Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-05 / 282. szám
1 oldat 1369. december 5, péntek Előretekintés 1985-ig Traktorlépcső - szakadékkal-------í Ugyancsak 50 százalékkal Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Duna-Tisza jemelkedne távlatilag a ba- közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az elmúlt észtén- ' is. Megvan dőben elkészítette a távlati fejlesztés lehetőségeit ki- fenyésztSe^hatékonyíbb dolgozo tervtanulmányt a bácskai körzetre. Ezek a tonyesztesere, hateRo yabb tanulmányok nagy segítséget nyújtanak a körzet élei- ^^noíógfékS szélesebb miszergazdasaganak továbbfejlesztéséhez. lesi _ tecnnolOgmR szelesebb A mezőgazdasági termelés növekedésének üteme v0ru alkalmazasara- 1960 után ebben a körzetben gyorsabb volt, mint a .. m«gye töl^hi járásában. Főként azért, mert valamivel Öntözés, gépesítés eltrtib történt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ezzel együtt a nagyüzemi keretek megteremtése, a A célok eléréséhez sok korszerű technológiát is bátrabban alkalmazták ezen minden szükséges. Többek a vidéken. között előrelépés az öntöA fejlődés átlagosnál gyorsabb ütemét jelenleg is zésben. A beruházási prog- számos tényező indokolja: a termelőerők jelenlegi ramok már elkészültek, de szintje, a természeti adottságok, a még feltáratlan tar- a kivitelezés késik. A já- talékok. Mindezekből következően a termelőerők fej- rás Duna-menti részén 34 lesztési lehetőségei is jobbak. kilométer hosszúságban és A körülményeket és a tervtanulmányokat alapul- egy kilométer szélességben véve a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága igen közvetlenül a folyóból le- érdekes összeállítást készített az élelmiszergazdaság , hetne öntözni hatezer hol- továbbfejlesztéséről, 1985-ig előretekintve. ídat. Mindent összevetve, fi. _____ (gy elembe véve a járás te' rületén levő csatornákat, foEmelkedés, csökkenés Egyes, növények vetésterületi aránya változni fog. Például az ingadozó termésátlagot adó őszi árpa és zab helyett takarmánybúzát szándékoznak nagyobb mértékben termelni, a kenyér, gabona — az őszi búzáról van szó ez esetben — átlagtermését holdanként a jelenlegihez viszonyítva 30 százalékkal akarják növelni. Hasonlóképpen emelkedik majd a kukorica holdan- kénti termésátlaga is. A javuló agrotechnika, a jobb fajták, az öntözés elősegíti, hogy a termelőszövetkezetek legalább holdanként 45 mázsa szemestermést érjenek el. Lehet, hogy ezt a terméshozamot még 1985 előtt elérik. Számolnak azzal, hogy az ipari növények vetésterülete csökken. Megszűnik ugyanis a garai, valamint a hercegszántói vasútvonal. Rohamos fejlődés A szarvasmarha-állomány 1960-tól 1969-ig csaknem 50 százalékkal emelkedett a járásban. Az összes állománynak majdnem 85 százaléka a termelőszövetkezetekben van. Ez az arány; várhatóan tovább javul és 1985-re meghaladja a 90 százalékot. A háztáji állomány évről-évre csökken. Várhatóan intézkedések születnek a háztáji tenyésztés nagyobb mértékű támogatására és ez némileg mérsékli majd a csökkenést A sertéstenyésztésnél elsősorban a korszerű nagy- üzemi kombinátok kialakítása a cél és egyúttal a gazdaságosabb áruelőállítás. A kukoricatermelés fejlődését kissé lassabban követi a sertéstenyésztés. Várhatóan a következő években a járásban létrejövő termelőszövetkezet-közi vállalkozások gyorsítják a további előrehaladást. Erre alapozták. hogy a sertésállományt 1985-ig legalább 50 százalékkal emelik. Az előiránylyóvizeket, több mint húsz ezer holdat lehetne mesterségesen ellátni csapadékkal. Fontos feladat lesz a továbbiakban a növények termesztésének teljes gépesítése. Elsősorban azokat érdemes termelni, amelyek a vetéstől a betakarításig me. chanizálhatók. Az egyes ágazatokra specializált, korszerű technológiára alapozott közös vállalkozások létrehozása indokolt a beruházások megvalósítása során. Döntő feltétel, hogy az üzem termelése a várható piaci feltételek között gazdaságos legyen. Az élelmiszergazdaság fejlesztése anyagi műszaki befektetést kíván, amit ez az ágazat saját akkumulációból fedezni nem tud — figyelembe véve a jelenlegi árviszonyokat. Szükséges tehát az állami támogatás is. A mintegy harminc oldalas javaslattervezetet csak néhány vonatkozásban ismertettük. Többek között szerepel a beruházások között Bácsbokodon és Nagy- zat szerint 150 ezer lenne a baracskán kenyérgyár épíAz érintett termelőszövetkezetek a cukorrépa és a kender szállítási többlet- költségeit nem vállalják. A fontos élelmezési cikkek közül az utóbbi időben a burgonya területe jelentősen csökkent. Előreláthatólag a jövőben sem lesz a járásban ezer holdnál több burgonyavetés. Célszerű lenne a termesztést néhány mezőgazdasági nagyüzemre koncentrálni, olyanokra, ahol megvan a hagyománya és eredményesen tudnának termelni burgonyát. Feltétel a vetőmagról való gondoskodás is, ugyanis a jelenlegi vetőgumóknál jelentkezik a fajtaleromlás. A takarmánynövények közül a pillangósok korszerű termesztése sürget. Ez ösz- szefügg az állattenyésztés további fejlesztésével. létszám, s ebből több mint százezer a termelőszövetke zetek birtokában. tése, a bácsbokodi vajüzem megfelelő bővítése, hűtőtárolók építése, és így tovább. 1985-ig előretekinteni csak vázlatosan lehet. Mindenesetre a járás vezetésének vezérfonalat nyújthatnak az élelmiszergazdaság továbbfejlesztéséhez az eddig elkészült tanulmányok és az ennek alapján összeállított javaslatok, amelyeket alaposan megvitattak többek között a termelőszövetkezetek területi szövetségével is. ( K. S. : A MEZÖGAZDASAG alapvető termelőeszköze a talaj. E megállapítás jogosságához nem fér kétség, megértéséhez nőm szükséges diploma. Az is köztudott — és részint ebből ered a mezőgazdasági termelés sajátos jellege —, hogy a föld a használat folyamán nem „amortizálódik”, sőt a helyes talajerőgazdálkodás esetén egyre javul, értékesebbé válik. Ebben a rendkívül összetett folyamatban fontos szerepe van a talajművelésnek. Talaja válogatja, mert igen széles a skálája a talajcserétől a minimum tillage-ig. Talaja válogatja ... És — természetesen — a gazdaságok anyagi lehetőségei is. Nálunk elméletileg a talajművelés minden formája megvalósítható, de gyakorlatilag — a jelenlegi körülmények között — nincs is szükség a szélsőségekre. Nagyüzemeinkben a könnyű, felszíni forgatásoktól az altalajlazításig terjed a skála. Illetve csak terjedne. Mezőgazdasági könyvespolc állatorvosi sebészeti müiéíian Tamás László és Fellner Ferenc könyvének első kiadása óta c'saknem tíz esztendő telt el. Azóta sokat fejlődött az állatorvostudomány, de ezen belül a sebészet is. Szükség volt tehát egy bővített kiadásra, amit indokolt az is, hogy tankönyvként is használják, s a könyvkereskedésekből teljesen kifogyott. A szerzők kiváló érzékkel értékelték és használták fel az átdolgozásnál a bőséges hazai és külföldi irodalmat is. Növeli a könyv értékét a 380 kitűnő kqp, amiből 80 teljesen új felvétel. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a mű második kiadásával nemcsak az állator- vosképzést segítette elő, de hasznos könyvet ad.ott. a gyakorló állatorvosok kezébe ic A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Az altalaj lazítással ugyanis problémák vannak. Es többnyire 'Ott, ahol a legnagyobb szükség volna rá. A kötöttebb. szikes talajokon fontos ez a művelet, itt a leginkább indokolt az ekéhez kapcsolni, vagy külön járatni — de mindenképpen működtetni az e célt szolgáló szerszámot. Feltéve, ha van olyan traktor, amelyik meg bírja mozdítani. A szikes területeken gazdálkodó termelőszövetkezetek többnyire csak álmodnak ilyenről. A lánctalpas DT—75-ös ugyanis 270 ezer forintba kerül. HOGY MIT IS JELENT ez egy termelőszövetkezetnek, azt nagyon szemléletesen fogalmazta meg Cesz- nák György, a kunszent- miklósi Kunbábony Tsz fő- agronómusa: — Pontosan azt jelenti, mint egy teherrel felfelé kapaszkodó embernek egy létrafok hiánya. Elbizonytalanodik, meg kell torpannia, erőt kell gyűjtenie, egyszóval hátrányba kerül. A hasonlat egyébként magától adódiki az üzemszervezés alapfogalmai között szerepel az úgynevezett „traktorlépcső.” Könnyű, köz?"pnehéz, és nehéz munkára való alkalmasságuk szerint is osztályozzák a traktorokat, és egy jól szervezett üzemben a fenti „lépcső” mindhárom fokozatára szükség van. A 270 ezer forintos ár azonban magas, akárhogyan vizsgáljuk is az arányokat. Különösen a középnehéz munkára alkalmas traktorokkal szemben drága ez a lánctalpas. A megtérülés pedig viszonylag gyors. Ha az altalajlazítás hatására például csak hárommázsás májusi morzsoltban számított terméstöbbletet kalkulálunk a kukoricánál— ez aszóm a gyakorlati tapasztalatok alapján még szerénynek is mondható — a haszon akkor Is • jelentős, háromszáz holdra számítva két-három év alatt megtérül az ár. A szikes talajokon pedig az altalajlazítás a kémiai javítással egyenértékű. Viszont egyösszegűén, egy traktorért — ami ráadásul nem is univerzális — nehezen ad ki egy gazdaság több mint negyedmillió forintot. A KUNBÁBONY Termelőszövetkezet főagronónni- sának gondolatait, más me gf ogal mazás ban, más u tt is hallottam. A traktorlépcső megvan, az árlépcső azonban nincs. Illetve, olyan magas a következő „fok”, hogy az már szakadéknak is nevezhető. Az utóbbi hónapokban, különösen 1969 második felében ésszerű hitelintézkedések születtek a mezőgazda- sági gépek értékesítésénél. Érdemes lenne felfigyelni a mezőgazdasági üzemek ilyen irányú igényeire is, és ha már az árképzésnél nem lehet megoldani —■ egyébként miért ne lehetne? —, hogy a nehéztrak- torok olcsóbbak legyenek, még az egyéb traktorok rovására is, akkor legalább biztosítani kellene valamilyen hitelt ezekre a gépekre. Egy ilyen intézkedés akkor is sokat segítene, ha néhány év múlva megszüntetnék. Akkorra esetleg már a saját erejükből is meg tudnák vásárolni a közös gazdaságok az. újabb, nehéz traktorokat. Készpénzért, és a jelenleginél jóval nagyobb számban. És ez, a későbbi üzletek szempontjából a forgalmazó vállalatoknak sem mindegy. Baranyi Pál Kazahsztán érckincse Extenzív ipari fejlődés Rács megye állami és szövetkezeti ipara az év első kilenc hónapjában 6,9 százalékkal termelt többet, mint tavaly és ezzel mesz. sze túlszárnyalta a termelésnövekedés országos szintjét, ami mindössze 2 százalék Volt csak ebben az időszakben. A növekedésnek ez a gyorsabb üteme mindenekelőtt a megye ipari struktúrájából következik, hiszen az itt domináló élelmiszeripar termelésének idei emelkedése országosan is jóval nagyobb, mint az egész ipari termelés növekedésének az üteme. Li nÖVftälV III 114» iát Termelés és termelékenység az iparban. VJ uui (1968. I—IX. százalékában) szaporítják Megyénk napfényes . tájam évente 44 féle szántóföldi és kertészeti növény magját szaporítják a hazai és a külföldi mezőgazdasá- termelékenyseg is kedveTermelés Termelékenység 1 főre A termelés nagyobb arányú növekedése mellett a gok részére. Jövőre; új növénnyel bővül a magtermelés. A baiai járásban .ninf kétszáz ho’Jon 3 hazat nemesítésű, sárga szárú kender magját szaporítják. Jövőre is közel negyvenezer holdon foglalkoznak . a megyében mac termeléssel. zőbben alakult a megyében az országosnál. A megyében ugyanis az egy főre jutó termelékenvscg indexe csaknem egy százalékkal volt, nagyobb a tavalyinál, míg országosan két százalékkel csökkent idén ez az index az állami iparban. Sőt a megyei eredmény Országosan Bács megyében 102 107 98 101 értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az élelmiszeriparban országosan 98 százalékot mutat az előző évihez viszonyítva a munkatermelékenység indexe. A csaknem 7 százalékos termelésnövekedést a megyei ipar az összes foglalkoztatottak 6 százalékos és ezen belül a munkáslétszám 5 százalékos növelésével érte el, vagyis határozottan extenziv módon. Az első háromnegyed évben átlag 44 ezer munkás dolgozott a megye iparában, az előző év azonos időszakának 42 ezres létszámával szemben. A munkásállomány több mint kétezer főnyi emelkedése ellenére azonban a ténylegesen teljesített munkaórák összes szárny idén se több, mint volt egy év előtt. Így azután az egy dolgozóra jutó átlagos munkaóra száma öt százalékkal kisebb volt a tavalyinál. Ez heti átlagban mintegy 2—2 és fél munkaórával jelent kevesebbet. Ugyanakkor a túlórázás 18 százalékkal emel. kedett az idén. De a túlórák száma nem haladta meg az összes teljesített munkaórák számának két és fél százalékát. Á. L. ***' . ' Miár • M A Szovjetunió vasérckincsének egynyolcada a kazahsztáni ércdúsító kombinátot körülölelő lelőhelyekről kerül ki. Jóllehet, a% Itt található érc vastartalma nem túl magas, de hatalmas mennyiségben lordul elő és külszíni fejtéssel termelhető ki. Érdemes volt tehát itt megépíteni a Szovjetunió legnagyobb ércdúsító kombinátját, mely végül ig több mint 60 százalékos vastartalmú nyersanyagot aű át a kohóműveknek. Ez a kombinát áz első az országban, ahol bevezették a dúsított ércnek salakosított formában való előállítását. A, kombinát mellett növekszik a kazahsztáni sztyepp új bányászvárosa. Rudnuj. Lakosainak száma máris mintegy százezer fő. Képünkön: a külszíni fejtés egy részlete.