Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Fővállalkozói iroda Az Elektromos Készülé­kek és Anyagok Gyára — amelynek Kalocsán van gyáregysége — fővállalko­zási irodát létesített, amely egy hónappal ezelőtt nyílt meg. Az iroda a megren­delők komplexebb kiszol­gálását készíti elő. A jö­vő évben létrehoznak egy egyedi műhelyt is, a kü­lönleges igények kielégíté­se céljából. A iroda megszervezi a megrendelések tervezését és kivitelezését. Tárgyal a közreműködő partner vál­lalatokkal a kooperációs kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, s az alkatrészek pontos határidőre való le­szállításáról. Az EKA a fővállalkozási iroda meg­szervezésével szeretné el­érni, hogy bel- és külföl­dön egyaránt jelentősebb munkák — mint például egy város, vagy városrész világításának — kivitele­zésével is megbízzák meg­rendelői. Lineáris programozási kísérletek q Kecskeméti Konzervgyárban Vállalatunk több éve kísérletezik azzal, hogy a ter­melést a nagyobb nyereséget nyújtó gyártmányössze­tétel szerint tervezze meg. A jelenleg rendelkezé­sünkre álló számítási módszerek csak egy bizonyos program nyereségtömegének elemzésére adnak lehető­séget. A vizsgálat módja igen bonyolult, ha figyelem­be vesszük a termelékenységet befolyásoló tényezők sokaságát. Ilyenek: kereskedelmi igény, kapacitás, létszámhelyzet, a nyersanyagbeszerzés lehetőségei stb. Ezek komplex korlátok. Mindegyiken belül sok-sok tényező hat egymásra. Ha minden tényezőt egy adott vizsgálatnál figyelem­be kívánnánk venni, akkor olyan bonyolult mate­matikai rendszerrel kerülnénk szembe, amelynek meg­oldása a hagyományos módszerekkel már elképzelhe­tetlen. A megoldás a lineáris programozás módszeré­nek bevezetése, számítógép alkalmazásával. A szubjektivitás csökkentése Vállalatunk vezetősége ezek után keresni kezdte azo­kat a lehetőségeket, amelyek nyomán a programozás megoldható. Ehhez a kecskeméti Műszaki és Automa­tizálási Főiskola ajánlott segítséget. Lovas Béla tan­székvezető tanár közreműködésével dolgozták ki a Kecskeméti Konzervgyár számára alkalmas lineáris programozás módszerét és ennek a rendelkezésünkre álló számítógépen történő elkészítését. A kísérletsorozatot egyik üzemegységünk júliusi tényleges termelésének értékelésével kezdtük. Azért vizsgáltunk egy meghatározott időszakot, hogy a szá­mítások helyességét könnyebben ellenőrizhessük. Ez a módszer még nem oldja meg a vállalat összes problémáit, de a döntések meghozatalakor a valóság­ban meglevő szubjektív motívumokat jelentősen csök­kenti. Jelenleg ugyanis általában 30 százalékban konk­rét adat és 70 százalékban szubjektív ítélet alapján születnek a döntések. Előzetes számításaink szerint a lineáris programozás bevezetésével 30 százalékról 60 százalékra emelhető a konkrét adatok mennyisége. Nő a nyereség Hogy ez mit jelent a gyakorlatban azt kísérleteink eredményei is igazolják: A Kecskeméti Konzervgyár egyik üzeme júliusban a rendelkezésére bocsátott létszámmal és nyersanyag menyiségéből 6 millió 92 ezer forint nyereséget ter­melt Ugyanakkor hasonló feltételek között, a gyárt­mányösszetétel megváltoztatásával optimálisan 50 szá­zalékkal több nyereséget érhetett volna el. Ha a különb­ségként mutatkozó 50 százalékos többletnyereségnek csak 30 százalékát sikerül lineáris programozással rea­lizálni, akkor már érdemes a témával foglalkozni. A módszer bevezetésének előnye, hogy a számítások elemzése során világosan megállapíthatók olyan ter­melést gátló tényezők, amelyek más, hagyományos módszerrel nem számíthatók ki, vagy észrevehetők, de konkrét számítások hiányában megszüntetésükre nem történhet intézkedés. Természetesen a lineáris programozás alkalmazásá­nak vannak feltételei, amelyeket az adott vállalatnál — mint a Kecskeméti Konzervgyárban is — meg kell teremteni. Ezek közé tartozik elsősorban az, hogy a szakemberek ismerjék a különböző módszereket és a számítógépes munkát legalább olyan mértékben, hogy a feldolgozásra váró anyagot meg tudják fogalmazni a számítógép számára. Szakemberképzés A feladat kitűzésekor természetesen ki kell dolgoz­ni azt az adatrendszert, amely a számítógépi feldolgo­zásra alkalmas és egyértelműen szolgálja a kitűzött cél megoldását. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szá­mításba bevont adatok műszakilag megalapozottak le- gyeneK, a munkaerőfelhasználási normák ne becslésen, hanem objektív méréseken alapuljanak és így tovább. Arra is ügyelni kell, hogy a számításba minél több ilyen tényező kerüljön, ami akár kedvezően, akár el­lentétes irányban befolyásolja a végső eredményt. Mindezeket figyelembe véve a legcélszerűbb ha hozzá­értő műszaki szakemberek, közgazdászok együttmű­ködve készítik elő a feladat megoldását. Kecskeméten igen sokat tesz a lineáris programozás bevezetéséért a Műszaki és Automatizálási Főiskola. A TIT keretében megrendezett tanfolyam is azt a célt szolgálja, hogy a kecskeméti vállalatoknál dolgo­zó szakemberek is megismerjék azokat a lehetősége­ket, amelyek a számítógépben rejlenek és a jövőben éljenek is ezekkel. A Kecskeméti Konzervgyár első­ként kezdeményezte és jelenleg nyolc mérnök és köz­gazdász tanulja a számítógépek alkalmazásának vál­lalati lehetőségeit. Szálai András számviteli és pénzügyi főosztályvezető MATEMATIKAI MÓDSZEREK a Vegyipari Gépgyárban Az új gazdasági mechanizmus első eszten­deje a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár számá­ra egyben a tervezési rendszer korszerűsítésére tett kísérletek éve is. Vál­lalatunk kísérletképpen — a középtávú tervezés ha­gyományos módszere mel­lett — a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó ter­vét matematikai módsze­rekkel is elkészítette. Er­re lehetőséget nyújtott a KGM Távlati Fejlesztési Főosztályának 1968-ban hozott döntése, miszerint kohó- és gépipar egyes alágazatainak IV. ötéves tervét a hagyományos módszer mellett vállalati modelleken alapuló mate­matikai tervezéssel is el­készíti. A munka elvégzé­sével a KGM Ipargazdasá­gi, Szervezési és Számí­tástechnikai Intézetét bíz­ta meg. • •* > A tárcán belüli iparágak tervei a matematikai ter­vezési módszerekkel kidol­gozott modellek alapján készültek. Vállalatunk a vegyipari gépgyártás ága­zatában igyekezett kihasz­nálni mindazokat a lehe­tőségeket, amelyek az új módszertől elvárhatók. Elsőként a modelltől várt döntések körét kel­lett meghatározni. Egyedi gépgyártó vállalat lévén, komoly problémát jelent a gyártmányösszetétel meghatározása. Kérdés volt tehát: a viszonylag széles profilból mit is gyártson a vállalat? Ehhez a modellhez az összes be. folyásoló tényezőt figye­lembe kellett vennünk. Ezek közül is a legfonto­sabbak voltak a külső — piaci feltételek — vala­mint a belső — a megle­vő és képződő erőforrás­feltételek. A modelltől végső soron tehát azt „kér­deztük”, hogy a becsült piaci feltételek (hazai, külföldi) és a rendelkezés­re álló erőforrások (mun­kaerő, gépi berendezés, fejlesztési alap stb.) figye­lembevételével, a vállalati célnak megfelelően, mit gyártsunk, s ennek érde­kében milyen jellegű fej­lesztéseket hajtsunk vég­re. A vállalati cél kialakí­tását egyrészt a gazdasá­gi ösztönzők hatása, más­részt a dolgozók közvetlen érdekei determinálják. Ezek alapján célúi tűztük ki olyan optimális nyere­ségszint elérését, mely a létszámegységre átlagosan jutó részesedési alap ma­ximumát biztosítja. A modell összállítá- sa során a legkomolyabb problémát az információ- rendszer hiányosságai, a hiányzó, illetve nem meg­felelő pontosságú adatok jelentették. Ennek ellené­re., a hagyományos terv­hez képest — mely ugyan, ezen adatbázisra épült — a matematikai terv ered­ményei jobbaknak bizo­nyultak. A modell java­solta gyártási szerkezet nagyobb nyereséget, illet­ve részesedési alapot biz­tosított jobb kapacitás-ki­használás mellett. A mo­dell másik nagy előnye a döntési variánsok nagy száma, amelyeket a válla­lati vezetők rendelkezésé­re bocsát. További előny a tervezés dinamizálásá­nak lehetősége. A hagyo­mányos tervezésnél a megváltozott feltételek ke. resztülvezetése nehézke­sen, vagy egyáltalán nem történhet meg. A matema­tikai modell alapján tör­ténő tervezés esetén azon­ban bármely változás (piaci lehetőségek módo­sulása, valamely fejlesz­tési tevékenység, vagy újí­tás hatására bekövetkező normaóra-csökkenés stb.) optimumra gyakorolt hatá­sa a modell kisebb javítá­sával, s újbóli futtatásával rövid idő alatt megkapha­tó. Ezenkívül a bevált in­formációs rendszerben — adatáramlás esetén — ma­tematikai módszerrel a tervezés időszükséglete is lényegesen lerövidül. Vé­gül a gyorsaság, rugalmas­ság, dinamizmus, a va­riánsok nagy száma mel­lett meg kell említenünk a matematikai módszer al­kalmazásával készített terv egzaktságát. Ezek után úgy érté­keljük, hogy a megkezdett kísérletet folytatnunk kell. Gélszerű megvizsgálni, hogy a tervezés, vállalati gazdálkodás mely terüle­tein érdemes foglalkoz­nunk — a .matematikai módszerek alkalmazásával — hol könnyítik és egy­ben emelik magasabb színvonalra a vállalati te­vékenységet. Magától kí­nálkozik a matematikai tervezés alkalmazási lehe­tősége a rövidlejáratú ter­vezés, a készlet-, illetve forgóeszközgazdálkodás, az optimális kapacitáskihasz­nálás megvalósítása terü­letén. Természetesen e modellek elkészítésénél a vállalati specialitásokat már komolyabban figye­lembe kell vennünk. A matematikai módsze­reknek a gyakorlatba va­ló „betörésétől” sokat vá­runk, s ennek megfelelően alkalmazásához a lehetősé­geket is igyekszünk meg­teremteni. Hajba Ottó, a KVG igazgatója E havi könyvespolcunk keretében a közgazdaságtudomány eddig kevéssé művelt területeivel foglalkozó munkák­ból adunk ízelítőt olvasóinknak, remél­ve, hogy a kifejtett új elveket és az ismeretet új módszereket a gyakorlat során hasznosítani tudják. Dr. Csikós-Nagy Béla: j­BEVEZETÉS A GAZDASÁGPOLITI­KÁBA (Kossuth Kiadó) A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtan művelése mellett egyre in­kább előtérbe kerül a gazdaságpolitiká­nak, mint a közgazdaságtudomány ön­álló területének vizsgálata, kutatása. A szocialista gazdaságpolitika alapel­veinek, tárgyának, eszköz- és célrend­szerének első, átfogó elemzését végzi el dr. Csikós-Nagy Béla most megjelent könyvében. A szerző — közéletünk ismert alakja, nemzetközi hírű jogász — rámutatott arra, hogy a gazdaságpolitika nem el­különült része a politikának, hanem az azáltal meghatározott módon érvénye­sül. Részletesen foglalkozik a népgazda­ság szervezésével, az állami gazdaság­igazgatási és termelésszervezési model­lek jellemzőivel. Hangsúlyozza a pénz­ügyi politika központi szerepét, kiemeli a népgazdasági tervezés korszerű mód­szereinek fontosságát. Az ár- és jövede­lempolitika keretén belül ágazatonként tárgyalja a legfontosabb — életszínvo­nallal is összefüggő — kérdéseket. A termelési és elosztási politika főbb tényezőinek elemzése után a szocialista gazdaságpolitika nemzetközi összehan­golásának fontosságát emeli ki. Ez ob­jektív szükségszerűség, amelynek rea­lizálását a felismerésnél kell kezdeni. A könyv alapvető, hézagpótló munka. Bár végleges formába öntésénél a ma­gyar közgazdasági élet számos kiváló­sága bábáskodott, bizonyára élénk vi­tát fog kiváltani, de — mint a szerző is írja — most éppen eleven vitákra van szükség. Ezért ajánljuk valamennyi köz­gazdásznak e rendkívül értékes köny­vet. Dr. Kürthy Pál — Dr. Tasnádi Imre: PIACKUTATÁS ÉS MARKETING A VÁLLALATI GYAKORLATBAN (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Vajon a piackutatás és a marketing a közgazdasági élet minden bajára or­vosságot ad? Vagy csupán egy újonnan felkapott — néhány néhány évtizedig élő — divatos áramlata a közgazdaság- tudománynak? A szerzők adatokra támaszkodva bi­zonyítják e — nálunk még kevéssé fel­tárt — tudományág létjogosultságát és fontosságát, gazdasági életünk tovább­fejlődése szempontjából. A gazdálkodó egységeknek egyre jobban kell alkal- mazkodniok a fogyasztói igényekhez. Ez természetesen csak azok megismerésén keresztül lehetséges. E megismerési fo­lyamathoz nyújt kerek, áttekintő képet — széleskörű külföldi szakirodalom fel- használásával — a könyv első részében dr. Kürthy Pál.- Részletesen foglalko­zik a véleménykutatás módszereivel, a piackutatási híranyag összeállításával, kezelésével. A piackutatási analízis kap. csán a futurológia, a marketing mód­szereinek ismertetésénél a public rela­tions és az ipartelepítés is asztalra ke­rül. A hazai vállalati piackutató és mar­keting szervezetek kialakulásának szem­pontjaival is megismerteti az olvasót. Dr. Tasnádi Imre — a könyv máso­dik részében — a piackutatás és mű­szaki fejlesztés, a licenckereskedelem bonyolult összefüggései között kalauzol­ja az olvasót. Gyakorlati példákat dol­goz ki a gyártmánystruktúra kialakítá­sára, részletesen tárgyalja és gyakorlati szempontokat ad a vevő- és szervizszol­gálat megszervezéséhez. A könyv régi igényt elégít ki. Gya­korlati példák mellett külföldi marke­ting és piackutató szervezetek címeit is közreadja. Elsősorban az értékeléssel j közvetlenül foglalkozó közgazdászok és szakemberek nyerhetnek hasznos isme­reteket olvasásával. Bercsényi Botond

Next

/
Thumbnails
Contents