Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
1969. december 12, péntek 5. oldal Álló alak okméfából... Az utóbbi hetekben egyre többen és egyre gyakrabban állnak meg a kalocsai könyvesbolt kirakata előtt. Nem valami őskiadványt,,, vagy ritka könyvet nézegaítnek az emberek, hanem aiü a két íaragványt, .amelyejt dísznek dekorációnak szánt a boltvezető. Magam is hosszasan nézegettem a finom kidolgozású szobrocskát, s a lendületes, művészi kivitelű maszkot. Először azt gondoltam, hogy a Képzőművészeti Alap küldött néhány különlegességet Kalocsára. Hamarosan kiderült azonban, hogy nem erről van szó. — Nerp eladók ezek a szobrok, legalábbis ezt mondta a mester, aki készíti őket — tájékoztattak az üzletben. Ritka dolog — gondoltam —, hogy valaki csupán bemutatni akarja munkáját, de nem ad el belőle, sőt nem is ő akarta bemutatni, erre a bolt vezetője kérte meg az alkotót. Kétszeresen is kiváncsi lettem arra, ki ez az ember? Elindultam tehát a lakására. Kalocsán, a Kócsag utca 4. szám alatt szemüveges, ötven év körüli férfi fogadott: — Iván Iván! — mutatkozott be s újra megkérdeztem, jól értettem-e a nevet? Ö raoi solygott, és a falon függőmester lev mutatott. Valóban v jól értettem. — Mióta foglalkozik szobrokkal, maszkokkal? — Lehet talán négy-öt éve, hogy az elsőt elkészítettem. Ez volt az — mutat egy feketére pácolt maszkra. — Persze, nem ezzel zdtem. hanem szarut faragtam. íme, egy darab — és a könyvespolc tetejéről leemeli a kalocsai mintákkal díszített, gyönyörűen megmunkált „Lehel kürtjét”. A faragás szinte a szakmámhoz tartozik. Kocsikészítő vagyok és asztalosmester. Több száz kocsim ma is fut az ország Bájos fekete szépség minden részén. Nem pa- Az épület végében levő rasztkodpik ezek. hanem kis műhely gyalupadján félig hantok, úgynevezett újabb három „munkada- csézák. , rab” vár az utolsó simítáAztán előkerülnek a ne- sokra... mes szenyedély imponálóA Mali-szigetek „képviselője” okméfából kifaragva, an szép, gazdagon díszített ízléses és művészi kivitelű darabjai. — Ezt a. kis fokost két évvel ezelőtt mutattam be a Képzőművészeti Alapnál. Elfogadták és kértek hogy sorozatban készítsem, s mindet átveszik. Erre nem vállalkoztam. Térjünk azonban vissza a tam-tamot idéző, mohácsi busójárások misztikus hangulatát sugalló szobrok, maszkok világába. Honnan veszi a mintát Iván Iván? — Nem a Cantázia termékei a szobnok. Az úgynevezett fekete Afrika (Dél-Afrika) népművészetét sokáig tanulmányoztam, Mohácsra pedig elutaztam s az ottani múzeumban rajzoltam le a figurákat Ezek a busómaszkok., A múltkoriban New Yorkból voltak itt s elvittek héhányat Sokat barátaimnak, ismerőseimnek ajándékoztam. A többi itt található a lakásban. Nézegetem a szebbnél szebb darabokat Kétségtelen, hogy művészet ez a javából. Iván Iván azonban nem szereti a nagy jelzőket. Ö szenvedélyből alkotja szobrait amelyek közül finomságával, természetes bájával, harmonikus vonalaival, a felület tökéletes kidolgozásával kitűnik egy fekete lányfej. — Négyet csináltam belőle, mire eljutottam addig, hogy magam is elégedett lettem a munkámmal — magyarázza majd elmondja, hogy ettől a kis szobortól semmi pénzért sem válna meg. A tréfa kedvéért még megjegyzi: — Itt- h:évna a feleségem, ha eladnám. Annyira tetszik n'ki. — Milyen fából készíti a figurákat? — A fej diófából van. az álló alakot pedig okméfából faragtam. Nehéz beszerezni, de azért nem lehe tétlen. Gál Sándor Változatos program a múzeumokban 1970-re Megyénk múzeumai 1969- ben egyik fő feladatnak tar tották a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának méltó megünneplését és a felszabadulás 