Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-06 / 283. szám
1969. december 6, szombat 3. oldal Egészségügyi intézményeink helyzetével foglalkozott a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Cél: a szakmai tudás állandó fejlesztése •• Ülésezett a MTESZ választmánya A város egészségügyi intézményeinek helyzete, illetve azok továbbfejlesztése szerepelt fő napirendi témaként a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén. Jelenleg 18 körzeti orvos feladata Kecskemét lakosságának alapvető egészségügyi ellátása. Egy orvosi körzetre átlagosan 4444 lakos jut, ami a megyei, de az országos átlagot is jelentősen meghaladja. A gyermekorvosi hálózat kiépítése a városban 1963-ban kezdődött. Ez a lakosságnak mintegy a 20 százalékát érinti. A külterületen három körzeti orvosi rendelő működik. Az elkövetkező tervidőszak legfőbb feladatai közé tartozik a hunyadivárosi rendelő és gyógyszertár felépítése, a körzeti orvosok és gyermekorvosok számának emelése. Az új orvosi körzetekhez elengedhetetlenül szükséges orvosi lakásról is gondoskodni. Foglalkozott a vb a megye egészségügyi intézményeinek helyzetével is. Ami a megyei szakorvosi rendelőintézetet illeti, nagy gondot okoz a helyiségek hiánya. Végleges megoldást e tekintetben csak az új megyei kórházon belül épülő rendelőintézet jelent majd. A jelenlegi rendelő- intézet mintegy kétszázezer lakos egészségügyi ellátását végzi. A szakrendeléseket tekintve nem éppen kedvezőek a tapasztalatok: alacsony az óraszám, nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő. A megyed kórház rekonstrukciójának első üteme befejeződött, így egyes osztályok már visszatelepültek. Jövőre átadásra kerül az ötszintes új pavilon, aminek következtében 112. vei bővül az ágylétszám és további osztályok vissza. költöztetése is lehetővé válik. Tegnap Kecskeméten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének választmánya ülést tartott, amelyen részt vett dr. Valkó Erűire, a MTESZ főtitkára, Pozs- gay Imre, a megyei pártbizottság titkára. A megyei szervezet elnöke, dr. Maár András nyitotta meg a tanácskozást, majd Bánó Sándor, a számvizsgáló bizottság elnöke, a MTESZ gazdasági helyzetéről adott tájékoztatást. Ezután Horváth György, a megyei szervezet titkára számolt be az idei esztendő második felében végzett munkáról. Az előadó megállapította, hogy az év elején lezajlott választások nemcsak pezs- dítő hatással voltak a szervezet és a tagegyesületek életére, tartalmilag is lényegesen javult a műszaki tudományos tevékenység színvonala. Ezt igazolják azok a rendezvények, amelyekre nemcsak a megyéből, hanem az ország különböző részeiről is jöttek szakemberek. Ilyen volt többek között a háromnapos automatizálási ankét, a közlekedéstudományi tapasztalatcsere, a vidéki iparfejlesztési konferencia, s nem utolsósorban a IV. Bács- Kiskun megyei műszaki hetek. Mindemellett — állapította meg a továbbiakban az előadó — továbbra is feladat számunkra a szakmai tudás állandó fejlesztése. Ezenkívül a párt- és állami vezetéssel kialakult gyümölcsöző kapcsolatokat hasznos lenne kiterjeszteni a megyei országgyűlési csoportra. A beszámoló feletti vitában többek között felszólalt dr. Valkó Endre. A MTESZ főtitkára méltatta azt a támogatást, amelyet az ország, s a megye párt- és állami vezetői nyújtanak a szövetség részére. Szólásra emelkedett