humoros-komoly történettel fűszerezem. Olyan sztorit mondok hozzá, róla, ami élményként rögzíti az emberekben a mondanivalómat. „CSODÁLATOS ember ez a Buga doktor, a magyar falu egészségének fáradhatatlan apostola. Orvos — aki egyúttal a szavakkal is tud bánni, de nemcsak a tudományos kifejezések világában otthonos, nem is csak egyszerűen orvos író-ember, hanem a falusi, tanyai nép nyelvének is nagyszerű ismerője. Így aztán igazán ritka tulajdonságok találkoznak benne: a tudomány megállapításait, a tudományosan megfogalmazott ismereteket és egészségügyi tennivalókat bámulatos művészettel fordítja le a mindennapi falusi élet nyelvére és ami ennél is fontosabb: gyümölcsözően, mert Buga doktor a legtudományosabb kifejezéseket is tisztán, világos mindenki számára érthető módon csempészi be az olvasók tudatába. Mesél, mesél, bájos duruzsolással huncut anekdotákat, csattanós történeteket mond — s az ember egyszercsak észreveszi, hogy ez a Buga már megint „becsapta” — mert hiszen nem is a maga a történet volt a fontos, hanem az abban elrejtett tanulság”. — Joggal írja ró — Az orvosi almárium. Ebben van egy kis irodalom is. Történetekre épül a könyv, az ódon orvosi almárium, egy falusi orvos emlékeinek gyűjteménye. (A felszabadulás előtt Muzslán volt körorvos, majd Tokodra került bányaorvosnak). Szemléletesen ír, mintha példázatokat sorolna — trombózist, a vakbélgyulladást, a tetanuszmérgezést, a fagyást a legközvetlenebb példákkal magyarázza. A szervi elváltozásokat és az id eges panaszokat így: „Ha két egymásba kapaszkodó fogaskerék közül az egyiknek kitört a foga, akkor akadozik. Ez a szervi baj. A másik az, ha mind két kerék ép, de nem illeszkedik pontosan össze, a fogak nem kapcsolódnak kellően egymásba.” Ír tápszerekről, gyógyszerekről, vitaminokról ártalmakról és mérgezésekről, öltözködésről, tisztálkodásról. — Beszéljünk a rádiós előadásokról! — A rádió egészségügyi adásait annak idején bemondó olvasta fel. A tanácsok, üzenetek meggyőzőbben hangzanak orvos szójából. Már korábban is tartottam előadást a rádióban, de 1952-től rendszeresen vezetem az orvosi tanácsadást. A tömegesen érkező levelekből válogatom ki az érdeklődésre számottartó témákat. Váltogatom a formát is, hol én adok egy s más tudnivalót, hol neves szakorvosoktól beszélgetés • formájában tudakolom a betegség ismérveit. — Mi lesz a levelekkel? — Ó, a levelek! Ezrével jönnek. A java a témát adja. Az olyat, amelyre feltétlen válasz kell, áthozom a Szabad Földhöz. '‘Mert megalakulása óta 1949-től írom a lap orvosi tanácsait. Ma is 30 levélre válaszoltam. A RÄDIÖS előadások alapján könyv íródott. Lesz-e könyv a levelekből? — 40 ezer levelet tettem félre — az érdekesebbek közül. A válasz is la egyik könyvének beve- megvan hozzá, szeretném zetőjében író-újságíró ba- megírni a falusi orvos tes- rátja, i tarnenturnát. Tavaly 143 előadást tartott Az idén Miskolcon lesz az első A csallóközi kulturális napokon hat- százan hallgatták meg Buga doktort. Kilenc éve a TIT Egészségügyi Országos Választmányának titkára. Megalakította a Semmél- weis-brigádot — a „tudomány vándorszínész társulatát” — amellyel az országot járják. Amikor 60 éves lett, kitüntették. Van munkaérdemrendje, kiváló népművelő oklevele, érdemes orvosi címe, mégis annak örül legjobban, ha látja, tapasztalj a: megfogadták tanácsait, élnek vele. Buga doktor higiénás szakorvos, volt körzeti orvos, c'e ma már nem praktizál. Lefoglalja, kitölti életét a népművelés. Szép beszédű, közvetlen ember. Egyszer elkövette azt a „szentségtörést” a tv dohányzás ártalmairól szóló kerékasztalánál, hogy pipára gyújtott. Nem akart más lenni, mint amilyen. ÉLETÉNEK mottója lehet, amit egyik könyve ajánlásául írt: „A jó egészséget szeretném elküldeni mindenfelé falura, tanyára, ahol olyan népek élnek, akik meg is becsülik. Mert az egészség olyan, mint a mesebeli madár, aki nem becsüli meg, attól elszáll és sokszor évekig hiába lohol utána.” Néptanító akart lenni — neki sikerült! t K. M. Szennyvíz a tejbolt előtt Izsákon, a tejbolt előtt már hosszú idő óta patakokban folyik a kiöntött szennyvíz. Azzal tisztában