25. évfordulójával kapcsolatos dokumentációk felkutatását, feldogozását és bemutatását. A közönség részéről megmutatkozó érdeklődést többek között az is jellemzi, hogy a Tanácsköztársasági emlékkiállítást kilencezerén tekintették meg. Ugyancsak sokan tekintették meg a Megyénk a felszabadulás napjaiban című kiállítást és a Kiskun Múzeum néprajzi kiállítását is. A kiadványok közül ebben az évben különösen a batikszakkörök tevékenységét reprezentáló kötet és a kalocsai népművészetet bemutató könyv érdemel figyelmet. Az ásatások közül elsősorban a rendkívüli tudományos jelentőséggel bíró madarasi feltárásit kell megemlíteni, melyet Kőhegyi Mihály múzeológus vezetésével a bajai múzeum végez egy több évre szóló terv alapján. A tudományos munkatársak az esztendő során több érdekes tanulmányt írtak. Ezek közül itt csak néhányat említünk meg helyszűke miatt: Kőhegyi Mihály: Kelebia középkori ezüstkincsei, Bárth János: Kalocsai szállások, H. Tóth Elvira: A szabadszállási kora-bizánci« üvegpohár ötvöstechnikai vizsgálata, Pécsi Ferencné: Kalocsai népművészieit, valamint Vorák József, dr. Hangverseny Kodály emlékére Kecskeméten december 15-én este fél nyolc órai kezdettel nagyszabású hangversenyre kerül sor a Katona József Színházban, a nagy zeneszerző és zene- pedagógus születésének 87. évfordulója alkalmából. A műsorban szerepel Kodály: Galántai táncok, Bartók: ti. Zongoraverseny, és Kodály: Missa brevis. Közreműködnek a Budapesti MÁV Szimfonikusok. a Debreceni Kodály Kórus és Antal István zongoraművész. Vezényel Erdélyi Miklósi. Az évforduló alkalmával ünnepi beszédet mond: Újvári Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyettese. Ez a hangverseny — minden lel szerint — méltó megemlékezés lesz a város nagy szülöttéről, s méltó ahhoz a roppant méretű alkotó munkához, amit a mester gazdag élete során végzett. „ Élénk kulturális élet Csikérián Közel kétmillió forintba került a művelődési ház és a sportpálya községünkben. Létrehozásuk azonban megteremtette a község lakóinak — idősnek és fiatalnak — művelődési, szórakozási lehetőségét. Csikéria lakosainak mintegy negyedrésze a fiatal « korosztályhoz tartozik. A j község vezetői mindig meg- | különböztetett figyelemmel kísérték tevékenységüket. [ Most a művelődési ház falai között szép kezdemé- j nyezések sorát indították el a KISZ-szervezet tagjai, élükön Szilaski Béla titkárral. Tizenkét tagú tánccsoportot szerveztek, majd asztalitenisz- és sakkbajnokságot hirdettek. A lányok és fiúk örömmel jelentkeztek az MHSZ-szakkörök munkájába is. Nagy érdeklődés kíséri a KISZ politikai oktatást. a fiatalok már most elhatározták, hogy az oktatás befejezésékor vetélkedőt rendeznek a tanultakból, Januárban — az előzetes tervek szerint — a kézimunkaszakkör tagjai is rendszeresen találkoznak az új klubban. Vízin Gergely Biztosítók értekezlete öt megye: Bács-Kiskun Pest. Békés, Csongrád és Szolnok biztosítási szervezőinek részvételével háromnapos értekezletet tartojt Kecskeméten az Állami Biztosító főigazgatósága. A megbeszéléseken az 1969-es év biztosítási problémáit vitatták meg, majd javaslatokat tettek a jövő évi tervekre vonatkozóan. Á tanácskozásnak — amely tegnap ért véget — központi témája volt a csoportos élet- és balesetbiztosítás szolgáltatásainak bővítése. korszerűsítése. Lükő Gábor és dr. Sólymos Ede néprajzi kutatásainak eredményei. A megyei múzeumi hálózat (amelybe a kecskeméti, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, bajai, a kalocsai, kiskőrösi szalkszent- mártoni, dunapataji és du- navecsei múzeum tartozik) elkészítette az 1970-re szóló tervét. A sokoldalú