Pozs- gay Imre, a megyei pártbizottság titkára is. Nagy érdeklődés mellett ismertette az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának a MTESZ-re vonatkozó határozatit. Ezután hangsúlyozta, hogy a megye pártszervezetei messzemenő segítséget kívánnak nyújtani a tudományos egyesületeknek a határozatból adódó feladatok végrehajtásához. (N. O.) A szocialista brigád íia A szegedi szénhidrogénmedence egyik legkiválóbb olajbányász szocialista brigádja — Vad János főfúrómester 34 tagú munkacsapata — „örökbefogadta” a szegedi nevelő otthon egyik nyolcéves kis lakóját, Balogh Dezsőt. Vállalták, hogy a fiút kitaníttatják. Legszívesebben olajipari technikumot végeztetnének vele, s ezért most próbálják megszerettetni vele a szakmájukat. Már a fúrótoronyhoz is kivitték. A kisfiút a szülei még soha nem keresték fel, annál gyakoribb látogatók most nála a brigád tagjai. A pénteki Télapó-ünnepségen vitték neki az első nagyobb ajándékot: takarék- könyvet, amelyben betétjét tizennyolc éves koráig mindig gyarapítják és társasjátékokat. Huszonöt évvel ezelőtt jelent meg a Kecskeméti Hírlap Újabb havazás, viharos szél Készenlétben az élték sokat késnek a buszok A Kecskeméti Lapok elődje, a három alkalommal napvilágot látott Kecskeméti Hírlap első száma 1944. december 6-án. tehát pontosan 25 évvel ezelőtt hagyta el a nyomdát. A mindössze egy lapból (két oldal) álló sajtótermék bőségesen tudósít a város akkori életének legfontosabb eseményeiről, a mintegy öt hete szabad Kecskemét életéről. A Köszöntő-ben ezt írja a lap: ..1944. október 30-án vonult be a Vörös Hadsereg Kecskemétre. Ez a nap sorsfordulatot jelent a város életében, szabadulást a német fasiszta elnyomás alól. s városunk történetében örökké emlékezetes- nap lesz...” A kenyérelosztás rendje című cikk. amely a második oldalon található, többek között ezeket tartalmazza: „A kenyérellátás már hosszabb ideje zavartalanul működik. A cél az, hogy csak az kap kenyeret. aki dolgozik. A kenyeret a kerületi vezetőségek osztják ki azon munkások között a családtagok részére is, akik közmunkákban vesznek részt.. Az élet megindulásának azonban más jelei is mutatkoztak a felszabadult Kecskeméten. Számos üzlet újból megnyílt és megkezdte az 'árusítást. Sikerült üzembe helyezni a gazdasági vasutat, dolgozott a gyufagyár, a vasgyár és a cipőgyár, rendbehozták a fürdőt, a gazdasági malmot stb. A posta is megkezdte működését. Érdekes tudósítást olvashatunk egy kulturális eseményről is. Hatalmas siker a magyar—orosz esten címmel: ..A Vörös Hadsereg kecskeméti bevonulásának egyhónapos fordulóján, november 30-án magyar- orosz est volt a Katona József Színházban... A műsort Molnár Erik vezette be. majd az ifjúság énekszámai arattak megérdemelt sikert.” Figyelmet érdemel egy néhány soros tudósítás, amelynek csupán sokat mondó címét idézzük: „Megnyíltak az iskolák. Az Ókollégium nyolc tantermében 250 tanulóval megkezdődött a tanítás”. Negyedszázad elteltével rendkívül érdekes, izgalmas olvasmány az első kecskeméti újság, a Kecskeméti Hírlap. A Dunántúlon még dörögtek az ágyúk, tartott a háború. Kecskeméten, a felszabadult városban pedig már megindult az élet. A Kecskeméti Hírlapnak három száma jelent meg, majd 1944. december 27-én látott napvilágot a Kecskeméti Lapok első száma, mint a Hírlap jogutódja. Külön szeretettel emlékezünk a