Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-06 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! VETÜTIMEPE A MAGYAR SÍOCTaLIST A M’U'NKÁSPÁRT B Á C S’- KIS K U,N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A felvásárlási árak növelése a fogyasztói árakat nem érinti KAZARECZKI KÁLMÁN MINISZTERHELYETTES SA/TÓTÁ/ÉKOZTATÓ/A •• Kazareczki Kálmán me­zőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterhelyettes pén­teki sajtótájékoztatóján a RIÉM-ben az állattenyész­tés — elsősorban a szarvas­ira rha- tenyésztés. a vágó­állattermelés, feldolgozás és forgalmazás fejlesztésére hozott kormányhatározatot ismertette. Elmondotta: az intézkedésekre lényegében azért volt szükség, mert a mezőgazdasági ágazatok nem fejlődtek arányosan. Az állattenyésztés a nö­vénytermeléshez képest az elmúlt években háttérbe szorult és lemaradt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a nagyüze­mek szarvasmarha-állo­mánya nem nőtt olyan mértékben, mint ameny- nyivel csökkent a háztáji gazdaságoké. .'Amíg az elmúlt négy év­ben a háztáji állomány 22 százalékkal — 127 000 da­rabbal ----lett kisebb, ad­d ig a közös gazdaságok ál­lománya mindössze 12 szá­zalékkal. 10.3 000 állattal lett nagyobb. A tehénállomány még ennél is kedvezőtle­nebbül alakult. Az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó ágazatok fejlesztése nagy népgazda­sági jelentőségük miatt új, ösztönző közgazdasági kör­nyezetet igényelnek — ezért volt szükség a kor­mányhatározatra. Kazareczki Kálmán el­mondotta, hogy a kprmány által jóváhagyott árintéz­kedések 1970. január else­jén lépnek érvénybe. Az árintézkedések az 1969-ben átadásra szerződött termé­kekre — attól függetlenül, hogy még az idén, vagy csak jövőre értékesítik azo­kat — nem vonatkoznak. Az árintézkedések nyomán, — mint az ismeretes — a vágómarha felvásárlási árát kilogrammonként átlagosan 5.60 forinttal, a tej felvá­sárlási árát pedig literen­ként 20 fillérrel emelték, a vágósertés minden kiló­jáért. átlagosan 2 forinttal többet fizetnek és további egy forinttal emelik az alapárat, (a nagyüzemi fel­ár kilogrammonként egy forintos csökkentése mel­lett. A végójuh felvásárlási átlagára kilogrammonként 3 forinttal lesz több). Jövőre az egész mező- gazdaságban alkalmazzák — tehát éz állami gazda­ságokra is kiterjesztik —■ a jelenlegi ' termelőszövetke­zeti üzemviteli támogatási rendszert, amely az eddigi tapasztalatok szerint — elősegíti a hústermelés fo­kozását A háztáji cs egyéb ma­gángazdaságok 5000 he­lyett S000 forintos !; ’ vezményt kapnak a t :• nyészállatok megvétele néL A miniszterhelyettes kü­lön foglalkozott a háztáji gazdaságoknak adott sok­oldalú támogatással. Hang­súlyozta, még hosszú ideig szükség van a háztáji gaz­dasági lehetőségek minél jobb hasznosítására. Ezért* az egész mezőgaz­daságra érvényes közgazda- sági intézkedéseken túl­menően is újabb kedvező feltételeket teremtenek szá­mukra. A szabad takarmányfor­galmazással például olyan piacot teremtenek, amely e gazdaságok számára is lehetővé teszi, hogy az igényeknek megfelelő ta­karmányhoz, tápokhoz és keverékekhez jussa­nak. A közös gazdaságokat ér­dekeltebbé akarják tenni a háztáji gazdaságok takar­mányéin tásábán. A szarvasmarha-tartás lé­tesítményeinél a jelenlegi 70 százalékos támogatást azért mérsékelték 50 szá­zalékra, mert fokozottabban érvényesí­teni akarják az üzemek érdekeltségét, a saját anyagi erők mozgósítását. A meglevő sertésfiaztató- íérőhelyek szám szerint ele­gendőek • lennértek az állo­mány elhelyezésére, de az épületek jó része elavult. A negyedik ötéves terv sorárt felépülő mintegy 45 000 he­lyes sertésfiaztató ezért teljes, egészében a kiselej­tezettek pótlására szolgál. Az üzemi érdekeltség foko­zására itt is 70-ről 50 szá­zalékra csökkentették az ártámogatást. A miniszterhelyettes el- J mondotta, hogy a felvásár­lási árak emeléséhez szük­séges anyagi eszközöket a mezőgazdaság saját erőből fedezi. A bevételi lehetősé­geket megfelelően átcso­portosítják és a költségve­tés megterhelése nélkül te­remtik elő a szükséges ősz- szegeket. Az intézkedések nyomón arra számítanak, hogy a szarvasmarha-tartás jövedelmezőségének rátája 7,5 százalékra növekedik, és így remélhető, hogy a szarvasmarha-állomány lét­száma 1970-ben stabilizáló­dik, majd fokozatosan ja­vul. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az új kor­mányhatározatban foglalt intézkedések nem érintik a fogyasztói árakat. Ülést tartott a megyei pártbizottság Pénteken kibővített ülést tartott az MSZMP Báes- Kiskun megyei Bizottsága Erdősi Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével. Napirendjén a Központi Bizottság november 26—28-i határozatairól szóló tájékoztatók szerepeltek. A pártbizottság egyetértőleg tudomásul vette — Pozs- gay Imrének, a megyei pártbizottság titkárának előter­jesztése alapján — a nemzetközi helyzetről szóló érté­kelést, valamint a pártdemokráciával kapcsolatos tájé­koztatást. Teljes egyetértését fejezte ki a pártbizottság a Központi Bizottságnak A népgazdaság fejlődéséről és az 1970. évi népgazdasági feladatokról hozott határoza­tával. melyet Buda Gábor, a megyei pártbizottság titká­ra ismertetett. Ugyancsak tudomásul vette a Belügy­minisztérium munkájáról szóló határozatot, melyet Er­dősi József terjesztett elő. . A pártbizottság ezután személyi ügyet tárgyalt. A me­gyei pártbizottság soraiba kooptálta, majd titkos szava­zással beválasztotta a megyei párt-végrehajtóbizottságba Terbe Dezsőt, a megyei KISZ-bizoltság első titkárát. Az ülés Erdősi József első titkár zárszavával ért véget. XXIV. évi. 283. szám 1969. december 8, SZOMBAT Ara; 90 fillér MA: Cjabb havazás, viharos szél (3. oldal) Utak, járdák, lakások (4. oldal) A mi otthonunk (5. oldal) (8. oldal) RÁDIÓ és TV melléklet {9. és 10. oldal) Hírek (12. oldal) Az országosnál kedvezőbb a helyzet 317 nevelői lakás épült Évek óta • beszédtéma a kulturális élet irányítóinak körében; szaporodik azok­nak a pedagógusoknak a száma, akik valamilyen ok­hétköznapok i A frissen esett hó me­gyénkben az idén még nem okozott igazán nagy prob­lémát. Egy rövid körút mégis meggyőzött arról bennünket, hogy a a sza­badban folyó munka elvég­zésére sokszoros erőfeszí­tésre van szükség. Kecske­méten a Halasi úton épül az Állategészségügyi Állo­más. itt Bodor Sándor és Farkas József a gázcsövek "hegesztését végzi. Szánkon új iskolát épít a Jánoshalmi Bácska Ktsz. Itt sem állt meg a munka. Szőnyi Imre és brigádja zsaluzatokat ácsol és bér tonvasat szerel. :•:% Jf r. 'r-rfc... älii. . nál fogva elhagyják vá- j lasztott hivatásukat, és az élet más területén helyez- 1 kednek el. Az ezzel kapcsolatos saj­tócikkekből most csupán | két adatot említünk meg: a ; Népszabadság beszámolója: szerint az országban 1969- ; ben összesen 1700 pedagó­gus hagyta ott a pályát. ] Ebből 350 Budapesten, a többi vidéken. A Magyar j Hírlap ugyanakkor arról j tudósít, hogy Magyarorszá- i gon jelenleg 2700 képesítés j nélküli nevelő dolgozik. Kiváncsiak voltunk, mi- j lyen a helyzet ezzel kap- | •csolatban megyénkben, | ezért felkerestük Bodor Je­női, a megyei tnács vb mű- j velődésügí/i ósztályánk ve­zetőjét, s arra kértük tájé­koztassa olvasóinkat erről a fontos kérdésről Bodor elvtárs tájékozta­tójának lényegét az alábbi- j akban ismertetjük. Az országos átlaghoz ké­pest Bács megyében kedve­ző a kép. Ugyanis, míg or­szágosan a pedagógusok 2 százaléka fordított hátat eb- I ben az évben hivatásának, | addig ez az arány megyénk- j ben egy százaléknál is ke- ! vesebb. A heiven pedagó­gus közül, akik más mun- ; kakörbe mentek 40 olyan ) van aki tanácsi, párt-, tö- ! megszervezeti stb. munka­körbe távozott, s így szó- S ros kapcsolatban működhet j továbbra is a pedagógus ! társadalommal. Tehát csu- [ pán 30 olyan van, aki tel- | ies egészében idegen terüle- i ten fog dolgozni. (Tsz, vál- ■ lalat stb.) Nálunk tehát nem jel­lemző, az úgynevezett ..ki- j ■ ramlásT’ a pályárql, még- 's: egyr’sz^ mert a képesítés léiküli nevelők számát llcne még tovább csők- j ,'kenteni (jelenleg 110 van í megyénkben), másrészt a más munkakörbe kerülők létszámát is szeretnénk to­vább csökkenteni, a műve­lődési osztály kezdeménye­zésére a megye több közsé­gében — Akasztón. Solton, Orgoványon Hercegszántón — beszélgetéseket szervez­tek ezekről a problémák­ról. És lebonyolították a fiatal nevelők megyei ta­nácskozását is, ugyancsak ezzel a témával kapcsolat­ban. A beszélgetések tartal­mát így lehet tömören ösz- szefoiglalni: — A pedagógusok nagy részében elevenen él a hi­vatástudat. a pedagógus pálya iránti szeretet. — Az, hogy a pedagógu­sok jól érzik-e magukat á pályájukon, elsősorban a munkahelyi légkörtől függ. a tantestületi szellemtől. — A helyi tanácsok gon­doskodásán is sok múlik. (1966-tól 69-ig Bács megyé­ben összesen 317 pedagó­guslakás épült. Ehhez a ta­nácsok sok segítséget nyúj­tottak.) ,— A helyi életviszonyok alakulása is sokat számít. Kereskedelmj hálózat, áru- beszerzési lehetőségek stb. — Rendkívül fontos té­nyező a pedagógusok fize­tési rendszere is. Elgondol­koztató például, hogy egy képzetlen fizikái munkás többet keres, mint az egye­temet végzett középiskolai tanár. , A fenti tényezőket a mű­velődésügyi osztály veze­tői és munkatársai a jövő­ben az eddiginél is foko­zottabban kívánják figye­lembe venni, és keresik azt a módot és lehetőséget, hogy a rendelkezésükre álló esz­közökkel a jelenlegi helyze­tet tovább tudják javítani. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents