Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
8. oldal 1969. december 10, szerda Cél: a lakosság jobb ellátása ' Javító-szolgáltató tevékenység a megyében Nemrégiben tájékozódó jellegű felmérést végzett a népi ellenőrzési bizottság a megyében annak megállapítására, hogy milyen fokon áll a lakosság részére végzett javító-szolgáltató munka. A jelentésből is kitűnik, hogy sajnos nincs minden rendben. Különböző tényezők hatnak a fejlődés és a lemaradás irányába, s egyelőre úgy tűnik, hogy az utóbbiak erősebbek. Mégsem lehet egyértelműen elmarasztalni sem a javító-szolgáltató tevékenységgel foglalkozó vállalatokat, kisipari szövetkezeteket, magánosokat, sem a felettes szerveket. A kérdés, a probléma ennél sokkal összetettebb. Az országos átlag alatt A megye a lakossági szolgáltatások színvonala tekintetében — elsősorban a mezőgazdasági jelleg miatt — még jelenleg is elmaradottabb az országos átlagnál. A javítás-szolgáltatás egy lakosra jutó megyei értéke például 1960- ban mindössze 61 százaléka volt az országosnak, de ezen belül a mosás-vegy- tisztítás 50 százalékot, a személyi jellegű szolgáltatások (fodrászat, kozmetika, fényképészet) pedig 41 százalékát tették ki az országos átlagnak. Ez a helyzet javult azóta, de egyrészt az országos színvonalat, másrészt pedig — s ez volna a legfontosabb — az igényeket még most sem éri el. Ter- mésztesen nem általános a jelenség. Mert akadnak erőteljesebben fejlődő ágai a szolgáltatásnak, ilyen például a minisztériumi ipar, ezen belül is elsősorban a GELKA, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása. A szolgáltatás mennyiségét tekintve a legkisebb súlyt a tanácsi ipar képviseli a megyében. Ennek a fejlődése lelassult, s a folyamat jelenleg is tart. Ennek oka, magyarázata, hogy a különböző szolgáltatási ágakat a tanácsi vállalatok átadják más szerveknek, elsősorban kisipari termelőszövetkezeteknek. Ez az átadás a korábbi években a csekély fejlesztési lehetőséggel, a munka megszervezésének nehézségeivel volt magyarázható. Jelenleg pedig azzal indokolható, hogy bár a javítás-szolgáltatás az árváltozások következtében általában már nem veszteséges, mégsem érhető el vele az a nyereség, ami az árutermeléssel. Kisiparosok, bedolgozók A szocialista jellegű szol. gáltatási formák között jelentős részarányt képviselnek a kisipari termelőszövetkezetek. Az összes ilyen munkán belül mintegy 40 százalékkal szerepelnek a ktsz-ek. Nem hagyhatók azonban figyelmen kívül a magánkisiparosok sem. A javítás-szolgáltatás 50 százalékát jelenleg is a magánkisipar végzi a megyében. Gátolja a kisipar fejlődését, a jelenlegi szolgáltatás mennyiségi és minőségi arányainak megtartását, hogy kiöregednek a kisiparosok, utánpótlás pedig nincs. Igaz, hogy sokat jelent a korábbi időszakhoz viszonyított jobb anyag- ellátás. Hasznosan működnek közre a szolgáltatási igények kielégítésében a bedolgozók. Számúk rohamosan növekszik, szerepük különösen a kisebb településeken jelentős, ott, ahol a főfoglalkozású kisiparos megélhetése nincs biztosítva. A bedolgozók működési engedélyének kiadását akadályozza, hogy egyes munkáltatók nem hajlandók ehhez hozzájárulni, mondván, hogy akkor figyelmüket és energiájukat az otthoni munka kötné le. Persze ezzel a kontár munkának adnak táptalajt, hiszen aki kér, de nem kap működési engedélyt, anélkül folytatja javító tevékenységét. Objektív nehézség Mi volna tehát a leginkább járható út, hogyan lehetne javítani a lakosság igényeinek kielégítését? Sajnos ennek van néhány úgynevezett objektív akadálya. Ilyen a többi között, hogy a szolgáltatási tevékenység rendkívül alkatrészigényes, a nagy raktárkészlet viszont leköti a forgóeszközt, ami fokozott terhet ró a szolgáltatókra, így tehát inkább az a gyakori, hogy nincs elegendő raktárkészlet, meghosszabbodik a javítási idő. Említettük már a szak- emberhiányt, s ez elsősorban a cipőjavításnál, a férfiszabóknál, az építőiparban okoz gondot. Magasabb szakképzettségűek viszont éppen az alacsony átlagbérek miatt mennek máshová. A szakmunkásutánpótlás elsősorban a magánkisiparban jelentkezik. Ezt talán már helytelen volna objektív nehézségnek tekinteni, de a megoldás korántsem csupán akarat kérdése. Végül egy javaslat a NEB jelentéséből, amelynek megvalósítása bizonyára eredménnyel, haszonnal járna, a lakosság látná előnyeit. Helyes lenne ugyanis, ha a tanácsok a szolgáltató-javító tevékenységből származó jövedelmeiket, a bevételt elsősorban ennek az ágazatnak támogatására, fejlesztésére fordítanák. G. S. Alkohol és válás Lapozom az 1969-es statisztikai zsebkönyvet. Népmozgalmi adatok. Válás ... Az adataikat minden lehető csoportosításban — házasfelek életkora, házasság időtartama, gyermekek száma i— feldolgozták. A válásokat előidéző okok számszerű csoportosítására a statisztikusok mégsem vállalkozhattak. hiszen ezt az okot talán a volt házasfelek is különböző módon jelölnék meg. Az utóbbi napokban a szerkesztőségünket felkereső három ember arról győzött meg. hogy a családok széthullását gyakran az egyik házastárs mértéktelen alkoholfogyasztása idézi elő. Az ifjú. fekete asz- szony házasságának bontópere néhány héttel ezelőtt zajlott le. Férje még a tárgyalásokra is ittasan jött el. A válás miatt önmarcangoló módon mégis önmagát okolja. „Talán... ha mindennap megvárom az üzem előtt... akkor hazajön és nem megy el a barátaival inni.” Mert a férj hónapokon át. naponta leittasodott, egy fillért sem adott feleségének. Az asszony elmondta. hogy munkahelyén erről senkinek sem szólt. Szégyellte. Ha kérdezték, kitért a válasz elől. Hozzánk csak azért jött el, hogy valakinek végre beszéljen erről. Amikor minden kétségén, gyötrelmén túlad, kissé megnyugszik. A magas, pirospozsgás férfi azt mondja. ne kérdezzem a nevét. Azt sem. hogy honnan jött, mert annyira restelli a történteket. A korát elárulja: harmincöt évesi. Tíz éve nős, két gyermeke van. Felesége második éve az ital rabja. Náluk ugyanis mindig volt bor otthon. Megtermett. Aztán egyszerre gyanúsan gyorsan fogyott. De ő csak akkor kapott észbe, amikor felesége már vásárolta a pálinkát, bort, vodkát. Ha nem volt pénzük. az asszony eladta a televíziót, az ágyneműt, a gyerekek ruháját és italra költötte A férfi orvoshoz vitte a feleségét,- aki elvonókúrára adott beutalót. Sajnos, ez sem használt. Elváltak. Azért jött hozzánk, hogy megkérdezze: mit tanácsolunk, mit mondjon két kiskorú gyermekének, hogy anyjukat jó emlékezetükben tartsák? Mert a bíróság neki. az apának ítélte őket. Szőke, vasgyúró legénykével érkezett a határozott fellépésű, zömök asszony. Nemrég mondták ki házassága felbontását. Férje nem hajlandó kiköltözni a közös lakásból, csak ha lemondhat a gyerekekről — mind a háromról — és felesége nem kér tartásdíjat. Természetesen gyermekekről, tartásdíjfizetésről nem lehet „lemondani”. De az asszony mégis hajlana erre a megoldásra, hiszen volt férje a közös lakásban naponta kiabál, ittas állapotban húsvágó bárddal kergeti, fenyegeti őket. — Munkahelyemen ismerik az életemet — mondja. Tettekkel is bizonyítják, hogy mellettem állnak. Művezetőm egyműszakos munkára osztott be. Legkisebb gyermekemet soron kívül felvették az üzemi óvodába. A legtöbbet mégis az jelenti, hogy a brfgádtagok felváltva kérdezik: mit segítsenek? Természetesen, Az autóbuszon A Cegléd—nagykörös— kecskeméti autóbuszjáraton naponta utazok. Nyugodtan leírhatom: emberhoz nem méltó körülmények között. Két-, sőt háromszorosan több az utasok száma az előírtnál. Az autóbusz csuklós részénél befúj a hó. Az ablakok nem zárhatók. (Ilyenformán a kocsik fűtéséről nem is lehet beszélni). Gombleszakadás, harisnyatépés beletartozik utazásunkba. Munkahelyünkre mindig zúgó fejjel indulunk el, és ugyanígy érünk haza. Őszintén sajnáljuk az autóbusz vezetőit is, akik naponta a műszakilag egyáltalán nem megbízható kocsik volánja mögé ülnek. Előfordult már, hogy autóstoppal kényszerültek segítségért indulni, hogy a tönkrement helyett, egy másik autóbuszt szerezzenek az utasoknak. J. P. Nagykőrös Hó és hóakadály Sajnálattal látom, hogy a „rendkívül hómunkások” alig-alig győzik, illetve esetenként képtelenek ellátni a hóeltakarítás nagy munkáját. Néhány évvel ezelőtt Budapesten voltam főisko’ui hallgató és mindig boldogan jelentkeztem társaimmal együtt éjszakai hólapátolásra. A munkáért kapott pénz igen jól jött az ösztöndíj kiegészítésére, a hólapátolás, ilyen társas alapon pedig mindig remek mulatság volt. Kecskeméten károm főiskola - van. Ilyen munkánál természetesen csak kettő jöhet számításba, hiszen az Óvónőképző Főiskolát a szebbik nem képviselői látogatják. A másik két főiskolán viszont bizonyára szívesen üdvözölnének egy ilyen akciót. Meg kellene próbálni; K. Attila Kecskemét, Zsinór utca (Olvasónk javaslatát közreadjuk — -reméljük az illetékesek felfigyelnek rá). Miért nem lehet kocsonyahúst kapni? Napok — vagy talán hetek _ óta keresek kocson yának való húst. Nyugodtan állítom, sehol sem találok sem mirelit áruként, kilós műanyag zacskóban, sem nyersen a húsboltban. Tudom, hogy tisztított baként még csirkeaprólék is kapható, mégis jó lenne, ha ezt az olcsó téli húsféleséget is folyamatosan vásár Tolhatnánk. Maza József Kecskemét Utazás a vonaton Rendelet a jégkitermelésről A mezőgazdasági és élelmezésügyi, az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter együttes rendeletben szabályozta a természetes jég kitermelését, forgalomba hozatalát és fel- használását. A szabályozás célja, hogy csak az egészségügyi követelményeknek megfelelő természetes jég kerülhessen forgalomba. Minthogy az álló- és a folyóvizek egy részébe szennyvizet vezetnek, a rendelet meghatározza,< hogy — a szennyvíz különböző hígítás! fokainak megfelelően — milyen távolságon belül nem szabad jégnyerőhelyeket kijelölni. Á vizet egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni, és ha fertőzött, vagy az egészségre egyébként ártalmas, például vegyi szenyférjem életmódját ők nem tudják megváltoztatni. Akik ebben az ügyben segíthettek volna — férjem munkahelyi vezetői — nem tettek semmit. Mielőtt a bíróságra mentem, felkerestem őket. kértem, beszéljenek vele, térítsék jobb belátásra. hiszen három gyermeke van. — És ők mit mondtak? — Azt, hogy tudnak az ittasságról, de mivel még benn soha nem látták részegen. ez a mi magánügyünk ... Nem tettek semmit, pedig