Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
Folytatta tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) amelyek tájékozatlanságból vagy türelmetlenségből fakadnak. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikai tevékenységét az elviség, a Szovjetunióhoz, a szocialista közösséghez fűződő szövetségi hűség, a nemzeti és internacionalista érdekek egyeztetésére. a realitások helyes felmérésére való törekvés jellemzi. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk az európai biztonság ügyének. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték az összeurópai értekezlet összehívását, hogy közösen találják meg azokat a módokat és utakat, amelyek elvezethetnének Európa katonai csoportosulások szerinti megosztottságának felszámolásához és az európai államok és népek békés együttműködéséhez. A hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek december 3-i és 4-i moszkvai értekezletén. a nézetek egységének jegyében született dokumentum összegezte a szocialista országok álláspontját az európai biztonsági értekezlet előkészítésével összefüggő politikai kérdésekben. A szocialista országok — egyes nyugati ellenfeleink állításával szemben — nem óhajtják kisajátítani az európai biztonság ügyét. Egy ilyen értekezletnek. és remélhetőleg megegyezésnek, valamennyi részvevő közös érdekein kell alapulnia. Ennek megfelelően a december 3—4-i moszkvai dokumentumba egyetlen kizáró tétel sem került, amely bárkit is távol tartana közös erőfeszítéseinktől. Hazánk külpolitikája Külpolitikánkat mindenekelőtt szocializmust építő népünk, a Magyar Nép- köztársaságunk és a szocialista országok közös érdekei. az európai béke és biztonság érdekei határozzák meg. Csakis olyan politikát ismerünk el helyesnek, amely összhangban van a munkásosztály, a dolgozók, a szabadságukért küzdő népek ügyével. A Szovjetunió és a szocialista országok álláspontja az, hogy a nemzetközi konfliktusokat politikai eszközökkel, tárgyalások útján kell rendezni, a háborús tűzfészkeket pedig fel kell számolni. A Magyar Népköztársaság ezért ad meg minden tőle telhető támogatást a harcoló vietnami népnek. Mélységesen elítéljük a megszállt arab országrészek lakossága ellen elkövetett úgynevezett kollektív megtorlásokat. Mi ezt a kérdést is kezdettől fogva a nemzetközi osztályerők szempontjából ítéljük meg és támogatjuk az arab népek igazságos küzdelmét az imperialista agresszió ellen. Az általános nemzetközi helyzet szempontjából hasznosnak tartjuk, hogy megbeszélések kezdődtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői között a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról. A kormányok asztalán fekszik az ugyancsak tárgyalásokra és megegyezésre felszólító budapesti felhívás. Reményeket táplál az a tény, hogy Pekingben szovjet—kínai határügyi tárgyalások folyna#. Mindez azt mutatja, hogy a Szovjetunió és szövetségesei jó akaratú, békés kezdeményezésekkel mennek az új esztendő elé. Mi, magyarok is azon leszünk, hogy 1970 a tárgyalások, a nemzetközi viszonyok fokozatos normalizálásának esztendeje legyen. Ünnepi számvetés Már csak rövid hetek választanak el bennünket az új esztendőtől. 