Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
Fővállalkozói iroda Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára — amelynek Kalocsán van gyáregysége — fővállalkozási irodát létesített, amely egy hónappal ezelőtt nyílt meg. Az iroda a megrendelők komplexebb kiszolgálását készíti elő. A jövő évben létrehoznak egy egyedi műhelyt is, a különleges igények kielégítése céljából. A iroda megszervezi a megrendelések tervezését és kivitelezését. Tárgyal a közreműködő partner vállalatokkal a kooperációs kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, s az alkatrészek pontos határidőre való leszállításáról. Az EKA a fővállalkozási iroda megszervezésével szeretné elérni, hogy bel- és külföldön egyaránt jelentősebb munkák — mint például egy város, vagy városrész világításának — kivitelezésével is megbízzák megrendelői. Lineáris programozási kísérletek q Kecskeméti Konzervgyárban Vállalatunk több éve kísérletezik azzal, hogy a termelést a nagyobb nyereséget nyújtó gyártmányösszetétel szerint tervezze meg. A jelenleg rendelkezésünkre álló számítási módszerek csak egy bizonyos program nyereségtömegének elemzésére adnak lehetőséget. A vizsgálat módja igen bonyolult, ha figyelembe vesszük a termelékenységet befolyásoló tényezők sokaságát. Ilyenek: kereskedelmi igény, kapacitás, létszámhelyzet, a nyersanyagbeszerzés lehetőségei stb. Ezek komplex korlátok. Mindegyiken belül sok-sok tényező hat egymásra. Ha minden tényezőt egy adott vizsgálatnál figyelembe kívánnánk venni, akkor olyan bonyolult matematikai rendszerrel kerülnénk szembe, amelynek megoldása a hagyományos módszerekkel már elképzelhetetlen. A megoldás a lineáris programozás módszerének bevezetése, számítógép alkalmazásával. A szubjektivitás csökkentése Vállalatunk vezetősége ezek után keresni kezdte azokat a lehetőségeket, amelyek nyomán a programozás megoldható. Ehhez a kecskeméti Műszaki és Automatizálási Főiskola ajánlott segítséget. Lovas Béla tanszékvezető tanár közreműködésével dolgozták ki a Kecskeméti Konzervgyár számára alkalmas lineáris programozás módszerét és ennek a rendelkezésünkre álló számítógépen történő elkészítését. A kísérletsorozatot egyik üzemegységünk júliusi tényleges termelésének értékelésével kezdtük. Azért vizsgáltunk egy meghatározott időszakot, hogy a számítások helyességét könnyebben ellenőrizhessük. Ez a módszer még nem oldja meg a vállalat összes problémáit, de a döntések meghozatalakor a valóságban meglevő szubjektív motívumokat jelentősen csökkenti. Jelenleg ugyanis általában 30 százalékban konkrét adat és 70 százalékban szubjektív ítélet alapján születnek a döntések. Előzetes számításaink szerint a lineáris programozás bevezetésével 30 százalékról 60 százalékra emelhető a konkrét adatok mennyisége. Nő a nyereség Hogy ez mit jelent a gyakorlatban azt kísérleteink eredményei is igazolják: A Kecskeméti Konzervgyár egyik üzeme júliusban a rendelkezésére bocsátott létszámmal és nyersanyag menyiségéből 6 millió 92 ezer forint nyereséget termelt Ugyanakkor hasonló feltételek között, a gyártmányösszetétel megváltoztatásával optimálisan 50 százalékkal több nyereséget érhetett volna el. Ha a különbségként mutatkozó 50 százalékos többletnyereségnek csak 30 százalékát sikerül lineáris programozással realizálni, akkor már érdemes a témával foglalkozni. A módszer bevezetésének előnye, hogy a számítások elemzése során világosan megállapíthatók olyan termelést gátló tényezők, amelyek más, hagyományos módszerrel nem számíthatók ki, vagy észrevehetők, de konkrét számítások hiányában megszüntetésükre nem történhet intézkedés. Természetesen a lineáris programozás alkalmazásának vannak feltételei, amelyeket az adott vállalatnál — mint a Kecskeméti Konzervgyárban is — meg kell teremteni. Ezek közé tartozik elsősorban az, hogy a szakemberek ismerjék a különböző módszereket és a számítógépes munkát legalább olyan mértékben, hogy a feldolgozásra váró anyagot meg tudják fogalmazni a számítógép számára. Szakemberképzés A feladat kitűzésekor természetesen ki kell dolgozni azt az adatrendszert, amely a számítógépi feldolgozásra alkalmas és egyértelműen szolgálja a kitűzött cél megoldását. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a számításba bevont adatok műszakilag megalapozottak le- gyeneK, a munkaerőfelhasználási normák ne becslésen, hanem objektív méréseken alapuljanak és így tovább. Arra is ügyelni kell, hogy a számításba minél több ilyen tényező kerüljön, ami akár kedvezően, akár ellentétes irányban befolyásolja a végső eredményt. Mindezeket figyelembe véve a legcélszerűbb ha hozzáértő műszaki szakemberek, közgazdászok együttműködve készítik elő a feladat megoldását. Kecskeméten igen sokat tesz a lineáris programozás bevezetéséért a Műszaki és Automatizálási Főiskola. A TIT keretében megrendezett tanfolyam is azt a célt szolgálja, hogy a kecskeméti vállalatoknál dolgozó szakemberek is megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyek a számítógépben rejlenek és a jövőben éljenek is ezekkel. A Kecskeméti Konzervgyár elsőként kezdeményezte és jelenleg nyolc mérnök és közgazdász tanulja a számítógépek alkalmazásának vállalati lehetőségeit. Szálai András számviteli és pénzügyi főosztályvezető MATEMATIKAI MÓDSZEREK a Vegyipari Gépgyárban Az új gazdasági mechanizmus első esztendeje a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár számára egyben a tervezési rendszer korszerűsítésére tett kísérletek éve is. Vállalatunk kísérletképpen — a középtávú tervezés hagyományos módszere mellett — a IV. ötéves terv időszakára vonatkozó tervét matematikai módszerekkel is elkészítette. Erre lehetőséget nyújtott a KGM Távlati Fejlesztési Főosztályának 1968-ban hozott döntése, miszerint kohó- és gépipar egyes alágazatainak IV. ötéves tervét a hagyományos módszer mellett vállalati modelleken alapuló matematikai tervezéssel is elkészíti. A munka elvégzésével a KGM Ipargazdasági, Szervezési és Számítástechnikai Intézetét bízta meg. • •* > A tárcán belüli iparágak tervei a matematikai tervezési módszerekkel kidolgozott modellek alapján készültek. Vállalatunk a vegyipari gépgyártás ágazatában igyekezett kihasználni mindazokat a lehetőségeket, amelyek az új módszertől elvárhatók. Elsőként a modelltől várt döntések körét kellett meghatározni. Egyedi gépgyártó vállalat lévén, komoly problémát jelent a gyártmányösszetétel meghatározása. Kérdés volt tehát: a viszonylag széles profilból mit is gyártson a vállalat? Ehhez a modellhez az összes be. folyásoló tényezőt figyelembe kellett vennünk. Ezek közül is a legfontosabbak voltak a külső — piaci feltételek — valamint a belső — a meglevő és képződő erőforrásfeltételek. A modelltől végső soron tehát azt „kérdeztük”, hogy a becsült piaci feltételek (hazai, külföldi) és a rendelkezésre álló erőforrások (munkaerő, gépi berendezés, fejlesztési alap stb.) figyelembevételével, a vállalati célnak megfelelően, mit gyártsunk, s ennek érdekében milyen jellegű fejlesztéseket hajtsunk végre. A vállalati cél kialakítását egyrészt a gazdasági ösztönzők hatása, másrészt a dolgozók közvetlen érdekei determinálják. Ezek alapján célúi tűztük ki olyan optimális nyereségszint elérését, mely a létszámegységre átlagosan jutó részesedési alap maximumát biztosítja. A modell összállítá- sa során a legkomolyabb problémát az információ- rendszer hiányosságai, a hiányzó, illetve nem megfelelő pontosságú adatok jelentették. Ennek ellenére., a hagyományos tervhez képest — mely ugyan, ezen adatbázisra épült — a matematikai terv eredményei jobbaknak bizonyultak. A modell javasolta gyártási szerkezet nagyobb nyereséget, illetve részesedési alapot biztosított jobb kapacitás-kihasználás mellett. A modell másik nagy előnye a döntési variánsok nagy száma, amelyeket a vállalati vezetők rendelkezésére bocsát. További előny a tervezés dinamizálásának lehetősége. A hagyományos tervezésnél a megváltozott feltételek ke. resztülvezetése nehézkesen, vagy egyáltalán nem történhet meg. A matematikai modell alapján történő tervezés esetén azonban bármely változás (piaci lehetőségek módosulása, valamely fejlesztési tevékenység, vagy újítás hatására bekövetkező normaóra-csökkenés stb.) optimumra gyakorolt hatása a modell kisebb javításával, s újbóli futtatásával rövid idő alatt megkapható. Ezenkívül a bevált információs rendszerben — adatáramlás esetén — matematikai módszerrel a tervezés időszükséglete is lényegesen lerövidül. Végül a gyorsaság, rugalmasság, dinamizmus, a variánsok nagy száma mellett meg kell említenünk a matematikai módszer alkalmazásával készített terv egzaktságát. Ezek után úgy értékeljük, hogy a megkezdett