felszabadulás utáni első kecskeméti újságra, a magyar sajtó napjának előestéjén. Gál Sándor Pénteken hajnalban ismét beborult az ég, s a kora reggeli órákban az egész megyében megkezdődött a * '■■'-'irvfií:'?.:':. m havazás. A sűrű hóeséshez először élénk északkeleti, majd északnyugati szél társult, s délelőtt viharossá A síkos úton a közlekedés különösen sok veszéllyel jár. Pillanatnyi figyelmetlenség és az útról lecsúszó kocsit — szerencsés esetben — az utasoknak kell az útra visszasegíteni. Korunk és a sajtó A nyugati polgári sajtó NAPJAINKBAN mérhetetlen mennyiségben és viharos ütemben halmozódtak, — s egyre halmozódnak — az emberiségre meredő új és új kérdések. Olykor az az ember érzése: vajon nem terhes-e a mai helyzet, hiszen már csak azért is irányi thatat- lan, mert egyszerűen képtelenségnek tűnik mindazt átlátni, ami ebben a korban történik, rendezni, megérteni, s belőle olyan következetetésekre jutni, amelyek az értelmes és célszerű, a haladást szolgáló cselekvést meghatározhatják? Talán a legnagyobb baj abból származna, ha ez az érzés eluralkodna rajtunk, ha feladnék azt a meggyőződést, hogy értelmünk igenis képes úrrá lenni ezen a helyzeten és a siker mindenekelőtt azon múlik, hogy megfelelő energiát fordítsunk a tisztázásra, — ha szabad így mondani — megszervezzük szellemi erőinket. túlnyomó többsége: a világban jelentkező ellentmondásokat úgy adja elő, hogy fokozza a zavart, igyekezete láthatóan az, hogy lehetőleg még rá is trom- foljon a valóság zavaraira. Ha ugyanis sikerül az emberekkel elhitetni, hogy a világ úgy esett szét eresztékeiből, hogy minden kísérlet az újjárendezésre céltalan, akkor nyert ügyük van azoknak, akik éppen ezt az újjárendezést szeretnék megakadályozni. DE VAJON egybeesik-e ez a törekvés az emberek természetes reakciójával, szívesen veszik-e ■— a nagy tömegek is —. hogy ily módon „kifizessék” őket? Nem eleven, óriási erő-e az az igényük, hogy megzavarás helyett felvilágosítsák őket? Erre bátran pozitív választ adhatunk; ezt bizonyítja a hazai televízió és a hazai sajtó mindennapi tapasztalata is. A nap mint nap ismétlődő szembesítésre a világban végbemenő folyamatokkal, a váratlan, kiszámíthatatlannak tűnő jelenségek halmozódására az egészségesen gondolkodó, — így is mondhatnánk: a maga emberi méltóságára érzékeny egyén — egyféleképpen reagál: keresi az okokat, úgy hogy meg akarja érteni a dolgokat. S ebben az értelemben alakulnak igényei a televízióval, a sajtóval szemben. Nemcsak nagy érdeklődéssel figyeli, ami a képernyőn eléje tárul, hanem ennél többet akar tudni, azt is, amit a kép egymagában nem tud visszaadni; ezért — a televízió kommentátoraitól a nyomtatott, újságokig — mindenkivel szemben, akinek dolga és hivatása ezzel foglalkozni, azt a követelményt támasztja, hogy szolgáljon mélyebb, sokoldalúbb magyarázattal. Túlzás-e, ha ezt a jelenséget, a szocializmust építő Magyarország egyik lényeges jelenségének tartjuk, ama kulturális és politikai fejlődés egyijc eredményének, amely a társadalmi rendszertől elválaszthatatlan? Nem túlzás. Ha igaz lenne, hogy a külső világot, a nemzetközi politikát, a bennünket körülvevő térségeket megfoghatatlan erők irányítják, akkor miképpen lenne lehetséges, hogy mi okosan és meggondoltan intézzük saját dolgainkat? Nyilvánvaló, hogy a világot nem lehet így kettévágni, és akármilyen bonyodalmas