munkák közül itt most csak néhányat említünk meg. Régészet: Népvándorlás- és honfoglaláskori ásatások, elsősorban Dunapataj, Fü- löpszálláson és Orgoványcxn s tovább folytatják a madarasi feltárásokat. Néprajz: a bajai múzeum Gsá- voly monografikus gyűjtését, a halasi a tanyavilág életével kapcsolatos anyagok, a félegyházi a földművesszerszámok gyűjtését, a kalocsai a népviseletet, a kiskőrösi a népi kerámia és a népművészet tárgyait gyűjti és dolgozza fel. Helytörténet: Tóth László és Váry István hagyatékának számbavétele. Kiállítások: Téli tárlat, üvegkiállítás Kecskeméten, Bozsó János kiállítása Baján, Thorma Ján ős-emlékkiállítás Kiskunhalason. A fentiéken kívül a múzeumok különböző ismeret- terjesztő munkák kiadását tervezik, és a tudományos munkatársak a «tervek szerint tovább folytatják publikációs tevékenységüket. V. M. T&¥**&***4z g. j3f Bolondok hajója Anne Porter híres regé- tye és a belőle készült amerikai film címében Hieronymus Bosch hátborzongató víziókat keltő festményét idézi. Az első pillanatban nehezen érthető, hogyan rokonítható egy modem, huszadik századi utasszállító hajó világa egy középkori rémlátarnással, de ahogy egyre jobban példája, aki száműzetésbe megy, mert a forradalmárok oldalára állít. A lecsúszott, alkoholista baiseball- játékos és a szeretőket hajszoló, fonnyadó, milliomos- nő egymás esetéből — mintegy tükörből — saját életének hiábavalóságát olvassa ki. És így tovább. A mozaikképek finomságával kompomegismerkedünk az utasokkal, Bosch hajója majdnem idillikusnak tűnik az óri- ásgőzőshöz képest. A Vera Cruzból Európa partjai felé tartó hajó első osztályú fülkéiben vadidegen, egymástól látszólag független sorsú emberek verődnek ossza A kényszerű összezártság azonban lassanként mindegyikük igazi mivoltát kibontja az utazó semleges póza alól, rokonszenvező és ellenséges viszonyba kerülnek egymással, sőt esetenként úgy tűnik, mintha némelyikük magatartása oka vagy okozata volna a másikénak. Például amiatt, hogy az agresszívem handaban- dázó náci üzletember olyan magabiztosan kürtölheti uszító szózatait, hibásnak érezzük a különben nagyon rokonszenves zsidó kispolgár béketűrését, naiv hazaszeretetét Németország Iránt. De még ellenszenvesebb a többiek közönye vagy rosszul értelmezett udvariassága, akik — noha nem értenek egyet a fasiszta demagógiával —. félelemből vagy kényelmeségből, mit sem szólnak ellene. Furcsa párok alakulnak ki a tengeri úton. A ne- <pes gondolkodású, szívbeteg hajóorvos szabályos életét földúlja egy kábító- szerólvező kubai grófnő nált, apró jelenetsorokból egy szétdarabolt, önző törvények szerint működő társadalom keresztmetszete bontakozik ki. Illetve aa első osztályú kabinok lakóinak sorsa csak részlet Aa ő széthullásuknak alapvető magyarázata, hogy semmi közük a hajófenékben állatok módjára összezsúfolt kivándorló munkásokhoz. Hiába utaznak egy hajón, sejtelmük sincs róla, hogy sorsuk közös. így már valóban bolondabb ez a gőzös, mint Hieronymus Bosch látomása. A második világháború tébolydába tartó, bűnösen közönyös polgárságáról mond vele vádat a film, de úgy, hogy a figyelmeztetés -elsősorban a mának szól. Stanley Kramer, akinek rendezői művészetét eddig olyan nagyszerű filmekből ismerhettük meg, mint a Megbilincseltek vagy az Ítélet Nümbergben, ezúttal sem keltett csalódást., Filmje bizonyíthatja, hogy minden formabontó, különo eszköz nélkül is lehet modem filmalkotást létrehozni. Nagy segítségére voltak ebben a remekül megválasztott színészek: Simone Signorét, Vivien Leigh, Heinz Rühmann, Oscar Werner és a magyar származású operatőr: Emat, László. Sz. 3i K 4