1970-ben ünnepeljük hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Munkás- osztályunk, parasztságunk, egész dolgozó népünk millióinak egybehangzó elhatározása, hogy a negyed- százados jubileum évét az ünnepi számvetés elvégzésén felül újabb munkasikerekkel tegyük emlékezetessé. A Magyar Szocialista Munkáspárt reálisnak és célravezetőnek ítéli meg a kormány előterjesztését, a költségvetési tervet. Abban a meggyőződésben ajánlom a tisztelt ország- gyűlésnek elfogadásra a kormány előterjesztését és a költségvetést, hogy 1970 a népgazdaság sikeres továbbépítésének, szocialista építőmunkánk általános haladásának és feltehetően egy biztatóbb nemzetközi helyzet kibontakozásának éve lesz. Biszku Béla nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Horváth István budapesti képviselőnek adta meg a szót, majd Papp János Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Utána Kelemen Sándor Bács-Kiskun megyei képviselő emelkedett szólásra. Kelemen Sándor felszólalása A képviselő felszólalásának elején rámutatott: — Megnyugvással vettem tudomásul, hogy az 1969. évi költségvetési előirányzattal szemben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1970. évi állami támogatása emelkedett. Azonban az örömömbe egy kis üröm is vegyült, mert az 1969-esben ténylegesen juttatott támogatáshoz viszonyítva az előirányzat alacsonyabb. Szerény véleményem szerint az 1969. évi tényleges állami támogatással szemben az 1970. évi előirányzat csökkenése a következők miatt látszik indokolatlannak. — A mezőgazdasági ágazat felhalmozási üteme — a népgazdaság összes lekötött álló- és forgóeszközeihez viszonyítva — elmarad a népgazdaság átlagos felhalmozási ütemétől. A lekötött eszközökhöz viszonyított felhalmozási ütem nép- gazdasági szinten 2,9 százalékos. (Itt megjegyezném, egyes ágazatokban, gépipar, könnyűipar, belkereskedelem, építőipar 4 százalékos.) A mezőgazdaságban azonban nem éri el a 2 százalékot sem. Több ipari eredetű anyag — Igaz, hogy a mezőgazdasági termelés szervezettsége az ipari eredetű anyagok, termelőeszközök fel- használása a mezőgazdaságban várhatóan növekedni fog, ennek ellenére az a meglátásom, hogy a javaslatban előirányzott 2 százalék körüli felhalmozási ütem valósul majd meg az ipari eredetű termelőeszközök felhasználásának növekedése miatt. — A mezőgazdaság bruttó termelési értéke lassabban emelkedett, mint az ipari eredetű termelőeszközök felhasználása. Tíz év alatt (1958-tól 1967-ig) a mezőgazdaság bruttó termelési értéke összesen 22 százalékai lett nagyobb, ezzel szemben a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű termékek, eszközök, anyagok mennyisége és értéke négyszeresére nőtt — Az általam elmondottakból kitűnik, hogy az ipari eredetű anyagok növekvő hányada kedvezőtlenül hat a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek bruttó jövedelmére. Mező- gazdasági és ipari árszínvonal A képviselő hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági'és az ipari árszínvonal különbsége kedvezőtlenül hat a mezőgazdaságra, de nem kevésbé az ipar fejlődésére is. — Az ipar magasabb árszínvonala és a mezőgazda- sági üzemekben realizálható alacsonyabb . jövedelem gátat szab a technika gyorsabb ütemű elterjesztésének a mezőgazdaságban. Tapasztalataim szerint az élőmunka-ráfordítás géppel való helyettesítése gyakran nem jelent előnyt az adott gazdaságnak. Nem olcsóbb például a gépegyelés, a gépi fej és és még több gépi munka, mint a kézi munka. A gépek széles körű elterjesztését helyenként csak fizikai munkások hiánya sürgeti. Hozzáteszem, hogy az ország művelés alatt álló területei még ma is tovább csökkennek, ami terméskiesést jelent. A területeknek 15 százaléka szikes talaj, 5 —6 százaléka homokos, mintegy 2 százaléka lapos terület, a talajjavítás igen nagy terhet jelent a mező- gazdasági ágazatnak. A mezőgazdaság most vívja egyre nagyobb anyagi erőt igénylő technikai forradalmát. Az alig 40—50 százalékban gépesített mezőgazdaság csak további, igen nagy összegű beruházással, műszaki