a munkahelynek joga és lehetősége van kényszer- elvonó-kúrára küldeni az alkoholista dolgozót. „Ez az önök magánügye” — mondták az asszonynak, de a mondatot bizonyára nem gondolták végig. Az asz- szony ugyanis ebben ^környezetben próbálja gyermekeit nevelni, szépre, jóra tanítani. De hogy a gyerekek mennyit szenvednek, ébredő értelmük, idegrendszerük mennyit károsodik apjuk magatartása miatt — az már feltétlenül a társadalom ügye is. A társadalom fogalmába pedig nem utolsósorban a munkahely is beletartozik! Selmeci Katalin nyezés mutatható ki. más helyet kell kijelölni. A jég tárolása alatt is gondoskodni kell a fertőzés, szennyezés elkerüléséről. A hűtésre használt jégnek nem szabad közvetlenül érintkezésbe kerülni a hűtött anyaggal ,sőt élelmiszert, vagy italt abban a burkolatban nem szabad forgalomba hozni, amely a természetes jéggel közvetlenül érintkezett. Természetes jeget Budapesten egyáltalán nem szabad forgalomba hozni. Az illetékes megyei jogú városi, járási* illetve járási jogú városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerve a kereskedelmi szervvel egyetértésben ezt a korlátozást más olyan helységre is kiterjesztheti ahol elegendő hűtőszekrény, hűtőpult, illetve műjég áll rendelkezésre. Háztartási célokra Budapesten kívül sem szabad természetes jeget árusítani. A Kiskőrös környéki almatermelők panasza nyomán október 8-i lapszámunkban megjegyeztük: a gazdag almatermés elhelyezésében tudnak segíteni, néhány hűtőtárolót helyettesíteni a háztartások. Ugyanakkor indítványoztuk: kapcsolatot keresve az üzemek, vállalatok szakszervezeti bizottságaival, felmérve a dolgozók igényét, bizonyára sikerrel zárulná egy kedvezményes almaakció. A napokban alkalmunk nyílott megkérdezni Péter- vári Jánostól, a Kiskőrösi ÁFÉSZ igazgatósági elnökétől, mi lett a sorsa, eredménye a szövetkezet által kedvezően fogadott javaslatunknak. — Mintegy tizenöt vagon j Munkám ellátása érdekéd ! ben naponta 100—150 kilo« métert utazom. így szinte állandóan utasok között vagyok. Elsősorban a Szolnok—3 lakitelek—kecskeméti vonalat ismerem. Itt mindig sok az utas. Aki dolgozik és fizikai munkát végez az nyugodtan olvas, vagy beszélget. De akad egy réteg, ők a „kártyások”, akik a vonaton hangosan káromkodnak, a nem dohányzó szakaszban dohányoznak és mindenkivel a legdurvább hangot használják. Ezek az emberek felteszik a lábukat a szemben levő ülésre^ nem törődve azzal, hogy más utas tiszta ruhában odaülhet. Többször figyelmeztettem ilyen dolgokért a vonat diákutasait is. Sajnos lassan ők is átveszik a fent említett durva hangú válaszadást. Pedig mi csak az állam vagyonát kívánjuk védeni, hiszen közügy, hogy a vasúti kocsi minél tovább szolgálja az utasok kényeid mét, biztonságát. Faragó József MÄV eü. fel. Kecskemét almát sikerült eddig a szak- szervezeti bizottságok közreműködésével elhelyeznünk. Szövetkezeti tagságunk , almaterméséhez képest ez szerény eredmény, mégis jó áthidalás, a gondok egy részének levezetését szolgálta. Megrendelést még most is kapunk. A napokban komlói és pécsi üzemekbe indítunk egy szállítmányt. __Volt érdeklődés Budapestről és más ipar-, illetve bányavidékről is. — mondotta Pétervári elvtárs. Ha szerény is az eredmény, örömmel értesültünk róla. S bizonyosra vesszük, hogy az almaakciónak mellékhaszna is lesz. A vevőnek megnyert partnerek alighanem szívesen építenek erre a közvetlen kapcsolatra a jövőben is. 15 vagon alma helyet talált