is ez a kor, nem megfejthetetlen. Minden azon múlik, hogy alaposabban, pontosabban regisztráljuk jelenségeit, mélyebbre hatoljunk belsejébe, s akkor megvilágosodik, ami eddig homályosnak, áthatolhatatlan- nak tűnt. A sajtónak ez mindig is feladata volt, de ma még sokkal inkább ez a hivatása, mint a múltban. ES AKI komolyan odafigyel a közvéleménykutató jelentésekre, az olvasói ankétok és viták - tapasztalataira, az érzékelheti, hogy az ilyen igények mind erőteljesebben jelentkeznek. Pontosabban: hogy a közvéleményben bizonyos polarizálódás megy végbe, az egyik része hangosan követeli a maga „illuzióadag- ját”, azt a faita publicisztikát, irodalmat, művészetet, amely legalább időnként elringatja, g elfelejteti vele a kor problémáit, a saját napi gondjait, a másik része pedig türelmetlenül igényli a magyarázatot, a rejtett mechanizmusok feltárását. A két törekvés nem egyszer élesen össze is ütközik. Természetesen aki belemerül az új kérdésekbe, nem szólhat azzal a bizonyossággal, amellyel a régiekre válaszolni tudunk. Másszóval: nem lesz Vitathatatlan, az amit ír. De sok tapasztalat azt támasztja alá, hogy korunk emberének nem is ez az igénye; nem perfekt, minden tekintetben már tisztázott szentenciákba foglalt igazságként olvassa azokat az írásokat, amelyek megkísérlik az új dolgok megközelítését. Többnyire tisztában van a feladat bonyolultságával, mert a maga módján maga is átéli azt. E tekintetben minden kísérletező, újat kereső írás szerzője maga mögött tudhatja az olvasók döntő részét. Gondolom, ez olyan felhatalmazás, amellyel bátrabban kell élnünk. fokozódott. Baja térségéből orkánszerű szelet jeleztek. A KPM Közúti Igazgatóságának hóügyeletese, Purgel Imre kérdésünkre az alábbiakat mondta eí: — Pénteken a kora reggeli jelentések szerint az alsóbbrendű utakon a síkosság enyhült. A főútvonalakon, kivéve az 55-ö& ós-'53- as számúakat (Baja térségében) az úttest tiszta. A megye különböző = részein levő géptelepek állandó készültségben vannak,, s . az utakat járják az úgynevezett készültségi gépkocsik. Ezenkívül 21 sószóró, 18 homokszóró dolgozott az éjszaka. A hóeltakarító-gépek munkába álltak, s a húsz motoros, a 12 vontatott, valamint a 79 vaseke és egy hómaró biztosíthatja az utak járhatóságát. Ennek ellenére a délelőtti órákban kialakult hóvihar mára bizonyos közlekedési akadályokat teremtett az utakon. A MÁVAUT kecskeméti forgalmi szolgálattevője Csordás Lajos nem túl optimistán vázolta az autóbusz-közlekedésben kialakult helyzetet. A járatok általában egy órát késnek, de ennél jelentősebb késés is előfordult. A Szeged— Kecskemét—Budapest, a Makó—Kecskemét—Budapest közötti járat 120, a baja—kecskeméti autóbusz pedig 40 percet késett. A helyi forgalomban sem képesek az autóbuszvezetők betartani a menetidőt a rendkívül csúszós, keramit burkolatú út miatt. A MÁV kecskeméti állo- másfőnök-helyettese, Szeli Lajos főintéző elmondta, hogy pénteken délelőtt a pályafenntartási főnökség és a forgalmi dolgozók közösen vettek részt a váltók és a biztonsági berendezések megtisztításában. A vonatok általában 10—15 percet késnek. A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya — miután csütörtökön délután két halálos szerencsétlenség történt — felhívja a gépkocsivezetők figyelmét arra, hogy a síkos, havas úttesten az eddiginél is óvatosabban közlekedjenek. G. G.