fejlesztéssel képes az olcsó termékek bőségét megteremteni. — Viszonylag rövidebb ideig ugyan, de szükségesnek látszik a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott állami támogatások növelése, pontosabban, a parancsoló szükséghez igazított szinten tartása. Nagyobb állami támogatást — Ez a javaslatom, úgy érzem, nem áll ellentétben pártunknak, kormányunknak azon irányelvével, amely nagyon helyesen, az állami támogatások mértékének fokozatos csökkenését irányozza elő. A képviselő ezután a tudományos kutatás anyagi lehetőségeivel foglalkozott. — A Magyar Tudományos Akadémia növénytermelési bizottsága felmérte a magyar növénynemesítés népgazdasági hasznát. Növénynemesítéssel foglalkozó 14 mezőgazdasági kutatóintézetben előállított és államilag is elismert új növényfajták értéke a régi fajtákkal szemben 3,5 milliárd forint többlethasznot jelent népgazdaságunknak. Ezzel szemben az 1970. évi állami költségvetés mező- gazdasági és élelmezési tárcán belül 208 428 000 forintot szán az intézeteknek. Ez az összeg 47,4 millió forinttal több, mint az 1968. évi volt. Egy-egy intézetre nem egészen 9,5 millió forint jut. Ez az összeg a kutatók szerint legfeljebb az elavult műszerek felújítására elég, újabbak beszerzésére alig nyújt lehetőséget. A társadalom- biztosítás kiterjesztése Indítványozta, hogy az illetékesek vizsgálják meg, hogyan lehetne a tudományos kutatásra előirányzott összeget valamelyest növelni. A képviselő végül javasoltam az illetékesek mielőbb dolgozzák ki, hogyan lehetne kiterjeszteni a társadalombiztosítási rendszert mezőgazdasági szakszövetkezetek tagságára. A beterjesztett állami költségvetést elfogadta. Kelemen Sándor felszólalása után Nics János Fejér megyei, Szepesik Rezső Borsod megyei képviselő fogadta el az 1970. évi állami költségvetést. Borbély Jánosné Szabolcs- Szatmár megyei képviselő után Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. TímártMátyás beszéde Magyarország gazdasága két éve működik új irányítási rendszerben — mondotta. Bizonyos mértékben ide lehet számítani tulajdonképpen az 1967- et, a reformra való felkészülés évét is, amikor az új szabályozók már általában ismertek voltak, s erősen hatottak a gazdálkodásra. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az új rend keretei között egyensúlyi helyzetünk javult, amit jelez a külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulása mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban. A nemzeti jövedelem fejlődés üteme 1968- ban 5 százalék volt, 1969- ben várhatóan 5—6 százalék lesz. A Minisztertanács elnök- helyettese a továbbiakban a munkaerő-vándorlást előidéző okokról beszélt, majd így folytatta: — Az 1970- re módosított szabályozók az eddiginél nagyobb mértékben teszik lehetővé a jól dolgozó vállalatoknál az átlagbérek emelését. Kívánatos, hogy ez elsősorban a törzsgárdáknál történjen és minden illetékes szervnek éberen kell ügyelnie, hogy ez gyakorlatban érvényesüljön. Az átlagbémöveléssel járó terhek az új szabályozás folytán bizonyos mértékben csökkennek, a létszámnövelés ugyanakkor az eddiginél többe fog kerülni a vállalatoknak. — Gondoskodni kell arról, hogy a jelenlegi vállalati szervezeten belül jobban érvényesüljenek a gazdaságirányítási rendszer szabályozói. Megfelelő hatáskört kell adni az önálló gyáregységeknek, telephelyeknek és a minisztériumoknak ezt az eddiginél jobban kell ellenőrizniük. Az indokolatlanul nagy egységeket önálló vállalatokra kell bontani. Tímár Mátyás beszédének további részében a mezőgazdasági termelés eredményeivel, a lakosság reáljövedelmének alakulásával, valamint a bérezés egyes kérdéseivel foglalkozott, majd így folytatta: — Aránytalanságok mutatkoznak a termelőszövetkezeti tagság jövedelmében. A tsz-ek zömében a keresetek általában megfelelően alakulnák, a gyenge termelőszövetkezetekben azonban alacsony a jövedelem. Nagy figyelmet kell szentelniük az illetékes állami szerveknek a helyenkénti túlzottan magas keresetek szabályozására úgy, hogy az ne hátráltassa a jobb munkára való ösztönzést. Az előadó ezután a szolgáltatások fejlesztésére hozott kormányhatározatot méltatta, majd arról szólt, hogy az építőipar, valamint az építöanyagipar kapacitásának fejlesztésére számos új beruházásra kerül sor. Tímár Mátyás a továbbiakban hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, a külkereskedelem alakulásáról, a KGST-ben tömörült országokkal való együttműködésről, valamint a fejlett tőkés és fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom arányairól beszélt, majd a kormány nevében a költségvetést elfogadásra javasolta. Tímár Mátyás beszéde után Lévai Sándor Hajdú- Bihar megyei, Antalfia Jenő Pest megyei képviselő kapott szót, majd ebédszünet következett. A szünet után Kállai Gyula elnökletével folytatódott az ülés. Az első felszólaló Nánási László Szolnok megyei képviselő volt. Pethő Tibor budapest képviselő, majd Szurdi István belkereskedelmi miniszter volt a következő felszólaló. Sas Kálmán Heves megyei, Böhm József Somogy megyei, Kómár András Baranya megyei, dr. Jókai Loránd Fejér megyei képviselő felszólalása után szünet következett. A szünet után dr. Be- resztóczy Miklós elnökletével folytatódott az ülés. Csapó' Jánosné Tolna megyei, Gajdár Pál Nógrád megyei, dr. Bene Zoltán Szolnok megyei képviselő fogadta el a költségvetéstervezetet. A csütörtöki tanácskozás este fél hét tájban ért véget. Holnap délelőtt folytatja munkáját az ország- gyűlés. Megnyílt a KGST Y. B. ülése Csütörtökön Moszkvában megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 44. ülésszaka. A napirenden a szocialista országok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésének kérdései szerepelnek. Az ülésszak elnöke P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettese. Toronyklub ÜTEPUjrsAG Télen is folytatják a simontornyai vár restaurálását. Tavasszal a külső falakat, valamint a homlokzatot és a loggiát hozzák rendbe. Előreláthatólag a nyár végére fejeződik be a félezer éves vár évek óta tartó helyreállításának munkája. A tervek szerint tájmúzeum, könyvtár és olvasóterem kap majd benne helyet. A kaputoronyban eszpresszót, az „öregtorony” harmadik emeletén pedig a festői tájra kilátást nyújtó klubszobát rendeznek be. „Mézesnapok” Baranyában Dunántúli napló •mc~- -—y-'-r- Ezen a héten tartják Pécsett a hagyományos mézesnapokat. Az egyhetes rendezvénysorozat keretében kiállításon mutatják be a méhészet régi és új eszközeit, valamint a méhészeti termékeket és a , népszerű mézeskészítményeket. A résztvevők előadást hallhatnak a méz élettani hatásáról és méhészeti szakfilmeket is megtekinthetnek. Naponta méz- és mézessütemény kóstoló teszi még vonzóbbá a mézesnapök programját. Világjáró hörcsögök Nwűjsün Idestova egy éve működik a Heves megyei Apc községben a Fővárosi Szűcs, Bőr, Ruházati Ktsz kihelyezett üzeme. A részleg termékei iránt egyre fokozódik az érdeklődés. Az itt gyártóit bőrkabátok, zakók, szőrmesapkák, béléses kesztyűk zöm© a fővárosi üzletekbe kerül. Egyetlen exportcikkük a hörcsögbélés, amelynek gyártása a termelés 60 százalékát teszi ki, s a nyugati országokban igen keresett szőrmeféle. (Összeállította: J. T.)
