Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-12 / 288. szám
Vilás proletárjai, egyesüljetek a MAGYAR SÍOCfALISTA MUNKÁSPÁRT .BÁCS'-KISKU^ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Járási, városi KlSZ’kiildötlértekezletek TEGNAP délelőtt 9 órai kezdettel került sor a KISZ Baja járási küldöttértekezletére. Az eseményen részt vett többek között Szabó Imre, a járási pártbizottság első titkára, Váradi Albert, a járási tanács vb elnökhelyettese és Varga Antal, a termelőszövetkezetek területi szövetségének titkára. A járás 73 KlSZ-alapszer- vezete százhúsz főnyi képviselőjét küldte el. A járás ifjúkommunistái képviselőinek tanácskozásán bejelentették: a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzemének fiataljai ötnapos munkaverseny-vállalást tettek a küldöttgyűlés tiszteletére. A járási KISZ-bizottság beszámolóját Matus György, a bizottság titkára terjesztette elő. Majd a küldöttek hozzászólása következett, végül újjáválasztották a járási KISZ-bizottságot és a pénzügyi ellenőrző bizottságot. A járási KlSZ-bizott- ság, illetve végrehajtó bizottsága titkári tisztével újra Matus Györgyöt bízták meg. KISKUNHALASON, az MSZMP székházában gyűlt össze a város 35 KlSZ-alap- szervezete mintegy kétezer tagjának 98 képviselője, hogy megválassza a városi KISZ-bizottságot. Megjelent a gyűlésen Katona József, a KISZ KB tagja, Szvorény János, a megyei KISZ-bizottság titkára, Sipos János, a városi pártbizottság titkára és Fodor József , a városi tanács vb titkára is. A városi KISZ-bizottság nevében Barabás Nándor titkár számolt be az utóbbi évek mozgalmi munkájának eredményeiről, majd ismertette a KISZ-fiatalok előtt álló feladatokat. A beszáLengyel közlekedési szakemberek látogatása megyénkben A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium, valamint a Központi Szállítási Tanács meghívására tíz napot tölt hazártkban a lengyel autóközlekedési vezér- igazgatóság küldöttsége. Tegnap Jozef Jerzsinyecky, a lengyel autóközlekedési vezérigazgatóság vezetője és a küldöttség három tagja megyénkbe látogatott, ahol dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a megyei szállítási bizottság elnöke fogadta Kőrös elvtárs a vendégeket tájékoztatta a közlekedés- és szállításszervezés rendszeréről, valamint a megyei szállítási bizottság munkájáról. A delegáció tagjai ezután a közlekedést és szállításszervezést a 9. számú AKÖV-nél tanulmányozták. mólót követő élénk vitában 15 hozzászólás hangzott el. Délután került sor a jelölő bizottság javaslata alapján a városi KISZ-bizottság 35 tagjának, továbbá a 9 tagú végrehajtó bizottságnak a megválasztására. A kiskunhalasi városi KISZ- bizottság titkárául ismét Barabás Nándort választották. KALOCSÁN, a városi tanács székházának nagytermében tartották a KISZ járási küldötteinek értekezletét. Az ünnepi összejövetel elnökségében helyet foglalt többek között Varga Ferenc. az MSZMP kalocsai járási bizottságának első titkára, Pétiké János, a Kalocsai Járási Tanács V. B. elnöke, Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Molnár Károly, a KISZ Központi Bizottságának tagja is. A járás alapszervezeteiből összesereglett mintegy hetvenfőnyi küldöttet (a többiek a rossz útviszonyok miatt nem tudtak megjelenni) Glonczlik Sándor üdvözölte, majd Bolvári Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára tartott beszámolót a legutóbbi értekezlet óta eltelt időszak alatt végzett munkáról, az ifjúsági szervezet tagjainak politikai fejlődéséről, s a következő évek legfontosabb feladatairól. A beszámolót vita követte, majd az abban felmerült kérdésekre adott válaszokat követően megválasztották a 31 tagú járási KISZ-bizottságot, illetve annak végrehajtó bizottságát, amelynek titkára ismét Bolvári Ferenc