kísérletet folytatnunk kell. Gélszerű megvizsgálni, hogy a tervezés, vállalati gazdálkodás mely területein érdemes foglalkoznunk — a .matematikai módszerek alkalmazásával — hol könnyítik és egyben emelik magasabb színvonalra a vállalati tevékenységet. Magától kínálkozik a matematikai tervezés alkalmazási lehetősége a rövidlejáratú tervezés, a készlet-, illetve forgóeszközgazdálkodás, az optimális kapacitáskihasználás megvalósítása területén. Természetesen e modellek elkészítésénél a vállalati specialitásokat már komolyabban figyelembe kell vennünk. A matematikai módszereknek a gyakorlatba való „betörésétől” sokat várunk, s ennek megfelelően alkalmazásához a lehetőségeket is igyekszünk megteremteni. Hajba Ottó, a KVG igazgatója E havi könyvespolcunk keretében a közgazdaságtudomány eddig kevéssé művelt területeivel foglalkozó munkákból adunk ízelítőt olvasóinknak, remélve, hogy a kifejtett új elveket és az ismeretet új módszereket a gyakorlat során hasznosítani tudják. Dr. Csikós-Nagy Béla: jBEVEZETÉS A GAZDASÁGPOLITIKÁBA (Kossuth Kiadó) A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtan művelése mellett egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságpolitikának, mint a közgazdaságtudomány önálló területének vizsgálata, kutatása. A szocialista gazdaságpolitika alapelveinek, tárgyának, eszköz- és célrendszerének első, átfogó elemzését végzi el dr. Csikós-Nagy Béla most megjelent könyvében. A szerző — közéletünk ismert alakja, nemzetközi hírű jogász — rámutatott arra, hogy a gazdaságpolitika nem elkülönült része a politikának, hanem az azáltal meghatározott módon érvényesül. Részletesen foglalkozik a népgazdaság szervezésével, az állami gazdaságigazgatási és termelésszervezési modellek jellemzőivel. Hangsúlyozza a pénzügyi politika központi szerepét, kiemeli a népgazdasági tervezés korszerű módszereinek fontosságát. Az ár- és jövedelempolitika keretén belül ágazatonként tárgyalja a legfontosabb — életszínvonallal is összefüggő — kérdéseket. A termelési és elosztási politika főbb tényezőinek elemzése után a szocialista gazdaságpolitika nemzetközi összehangolásának fontosságát emeli ki. Ez objektív szükségszerűség, amelynek realizálását a felismerésnél kell kezdeni. A könyv alapvető, hézagpótló munka. Bár végleges formába öntésénél a magyar közgazdasági élet számos kiválósága bábáskodott, bizonyára élénk vitát fog kiváltani, de — mint a szerző is írja — most éppen eleven vitákra van szükség. Ezért ajánljuk valamennyi közgazdásznak e rendkívül értékes könyvet. Dr. Kürthy Pál — Dr. Tasnádi Imre: PIACKUTATÁS ÉS MARKETING A VÁLLALATI GYAKORLATBAN (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Vajon a piackutatás és a marketing a közgazdasági élet minden bajára orvosságot ad? Vagy csupán egy újonnan felkapott — néhány néhány évtizedig élő — divatos áramlata a közgazdaság- tudománynak? A szerzők adatokra támaszkodva bizonyítják e — nálunk még kevéssé feltárt — tudományág létjogosultságát és fontosságát, gazdasági életünk továbbfejlődése szempontjából. A gazdálkodó egységeknek egyre jobban kell alkal- mazkodniok a fogyasztói igényekhez. Ez természetesen csak azok megismerésén keresztül lehetséges. E megismerési folyamathoz nyújt kerek, áttekintő képet — széleskörű külföldi szakirodalom fel- használásával — a könyv első részében dr. Kürthy Pál.- Részletesen foglalkozik a véleménykutatás módszereivel, a piackutatási híranyag összeállításával, kezelésével. A piackutatási analízis kap. csán a futurológia, a marketing módszereinek ismertetésénél a public relations és az ipartelepítés is asztalra kerül. A hazai vállalati piackutató és marketing szervezetek kialakulásának szempontjaival is megismerteti az olvasót. Dr. Tasnádi Imre — a könyv második részében — a piackutatás és műszaki fejlesztés, a licenckereskedelem bonyolult összefüggései között kalauzolja az olvasót. Gyakorlati példákat dolgoz ki a gyártmánystruktúra kialakítására, részletesen tárgyalja és gyakorlati szempontokat ad a vevő- és szervizszolgálat megszervezéséhez. A könyv régi igényt elégít ki. Gyakorlati példák mellett külföldi marketing és piackutató szervezetek címeit is közreadja. Elsősorban az értékeléssel j közvetlenül foglalkozó közgazdászok és szakemberek nyerhetnek hasznos ismereteket olvasásával. Bercsényi Botond