vagyunk, hogy a tejeskannák, edények mosogatásához feltétlenül nagy mennyiségű víz szükséges, de nem értjük, hogy a felhasznált vizet miért az utcára öntik, miért kell annak a járókelők lába alatt „díszelegni”? Némi körültekintéssel, egy kis lelkiismeretességgel bizonyára lehetne jobb és higiénikusabb megoldást is találni a szennyvíz elvezetésére, s akkor az arra járóknak nem kellene lábujjhegyen elhaladni a tejbolt előtt. Szabó Emma Izsák Váróterem vagy büfé? December 24-én családommal együtt Imrehegyre utaztunk autóbusszal, a Kecskemét—Baja útvonalon keceli átszállással. Visszafelé jövet, december 31-én azonban fél órai késéssel futottunk be Imre- hegyről Kecelre, de a csatlakozó busz egy fél órát késett és így több, mint két óra hosszat kellett várakoznunk Kecelen. A köz. ség központjában van egy úgynevezett MÁVAUT-vá- róterem, amely — úgy gondoltuk — azért van, hogy az időjárás viszontagságaitól védje az utasokat. Kecelen azonban nem ez a helyzet, mert egy idő óta a váróteremben egy bisztró működik. Nos, ide akartunk betérni a dúló hóvihar, a hideg elől 11 éves fiammal és négyéves kislányommal. Lukács István, az üzlet vezetője viszont kiküldött bennünket, mondván, hogy a helyiségben 18 éven aluliak nem tartózkodhatnak. Ezt én meg is értem, de ha már a váróteremből vendéglőt csináltak, miért nem gondoskodnak egy másik váró- helyiségről, ahová kiskorú gyerekekkel is be lehetne húzódni. Megjegyzem, hogy az említett napon rajtunk kívül még több kisgyermekkel utazó is hasonlóan járt. Az üzletvezető azt javasolta, hogy menjünk a cukrászdába, vagy a tej ivóba. Ott viszont kijelentették — s ebben igazuk van —, hogy az nem váróterem. Kinek a hatáskörébe tartozik ennek az elintézése? Az AKÖV, vagy a községi tanács „rendezte” így a dolgokat? Akárki csinálta, ezen sürgősen változtatni kell. Jobbágy István Ladánybene, Pálinkás dűlő 33. Se kesztyű, se felelős A múlt év november 9-éi egy lányismerősömmel mo íiba mentünk Kiskunmaj sán. A rendnek megfele tőén a ruhatárban elhe íyeztük a kabátokat, és kesztyűt és a sapkát if Már az is meglepő voll hogy blokkot nem adtál de nem is a ruhatáros vol Szolgálatban, hanem eg asszony helyettesítette. - Amikor kijöttünk a mozi ból, azt tapasztaltam, hog; Sem a kesztyű, sem a sáp ka nincs meg. Ezt kifogásoltam és kér tem az alkalmi ruhatárosl hogy térítse meg a bőr kesztyű és a meleg sapk; órát. Szóltam a művelődé sí ház gondnokának is. ( megnyugtatott, hogy meg térítik káromat. Ezt mond ta a művelődési ház he tyettes vezetője is. Mind eddig azonban nem kap jam meg sem a kártéríté összegét, sem az elveszet holmikat December végéi Elismerték azt is, hogy hi báztak, de nem tehetne! róla, kárt nem téríthetne! Így aztán se kesztyű, s< felelős nincs. Szányi Gyula vegyész, Kiskunmajsa Jól sikerült a vöröskeresztes előadássorozat Az elmúlt hónapban a Bajai Járási Tanács V. B. s a járási Vöröskereszt szervezet előadássorozatot rendezett a termelőszövetkezeti elnökök részére. Megkérdeztük Kőházi Fe- rencnét, a Vöröskereszt járási titkárát: mi volt az előadások célja? . — Járásunk mezőgazda- sági jellegű, s ezért elsőrendű feladatunknak tekintjük a mezőgazdasági egészségügy fejlesztését, illetve a higiénikus élet- és munkakörülményekre való törekvést A fokozott gépesítés és a növényvédőszerek használatának elterjedése növeli a balesetveszélyt. Ezért hívtuk meg az előadásokra a tsz-veze- tőket, hogy megértessük az egészségügyi felelősök munkájának szükségességét. A Vöröskereszt 1969-ben már szervezett tanfolyamot az egészségügyi felelősök és a méregkezelők számára, de a jó munká- hpz elengedhetetlen a támogatás a tsz-vezetők részéről is. Terveink között szerepel, hogy az aktívahálózat erősítése érdekében függetlenített vagy félig függetlenített egészségügyi felelősöket állítunk be. A múlt év legnagyobb eredményeinek egyike, hogy sikerült kiépítenünk a legkisebb vöröskeresztes egységek, az egészségügyi állomások hálózatát Ezek' az öt-hat tagú aktívacsoportok meghatározott körzetekben látják el feladatukat, segítik a felvilágosítást és a házibeteg-ápolást. Működésük óta egyébként a taglétszám 41 százalékkal emelkedett. Szép eredményeket értünk el a „Tiszta iskoláért” mozgalomban: ezt a címet a járásban 25 iskola nyerte el. Az általános iskolások szívesen vesznek részt az elsősegélynyújtási tanfolyamokon és az egészség- ügyi vetélkedőkön is. Ami á Vöröskereszt egyik legszebb feladatát, a vér- .adómozgalmat illeti, 1962- ben az elsők között kezdtük az ingyenes véradást, amelyben ugyancsak jók az eredményeink. Napjainkban, sajnos, szaporodnak a problémák: a leglelkesebb véradóink az idősebbek közül kerülnek ki és tapasztalataink szerint a fiatalok kevésbé teszik magukévá a mozgalom célkitűzéseit. Munkánkhoz ez utón is szeretnénk a KlSZ-szerveze- tek támogatását, segítségüket a felvilágosító és meggyőző tevékenységhez kérni. Ez az együttműködés számunkra, de főként a betegek számára, nagyon sokat, gyakran az életet jelentheti — fejezte be a tájékoztatást a bajai járási Vöröskereszt titkára. D. É. A JOGRÓL MINDENKINEK Á jog a családban Ha jogról beszélünk, sokan a hivatalokra, vagy éppen a rendőrségi, bírósági ügyekre gondolnak, mivel a jogszolgáltatás fogalma általában ezekhez az intézményekhez kapcsolódik. Annyira elterjedt ez a nézet, hógy a rftúnkáját becsületesen végző, családjának élő emberek büszkén mondják: még sohasem volt dolgunk a törvénnyel. Ez azonban — a szó valódi értelmében — nem lehet igaz. A törvény, a jog minden társadalomban elkíséri az embert az élet első pillanatától az utolsóig. Jogszabály vonatkozik a még meg sem született magzatra, aztán a csecsemőre, s mindenkire, akármilyen életkorban van is, egészen a sírig, pontosabban még azután is. Természetesen mindez nemcsak szocialista rendszerben van így. Már a történelem előtti kor embere is igyekezett szabályozni a törzs, vagy a nagycsalád életét, az ókorban pedig — a rómaiaknál éppúgy, mint a keleti népeknél — írott és íratlan törvények határozták' meg a családi kapcsolatokat is. Korszerű, haladó szellemű családjogi törvény azonban mégis csak a szocialista országokban van, jóllehet, a családi élet számos vonatkozásáról szólnak jogszabályok kapitalista országokban is. A tőkés társadalomban mindig, minden vonatkozásban az anyagiakból indulnak ki, ezért a jogi szabályozás is elsősorban a vagyoni kérdésekkel foglalkozik, azj emberek közti jogi problémákat csak mintegy ennek, ^függvényeként tárgyalja. Az első olyan törvény, Magyarországon, amely a családdal részletesen foglalkozik, 1952-ben jelent meg. (Teljes, kissé hosszú címe: A házasságról, a családról és a gyámságról szó- [ ló 1952. évi IV. törvény, röviden Családjogi törvény.) j Az élét követelményei sze rint azóta ennek a tör vénynek néhány rendelke zését módosították, lénye ge azonban máig is váltó zatlanul érvényben van Külföldi jogászok megálla pítása szerint Európa egyii legjobb családjogi “törvényi a miénk. Mint a címe is mutatja a törvény három fő rész re tagozódik: szól a házas- Ságról, mint a család alapjáról, ezután magával i családdal foglalkozik részletesen, végül a gyámsás kérdéseit tárgyalja. A továbbiakban mindezt részletesen ismertetjük. Bevezetőként més arról, hogy milyen elvekre épült a magyar családjog törvény és egészében í család jogi helyzeténei rendezése. A jogalkotói természetesen a szocializmus alapelveiből indultai ki, amely szerint minder ember, nemére, nemzetiségére, vallására stb. való tekintet nélkül — egyenlő (Hogy ez mennyire fontol a családjogban, arra igei sok példát lehetne felsorolni. Az idősebbek emlékeznek arra, hogy a felszabadulás előtt az asszony és i gyermekek mennyire — szinte korlátlanul — ki voltak szolgáltatva a férj, illetve apa akaratának, elsősorban vagyonjogi ügyekben. A szocialista magyar családi jog alapelvei röviden, szinte csak címszavakban összefoglalva: i házasság önkéntességénél és szabadságának elve: i házastársak egyenjogúságának elve; az anya és í gyermek védelmének elve a szülői jogoknak a gyermek érdekében történi gyakorlásának elve; a házasságból és a házasságor kívül született gyermek közötti különbségek mellőzésének elve és végül, de nem utolsósorban az állam s az eovház elválasztásának elve. V. E.