lett. Folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun- kás-páraszt kormány elnöké, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, 'majd elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Biszku Béla beszéde A Központi Bizottság titkára beszédének első részében a pénzügyminiszter által ismertetett beszámoló jelentőségét méltatta, amely híven tükrözte az ország gazdasági helyzetét. Most arra van szükség — mondotta —, hogy helyzetünket. problémáinkat, a párt Központi Bizottsága által kidolgozott politikai értékelés alapján mérlegeljük és feladatainkat közös erővel valóra váltsuk. Hangsúlyozta az előadó, milyen fontos, hogy a felelősök minden szinten azonos álláspontot, helyzetértékelést képviseljenek, hogy a munkások és a parasztság, egész dolgozó népünk velünk együtt azonosan és egységesen ítélje meg gazdasági helyzetünket. az előttünk álló feladatokat. A felszólaló a továbbiakban az ipari, mezőgazda- sági termelés, valamint a külkereskedelem helyzetével. szerepével foglalkozott, majd a megoldásra váró tennivalókról beszélt. Nem békíilhetünk meg azzal — mondotta a Központi Bizottság titkára, hogy az iparban 1969-ben jnem tó termelés. A problémák egy csoportja független a gazdaságirányítás reformjától, sokkal korábbi keletű, mint maga a reform. Ilyen például a műszaki fejlesztés hiányossága, a munkafegyelem nem kielégítő állapota. Az üzemelési és társadalmi körülményeket teremteni, hogy a fegyelmezetten és jól dolgozó munkások állandó és érezhető előnyben részesüljenek, viszont a fegyelmezetlenek. a vándormadarak kifejezetten ráfizessenek. Nagy vívmány A kedvezőtlen jelenségek egy másik csoportja újabb keletű. Az iparban a tervezettnél gyorsabb ütemben csökkentették a munkaidőt, aminek következtében 1968—69-ben a teljes munkaidőnek 7—8 százaléka kiesett. Sok üzemben nem pótolták a kieső munkaidőt a termelés korszerűsítésével, műszaki fejlesztéssel, a technológia tökéletesítésével a termelékenység emelésével. A rövidített munkaidő bevezetése helyes döntés nyomán született nagy vívmány, mely dolgozó népünk munkájának gyümölcse. Bizonyos tanulságot viszont le kell szögeznünk. Hibásan jártak el ott, ahol a feltételek biztosítása és megkövetelése nélkül csőkCélravezetőbb útmutatás Ülést tartott a megyei pályaválasztási tanács Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács vb_ termében ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanács. A néhány nagyobb vállalat és oktatási intézmény képviselőivel kibővített testületet Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, a megyei pálya- választási tanács elnöke köszöntötte, majd az ülés előadójának dr. Tóth Imrének, a pályaválasztási tanács titkárának adta át a szót. Dr. Tóth Imre a pályaválasztási tanács tevékenv7 ségének legújabb eredményeit tekintette át. Mint elemzéséből kitűnt, a pályaválasztási tanács megalakulása — 1962 — óta egyre inkább érzékelhető, hogy az iskolából kikerülő fiatalok további útja a népgazdaság munkaerő- szükségleteinek és az egyéni érdekeknek összeegyezmek jelentős részében má- emelkedett az egy foreN ju- ig sem sikerült olyan tér- kentették a munkaidőt Ezt a politikai vezetési tapasztalat hasznosítása céljából mondom. 1970-re a munkaerő-gazdálkodásban a kormány szigorításokat léptet életbe, hogy ösztönözze a termelés, a termelékenység alakulását a jobb munkaerő-gazdálkodást. A problémák harmadik csoportjába azokat a jelenségeket sorolhatjuk, amelyeknek keletkezését, illetve hatását nehéz lett volna előre látni, illetve kiszámítani. Ilyen például az a tapasztalat. hogy az ipar struktúrája csak fokozatosan a vártnál nehezebben tud a bel- és külföldi szükséglethez idomulni. Viszont a tények, a tapasztalatok rendszeresebb tanulmányozásával, elemzésével a jövőben minimumra lehet csökkenteni az ilyen típusú hibákat. tetésével, tudatos tásával folytatódik. Mint mondotta, egyre többen jelentkeznek szakmunkástanulónak. Az idén — túlteljesítve az előzetes terveket — 4667 elsőst sikerült beiskolázni. Ezek. nek több, mint 28 százaléka lány, ami csaknem 10 százalékos növekedést jelent az öt évvel ezelőtti állapothoz képest. Továbbra is alacsony azonban — 9,2 százalék — az érettségizettek aránya. Dr. Tóth Imre beszámolt még a megyei, pályaválasztási és munkapszichológiai tanácsadó felállításának előkészületeiről. Az új intézmény előreláthatólag a jövő év második negyedében kezdi meg munkáját, a tanúlók pályaválasztását segítő és a vállalatok érdekeit védelmező komplex (pszichológiai, pedagógiai és egészségügyi) pályaalkalmassági vizsgálatokat. irányi- J Az ülés ezután megvitatta a pályaválasztási tanács 1969/70-re előterjesztett munkatervét. A célkitűzések között még erősebb hangsúlyt kapott a fizikai dolgozók gyermekeinek pályaelőkészítése, a kiválasztott pályára való felkészítés segítése, a szakmunkás pályák presztízsének növelése, a vállalatok és az iskolák közötti kapcsolat intenzívebbé tétele. A munkaterv az általános célkitűzések mellett körülhatárolja a tanácsok művelődési és munkaügyi ősz. tályainak, az iskoláknak és a vállalatoknak, valamint a pályaválasztási tanácsadásban részt vevő társadalmi szervek, a KISZ, a nőtanács, a szakszeifce- zetek és a népfrontbizottságok feladatait is. A munkatervet a pálya- választási tanács ülése rövid vita után, néhány kisebb módosítással - elfogadta Az életszínvonal alakulása Az előadó felszólalása to. yábbi részében méltatta a kormány beszámolójának az életszínvonal emelésére vonatkozó szakaszait. Igaza van a beszámolónak abXXIV. évf. 288. szám 1969. december 12, PÉNTEK Ara: 90 fillér A „hosszúhegy! négyezres” (4. oldal) Álló alak okméfából (5. oldal) Kereskedelmi őrjáraton (6. oldal) (7. oldal) ban, hogy egyes családok különféleképp érzékelik az életszínvonal alakulását, egész elosztási rendszerünkét fejleszteni kell —1 mondotta Biszku Béla —t hogy a jövedelem, a fizetés jobban függjön a munka társadalmi hasznosságától, értékétől. A dolgozók gyakran és jogosan teszik szóvá, hogy nem egyszer eltűnnek# a kereskedelmi forgalomból az olcsóbb árucikkek. Közgazdasági értelemben ez nem árdrágítás, anyagi vonatkozásban mégis a dolgozókat sújtja. Miről is van szó? A dolgozók nálunk általában riem élnek rosszul. Aki becsületesen dolgozik, szerényen, de tisztességesen megél. De vannak még kispénzű dolgozók, alacsony keresetű munkások, sok- gyermekes családok, nyugdíjasok, akiknek megélhetési gondjaik vannak, akik az olcsóbb holmit is csak nehezen tudják megvenni. Az ilyen embereknek minden fillér számít. Ha a közeljövőben nem is tudjuk mindenkinek és jelentősen emelni a keresetét, gondjaikat csökkenthetjük az olcsóbb áruk választékának bővítésével. Megszívlelni a tanácsokat Ezek után egy olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely ugyan nincsen közvetlenül kapcsolatban időszerű feladatainkkal, de számottevően befolyásolja I belpolitikai helyzetünk alakulását. Megfigyelhettük, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a dolgozók érdeklődése az ország gazdasági helyzete iránt. Mind nagyobb rétegek foglalkoznak gazdasági, társadalmi, politikai kérdésekkel, kritikusabban vizsgálják a fogyatékosságokat és szigorúbban* marasztalják el a felelőtlenséget. Társadalmunkban a gazdasági élet irányításához. szervezéséhez nélkülözhetetlen szükség van a tömegek segítségére, tanácsaira, észrevételeire. Meg. kell szívlelni, és hasznosítani kell azokat. Még fiz olyan, esetleg hibás észrevételeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, ! (Folytatás a 3. oldalon.)
